Ha Gyurcsány Ferenc tartja magát a hagyományokhoz, akkor éves teljesítményét, a parlament őszi ülésszakának utolsó napján, s annak is mindjárt az elején, évzáró értékeléssel koronázza meg. – És miért ne tenné? Közvetíti a média, szabadon dicsérhet, szapulhat, ígérhet, zúgó tapsra számíthat pártja soraiban. A jól megérdemelt pihegés és pihenés következik utána. Legközelebb február 16-án – ekkor kezdődik a tavaszi ülésszak – mondhat a Tisztelt Házban ily beszédet – már évadnyitóként – újra. 

 

Egyébként, változatlanul, a bulvárhírek vezetik a parlamenti toplistát.   

 

 

Bár a Pesti Központi Kerületi Bíróság már megküldte az Országgyűlésnek az iratokat, hétfőn már nem tárgyalja a parlament mentelmi bizottsága Dávid Ibolya mentelmi ügyét, így az őszi ülésszak utolsó munkanapján az Országgyűlés sem tud e kérdésben határozni. Az MDF elnök asszonya ellen Almássy Kornél, az MDF-es parlamenti frakcióból kizárt, jelenleg független képviselő – „nagy nyilvánosság előtt, és jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazás bűncselekménye" miatt tett magánvádas feljelentést. Feljelentésének indoklásaként Almássy közölte: az MDF elnöke szeptember 12-én egy sajtótájékoztatón egy CD felmutatásával - amely egy hangfelvételt tartalmazott - bűncselekmény elkövetésére utalt, amellyel őt hozta összefüggésbe, és az „MDF tagságára méltatlan embernek” nevezte. (Mint ismert: Almássy Kornél elindult az MDF elnöki posztjáért, ám elmondása szerint a vele szemben állók közvetítők útján megzsarolták, és arra akarták rávenni, lépjen vissza a pártelnökjelöltségétől. Ezt végül meg is tette. Visszalépésének okairól akkor azt mondta, feleségét és az MDF mellette álló tagjait is többször megfenyegették. Ezt követően az MDF kizárta soraiból.)  Almássy hangsúlyozta: „Dávid Ibolya a becsületembe gázolt. Az lenne az elegáns, ha nem mögé bújna, hanem vállalva tettét, önként lemondana mentelmi jogáról, hogy a bíróság lefolytathassa a magánvádas büntetőügyet, továbbá nem játszik össze a szocialistákkal annak érdekében, hogy a kormánypárti frakció szavazataival ne adják ki őt a bíróságnak.” Közölte: ha az Országgyűlés nem függeszti fel Dávid Ibolya mentelmi jogát, akkor polgári jogi útra tereli az ügyet.

 

Dávid Ibolya a túl barátságosnak nem nevezhető felszólításra reagálva, a hét elején, bejelentette: „Ha megkapom ezt az iratot, le fogok mondani a mentelmi jogomról, mert úgy gondolom, hogy az én igazságom a magyar igazságszolgáltatás előtt, a bíróság előtt kristálytiszta!" 

 

 

Megkezdődött viszont az MDF-es Lengyel Zoltán országgyűlési képviselő büntetőpere a Budai Központi Kerületi Bíróságon. A tárgyaláson hivatalos személy elleni erőszakkal, könnyű testi sértéssel és három rendbeli becsületsértéssel vádolják. Az MDF-frakciót a függetlenek közül történő „átigazolással” a feloszlatástól megmentő honatyát, a pénteken ismertetett vádirat szerint, 2007. július 8-án éjjel Budapesten, az I. kerületben a rendőrök leállították, igazoltatták. Nem voltak nála iratok, csupán egy parlamenti parkolási engedélyt mutatott fel, személyi adatait viszont nem közölte, mondván, ha ezeket közli, akkor le kellene mondania mentelmi jogáról. A politikus – állítása szerint – az élettársát hívta fel telefonon, és kérte, hogy vigye utána az iratait. Elismerte ugyanakkor, hogy hívásainak részletes listájában utólag nem szerepelt az élettársával folytatott telefonbeszélgetés. Ennek okára azonban nem tudott választ adni.

 

A vádirat arra is kitér, hogy a telefonbeszélgetés során a politikus az intézkedő rendőrökre – általuk jól hallhatóan, súlyosan sértő – nemi szervével orálisan végzendő műveletre biztató tevékenységre szólította föl az őket igazoltató rendőröket. A váltásparancsnok kérdésére, miszerint „ezt a trágár jelzőt rájuk értette-e”, Lengyel Zoltán igennel válaszolt, majd újra megismételte. Ekkor – folytatódik a vádirat – a váltásparancsnok közölte Lengyel Zoltánnal, hogy azonosítás céljából előállítják. A politikus megpróbálta elhagyni a helyszínt, ezért a rendőrök testi kényszert alkalmaztak vele szemben, eközben az egyik rendőr, Lengyel Zoltán ütése következtében, könnyebben megsérült. A dulakodás után a politikust a rendőrök kihúzták az autójából, és megbilincselve bevitték az I. kerületi kapitányságra. 

