Hatékonyabb lesz a polgári perrendtartás

Az Országgyűlés ma az igazságügyi miniszter öt javaslatáról tárgyal. Vejkey Imre, a KDNP országgyűlési képviselője a peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló  törvényjavaslatról pénteken az Országgyűlésben azt mondta, hogy szükségessé vált a polgári perrendtartás megújítása, a jelenlegi törvény nem nyújt megfelelő keretet, az ügyek húzódnak. A KDNP támogatja a törvényjavaslatot – jelentette ki a kereszténydemokrata képviselő.

kdnp.hu – MTI

Völner Pár, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára: a képviseleti jogot nem kell külön-külön igazolni az egyes bírósági eljárásokban

Az államtitkár közlése szerint a bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat a 2016 novemberében elfogadott és 2018. január 1-jén hatályba lépő új polgári perrendtartásról szóló törvény szabályozásának kiteljesedését szolgálja. 

Mint mondta: jelenleg az általános meghatalmazások nyilvántartása nem egységes és nem is közhiteles, csak a nyilvántartást vezető konkrét bíróságnál pótolja az egyes perekre szóló külön meghatalmazást ráadásul a gyakorlatban még mindig papíralapú.

Az új polgári perrendtartásról szóló törvény ugyanakkor már az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartásáról rendelkezik, amivel hatékonyabban biztosítható az általános meghatalmazáson alapuló képviseleti jog fennállásának és terjedelmének azonnali és hiteles igazolása a bírósági peres és nemperes eljárásokban – tette hozzá.

Az igazságügyi tárca államtitkára hangsúlyozta: a törvényjavaslat alkalmas eszköz arra, hogy a képviseleti jogot ne kelljen külön-külön igazolni az egyes bírósági eljárásokban, hanem elegendő legyen annak fennállását az egységes nyilvántartásban ellenőrizni. Az általános meghatalmazást így elegendő egyetlen bíróság előtt bejegyeztetni, és ez már akár az ország összes bírósága előtt kiválthatja az egyedi meghatalmazást. Közölte: mindez adminisztrációs tehertől mentesíti a bíróságokat és várhatóan a bírósági eljárások elhúzódásának mérséklésében is a szerepet játszhat, mert nem kell több bíróságon is bejegyeztetni az általános meghatalmazást és lefolytatni az ezzel kapcsolatos nyilvántartási eljárást, ha a fél több bíróság előtti eljárásra kívánja feljogosítani képviselőjét.

Másrészt – folytatta -, adminisztrációs tehertől mentesülnek az eljárásban részt vevő felek is, mert szükségtelenné válik a fennálló képviseleti jog különböző eljárásokban történő ismétlődő igazolása, ha a fél több bíróság előtt folyamatban lévő különböző eljárásokkal összefüggő képviseletre hatalmazza meg ugyanazt a képviselőjét. 

Közölte: a törvényjavaslat tehát az új polgári perrendtartásról szóló törvény szabályozási koncepciójában célként kitűzött perhatékonyság kiteljesedését szolgálja, egyben a modern kor kihívásaihoz és technológiai lehetőségeihez illeszkedő nyilvántartási rendszer megvalósítását célozza. 

Fidesz: adminisztrációs terhek csökkennek

Vitányi István (Fidesz) szerint az adminisztrációs terheket csökkenti az általános meghatalmazáson alapuló képviseleti jog fennállásának és terjedelmének azonnali és hiteles igazolása az országos, közhiteles nyilvántartás révén a bírósági peres és nemperes eljárásokban.

A kormánypárti politikus azt mondta, az általános meghatalmazás nyilvántartásba vételét a kérelmező lakóhelye, jogi személy esetén a székhelye szerint illetékes fővárosi, meggyei törvényszék végzi el. Ezt követően a megbízott bármely bíróság előtt intézheti megbízottja ügyeit – tette hozzá, jelezve ugyanakkor, hogy ez meghatalmazás csak a polgári és a közigazgatási ügyekre vonatkozik. Nem terjed ki a meghatalmazás a büntetőeljárásokra vagy például a fizetési meghagyásos eljárásokra – részletezte.

Vitányi István közölte, az általános meghatalmazás korlátozható, és a visszaélések kiküszöbölése miatt a meghatalmazást csak a meghatalmazó terjesztheti elő.

Jelezte azt is, hogy közhiteles nyilvántartás működéséért az Országos Bírósági Hivatal elnöke tartozik felelősséggel.

