Őszig csendes lesz a T. Ház. A nyári szünetet megelőző utolsó ülésén azonban még nem pihentek a kedélyek, pedig elmaradtak az interpellációk és kérdések látványos ütközetei. Vádaskodásból azonban így sem volt hiány.
kdnp.hu – Bartha Szabó József
Napirend előtti szócsaták
Magyar csapdáról beszélt Schiffer András az LMP képviselője. Állította: Orbán Viktor miniszterelnök azért nem támogatta Jean Claude Juncker Európai Bizottsági elnökként történő kinevezését, mert Juncker korábban bírálni merte Brüsszelben.
Válaszában Szijjártó Péter államtitkár szolidan hangsúlyozta: - Nem személyes okok miatt nem támogatta a magyar kormány képviseletében a miniszterelnök Juncker jelölését. A Fidesz álláspontja szerint Jean Claude Juncker kinevezése az Európai szerződések lopakodó módosítását jelenti, ezért nem volt támogatható... És ahogy Schiffernek is lehetet most is véleménye szabadon mindenről, úgy a Fidesznek és Orbánnak is lehet.
+
Firtl Mátyás a Páneurópai Piknik 25. évfordulójára emlékezett. A kereszténydemokrata politikus, Sopron egykori polgármestere a vasfüggöny lehullásának 25. évfordulóját az 1956-os forradalomhoz hasonlítva, szólt a szabadság beteljesítéséről, a recsegő-ropogó rendszer eltűnésének történelmi jelentőségről, a határok végleges eltűnéséről, a határárok áttöréséről.
Szijjártó Péter államtitkár fejet hajtva a megemlékezés előtt, közbeszólásoktól sem zavartatva hangsúlyozta: A magyarok mindig is európaiak voltak, hiába dolgoztak a kommunisták az ellenkezőjén, az egyesült Európa nem lenne, ha mi nem küzdünk meg a kommunistákkal! Magyarországnak változatlanul élen kell járnia Európa megerősítésében.
+
Az elvándorlás problémáját feszegette Farkas Gergely a Jobbik képviselője. Állítása szerint a 18 és 39 éves korosztály több mint fele gondolkozik Magyarország elhagyásában. A kormány azonban nem érzi a felelősségét, úgy tekint erre a problémára, mintha nem létezne, és csak az ellenzék hóbortja lenne, - pedig az adatok riasztóak.
Czomba Sándor, államtitkár másként vélekedett, rámutatott: az adatok 2013 óta a folyamat megtorpanását mutatják. Még a kormánypártok soraiban is többen lehajtották fejüket, amikor hangsúlyozta: az emigránsok nem a magyar szegénység elől menekülnek, hanem a befogadó országok munkaerőhiánya szívja el őket!
+
Tóbiás József éles hangú felszólalása nem kímélte a kormányt. Számos intézkedését rendszerellenesnek minősítve említette L. Simon László reklámadóját, az Andy Vajna és cégtársai által elnyert szerencsejáték koncessziók után az ÁFA eltörlését, az önkormányzati választási rendszer megváltoztatását. Ékes példaként Paksot említve állította: az új kormányban sem lett kiszámíthatóbb, kiérleltebb a törvényhozás, nem szolgálják a közjót, a Fidesz csak a saját önös érdekeinek megfelelően módosítgatja a törvényeket.
A szocialista képviselő támadására reagálva Rétvári Bence államtitkár rámutatott:. a kormány az ország, az MSZP a saját személyi ügyeivel foglalkozott. Hosszasan sorolta mi mindent csinált a kormány az ország érdekében: a foglalkoztatás rekordmagas, az infláció rekordalacsony, és egyébként is mindenben megelőzte az MSZP-kormányok teljesítményét. Nem csoda hát, hogy a májusi választás a kormánypártoknak 2/3-os többséget, a szocialistáknak pedig vereséget hozott. Pakssal kapcsolatban emlékeztetet arra is, hogy az MSZP véleménye azután változott meg, hogy már nem tudott belőle annyi pénzt kiszedni.