 

Lengyel Zoltán a tárgyaláson elismerte, ugyan, hogy szabálysértést követett el, mert iratok nélkül vezetett, de hangsúlyozta: de nem tartotta arányosnak az intézkedést, és az előállítás szükségességét sem tartotta indokoltnak. Tagadta a vád azon részét is, amely szerint el akarta volna hagyni a helyszínt. Állította: miután megbilincselték, az egyik rendőr fojtogatta őt, és azt mondta: „ráharapok a számra, és rádverünk egy hivatalos személy elleni erőszakot!” Majd földre került, az egyik rendőr rátérdelt a mellkasára, befogta az orrát és a száját, „miközben azt kiabáltam: segítség, rendőri brutalitás!"

 

A pénteki tárgyaláson a tanúként meghallgatott három rendőr szerint viszont határozottan állította: a vádlott nem csak trágár módon beszélt velük, hanem egyiküket meg is ütötte. 

 

A tárgyalás tanúk meghallgatásával 2009. március 12-én folytatódik.

 

 

Nem sokkal fontosabb: az elmúlt héten sem sikerült Fodor Gábornak leváltatnia, leváltatnia, riválisát Kóka Jánost a frakcióvezetői tisztségéről. Döntetlen lett az eredmény, bár hangzavarát a kormánypárti média hetek óta kitüntetett figyelemmel közvetíti: „elvégre szereplés ez is, addig se beszélnek másról!” Az SZDSZ országos tanácsa a hétvégén ismét a frakcióra bízta a döntést. Viszont általános várakozásként fogalmazták meg: „ennek a kérdésnek hétfőn le kell zárulnia!”

„Csöbörből vödörbe!” – vélik újra a Fidesz és a KDNP soraiban: „a Kis Testvér, a haszon reményében, így is, úgy is, tovább megy a Nagy Testvér diktálta úton!” 

 

Fidesz–MSZP egyeztetés 

 

Túl a bulvárhíreken: az Országgyűlés gazdasági bizottságában folytatódik az egyeztetés a Fidesz és a kormány között az építőipari vállalkozásokat érintő kérdésekről – erről állapodott meg Burány Sándor, a gazdasági minisztérium államtitkára és Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője pénteki budapesti találkozóján. Szijjártó a szebb jövő reményében mondta: a válság kezelésében ugyan „homlokegyenest" más a Fidesz és az MSZP, illetve a kormány álláspontja, de fontosnak tartják, hogy parlamenti keretek között folytatódjon a tárgyalás. Bejelentette: az építőipari 300–400 ezer munkahely megőrzése érdekében, kezdeményezik az Országgyűlés gazdasági bizottságának összehívását.  Megismételte azokat a javaslatokat, amelyeket szerdán Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Matolcsy György volt gazdasági miniszter ismertetett a nagy építő- és építőanyag-ipari cégek vezetőivel folytatott tanácskozás után: gyorsuljon az uniós pályázatok elbírálása, az önkormányzatok és a vállalkozások esetében pedig az uniós pályázatoknál adható előleg emelkedjen 40 százalékra. A körbetartozás megfékezésére szorgalmazzák, hogy hozzanak létre egy faktorállási keretet, amelyre a Hitelgarancia Zrt. lehetne alkalmas. E mellett a csődtörvényt is módosítanák, hogy legyen lehetőség a bajba került építő cégek reorganizálására. 

 

Burány Sándor elmondta: „ott leszünk az ülésen, és reméljük, hogy a pénteki egyeztetésen tapasztalt közeledés folytatódni fog.” Az államtitkár arról is beszámolt: a kormány a Gazdasági Együttműködési Fórumon belül munkacsoportot hozott létre a lánctartozások hatásainak mérséklése érdekében, továbbá: a kormány döntött arról is, hogy a jövőben a hivatalok, állami szervek a vállalkozásokhoz hasonlóan késedelmi kamatot fizessenek késedelmes fizetés esetén. Arra a kérdésre, lát-e lehetőséget arra, hogy Magyarországon is bevezessék azt az olasz intézkedést, amely 5 százalékos kezdeményes áfát biztosít a lakásépítésre és felújításra, Burány Sándor azt mondta: rövidtávon biztosan nincs lehetőség az adótörvények módosítására, adócsökkentésre. 