A KDNP támogatja a javaslatot

Vejkey Imre (KDNP) azt mondta, a bíróságokra évenként 200 ezer peres, közel egymillió nemperes ügy érkezik, és ezek lefolytatásához a jelenleg hatályos polgári perrendtartás nem nyújt megfelelő keretet, az ügyek húzódnak. Ezért vált szükségessé a polgári perrendtartás megújítása – hangsúlyozta.


Vejkey Imre, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője (Fotó: Kovács Attila – MTI)

Elmondta, országosan egységes bírósági nyilvántartás célja az általános meghatalmazáson alapuló képviseleti jog tényének és annak terjedelmének igazolása. Ha az általános meghatalmazásból más nem tűnik ki, ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az bármely, a törvény hatálya alá tartozó eljárásban képviseletre jogosít – magyarázta.

Hozzátette: ha a bejegyzésre jogosult bíróság nem állapítható meg, például azért, mert a meghatalmazó külföldi székhelyű gazdasági társaság, akkor az eljárást kizárólag a Fővárosi Törvényszék folytathatja le. A nyilvántartásba vételi kérelmet formanyomtatványon kell előterjeszteni, annak tartalmát rendelet határozza majd meg – jegyezte meg.

Közölte, a KDNP támogatja a törvényjavaslatot.

Meghatalmazások nyilvántartása

A fideszes Turi-Kovács Béla azt szorgalmazta, hogy a fizetési meghagyásos ügyek a közjegyzőktől kerüljenek vissza a bíróságok hatáskörébe.

Völner Pál zárszavában megköszönte a frakciók támogatását az általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban. A fizetési meghagyásokról elmondta: az ilyen ügyek mintegy 6 százaléka kerül csak bírói útra, így ez lényeges könnyítést jelent bíróságok életében. A másik témával kapcsolatban a bírói gyakorlat tisztázását javasolta.

Választottbíráskodás

Államtitkár: a választottbíráskodásról szóló törvényjavaslat vonzóbbá teheti a hazai befektetési környezetet

Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára elmondta: a törvényjavaslat célja a magyarországi állandó választottbíráskodás szervezeti kereteinek új alapokra helyezése, az 1994-ben elfogadott választottbíráskodásról szóló törvény szabályozási hiányosságainak pótlása és az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága által elfogadott modelltörvény 2006-os módosításának átvétele. 

Hozzátette: a kormány reményei szerint a választottbíráskodásra vonatkozó új szabályozás hozzájárul a hazai befektetési környezet vonzóbbá tételéhez és közvetve elősegíti a Magyarország versenyképességének javítását, gazdaságának erősödését.  

Elmondta: a javaslat a legnagyobb ügyforgalmat bonyolító, a hazai választottbírósági rendszerben legnagyobb súllyal bíró, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság hatáskörébe utalja a kereskedelmi ügyeket.

Ezzel párhuzamosan megszűnik az Energetikai Állandó Választottbíróság és a Pénz- és tőkepiaci Állandó Választottbíróság.

Ismertetése szerint a kereskedelmi ügyekkel foglalkozó állandó választottbíróság vezető testületének tagjait a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Budapesti Értéktőzsde és a Magyar Bankszövetség delegálja, míg az elnököt az MKIK küldi.

Közölte: annak érdekében, hogy a választottbíróság törvényes működése kikényszeríthető legyen, a javaslat indokolás nélküli visszahívási jogot biztosít a vezető testület felállításáért felelős szervezetek részére. Az előterjesztés alapján az elnökség jelölheti ki a választottbírákat akkor, ha a felek nem tudnak megállapodni azok személyében, vagy ha a felek által jelölt választottbírák nem tudnak megállapodni a választottbírósági tanács elnökének személyében.

Völner Pál elmondta: a választottbírák kijelölési eljárása során kiemelten fontos szerepe van a választottbíró-ajánlási listának, amelyre legalább 10 év jogászszakmai gyakorlattal és jogi szakvizsgával rendelkező, 75. életévét még be nem töltött személy kerülhet fel.

Fidesz: a javaslat pótolja a jelenlegi hiányosságokat

Vitányi István (Fidesz) kiemelte: a javaslat pótolja a hatályos törvény hiányosságait, figyelembe veszi az ENSZ nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatos szabályainak módosításait és új alapokra helyezi a választott bíráskodás szervezeti kereteit. Szerinte a választott bíráskodás így valódi alternatívát jelent majd a peres eljárások mellett és a külföldi befektetőkben is bizalmat ébreszthet. 

