Az előzetes hírek szerint Gyurcsány Ferenc napirend előtti beszédével kezdődik újra a hétfői Országgyűlés. Kétség nincs felőle, eltörpül mellette a lehallgatási-, miként az MDF frakciójának megszűnését, vagy fennmaradását kísérő botrány. Nincs egy hete, hogy a miniszterelnök megállás nélkül ismételte:

– Magyarország pénzügyi, gazdasági helyzete stabil, a jövő évi költségvetés megalapozott és körültekintő, és mindazok, akik ennek az ellenkezőjét állítják, riogatják az ország lakosságát, felelőtlen populisták! Minek a pártján állnak önök: az igazság pártján, vagy a válságkeltés pártján? Úgy látom, az utóbbi pártján..!

Aludt rá két napot, s felébredvén, Gyurcsány Ferenc bejelentette: Magyarországra és a régióba is elért a nemzetközi pénzügyi válság, s rögvest kihirdette legújabb nemzetmentő 12 pontját, hangsúlyozván: az ország ellensége, és nem is magyar, ’ki nem támogatja! Fölöttébb érdekes olvasmány, 'melyből az őszödi nagy beismeréshez hasonlóan kiderülni látszik: Magyarország pénzügyi, gazdasági helyzete mégsem annyira stabil, a jövő évi költségvetés sem betonba ágyazottan megalapozott s körültekintő, és mindazok, akik ezt állították mégsem voltak riogató, felelőtlen populisták.

A kormányfő már pénteken ismertette a nemzetközi pénzügyi válság kapcsán meghozandó intézkedéseket a parlamenti pártok frakcióvezetőivel, gazdasági szakértőivel, az Országgyűlés érintett bizottságának az elnökeivel.

1. Korlátlan garanciát biztosítanak a betéteseknek, az ehhez szükséges törvényt hétfőn a parlamentben a házszabálytól való eltéréssel azonnal megszavaztatja.
2.  Tovább bővítik a kis- és közepes vállalkozásokat támogató 807 milliárd forintos csomagot, s a forrásokat átalakítják hozzá.
3. Jogszabály módosításokkal javítani fogják a hitelintézetek vállalkozásoknak szóló hitelnyújtó-képességét, hogy megakadályozzák a bankok kockázatoktól való félelmeit és a bizalmatlanságot.
4. A forint elleni támadás miatt jogszabályokat hoznak annak érdekében, hogy a befektetési alapoknak és a nyugdíjpénztáraknak nagyobb érdekeltsége legyen állampapírokat vásárolni.
5. Az idei költségvetési teljesítésben a tervek szerint a 4 százalékos hiánycélt 3, százalékra csökkentik, amely a nyugdíjpénztári korrekcióval 2,9 százalékot jelentene. Ezzel a kormány már idén teljesítené a maaschtrichti kritériumok ezt illető feltételét.
6. A jövő évi gazdasági növekedésre óvatosabb becsléseket és terveket készítenek, hogy igazodjanak a nemzetközi elemzők által jósolt mértékhez.
7. A 2009-es költségvetésben a hiányt 3,2-ról 2,9 százalékosra módosítják, amely a nyugdíjpénztári korrekcióval 2,6 százalékos lenne.
8. Elhalasztják az állami bevételcsökkenést előidéző adócsökkentési programot. 9. A reálbérek januártól júliusig tartó befagyasztását javasolják, s megértést kérve a munkavállalóktól és a munkaadóktól.
10. A részvényárfolyamok esése miatt az Új Tulajdonosi Program bevezetését felfüggesztik. 
11. Ígérik: a közpénzügyi csomagot három héten belül egy csomagként fogadja el a parlament, amely kiterjedne a különböző alrendszerekre, illetve hozzáillesztenék a plafontörvényt, valamint a költségvetési tanács bevezetését is.
12. Tervezik a Nemzeti Pénzügyi Felügyelet határ- és jogkörének kiterjesztését, és megerősítését tervezik, így a garanciavállaló képessége is emelkedne. Brüsszelben ugyanakkor továbbra is kezdeményezik az egységes európai pénzügyi szabályozó hatóság létrehozását.

+

A Fidesz-KDNP is elkészítette a maga 7 pontos javaslatát. „Néhány napon belül megvalósíthatóak” – állítja mindkét párt, hangsúlyozván:  „ez haladéktalanul szükséges is!”

1. Vissza kell vonni a költségvetési törvényjavaslatot.
2. Új adótörvényeket kell készíteni.
3. Egyértelmű állásfoglalást kell tenni arról, hogy a kormány teljes egészében garantálja a lakossági betéteket.
4. A beterjesztendő új költségvetésben, és az idei év hátralevő részében be kell szüntetni minden luxuskiadást és presztízsberuházást
5. Már hétfőn el kell fogadni a költségvetési plafonról szóló jogszabályt
6. Fel kell állítani a Költségvetési Tanács intézményét.
7. Szigorítani kell a felügyeleti rendszer ellenőrzési jogosítványait. Több és erősebb jogosítványokat kell adni a PSZÁF és az egyéb ellenőrző intézmények számára.

