Honvédelmi kérdésekkel összefüggő törvényekről tárgyaltak a képviselők

A rendőrség és az országgyűlési őrség napjáról emlékeztek meg hétfőn a parlamentben. A napirend előtti felszólalások között Firtl Mátyás, a KDNP vezérszónoka köszönetet mondott a magyar honvédség katonáinak, akik „biztosítják mindennapjaink, otthonaink nyugalmát". Ezt követően az egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról tárgyalt az Országgyűlés, majd az Iszlám Állam elleni nemzetközi fellépésben való részvételünkről vitáztak a képviselők.

Megemlékezés

A hivatásos katasztrófavédelmi szerv ünnepnapja, a tűzoltóság napja, vagyis Szent Flórián napja alkalmából Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke azt mondta, a biztonsághoz való jog alapvető emberi jog. A biztonság megvalósulásához tisztában kell lenni a környezetünkben található veszélyforrásokkal, el kell sajátítani a veszélyhelyzetben követendő magatartást, hogy képesek legyünk a katasztrófák megelőzésére – fogalmazott.

Az alelnök szerint ezt a sokrétű feladatot a tűzoltók élethivatásként testi épségük és életük kockáztatásával látják el. Külön elismerését fejezte ki azoknak, akik nem hivatásos jogviszonyban, hanem a több mint 600 tűzoltó-egyesületben önkéntes tűzoltóként szolgálják környezetük biztonságát.

Megemlékezett az 1922-ben elhunyt Széchenyi Ödönről, Széchenyi István kisebbik fiáról, akinek elévülhetetlen érdemi vannak a magyar tűzvédelem megszervezésében. Az ő munkájának köszönhető, hogy 1870-ben megalakult a modern és szakszerű alapokra helyezett első fővárosi hivatásos és önkéntes tűzoltóság – tette hozzá.

Latorcai János azt mondta, az Országgyűlés tiszteletét és köszönetét fejezi ki minden magyar tűzoltó, katasztrófavédelmi és mentőalakulat tagja előtt azért, mert „elhivatottan, szolgálatra készen védelmezik életünket, biztonságunkat".


Egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosítása

HM: a kormány gondoskodási törvénycsomagja a javaslat

Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a kormány gondoskodási, motivációs csomagjának nevezte az egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosítását kezdeményező javaslatot.

Az államtitkár az általános vitát megnyitó felszólalásában közölte, Magyarország „elvitathatatlanul jól teljesít", a munkaerőpiacon munkaerőhiány van. A kormány mindent megtesz, hogy a hivatásos, illetve a szerződéses honvédek megbecsülésével vonzóbbá tegye a katonai szolgálatot  hangsúlyozta. Megjegyezte, a törvénymódosítással a honvédségi szervezeti átalakítások törvényi lábát is meg akarják teremteni.

Elmondta, a javaslat célja: a Magyar Honvédség személyi állományát, a honvédelem ügyét érintő kérdések szabályozása a hatékonyabb közfeladatellátás érdekében.

Ismertetése szerint a módosítással az önkéntes tartalékos katonák tényleges szolgálatteljesítésének időtartama is jogosultági időnek minősül az álláskeresési járadékra való jogosulttá válás szempontjából. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénybe beiktatják az önkéntes tartalékos szolgálatvállalást elismerő szabályokat.

Vargha Tamás a honvédek jogállásáról szóló törvény módosításáról azt mondta, ösztönözni kívánják az önkéntes tartalékos szolgálatvállalást, megteremtik a Magyar Honvédség tevékenységét segítő egyesülethez szolgálati érdekből történő vezénylés speciális szabályait.

Hozzátette: a jelenlegi áthelyezési kötelezettség helyett jogviszony-szüneteltetésnek számít majd, ha az állomány tagját a Honvédelmi Minisztérium szakmai vezetőjévé nevezik ki. Ennek szabályait is megalkotják az előterjesztésben – közölte.

Az államtitkár elmondta, törvényi szintre emelik a honvédségi ösztöndíjas hallgatók jogállásával összefüggő egyes kérdéseket, pontosítják az előmenetel szabályait a más szervhez vezényeltek esetén. Gyakorlati problémákat is kezelnek a módosítással, különös tekintettel az egészségkárosodási ellátás szabályrendszerére – mondta.