Felidézve a választott bíráskodás magyarországi történetét arra emlékeztetett, hogy a szocialista állami berendezkedés miatt nem tudott olyan teret nyerni ez a vitarendezési forma a kereskedelmi konfliktusokban mint a nyugati országokban, holott lett volna igény erre.  

A választott bíráskodást a polgári per elsődleges alternatívájának nevezte. Rámutatott: tavaly rekord mennyiségű működő tőke érkezett külföldről, ennek fenntartása érdekében az alternatív bíráskodás érdekében is lépni kell, amely gyorsabbá, rugalmassá teszi a döntéshozatalt, és szakértelemmel tölti fel azt. Az igény a nemzetközi ügyek esetében a legnagyobb arra – mutatott rá. 

A legfontosabb újításnak nevezte az ideiglenes intézkedéssel kapcsolatos szabályokat, mint mondta, a javaslat részletesen meghatározza, milyen jogcímen van lehetőség ilyen intézkedés elrendelésére. A gyorsaság érdekében is lép az előterjesztés – mondta –, de megteremti a lehetőséget az ítélet egy éven belüli felülbírálatának az eljárásban figyelembe nem vett tény alapján. 

A változtatás rendelkezik az ítélet érvénytelenítését követő eljárási rendről is – hangsúlyozta Vitányi István -, amelynek során a felek dönthetnek új összetételű tanács létrehozásáról is. Arra továbbra is mód lesz, hogy a pénz- és tőkepiaci, valamint energetikai ügyekben szakértelemmel rendelkezők hozzanak döntést, erre szolgál az erre alkalmas embereket felsoroló külön lista.

KDNP: a javaslat pótolja a régi törvény hiányosságait

Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka a választottbíráskodás gyorsaságát és hatékonyságát méltatta, utalva arra is, hogy a bíróságok magas esetszáma miatt a jelenlegi rendszer alkalmatlan arra, hogy ezen ügyeket is kezelje. Megjegyezte: a vállalkozások és külföldi partnereik egyre nagyobb arányban kötik ki ezt a vitarendezési módot szerződéseikben.

A kormánypárti politikus elmondta, hogy az 1994 óta hatályos jogszabályt a gazdasági és társadalmi viszonyok változása és a jogfejlődés miatt kell felváltani, az új indítvány pedig pótolja a régi hiányosságait. Az új szabályozás figyelembe veszi az ENSZ  Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságának modelltörvényét és új alapokra helyezi a szervezeti kereteket is – tette hozzá.

Vejkey Imre szerint indokolt rövid határidőt adni a tények és bizonyítékok előterjesztésére, s az is jó irány, hogy megteremtik a választottbírósági eljárásba beavatkozás lehetőségét.

Az ügyvédi tevékenységről

Kormány: cél a közbizalom erősödése

Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára expozéjában egyre bonyolultabbnak nevezte az utóbbi évtized jogvitáit és úgy értékelt: azokhoz jogi szaktudással rendelkező szakemberek közreműködése szükséges.

Megjegyezte: közel két évtized telt el a hatályos törvény megalkotása óta, ezért időszerűnek tartották egy egységes szemléletű kódex létrehozását, amit szakmai szervezetek bevonásával, egy éves munkával tettek meg.

Az államtitkár célként jelölte meg, hogy az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom erősödjön. Mint mondta, ennek jegyében készült egyebek mellett a polgári és a büntető törvénykönyv, a polgári és közigazgatási perrendtartásról szóló szabályok és előkészítés alatt áll az új büntetőeljárási törvény.

Kifejtette, hogy a mostani javaslat érinti a jogtanácsosi rendszert és ügyvédi kamarai tagsághoz köti az érintettek egyes feladatait; a jogi előadókra pedig az ügyvédjelöltekkel azonos kötelező továbbképzési szabályok vonatkoznak.

Völner Pál elmondta azt is, hogy a klasszikus feladatok mellett kiegészítő tevékenységet is folytathatnak az érintettek a továbbiakban: ez lehet biztosítási tanácsadás, társasházi közös képviselői tevékenység és bizalmi vagyonkezelés.