+

Vízválasztónak ígérkezik a 6. pont, - mindjárt a napirend megszavazásakor. Eddik 46-szor (!) utasították el dr. Latorcai János, dr. Rubovszky György, Varga Mihály, dr. Répássy Róbert törvénymódosító javaslatának napirendre vételét, ’mely – többek között – az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerepének javítása érdekében a Költségvetési Tanács létrehozását szorgalmazza, annak reményében, hogy „segítségükkel átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé, fegyelmezettebbé tehető a kormány felelőtlen költségvetési politikája.” (Benyújtva: 2006.12.18.!)

A Költségvetési Tanács a Magyar Köztársaság költségvetésének pénzügyi-gazdasági véleményező szerve. Feladatkörében, előzetesen a Kormány által benyújtani tervezett állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot, utólagosan az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett költségvetésről szóló törvényt véleményezi pénzügyi-gazdasági hitelességi szempontból. 

A Költségvetési Tanács véleményét előzetes véleményez és esetén az állami költségvetésről szóló törvényjavaslathoz csatolja, utólagos véleményezés esetén megküldi a köztársasági elnöknek. A véleményt nyilvánosságra kell hozni. A Költségvetési Tanács véleményében javasolhatja a köztársasági elnöknek, az állami költségvetésről szóló törvény visszaküldését az Országgyűlésnek. A Költségvetési Tanács tagja a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke, valamint egy a Köztársasági Elnök által hat évre kinevezett, kiemelkedő tudású elméleti közgazdász.

+

Hippokratészt idézik egyre gyakrabban a kereszténydemokraták: ne árts! A kúra nem lehet ártalmasabb a bajnál! Semjén Zsolt, a KDNP elnök-frakcióvezetője:

– Miközben teljesen indokolatlanul, luxuskiadásokra, mindenféle öndicsérő kampányokra, autókra és egyebekre számolatlanul költik a pénzt, a bérből és fizetésből élő emberekre akarja hárítani a terheket a kormány. Ezt egy keresztényszociális párt nem tudja elfogadni! Az adótörvények és a költségvetés visszavonása az egyetlen járható út! Fiktív számok helyett, reális számokat tartalmazó új 2009-es költségvetésre van szükség! 

+

Az első szabad választás után, 1990-ben, 10 főben állapították meg a frakcióalapítás minimumát. 1994-ben a házszabály 15 főre módosította (46/1994 OGY határozat). 1998-ban azonban a MIÉP – bár pártként átlépte a választási küszöböt – csak 14 mandátumhoz jutott, azaz nem alakíthatott volna önálló képviselőcsoportot. A párt az Alkotmánybírósághoz fordult, amely megállapította (27/1998 AB határozat), hogy a frakcióalakításra vonatkozó szabály alkotmányellenes, mert azon képviselőcsoportokat is megilleti a frakcióalakítás joga, amelyek listán jutottak be a parlamentbe, függetlenül a mandátumaik számától. A Taláros Testület arra utasította az Országgyűlést, hogy határozatának szellemében újra szabályozza a kérdést. A parlament, hosszas „mérlegelés” után, orvosolta a mulasztásos alkotmánysértés áldatlan állapotát, (103/2007 OGY határozat).  Az új szabály szerint - igazodva az Alkotmánybíróság döntéséhez - akkor is alakítható frakció, ha tagjainak száma kevesebb 10-nél, de csak akkor, ha a párt a választási listán átlépte az 5 százalékos küszöböt. Ebben az esetben a listán bejutott képviselők száma képezi a frakcióalakítás minimumát.

Mindez „egyszerűbben”, az MDF-re vonatkozóan: 2006-ban 11 listás mandátummal lépték át a parlamenti küszöböt. Akkor még tíz fő volt a frakcióalakítás minimuma. Megtörtént, könnyedén.  Az elmúlt hetekben azonban kizárták - a tisztújítás során Dávid Ibolyával szemben induló, majd kényszerből visszalépő - Almássy Kornélt. A hét végén, pénteken, viszont a Vas János – ’ki az MDF-fel választási szövetséget kötött Tisztelet Társasága révén jutott a párt listáján mandátumhoz, - jelentette be kilépését a frakcióból. Maradtak kilencen.

Igen ám, de az életbe lépett új házszabály szerint csak akkor lehet 10-főnél kevesebb lélekszámú egy frakció, „ha a párt a választási listán átlépte az 5 százalékos küszöböt, ebben az esetben a listán bejutott képviselők száma képezi a frakcióalakítás minimumát.” Csakhogy, az MDF színekben, 11-en jutottak listán mandátumhoz, – így kilencen már nem képezhetnek frakciót.

A valóság ennél persze még bonyolultabb: az MDF azóta „megkörnyékezte” a szabadon igazolható független képviselőket (a Fideszből átülő Tóth Andrást, Lengyel Zoltánt, még a szocialista támogatással mandátumot szerző, a kormányban miniszterséget vállaló Gyenesei Istvánt is), Almássynak is ígértek fűt-fát, hogy vonja vissza távozását, - sőt, a hét végén már arról is meditált az Országos Választmány, hogy „esetleg szabálytalannak minősítve a kizárását”, visszaveszik a frakcióba.

