Változó körülmények között változó szemlélet – így jellemezte Majtényi László elnök az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) tavalyi tevékenységét az erről szóló parlamenti vitában. A gyűlöletbeszéd, a közösségek méltóságának kérdéséről alapjogi döntéseket hoztak, illetve a vallásszabadsággal kapcsolatos határozatok is születtek Majtényi beszámolója szerint.

A nem megfelelő médiatörvény miatt a médiában megjelenő egyre agresszívabb tartalom ellenére sincs elegendő ellenőrzés, beszámoltatás és szankció az ORTT kezében – mondta Cser-Palkovics András (Fidesz). A Fidesz szóvivője kritikái ellenére is gazdag, színvonalas anyagnak nevezte az ORTT beszámolóját, amelyet pártja a folytonosság hiányára hivatkozva ennek ellenére sem tud elfogadni. Az ellenzéki politikus kitért arra is, hogy a Fidesz kettős mércét érzékel a közéleti hírcsatornák műsoraiban, példaként említve a közszolgálati 1-es csatorna egyik déli hírműsorát, amelyben 71 százalékos volt a kormánypárt megjelenési aránya, míg a Fidesz többször is csak 24 százalékos részarányt kapott ezekben a műsorokban.

A Szülőföld Alapról szóló beszámoló általános vitájában Szászfalvi László közölte: a KDNP álláspontja szerint a Gyurcsány-Bajnai-kormány miatt évek óta nincs nemzetpolitikája Magyarországnak. Hangsúlyozta: a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma nem helyettesítheti az állami, kormányzati stratégiát.
   
A képviselő úgy vélte, a 2004. december 5-i, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás eredménye egy nagyon negatív időszakot jelentett a nemzetstratégia alakítása szempontjából, a kormány kampány közben bevetett eszközeinek következménye szerinte ugyanis a totális bizalmatlanság lett. A Kárpát-medencei magyarság jövőjét azonban nem lehet a bizalmatlanságra építeni szerinte. Közölte azt is, hogy az alap forrásai nagyságrendileg megegyeznek azzal az összeggel, amelyet az Illyés és az Apáczai Közalapítvány kapott korábban.

Hivatali ügyintézéskor is lehet majd használni a magyar jelnyelvet, ha az Országgyűlés elfogadja a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvényjavaslatot, amelynek általános vitája kedden kezdődött meg a parlamentben.

Soltész Miklós hangsúlyozta: rendhagyó törvény van a parlament előtt, mivel azt minden parlamenti párt támogatja. A törvény a mintegy 60 ezer siket és legalább 100 ezer hallássérült jogait garantálja. Felhívta a figyelmet arra, hogy a siket emberek csak jelnyelven tudnak hivatalos ügyeket intézni, és azt is megemlítette, hogy a fogyatékossággal élő embereket bocsátják el először a munkahelyeken egy leépítésnél.

Hirt Ferenc (Fidesz) úgy fogalmazott: nagy adóssága a magyar parlamentnek a jelnyelvi törvény. Hangsúlyozta: a Fidesz is támogatja a törvényjavaslatot és elfogadásra javasolja azt az Országgyűlésnek.

Minden felszólaló támogatta a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról szóló határozati javaslat elfogadását az előterjesztés kedden folytatódott általános vitájában, a parlamentben. Ágh Péter fideszes honatya frakciója véleményét ismertetve elmondta: szerintük a demográfiai válság megállításához potenciális eszköz lehetne a családi adózás bevezetése. Közölte: a Fidesz ellenzi a kistelepülési iskolák bezárását. Annak érdekében, hogy az új nemzedék beleszólhasson a jövő Magyarországának alakításába, javasolta a fiatalok arányos jelenlétének biztosítását a közéletben.

A fideszes politikusok szerint az Idősügyi Nemzeti Stratégia céljai nem megfelelőek, azonban megszavazzák a határozati javaslatot. László Tamás (Fidesz) kiemelte: a mai idős emberek jelentős része úgy érzi, hogy hiábavaló volt az élete. Felszólalásában felhívta a figyelmet arra is, hogy egymillióan élnek alkalmi munkából, és nekik semmilyen nyugdíjuk nem lesz.
   
Mátrai Márta (Fidesz) feltette a kérdést: a kormány honnan veszi a bátorságot arra a mérhetetlen cinizmusra, mely a stratégiából árad. A jelenlegi kormány a nyolc év alatt csökkentette a szociális otthonok támogatását, megszüntette a 13. havi családi pótlékot, elvette a 13. havi nyugdíjat. Az ellenzéki képviselő közölte: kell nemzeti stratégiát alkotni, de csak akkor, ha stabil gazdasági háttérrel rendelkezik az ország.

Iván László (Fidesz) kiemelte: a stratégia számos elemét tartalmazza a Fidesz korábbi javaslatainak.

Az agrárium helyzetével, az autómentes nappal, a kerékpáros közlekedés ügyével és az élelmiszerbiztonsággal foglalkozó napirend előtti felszólalásokkal kezdődött meg az Országgyűlés plenáris ülése kedden.

A kereszténydemokrata Medgyasszay László annak a véleményének adott hangot, hogy a jelenlegi szervezeti keretek között, az elégtelen személyi és anyagi feltételek mellett nem biztosítható a hatékony, megfelelő mennyiségű és minőségű hatósági élelmiszerellenőrzés Magyarországon. A KDNP szándékai szerint ismét lesz hatékony, önálló állategészségügyi, élelmiszerellenőrzési és növényvédelmi szolgálat, amely garantálni fogja, hogy mindig egészséges élelmiszer kerüljön az asztalunkra.

Gőgös Zoltán államtitkár azt mondta: lehetetlen garantálni minden egyes élelmiszer tételes ellenőrzését, az élelmiszerbiztonság elsősorban gyártói és forgalmazói feladat, a kormányzatnak a rendszer kikerülését lehetővé tévő esetleges kiskapukat kell bezárnia. Az államtitkár közölte: van még mit tenni, de a rendszer működik és senkinek nincs félnivalója a Magyarországon forgalomba hozott élelmiszerektől.

Az MSZP-SZDSZ kormányzat az országgal együtt romokba döntötte a mezőgazdaságot is – mondta Font Sándor. A fideszes képviselő szerint az agrárkormányzat elhibázott politikája tönkre tette a magyarországi kis- és közepes élelmiszer feldolgozó rendszert, miközben gőzerővel kiszolgálta a multinacionális érdekeket.