Jelezte azt is, hogy a kötelező felelősségbiztosítás minimális mértékét 8 millió forintban határozzák meg, a sikerdíjat pedig általánosságban nem tiltják, ugyanakkor bíróság előtti érvényesíthetőségét szigorúbban szabályozzák. E szerint az összeg a megbízási díj kétharmadát nem haladhatja meg.

Az államtitkár beszámolt arról, hogy új eljárási szabályok vonatkoznak majd a kirendelt védőre, akit elektronikus rendszerből véletlenszerűen választanak ki, ugyanakkor az ügyterheltséget és a földrajzi sajátosságokat is figyelembe veszik.

Szavai szerint a szakterület minden szereplőjére és szervezetére speciális szabályokat fogalmaztak meg, létrehozták a bejegyzett ügyvédi irodaközösség fogalmát és új szereplőként nevesítik az ügyvédi asszisztenst.

Völner Pál elmondta továbbá, hogy kibővül a kiszabható fegyelmi rendelkezések köre, ami differenciáltabb szankciókra ad lehetőséget, a fegyelmi bizottságok pedig nem helyi, hanem regionális és országos alapon szerveződnek a továbbiakban.

Fidesz: meghatározzák a klasszikus és kiegészítő ügyvédi tevékenységek körét

Gulyás Gergely (Fidesz) azt mondta, hogy az indítvány meghatározza az úgynevezett klasszikus ügyvédi tevékenységek körét, de mellette rögzíti a kiegészítő tevékenységeket is. Az utóbbiak közé sorolta az adó- és munkaügyi tanácsadást, a bizalmi vagyonkezelési, valamint a társasházi közös képviselői tevékenységeket. A javaslat egyértelművé teszi, hogy a kiegészítő tevékenységet az ügyvédi munka keretében lehet ellátni – hangsúlyozta.

Az ügyvédi tevékenységnek minősülő feladatokat ellátó jogtanácsosokat egy már meglévő hivatásrendi kamarába integrálják – ismertette a változásokat. Nem minden jogtanácsosnak kötelező belépnie, de a jövőben csak a kamarai tagsággal rendelkezők láthatnak el jogi képviseletet és csak ők ellenjegyezhetnek okiratokat.

A jogszabály kimondja, hogy az ügyvédi hivatást – garanciális okokból – a közhatalmi szervektől függetlenül gyakorolják – emelte ki a vezérszónok.

Továbbra is fő szabály, hogy az ügyfél és az ügyvéd szabadon állapodhat meg a megbízási díjban, de a javaslat ezt a szabadságot a szükséges mértékig korlátozni kívánja – közölte. Az indítvány ugyanis szigorítja a sikerdíj bíróság előtti érvényesíthetőségének feltételeit, korlátozza a sikerdíj kikötését. A bíróság előtt nem érvényesíthető az ügyvédi tevékenység eredményességéhez köthető munkadíj, ha annak összege meghaladja a teljes munkadíj kétharmadát – tette hozzá magyarázatként.

Kiemelte a helyettes ügyvéd jogintézményének bevezetését, ami lehetőséget teremt arra, hogy az ügyfeleket az ügyvéd akadályoztatása esetén is folyamatosan ellássák. A törvény a letét szabályozását is módosítja, kimondja, hogy annak ellenőrzése hatósági ügy – hangsúlyozta.

Az elmúlt 25 esztendő bebizonyította, hogy az ügyvédi kamarák pártatlanul, hiteles köztestületként, a szakmaiság talaján állva látják el feladatukat, a kamarai rendszert ezért meg kell őrizni – összegzett.

A KDNP a jogtanácsosokkal kapcsolatban javasol változtatást

Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka elmondta: a javaslat többszintű összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg, így megadja az egyes tiltott tevékenységek körét, illetve második szintként új, érdekkonfliktusra vonatkozó szabályokat vezet be, vagyis megadja, hogy milyen esetben nem vállalhat el konkrét ügyeket egy ügyvéd.

Közölte: fő szabályként marad fenn, hogy az ügyvéd és az ügyfél továbbra is szabadon állapodik meg a megbízás díjában. A javaslat ugyanakkor módosítja a letétre és a kirendelésre vonatkozó szabályokat, törvényi szinten szabályozza az ügyvédi társulást, valamint nevesíti az ügyvédasszisztens fogalmát – tette hozzá. Jelezte: a javaslat elfogadásával csökken az állami kontroll mértéke az ügyvédi kamarák felett.