A tét nagy! Most, hogy elvesztették a Tisztelet Társaság százmilliókban emlegetett támogatását, további fogyókúrára kényszerülhetnek, lévén további, az Országgyűlési Hivatalból származó, forintok is 90 millió forint körüli összeggel csökkennek. Ráadásul: nem delegálhatnak jeles párthű embereket a különböző testületekbe, igazgató-tanácsokba, kuratóriumokba. Elvileg a parlamenti bizottságokban is fel kell adniuk az eddig részarányos helyeiket, megszűnik a bizottsági elnöki, alelnöki megbízatás, és a tagságaikból is maximum egy-egy maradhat. Mindez automatikusan a képviselői alaptiszteletdíj mellé járó pótdíjazás elveszítését is jelenti. Nem mellékesként: nem szólalhatnak fel például napirend előtt, interpellációik, kérdéseik száma is alaposan megcsappan. Herényi Károly és Dávid Ibolya sok szép és hangzatos tévé által is közvetített szónoklatával leszünk, lehetünk szegényebbek.  

Szóval, tengernyi még a bizonytalanság…

+

Természetesen nem maradnak el a törvényhozást színesítő műfajok, a napirend előtti felszólalások, miként az interpellációk és kérdések sem. Íme a T. Ház hétfői-keddi törvényalkotási programja:  

Hétfő 

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) keretében 1979-ben elfogadott, és az 1987. évi 8. törvényerejű rendelettel kihirdetett nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló Egyezménynek a NAÜ által szervezett diplomáciai konferencia keretében, 2005. július 8-án aláírt módosítása kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (Általános vita és határozathozatal. A napirendi pont előadója: dr. Szabó Pál, közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter.) 

 A Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a bűncselekmények megelőzése és az ellenük való küzdelem terén folytatott együttműködés fokozásáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (Általános vita és határozathozatal. A napirendi pont előadója: dr. Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter.)

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Pál Béla, Vidorné dr. Szabó Györgyi, Katanics Sándor, Deák Istvánné (MSZP) képviselők önálló indítványa. Zárószavazás.)

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Zárószavazás. A napirendi pont előadója: Szűcs Erika, szociális és munkaügyi miniszter.)

Egyes törvényeknek a tizenharmadik havi illetmény, munkabér kifizetési rendjével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója: Szűcs Erika, szociális és munkaügyi miniszter. A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Az Európa Tanács pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló, Varsóban, 2005. május 16-án kelt egyezménye kihirdetéséről, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója: dr. Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter.)  

Az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló törvényjavaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója: Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.)

Tibet ügyében címmel országgyűlési határozati javaslat. (Balog Zoltán (Fidesz), Dr. Semjén Zsolt (KDNP), Dr. Fodor Gábor (SZDSZ), Herényi Károly (MDF) képviselők önálló indítványa. Zárószavazás. Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság - Országgyűlés által megerősített - állásfoglalása alapján az indítványról a politikai nyilatkozat-tervezetre vonatkozó szabályoknak megfelelően, a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazatával kell dönteni.)

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény betétbiztosítási összeghatár emelését célzó módosításáról szóló törvényjavaslat. (Általános vita és lehetőség szerint a határozathozatal.)

Az „e-Befogadásügyi eseti bizottság a magyarországi digitális szakadék csökkentéséért” elnevezésű eseti bizottság tisztségviselőinek és tagjainak megválasztása.

A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Dr. Répássy Róbert (Fidesz), dr. Rubovszky György és dr. Salamon László (KDNP) képviselők önálló indítványa. Az általános vita folytatása és lezárása. A törvényjavaslat elfogadásához az Alkotmány 24. § (3) bekezdése alapján az országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A takarékos állami gazdálkodásról szóló törvényjavaslat. (Dr. Kóka János, dr. Fodor Gábor, Horn Gábor (SZDSZ) képviselők önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)

A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat. (Részletes vita. A napirendi pont előadója: dr. Veres János pénzügyminiszter.)

Kedd

A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Általános vita a lezárásig. A napirendi pont előadója: Szabó Imre, környezetvédelmi és vízügyi miniszter.)

A villamos energiával összefüggő egyes kérdésekről szóló törvényjavaslat. (Általános vita a lezárásig. A napirendi pont előadója: dr. Veres János pénzügyminiszter.)

Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény és a hozzá kapcsolódó más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Általános vita a lezárásig. A napirendi pont előadója: dr. Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter. Uniós napirendi pont!)

A Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslat. (Az általános vita folytatása. A napirendi pont előadója: dr. Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter.)

A közrend, valamint az igazságszolgáltatás működésének védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat. (Az általános vita folytatása és lezárása. dr. Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter. A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Az általános vita folytatása és lezárása. A napirendi pont előadója: dr. Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter. A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítési eszközök biztosításáról szóló törvényjavaslat. (Az általános vita folytatása és lezárása. A napirendi pont előadója: dr. Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter.)

Bartha Szabó József