+
Rogán Antal a Fidesz frakcióvezetője is közös dolgainkról elmélkedett. A félreértések elkerülése érdekében félreérthetetlenül leszögezte. – Mi azt fogjuk folytatni, amit elkezdtünk! Megvédjük az embereket és folytatjuk a rezsicsökkentést!
Tállai András államtitkár egyetértve az előtte szólóval, történelmi jelentőségűnek nevezte a devizahitelesek problémájának rendezését. A történelmi törvényjavaslathoz valamennyi képviselő támogatását kérte.
Zárószavazások
Földögyi törvények
Font Sándor (Fidesz) nevéhez fűződik az egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat. Hat törvény kiegészítését tartalmazza.
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló '92. évi törvény módosítására tesz javaslatot annak érdekében, hogy az önkormányzatok, a jegyzők és az államigazgatási szervek közötti nyilvántartás, adatpontosítás egyértelmű legyen.
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló '97. évi törvény módosítása lehetővé teheti, hogy a kormány a korábbi rendeleteit kiigazíthassa.
A közokiratokról, a közlevéltárról és a magánlevéltári anyagok védelméről szóló '95. évi törvényt kiegészítő javaslat, a levéltár és az ingatlanügyi hatóság közötti adatforgalom elősegítése érdekében pontosítja az elavult szakaszokat.
A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló módosítás, gyakorlatilag az ott létező állandó bizottságok működését szabályozó rendeletet pontosítja.
A Nemzeti Földalapról szóló törvény kiigazítása a náluk működő Birtokpolitikai Tanács tagjainak és elnökének a kinevezési gyakorlatát finomítja. Elfogadása esetén a mindenkori agrárminiszter nemcsak a Birtokpolitikai Tanács elnökének kinevezésére, hanem az összes tagjára is tehet javaslatot.
Az egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat tán leglényegesebb része az ingatlan-nyilvántartásról szóló '97. évi törvényt szándékozik kiegészíteni. Következménye ez annak a 2013-ban elfogadott földforgalmi törvénynek, amely rögzítette, hogy a termőföldre haszonélvezeti jogot csak egyenes ági rokonokra lehessen kezdeményezni és bejegyeztetni.
Az ingatlan-nyilvántartással foglalkozó földhivatalok kötelező feladata lesz a haszonélvezeti jogról szóló bejegyzések kigyűjtése, majd fel kell szólítaniuk a haszonélvezeti jog jogosultját, hogy igazolja az egyenes ági rokonságot. Ha a felszólításra meghatározott időn belül a visszaigazolás nem érkezik meg, vagy nem igazolják, hogy egyenes ági rokonokról van szó, akkor az eljáró hatóság törölni fogja a haszonélvezeti jogot.
Ugyanennek az ingatlan-nyilvántartási törvénynek másik módosítása lehetővé teszi, hogy az ingatlan-nyilvántartással foglalkozó földhivatalok megkérdezhessenek minden olyan tulajdonost, aki valamilyen földbirtokkal rendelkezik, akkor is, ha ezek nem egy járási hivatalhoz vagy nem egy megyéhez tartozóan kerültek bejegyzésre, hanem az ország több pontján. Így például azonnal ellenőrizhetővé válik, hogy szabályszerűen van-e tulajdonuk, nem lépik-e túl a törvényben tiltott 300 hektáros szerzési határt. (Szövege: PDF.)
Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 126 igen szavazattal, 31 nem ellenében, 23 tartózkodás mellett elfogadta.
Oktatás, kutatás, beilleszkedés
Az Egyes oktatási tárgyú törvények módosításának szükségességét és a várható hasznát Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere felvezetésében bőségesen elemezte. A sajátos nevelési igényű, а beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő, eltérő fejlődésű és más kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók, pedagógiai szakszolgálati ellátása során döntő jelentőségű tudni hogy hol, mikor, milyen ellátásban részesült az érintett, és róla а szakemberek milyen megállapításokat, véleményt fogalmaztak meg. Eddig mindezek kezelése esetleges volt, akár egy iskolaváltás során is előfordulhatott, hogy az információk elvesztek. Ezen problémák kiküszöbölését célozza az Integrált Elektronikus Nyomonkövető Rendszer bevezetése..
