• Párt
  • Történelem
  • Parlamenti Frakció
  • Fővárosi Frakció

Országgyűlési tudósításNapló

Hogyan tehető versenyképesebbé a magyar élelmiszergazdaság?

Az erősödő élelmiszer-gazdaság egyre több embernek nyújt megélhetést. 2010 óta az 51 százalékkal bővülő kibocsátásnak köszönhetően mintegy 50 ezer új munkahely is létrejött - hangsúlyozta interpellációja során a kereszténydemokraták országgyűlési képviselője.

FÖLDI LÁSZLÓ országgyűlési képviselő, KDNP: - Államtitkár Úr! A mezőgazdaság, ahogy az elmúlt évszázadokban, úgy jelenleg is és a jövőben is meghatározó gazdasági és társadalmi súllyal bír Magyarországon. Ezen belül potenciális fejlesztési lehetőségek vannak a magyar élelmiszer-gazdaságban, fokozható a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás rendszerének hatékonysága, növelhető az ágazat magyar és nemzetközi termelékenysége.

- Magyarország területének 57 százaléka mezőgazdasági művelés alatt áll, ahol 5,4 millió hektár mezőgazdasági területen és 2 millió hektár erdőn folyik gazdálkodás. Szakértők szerint olyan élelmiszer-termelési potenciállal rendelkezünk, amit nem használunk ki megfelelően, és amely területen minőségi és mennyiségi előrelépésre is van lehetőség. Szakértők szerint a magyar élelmiszer-gazdaságban a mostaninál mintegy 60 százalékkal nagyobb termelési potenciál rejlik, ami nemzetközi összehasonlításban is jelentős gazdasági és társadalmi lehetőséget rejt Magyarország számára.

- Államtitkár Úr! Tavaly a mezőgazdasági szektor a 2,5 százalékos GDP-növekedéshez mintegy 0,6 százalékkal járult hozzá, a magyar agrárexport pedig 8 milliárd euró értékű volt. Az erősödő élelmiszer-gazdaság egyre több embernek nyújt megélhetést. 2010 óta az 51 százalékkal bővülő kibocsátásnak köszönhetően mintegy 50 ezer új munkahely is létrejött. Az élelmiszer-gazdaság alapvető céljai világosak: a biztonságos élelmiszer-ellátás, a GMO-mentesség fenntartása, természeti értékeink megóvása, a biológiai sokféleség megőrzése, valamint a környezet kímélése, körültekintő és fenntartható bánásmód a természeti erőforrásokkal. Céljaink továbbá: a tudás- és információalapú gazdaság erősítése, a családi gazdaságok földhasználati arányának növelése, az integrált összefogáson és szakmai tudáson alapuló termelés fejlesztése, az előállított termékekben a hozzáadott értékek növelése. Éppen ezért kérdezem:

- Az elmúlt évek fejlesztései milyen változásokat hoztak a mezőgazdaságban és az élelmiszer-gazdaságban?

- Hogyan alakult a termelékenység és a foglalkoztatottság az elmúlt időszakban az ágazatban? - Az élelmiszer-gazdaság milyen eszközökkel fejleszthető, ezáltal a kormány hogyan teheti versenyképesebbé a magyar mezőgazdaságot?

***

NAGY ISTVÁN (földművelésügyi minisztériumi államtitkár): - Képviselőtársam! Minden mondatával egyet tudok érteni. Igen, a magyar mezőgazdaság az elmúlt esztendőkben kivételesen jól teljesített. Olyan termelési eredményeket mutatunk föl, amire hosszú idő óta nem volt példa. Azért kellett megalkotnunk az élelmiszer-stratégiát, mert olyan kihívások elé is nézünk az elkövetkező időszakban, amire még ma a megfelelő válaszokat nem tudjuk. Csak néhány kérdőjelet szeretnék fölvillantani: 2025-ig 40 százalékkal nő a fehérjeigény a világban. 2050-re kilencmilliárdan leszünk. Ugyanakkor klímaválság van, ugyanakkor a termőterületek nagysága csökken, és minden lehetőségünk, amellyel a termőterületeket fönntartanánk, hátrányos helyzetben van. Na, ebből a nehéz helyzetből kell azt a megoldást megtalálnunk, hogy hogyan növeljük 40 százalékkal a fehérjeigényt, hogyan tudjuk a megnövekedett lakossági igényeket kielégíteni az elkövetkező időszakban. Ez az, amire csak megfelelő innovációval tudunk jó válaszokat adni!