 

 

A Taláros Testület határozata szerint a kormány regionális közigazgatási hivatalokról szóló kormányrendelete alkotmányellenes, így azt december 31-i hatállyal megsemmisítette. Az Országgyűlésnek jogalkotási kötelezettsége van! Viszont, az is biztosnak látszik: a közigazgatási hivatalok kapcsán esély sincs arra, hogy az Országgyűlés idei utolsó ülésnapján, december 15-én, napirendre tűzzék. A Fidesz–KDNP igazodva az alkotmánybírósági határozatban foglaltakhoz, visszaállítaná, legfeljebb módosítaná, a megyei és fővárosi közigazgatási hivatalok hatáskörét – a kormány viszont megpróbálja az illetékességét több megyére kiterjesztve fenntartani. A két legnagyobb ellenzéki párt szerint súlyos következményekkel jár, ha az Országgyűlés az idén sem fogadja el a közigazgatási hivatalok módosításáról szóló törvényt, mert veszélybe kerülhet az önkormányzatok törvényes működése. 

 

 

Jóval nagyobb nyilvánosságot kellene adni a rendszerváltás előtt keletkezett állambiztonsági iratoknak, és ezek egy részét az interneten is közzé kellene tenni – egyebek mellett, erre szólítaná fel a kormányt az SZDSZ. Már hétfőn határozati javaslatot fogadtatna el erről az Országgyűléssel. A párt elképzelései szerint a kormánynak február végéig kellene elkészítenie az ehhez szükséges törvényjavaslatokat. A liberálisok az önálló kezdeményezést azzal indokolták, hogy a Kenedi-bizottság hónapokkal korábban készült jelentésével csak ígéretek szintjén foglalkozik a kormányzat, egyetlen lépést sem tett. A testület szerint ugyanis léteznek olyan mágnesszalagok, amelyeken a rendszerváltás előtt az állambiztonsági szolgálatokkal együttműködő valamennyi személy neve szerepel, 'melyekről a kormány illetékesei állítják, hogy megfelelő technika hiányában, nem lehet lejátszani – „ez nem igaz!” 

 

Az SZDSZ határozati javaslatában arra hivatkozik: az alkotmányban garantált a közérdekű adatok megismeréséhez való jog (információszabadság), illetve biztosított a tudományos élet szabadságához fűződő jog, ezért indokolatlan az adatok titokban tartása. Szerintük „dönteni kell arról, hogy az 1990. május 2. előtt keletkezett valamennyi közirat kerüljön közlevéltárba, és a pártállam időszakában közfeladatot ellátó személyek tevékenységével együtt legyen megismerhető”. Ez alól „csak” az adatvédelmi törvény szerinti különleges adatok, valamint az állambiztonsági iratok esetében a Szakértői Bizottság által javasolt bizonyítási eljárással és kétszintű bíróság jóváhagyásával, ügyviteli értékkel rendelkező adatok képezhetnek kivételt. Vélik, minden mást az interneten is elérhetővé kell tenni! 

 

Gulyás József, aki Magyar Bálint társaságában jegyzi a javaslatot állítja: ma is ülnek ügynökök az Országgyűlésben!

 

+

 

Újabb törvényjavaslatot nyújtott be Fidesz is, amelyben szorgalmazzák, hogy az állami vállalatok igazgatóságának és felügyelő bizottságának létszáma maximum 3-3 fő legyen.  Az előterjesztők egyike, Balsai István, száműzendő példaként említette: a MÁV Zrt.-nek - amely 111 milliárd forint állami támogatást kap – jelenleg 33 fős a csúcsvezetői gárdája. Az igazgatósága 6, felügyelő bizottsága 15, menedzsmentje 12 tagból áll. Az állami cég vezérigazgatójának havi bruttó fizetése 3,2 millió forint, emellett 80 százalékos prémiumot kaphat, így teljes keresete éves szinten 70 millió forint; az egyik vezérigazgató-helyettes fizetése 2,6 millió forint, s szintén 80 százalékos prémiumot vehet fel, ami összesen évi 56 millió forint, a másik vezérigazgató-helyettes pedig havi 2,5 millió forintot keres, így éves jövedelme a prémiummal együtt 55 millió forint. És akkor még hol vannak a többiek?  

 

 

A legfontosabb persze, mind közül, a jövő évi költségvetés zárószavazása. A tét: a kormány és Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki posztjában történő marasztalása. Az SZDSZ ugyan bejelentette, hogy csak a hétfői frakcióülésen döntenek arról, hogy milyen gombot nyomjanak meg, de a süket is hallja, megmentve a kormányt és Gyurcsányt, igent mondanak. 