A javaslat а közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénnyel összefüggésben változtat а pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkaidő beosztási szabályain, oly módon, hogy а nevelési-oktatási intézményekben a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakkal egyező szabályozást vezet bе.
Megerősíteni szándékozik, hogy а kutatás és oktatás szabadsága körében megvalósulhasson az intézmények önkormányzati jellegű működése а választott testületeken. Okulva azonban az elmúlt 20-25 évnek az egyetemi autonómia kiterjesztő értelmezéséből eredő negatív tapasztalataiból, fontosnak tartja, hogy biztosított legyen a több tízmilliárdos költségvetéssel és több ezer dolgozóval működő intézmények felelős, átlátható és professzionális gazdálkodása, az erre а feladatra kiválasztott, felkészült, а kormány által kinevezett professzionális menedzserek jóvoltából.
А Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetét sem hanyagolja el az törvényjavaslat. Az intézmény közvetlen állami fenntartásba kerül. A főiskola a többi állami fenntartású intézménnyel azonos módon biztosíthatja а magyar állami ösztöndíjat, а köznevelési intézmény (iskola, óvoda, szakszolgálat, stb.) pedig gyakorlóiskolai státusba kerülve nem csak az állami finanszírozást, hanem а felsőoktatási gyakorlóhelyeknek járó speciális többletforrások lehetőségét is biztosítja.
А törvénymódosítás а
А törvénymódosítás ezen túl még számos más jogszabályt egyszerűsítő, egységes értelmezést előmozdító kezdeményezést is tartalmaz. (Szövege: PDF) Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 129 igen szavazattal, 34 nem ellenében, 21 tartózkodás mellett elfogadta. Azonnal rendezendő: devizák, kölcsönök, bankok Fölöttébb harsány vita kísérte, „a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről” szóló, Trócsányi László igazságügyi miniszter által fémjelzett indítványt. А Kúria legutóbbi határozatainak egyikében (2/2014 . PJE ) iránymutató döntést hozott а fogyasztói hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződésekben foglalt egyes szerződéses rendelkezések tisztességtelenségéről. Döntése a tisztességtelenség fogalmára vonatkozó jogértelmezés, amely kizárólag а bíróságok számára kötelező, azonban az abban kifejtett jogelvek általános jellegük révén а jogviszonyok széles körét érintik. Annak érdekében, hogy ezek az elvek közvetlenül is érvényre jussanak, а törvényjavaslat jogszabályi szintre emeli а Kúria jogegységi határozatában rögzített elveket. Ez lehetővé teszi, hogy а fogyasztók széles tömegei számára elkerülhetővé váljon аz időigényes és költséges perindítás, ami а bírósági szervezetrendszert is túlterhelné. Fontosnak tartja, hogy lehetőséget biztosítson а pénzügyi intézmények számára az önkéntes jogkövetésre, és – nem csökkentve а fogyasztók jogvédelmének а szintjét – csak azokat az ügyeket engedje а bíróságok elé, amelyekben а felek között nem pusztán elszámolási, hanem érdemi jogvita van. Ezzel összhangban elsődlegesen a pénzügyi intézmények feladatává teszi, hogy az általuk alkalmazott általános szerződési feltételekből kiiktassák а tisztességtelen kikötéseket, és csak arra az esetre tartja fenn az állami kényszer alkalmazását, amikor а pénzügyi intézmények nem tesznek eleget önként a kötelezettségeiknek. Célja egy olyan eljárási rend kiépítése, amely lehetővé teszi az érintett adósok számára а velük kötött szerződésekben alkalmazott kikötések tisztességtelenségének а megállapítását, és az ezen alapuló elszámolások, visszafizetések minél gyorsabb lebonyolítását. А törvénymódosítás – többek között – azonnal rendezendő konkrét témái: - а pénzügyi intézmények által fogyasztóval kötött deviza alapú hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződésekben alkalmazott különnemű árfolyamok tisztességtelenségének а megállapítása; - а különnemű árfolyamok tisztességtelenségéhez kapcsolódó elszámolási kötelezettség rögzítése; - а pénzügyi intézmények által а fogyasztóval kötött hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződésekben alkalmazott, az egyoldalú szerződésmódosításra lehetőségét biztosító rendelkezések tisztességtelensége melletti megdönthető vélelem; - а törvény hatálya alá tartozó szerződéses feltételek vizsgálatára és adatszolgáltatásra irányuló kötelezettség; - а törvényben foglalt vélelem megdöntésére irányuló eljárás szabályai; - а folyamatban lévő eljárásokra irányadó rendelkezések. (Szövege:PDF.) Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 184 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta. Reklámadó Pár hete fogadta el a parlament csupán a reklámadótörvényt, a fideszes L. Simon László máris a módosítását kezdeményezte. Nem titkolt célja: betömni szeretne minden kiskaput, amit az eredeti törvényszöveg nyitva hagyott. Zeng-zúg körülötte a világ. A milliomos érintettek már a hírére is harsányan tiltakoztak, EU-val fenyegettek, mozgalmat indítottak, melyhez természetesen, az így vagy úgy érdekelt sajtó is csatlakozott. Nem csoda hát, hogy L. Simon László eredeti javaslatának, mindjárt a kezdet kezdetén, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának ülésén kihúzták a méregfogát. Az általuk szorgalmazott kiegészítés, az eredeti 25 ezer forint helyett, havi 2,5 millió forintra emeli azt az értékhatárt, ami alatt nem kell fizetniük a cégeknek adót a reklámozásért. L. Simon László a törvényjavaslat előterjesztője a testület ülésén azt mondta: támogatja a bizottsági javaslatot, bár az nem szolgálja eredeti előterjesztése célját, azt, hogy multinacionális internetes cégeket - amelyek a magyar reklámköltésből egyre nagyobb szeletet hasítanak ki - rávegyék az adófizetésre. Hozzátette: azért tudja mégis elfogadni a kiigazítást, mert érzékeli, hogy a kérdéssel kapcsolatban pánikhangulatot lehet kelteni a kis- és közepes vállalkozások körében, ennek pedig nem látja értelmét. Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 151 igen szavazattal, 35 nem ellenében, tartózkodások nélkül elfogadta. Pajzs előttük: kamatok, csalárd forintok Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosítását (Bánki Erik, Riz Gábor, Vécsey László Fidesz-képviselők indítványa) zömmel а jogértelmezés, a jogalkalmazás egyszerűsítése és a jogszabályok közötti belső összhang megteremtése vezérelte. A személyi jövedelemadó tekintetében például pontosítani próbálta az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás biztosításának körülményeit, továbbá kiegészíteni azon esetek körét, amikor nem kell kamatjövedelmet megállapítani a kollektív befektetési értékpapírokat érintő ügyletek esetében. Az általános forgalmi adózást illetően a javaslat jogharmonizációs kötelezettségnek tesz eleget. Ennek értelmében megvalósulhat а nem adóalany részére nyújtott műsorszolgáltatási, elektronikus és távközlési szolgáltatások fogyasztás helye szerinti államban történő adóztatása. Ezzel párhuzamosan az adminisztratív terhek könnyítése érdekében fel kívánja állítani egyablakos rendszert, amely lehetővé teszi, hogy а határon átnyúlóan nyújtott ezen szolgáltatások után az adóalany az adófizetési kötelezettségét a letelepedése szerinti tagállamban teljesíthesse. Az acélipar területén tapasztalható adócsalások visszaszorítása érdekében а javaslat fordított adózást vezet be а csalással leginkább érintett tеrmékekre. Az áfa-törvény módosítása kiigazítja az időszakos elszámolású ügyletek utáni adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját. А tervezett módosítás а cégeknél а számlázási rendszerek átállítását igéпyli, valamint likviditási kérdéseket is felvet, így а megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében kitolja а rendelkezés hatálybalépését. (Szövege: PDF.) Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 131 igen szavazattal, 34 nem ellenében, 23 tartózkodás mellett elfogadta. Szerencsejáték Érkezett a sportfogadással összefüggő egyes törvények módosításárnak végszavazása. A Fidesz-javaslat hangsúlyozza: az információs társadalom széles körben történő kiépülésével а Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 130 igen szavazattal, 54 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta. Banki hitelek, szanálási alap A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló módosítás sem bizonyult csendesnek. A kormány által előterjesztett javaslat célja a pénzügyi stabilitás fenntartása, a pénzügyi szektor által nyújtott kritikus funkciók folyamatos rendelkezésre állásának biztosítása, az intézményi válsághelyzetek hatékony kezelése, az adófizetői pénzek válságkezelési célú felhasználásának minimalizálása, valamint a válságba került pénzügyi szervezetek szerkezetátalakításához szükséges keretrendszer megteremtése. A több mint másfélszáz paragrafusból álló indítvány rendezni szándékozik - uniós keretek között - az intézményrendszer felépítésének és globálisjellegének figyelembevételével a hitelintézetek, befektetései vállalkozások, a pénzügyi intézmények és a közvetítőrendszerek működését, a bizalom fenntartását, fokozását. Sok más mellett, az egyik fő eleme a szanálási alap létrehozása, amely szanálási eljárás esetén, a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások díjbefizetéséből a terhek viselésére ütemesen forrást nyújthat. (Szövege: PDF.) Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 152 igen szavazattal, 30 nem ellenében, 6 tartózkodás mellett elfogadta. Kormányzati szerkezetalakítás Zárószavaznak még az egyes törvényeknek a kormányzati szerkezetalakítással összefüggő módosításáról is. Az indítvány az új kormány összetételéhez igazodva, a korábbiaktól értelemszerűen eltérően, állapítja meg а kormány tagjainak feladat- és hatásköreit, számos törvényt módosítva. (Szövege: PDF) Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 130 igen szavazattal, 54 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta. Igazodva a feladatokhoz Az egyes törvényeknek a belügyminiszter feladat- és hatáskörével összefüggő módosítás célja egyértelmű: akormány döntéseként а belügyminiszterhez került kormányzati feladat- és hatásköröket figyelembe véve kiigazítja а feladat ellátásához szükséges paragrafusokat. (Szövege: PDF.) Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 124 igen szavazattal, 17 nem ellenében, tartózkodások nélkül elfogadta. Alkotmánybírókat jelölnek Több alkotmánybírónak ősszel lejár a mandátuma, ezért az Országgyűlés létrehozta azt az eseti bizottságot, melynek feladata lesz a pótlásukra alkalmas személyek meghallgatása. Javaslatuk alapján dönt majd az Országgyűlés a Taláros Testület új tagjairól... Íme a jelölő bizottság: Elnök: Rubovszky György, (KDNP). Alelnök: Gulyás Gergely, (Fidesz), Tóth Bertalan, (MSZP), Gyüre Csaba, (Jobbik). Tagok: Balla György, (Fidesz), Mátrai Márta, (Fidesz), Nyitrai Zsolt, (Fidesz), Tuzson Bence, (Fidesz), Schiller András (LМР). Az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló határozatot 182 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 4 tartózkodás kíséretében elfogadta. (Szövege: PDF). Félúton A zárószavazásokat követően, a hagyományokhoz híven, várhatóan már jóval kevesebben, bár aligha szolidabb hangulatban folytatja munkáját a T. Ház. Három törvénymódosításról is vitatkozhatnak. Illetménypótlék a magyar jelnyelvtudásért A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló indítvány előterjesztői, (Tapolczai Gergely, Nyitrai Zsolt Fidesz képviselők) azt szorgalmazzák, hogy ne csak az idegen nyelv, hanem a magyar jelnyelvtudás ismerete esetén is legyenek jogosultak a közszolgálati tisztviselők és a közalkalmazottak az illetménypótlékra. (Az indítvány szövege: PDF.) Fogyasztói tájékoztatás Az egyes közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvénymódosítás (Németh Szilárd István, Fidesz-képviselő indítványa) jelentős változást ígér azzal is, hogy átfogó tájékoztatást és segítséget