- Sikerült stabilizálni és növekedési pályára állítani az állattenyésztést, nagymértékben nőtt az export, javult a mezőgazdasági termelés hatékonysága és jövedelmezősége, - ez az, amit 2010 óta  már el tudtunk érni! A mezőgazdaság foglalkoztatása az elmúlt években jelentősen bővült, ennek köszönhetően 2016-ban 217 ezren dolgoztak főállásban az ágazatban. Emellett kedvező szerkezetváltás tapasztalható az üzemstruktúrákban és a földhasználatban. Folyamatosan nő az életképes kis és közepes méretű, árutermelő gazdaságok száma és az általuk használt földterület.

- A magyar élelmiszer-gazdaság jövőbeli fejlődésének alapját a rendelkezésre álló erőforrások fenntartható kezelése, a szakértelem megerősítése, a tudásátadás és az innováció ösztönzése, a kiegyensúlyozott termékszerkezet, a termékpályák szervezettségének fejlesztése, a termelés hozzáadott értékének növelése, a prémiumtermékek növekvő mértékű előállítása, a versenyképes ár és a disztribúciós lehetőségek fokozott kihasználása jelentheti. Kulcsfontosságú a magyar mezőgazdaság termékeinek meghatározó részét hasznosító élelmiszer-feldolgozás fejlesztése. Rendkívül fontos, hogy a gazdákat arra ösztönözzük, hogy ne csak a termelésből, hanem a feldolgozóiparból, a kereskedelemből, a forgalmazásból is vegyék ki a részüket. A megfelelő jövedelmezőséget akkor tudjuk elérni a gazdáink számára, ha különböző integrációkban létre tudjuk hozni, hogy ők legyenek a tulajdonosok a feldolgozóüzemekben, ők legyenek a tulajdonosok a kereskedelmi forgalmazó láncokban.

- Ha mindezt a hasznot, az ebből származó nyereséget is a gazdatársadalom vissza tudja fordítani a maga technológiai fejlesztésére, a precíziós mezőgazdaságra, a digitalizációra, mindarra, amivel versenyképesebben tudunk termelni, akkor fogjuk tudni megtalálni a megfelelő válaszokat a mezőgazdaság kihívásaira az elkövetkező évtizedekben. Ez a kulcs, ez a feladat, amit gyakorlatilag el kell érnünk! Kívánatos, hogy az élelmiszer-gazdaság szereplői a mindenkori termékkategóriákon belül a piaci trendeknek megfelelő, magas minőségű élelmiszerek előállítására törekedjenek, továbbá növekedjen a prémiumminőségű termékek előállítása.

- Képviselőtársam! Magyarország érdeke nem az, hogy a mesterséges vonulaton induljon el. Nem az a célunk, hogy sejtszaporításos, mesterséges húst állítsunk elő, nem az a célunk, hogy olyan paradicsomot tegyünk az asztalra, ami soha nem látta a Jóisten napvilágát, hanem csak a fénytechnikákat. Az a célunk, hogy a hagyományos mezőgazdaságra épülve prémiumkategóriában tudjunk kitörni a magyar piacról a nemzetközi piacra!

FÖLDI LÁSZLÓ: - Államtitkár Úr! Én nagyon bízom abban, hogy azok a fejlesztési elképzelések, amelyeket most vázolt előttünk, főleg az integráció kérdése, a „megtermelem, feldolgozom és kereskedek vele”, egyre inkább honos lesz Magyarországon is. Vannak már erre példák a mai magyar mezőgazdaságban, és bízom benne, hogy ezt tovább fog így javulni, és ezáltal valóban prémiumminőségű, igazi, jó minőségű élelmiszert tudunk mind a magyar gyerekek, a magyar emberek asztalára, mind pedig Európa asztalára tenni! Köszönöm a választ, elfogadom!

 

kdnp.hu – Bartha Szabó József