 

+

 

Az Országgyűlés idei utolsó ülésén eldől az is: megvonják-e, s ha igen, hogyan és mennyit, s miként a 13. havi bért a közszolgáktól. A kormány arra hivatkozik, hogy ez neve ellenére nem munkáért járó bér, hanem külön juttatás. Vagyis: nem jogtalan, ha elveszik. Nagy kérdés: meglesz-e a kormánypárti többség az elfogadáshoz? Ez is az  MDF-en és az SZDSZ-en múlik.  A Fidesz név szerinti szavazást kér. Külön érdekesség, hogy a bírákat valószínűleg mindez nem érinti. A róluk szóló törvényt ugyanis csak kétharmados többséggel lehetne módosítani, így előre fogadható: nem lesz meg! Később persze jeles alkotmányszakértők törhetik a fejüket: megengedhető-e, hogy amit a hivatalnokok, az ügyészek, a tanárok, a katonák, az ápolónők elveszítenek, azt a bírák megtartsák?

 

+

 

Persze, további szavazások is  lesznek. Jóval több, mint száz alkalommal kell honatyáinknak, honasszonyainknak, honifjainknak és honleányainknak megnyomniuk az igen, a nem vagy a tartózkodás gombot, hisz döntenek a bankmentő csomaghoz benyújtott módosító indítványokról, valamint a költségvetési törvény fejezetein belüli átcsoportosítást kezdeményező beadványokról is. 

 

Sőt, várhatóan minden idők parlamenti rekordját döntheti meg dr. Rubovszky György, dr. Salamon László és dr. Répássy Róbert, (Fidesz) indítványa. Eddig hatvanhatszor (!) akadályozta meg az MSZP–SZDSZ duó a napirendre tűzését. A javaslat lényege: „Az Országgyűlés… legfeljebb kétszáz képviselőből áll… A kormány… gondoskodjon az e törvény végrehajtásához szükséges törvényjavaslat Országgyűlés elé terjesztéséről!” (Benyújtva: 2006. 06. 16.)

 

Feltehetően hasonló sors vár, dr. Répássy Róbert, Hirt Ferenc (Fidesz), dr. Rubovszky György fémjelezte indítványra is: „Az ország jelenlegi gazdasági állapota, teljes lakosságot érintő jelentős megszorítások indokolják, hogy a takarékosságot a kormány magán kezdje, maga is vállaljon részt a terhekből. A törvényjavaslat a miniszterek, államtitkárok, szakállamtitkárok fizetését a 2002-es illetményrendszer visszaállításával kívánja jelentősen csökkenteni.” (Benyújtva: 2006. 06.16.) Negyvenháromszor szavazták le – eddig. 

  

Természetesen nem maradnak el a törvényhozást színesítő műfajok, az interpellációk és kérdések sem. Íme a T. Ház törvényalkotási programja: 

  

 

Az Európa Tanács 2006. május 19-én, Strasbourgban elfogadott, az államutódlás esetén bekövetkező hontalanság elkerüléséről szóló Egyezménye kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (Általános vita és határozathozatal. A napirendi pont előadója: dr. Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter.)

 

Az államhatárt, az államhatár vonalának megállapítását tartalmazó egyes nemzetközi szerződések és határokmányok kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (Határozathozatal. A napirendi pont előadója: dr. Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter.) 

 

A Magyar Köztársaság Országgyűlésének politikai nyilatkozata a Szlovák Köztársaságban tapasztalható, magyar vonatkozású, aggodalomra okot adó eseményekkel kapcsolatban címmel politikai nyilatkozat-tervezet. (Mesterházy Attila (MSZP), Németh Zsolt (Fidesz), dr. Nagy Andor, Herényi Károly (MDF) képviselő önálló indítványa. Határozathozatal. A politikai nyilatkozat elfogadásához a Házszabály a jelen lévő képviselők 2/3-ának szavazata szükséges.) 

 

A Szülőföld Alap 2007. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (A Költségvetési pénzügyi és számvevőszéki bizottság önálló indítványa. Határozathozatal. A napirendi pont előadója: dr. Kékesi Tibor, a Költségvetési pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója.)

 

A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Határozathozatal. A napirendi pont előadója: dr. Veres János pénzügyminiszter.)

 

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekkel kapcsolatos etikus kereskedői magatartás kidolgozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Font Sándor (Fidesz), Herbály Imre (MSZP), Dr. Medgyasszay László, Karsai Péter (MDF) képviselők önálló indítványa. Általános vita és határozathozatal.)