Elmondta: a javaslat szerint a jogtanácsosok ügyvédi kamarába való belépése önkéntes, de jogi képviseletet és okirati ellenjegyzést csak kamarai tagsággal tudnak majd ellátni. Azt javasolta, hogy az ügyvédi kamara tagjaivá váló jogtanácsosok az ügyfélszám korlátozása nélkül járhassanak el a jogi képviseleti tevékenység keretei között.

Egyes törvényeknek az üzleti környezet jogi versenyképességének növelése érdekében szükséges módosításáról

Völner: az üzleti élet szereplőit szólítja meg a javaslat

Völner Pál, az IM parlamenti államtitkára expozéjában kifejtette: a kormány kiemelten foglalkozik az ország jogi, gazdasági versenyképességével, és ennek érdekében sorra születnek a javaslatok. Ezek sorába illeszkedik a most tárgyalt is, amely az üzleti élet szereplőit kívánja megszólítani – mondta.

Az indítvány érinti a bizalmi vagyonkezelést – folytatta -, amellyel kapcsolatban a cél az, hogy egy modern jogintézmény álljon rendelkezésre, és hogy a magyar szabályozás a külföldi vagyonrendelőknek is vonzóvá váljon. A módosítások érdemben nem érintik a bizalmi vagyonkezelés konstrukcióját, inkább „finomításról” van szó a népszerűsítése érdekében, így egyebek mellett szigorodnak az összeférhetetlenségi feltételek, és erősödik a jogintézmény vagyonvédelmi funkciója – ismertette Völner Pál, további példaként említve az öröklésjog és a szerződés felmondási jogának kérdését. Arról is beszámolt, hogy mivel a bizalmi vagyonkezeléssel összefüggő hatósági feladatok ellátása során a jegybank nem a megszokott piacfelügyeleti tevékenységet látja el, egyértelművé teszik a nemzeti bank szerepét mind az engedélyezés és a bejelentés, mind a tevékenység ellenőrzése során.

A cég- és a társasági jog területén fontos rendelkezésként említette az államtitkár, hogy a kft.-k és a zrt.-k esetében a jövőben a tőkeemeléshez kapcsolódó pénzbeli befizetések igazolása a cégeljárásban nem csak egyféle módon lesz lehetséges.

Hosszan ismertette a külföldi cégek áttelepülésével kapcsolatos változtatási tervet. A mostani javaslat azt biztosítja, hogy gyorsan végbemehessen az egyesülési folyamat azokban az esetekben, amikor a külföldi tulajdonos szándéka a gazdasági érdekeltségének határokon átnyúló áthelyezésére irányul – részletezte, jelezve: az egyesülési iratok birtokában lehetőség lesz az egyesülés céljából magyar társaságot alapítani, amelyet az egyesülésig nem terhel adókötelezettség.

Végül a javaslat a bírósági végrehajtási törvény módosításával rendezi a jogalkalmazás során felmerülő problémákat – közölte.

Fidesz-KDNP: a jogi szabályozó környezet módosításával is erősíthető az ország versenyképessége

A kormánypárti vezérszónokok, Vitányi István (Fidesz) és Vejkey Imre (KDNP), egyaránt azt emelték ki, hogy napjaink egyik legfontosabb feladata az ország versenyképességének megerősítése, ami a jogi szabályozó környezet módosításával, a felesleges adminisztratív terhek leépítésével is elősegíthető. Ez a magyar gazdasági további fejlődésének állomása – fogalmazott Vitányi István.

A törvényjavaslat passzusai közül kiemelték: biztosított lesz, hogy az nyrt.-k tőkeemelése a leggyorsabban átvezethető legyen a cégnyilvántartásba. Emellett a tőkeegyesítő társaságok határon átnyúló egyesüléséről szóló törvénymódosítás megteremti annak lehetőségét, hogy az EU-ban honos tőkeegyesítő társaság egyszerűsített, gyorsított eljárással az áttelepülés céljára alapított magyar társasággal való egyesülés útján Magyarországra tegye a székhelyét – hívták fel a figyelmet.

Mindketten hangsúlyozták, hogy az előterjesztés életszerűbbé teszi a kft.-k és a zrt.-k esetén a tőkeemelés bejegyzéséhez szükséges igazolások és mellékletek kérdését.