nyújthat valamennyi a геzsicsökkеntésben érintett közszolgáltatással kapcsolatos kérdésben. Ezen területek: а villamos energia szolgáltatás, a földgázszolgáltatás, távhőszolgáltatás, a víziközmű-szolgáltatás, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás, a kéményseprő-ipari közszolgáltatás, a nem közművel összegyűjtött szennyvízszolgáltatás, А fogyasztói tájékozottság elősegítése érdekében minden közszolgáltatást végző vállalkozás köteles 1еsz saját, önálló tevékenységről honlapot üzemeltetni, melyben szerepeltetniük kell azokat az adatokat és információk, amelyek alapján а fogyasztók könnyedén hozzá tudnak férni а legfontosabb alapvető közszolgáltatási ínformációkhoz. А módosítás ezen túl, számos olyan intézkedést is tartalmaz, amely а fogyasztók érdekeit erősítheti. Többek között: а távhőszolgáltatás esetén а fizetési hatáгidő kibővítését, а A javaslat, mindezek mellett további technikai jellegű módosításokat is tartalmaz. (Az indítvány szövege: PDF.) Belügyminiszteri feladatok Аz egyes törvényeknek a belügyminiszter feladat- és hatáskörével összefüggő módosításáról szólótörvényjavaslat célja, hogy а kormány döntéseként а belügyminiszterhez került kormányzati feladat- és hatásköröket figyelembe véve, а szükséges törvénymódosításokat is elvégezze. Miután a büntetés-végrehajtással összefüggő párfogó felügyelői feladatok megszervezése és irányítása а belügyminiszter hatáskörébe került, ennek megfelelően szükséges а büntetésvégrehajtási szervezetről szóló törvényben is ezen új feladat megjelenítése. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása számos egyedi ügyben telepít döntési hatáskört miniszteri szintre, és elvégzi е módosítást az anyakönyvi eljáráshoz kapcsolódóan is.. A javaslat kiegészíti а foglalkoztatás elősegítéséről és а munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényt is oly módon, hogy а munkanélküliség visszaszorítása érdekében eszközként nevesíti а közfoglalkoztatás szervezését. Annak érdekében, hogy а lehetséges szervezet átalakítás ne igényeljen későbbi törvénymódosítást, а közfoglalkoztatásról és а közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény munkaügyi kirendeltséghez és munkaügyi központhoz feladatot telepítő szabálymódosítást is tartalmaz. А törvényjavaslat hatálybalépéséhez kapcsolódóan rendelkezéseket állapít meg annak figyelembevételével, hogy kellő idő maradjon а feladat- és hatásköri változásokra való felkészülésre. (Az inditvány szövege: PDF) Napirend után Íme a bejegyzett szószólók. A mondandóik címei félreérhetetlenül utalnak a tartalmára. Szabó Sándor, (MSZP): ”Köszönet a "Köz" Szolgálatáért!” Kiss László, (MSZP): ”A magyar hadisírgondozás!” Bangóné Borbély Ildikó, (MSZP): ”Miért csak a rászoruló gyermekek töredéke jut nyári szociális étkeztetéshez?” Kepli Lajos, (Jobbik): "Indul az uborkaszezon - politikai ZÖLDségek!" Lukács László György, (Jobbik): "Pusztába kiáltott szó! Tudja-e Pintér belügyminiszter úr, hogy a Nagykunságnak is tartozik egy ígérettel?" Ander Balázs, (Jobbik): "Kelet lándzsahegye vagy Kelet balekja? Avagy hol késik a részletes tervezet a Budapest-Belgrád vasútvonallal kapcsolatban?" Szél Bernadett, (LMP): "Ki vállalja fel a felelősséget a növekvő szegénységért, a kivéreztetett középosztályért?" Ikotity István, (LMP): "Hollywood?" Demeter Márta, (MSZP): "Kitűnően működnek a szlovák-magyar kapcsolatok" Hegedűs Lorántné, (Jobbik): "Magyarország eladó, offshore cégek előnyben!" Szelényi Zsuzsanna, (független): ”Békés, derűs, versenyképes ország? Az új Orbán kormány első két hónapjáról!” Csendes lett terem. Elmentek a tévések, az újságírók, a tudósítók, a képviselők közül is csak néhányan lézengtek a teremben. Megkezdték a nyaralást. Rosszmájú feltételezések szerint, azért volt mégis a „tűztől távolabb ülőknek” napirend utáni szereplésre jelentkezni, mert így legalább a jegyzőkönyvben nyoma marad, hogy szónokló képviselőként is megfordultak a Parlamentben.