 

A Nabucco földgázvezeték előkészítésének és megvalósításának folyamatát segítő eseti bizottság tevékenységéről (2008. szeptember – 2008. december) szóló jelentés, illetve a jelentés elfogadása; továbbá: a Nabucco gázvezeték megépítésének támogatásáról, valamint a Nemzetközi Nabucco Védnöki Testület felállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (A Nabucco földgázvezeték előkészítésének és megvalósításának folyamatát segítő eseti bizottság önálló indítványa. Együttes általános vita és a határozathozatal.)

 

Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Lendvai Ildikó (MSZP), Dr. Navracsics Tibor (Fidesz), Dr. Semjén Zsolt, Dr. Kóka János (SZDSZ), Herényi Károly (MDF) képviselők önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról és zárószavazás.)

 

A fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló törvényjavaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója: Bajnai Gordon, nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter.)

 

Egyes törvényeknek az uzsoratevékenységgel szembeni fellépést elősegítő módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója: dr. Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter.)

 

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Zárószavazás. A napirendi pont előadója: Gráf József, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.) 

 

A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló törvényjavaslat. (Zárószavazás. A napirendi pont előadója: Gráf József, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.)

 

Az anyakönyvezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Zárószavazás. A napirendi pont előadója: dr. Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter.)  

 

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Zárószavazás. A napirendi pont előadója: dr. Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter.) 

 

Egyes törvényeknek a tizenharmadik havi illetmény, munkabér kifizetési rendjével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. (Záróvita és zárószavazás. A napirendi pont előadója: Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter. A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.) 

 

A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény és a külföldre utazásra felhasználható más okmányokkal kapcsolatos szabályozásra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Záróvita és zárószavazás.A napirendi pont előadója: dr. Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter. A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.) 

 

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Záróvita és zárószavazás. A napirendi pont előadója: dr. Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter.)

 

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról sz. 2006. évi V. törvénynek és egyéb törvényeknek a számviteli beszámoló közzétételi rendjével, valamint a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. (Záróvita és zárószavazás. A napirendi pont előadója: dr. Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter.) 

 

A családon belüli erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényjavaslat; a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról. (Dr. Sándor Klára, dr. Magyar Bálint, dr. Kóka János, Gusztos Péter, dr. Hankó Faragó Miklós, Geberle Erzsébet (SZDSZ) képviselők önálló indítványa. Záróvita és zárószavazás. A napirendi pont előadója: dr. Sándor Klára.)

 

Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Záróvita és zárószavazás. A napirendi pont előadója: dr. Székely Tamás, egészségügyi miniszter.)

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Záróvita és zárószavazás. A napirendi pont előadója: Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter.) 

 

Egyes szociális és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Záróvita és zárószavazás. A napirendi pont előadója: Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter.)

 

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Dr. Sándor Klára, dr. Magyar Bálint (SZDSZ) képviselők önálló indítványa. Záróvita és zárószavazás. A napirendi pont előadója: dr. Magyar Bálint.) 

 

Egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Záróvita és zárószavazás. A napirendi pont előadója: dr. Molnár Csaba, közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter.)

 

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Záróvita és a zárószavazás. A napirendi pont előadója: dr. Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter.) 

 

A pénzügyi szolgáltatásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Záróvita és a zárószavazás. A napirendi pont előadója: dr. Veres János pénzügyminiszter.)

 

A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló törvényjavaslat. (Záróvita és a zárószavazás. A napirendi pont előadója: dr. Veres János pénzügyminiszter.) 

 

A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat. (Záróvita és a zárószavazás.  A napirendi pont előadója: dr. Veres János pénzügyminiszter.) 

 

A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat. (Záróvita és zárószavazás. A napirendi pont előadója: dr. Veres János pénzügyminiszter.)

 

A Polgári Törvénykönyv és a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet, valamint ezzel összefüggésben más törvények egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat. (Az általános vita lezárása. A napirendi pont előadója: dr. Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter.)

 

A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat. (Az általános vita lezárása. A napirendi pont előadója: dr. Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter.)

 

Az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződésnek az áruk szabad áramlását biztosító rendelkezéseihez kapcsolódó kölcsönös elismerés alkalmazásáról szóló törvényjavaslat. (Az általános vita lezárása. A napirendi pont előadója: dr. Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter.)

 

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényjavaslat. (Az általános vita megkezdése. A napirendi pont előadója: Gráf József, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.)

 

Tom Lantos munkásságának továbbviteléről szóló törvényjavaslat. (Részletes vita. A napirendi pont előadója: dr. Göncz Kinga, külügyminiszter.)