Végül Vitányi István és Vejkey Imre is beszéltek a bizalmi vagyonkezelésről, jelezve: a jogintézmény bevezetése óta három év telt el, most pedig rendezik a felmerült bizonytalanságokat.

A KDNP támogatja

Az ismételten felszólaló Vejkey Imre (KDNP) frakciója támogatásáról biztosítva a törvényjavaslatot elmondta, bővülnek a végrehajtójelöltek feladatai. A jelöltek a helyszíni eljárásban eljárhatnak, ha bírósági végrehajtói szakvizsgával rendelkeznek –  ismertette.

Zárszó

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a nyílt részvénytársaságok tőkeemeléséről azt mondta, kis számú ilyen társaságról van szó és minden esetben cégbíró jár el, így a határidő tartható. A tőkeemeléseket a jegybank is felügyeli –  tette hozzá.

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény módosítása

IM: egyértelműbb, részletesebb szabályok az oktatásban

Völner Pál emlékeztetett arra, hogy Magyarország alaptörvény kimondja: az alapvető jogokat bármely megkülönböztetés nélkül mindenkinek biztosítani kell.

Az államtitkár szerint a törvényjavaslat tükrözi a kormány elkötelezettségét a hátrányos megkülönböztetéssel szembeni fellépés és az oktatás hozzáférhetőségének, minőségének biztosítása mellett.

Hozzátette: az előterjesztés a hatályos szövegnél egyértelműbben és részletesebben fogalmazva megerősíti azt, hogy az oktatás semmilyen formája nem vezethet tiltott megkülönböztetéshez a tanulók származása alapján.

A javaslat –  folytatta –  nem pusztán oktatási követelményként, hanem az egyenlő bánásmód alkotmányos alapértékének garanciájaként rögzíti: a nemzetiségi oktatásnak az állami oktatással megegyező színvonalúnak kell lennie, illetve meg kell felelnie az oktatásra előírt törvényi feltételeknek.

Völner Pál elmondta, sajátos rendelkezéseket írnak elő az egyidejűleg vallási és nemzetiségi oktatásra. Az ilyen oktatásnak mindkét érintett oktatási fajta szabályait be kell tartani –  jelezte.

Úgy összegzett: a törvényjavaslat a jogi pontosságot, a jog- és a társadalmi intézmények megfelelő működését és a jogalkalmazást segítik.

Fidesz: a javaslat megfelel a kívánalmaknak

Dunai Mónika, a Fidesz vezérszónoka az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség érdekében tett eddigi határozott lépések folytatásaként jellemezte a javaslatot, amely értékelése szerint minden uniós jogi kívánalomnak megfelel. Mint mondta, egyértelműsítik és kiegészítik a két fontos jogszabályt, s feloldják az Európai Bizottság által jelzett ellentétet.

A kormánypárti politikus a lényegi elemek közé sorolta, hogy a vallási meggyőződésen alapuló oktatás nem vezethet etnikai megkülönböztetéshez, s rögzítik a köznevelési joganyagban, hogy vallási és nemzetiségi alapon is részt vehetnek a tanulók az oktatásban. Hozzátette: deklarálják azt is, hogy a nemzetiségi oktatást az államival megegyező színvonalon kell biztosítani.

A KDNP támogatja a módosításokat

Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka arról beszélt: Magyarország az élet minden területén, így a köznevelésben is igyekszik előmozdítani az esélyegyenlőséget, ennek ellenére az Európai Bizottság az oktatásban megvalósuló etnikai alapú szegregációra hivatkozva indított eljárást vele szemben.

A kormánypárti politikus üdvözölte, hogy a javaslatot a történelmi egyházak képviselőivel is megvitatták és azok is támogatták az elképzeléseket.

Közölte: frakciója támogatja a módosításokat.

Fogadj örökbeegy keresztet!

Országos akciónk célja az utak mentén, a települések közterületein álló keresztek megmentése, felújítása és állaguk megóvása az utókor számára.

Ha Ön is szeretne részt venni az akcióban, az alábbi gombra kattintva tájékozódhat a Fogadj örökbe egy keresztet! program részleteiről!

Hernádkércs
Bárdudvarnok
Sopron
Sopron
Sopron
Magyarszerdahely külterület
Felsőörs
Lőrinci
Újnéppuszta külterület

Kérdése van? Írjon nekünk!

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Küldjön üzenetet munkatársainknak az alábbi lehetőségre kattintva!
Készséggel állunk rendelkezésére!