Fidesz: kiemelt cél az önkéntes tartalékos szolgálatvállalás ösztönzése

Vas Imre, a Fidesz vezérszónoka elmondta: a honvédek jogállásáról szóló törvény módosításának kiemelt célja az önkéntes tartalékos rendszer motivációs elemeinek erősítése, egyes speciális jogállási kérdések rendezése, valamint pontosító rendelkezések megalkotása. A javaslat emellett egyszerűsíti az önkéntes tartalékos katonák behívási szabályait is – tette hozzá. A módosítások közül kiemelte, hogy a jövőben az önkéntes tartalékos szolgálatvállalás mellett nem kell szünetelteti a nyugellátást. Közölte: Fidesz támogatja a javaslatot.
    
KDNP: még több megbecsülést a honvédeknek!


Firtl Mátyás, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője

Firtl Mátyás, a KDNP vezérszónoka szerint a 12 törvényt módosító javaslat egyszerűsít, egyértelművé tesz, összhangot teremt, hatékonyságot és ésszerűséget erősít, ösztönöz, speciális szabályokat alkot és pontosít, valamint azt a törvényalkotói szándékot szolgálja, amely még több megbecsülést és elismerést ad a honvédelemben szolgálatot vállalók számára.

Kiemelte: a honvédség fejlesztése elkezdődött, emelkedik a védelmi költségvetés, így nagyobb intenzitással lehet folytatni a katonák megbecsülését, aminek ez a törvényjavaslat megfelelő keretet ad. Köszönetet mondott a magyar honvédség katonáinak, akik a válságövezetekben, katonai missziók során példamutatón helytállnak, valamint azoknak, akik Magyarország határain szolgálnak és a tömeges migrációs helyzet kezelésével „biztosítják mindennapjaink, otthonaink nyugalmát". Jelezte: a KDNP támogatja a javaslat elfogadását.
        
Zárszó

Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, 2002-2010 között az MSZP kormányzása idején került a tönk szélére Magyarország, a képességek akkor tűntek el, a védelmi költségvetés pedig az ország költségvetésének állapota miatt volt olyan rossz. Szerinte igenis van vezérfonala a törvénycsomagnak, az pedig a gondoskodás és a motiváció. A szolgálati nyugdíj ügyéről az államtitkár azt mondta, a másik oldalról, a társadalom többi része felől nézve azt lehet mondani, hogy a rendszer most igazságosabb, mint volt. A létszámhiánnyal kapcsolatos felvetésekre úgy reagált, ez a törvénycsomag az önkéntes és a hivatásos szolgálatra igyekszik motiválni a magyar embereket.


Iszlám Állam elleni fellépés

HM: 200 főre nőhet az iraki misszióban részt vevő honvédek száma

Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a kétharmados támogatást igénylő országgyűlési határozati javaslat felhatalmazást adna arra, hogy a Magyar Honvédség 2019. december 31-ig nagyobb létszámmal, legfeljebb 200 fővel – váltási időben 400 fővel – folytassa tevékenységét Irakban. Azt mondta, a kormány eltökélt szándéka, hogy szövetségi rendszerben minden rendelkezésére álló eszközzel fellépjen a veszélyhelyzetek ellen.

Emlékeztetett arra, az Iszlám Állam 2013-as megalakulásától kezdve nagyon jelentős területeken vette át az uralmat Szíria keleti és Irak északnyugati részén. Az Iszlám Állam ezeken a területeken más vallási felekezetek tagjai ellen szisztematikusan hajtott végre emberi jogi jogsértéseket, népirtást és más emberiesség elleni bűncselekményeket – tette hozzá, jelezve, hogy a terrorszervezet más országokban is követett el terrorcselekményeket.

Vargha Tamás közölte, az Egyesült Államok vezetésével széleskörű a NATO szövetségi rendszerén túlmutató nemzetközi koalíció jött létre, és fellépésük eredményeként mára az Iszlám Állam a 2014-ben birtokolt területeinek 62 százalékát elveszítette. Azt mondta, a Magyar Honvédség 150 fővel vett rész a koalícióban, mandátuma 2017-ben lejár.

A munka nem fejeződött be – folytatta –, a NATO is és az új amerikai kormány is egyre nagyobb figyelmet kíván fordítani a nemzetközi terrorizmus elleni fellépésre és a migrációs válság elhárítására. Az államtitkár hangsúlyozta, a migráció okát ott kell megszüntetni, ahonnan a bevándorlók elindulnak. Mindenki abban érdekelt – folytatta –, hogy Irakban és Szíriában a helyzet stabilizálódjon.

Fidesz: oda kell vinni a segítséget, ahol baj van

Kósa Lajos (Fidesz) szerint az Iszlám Állam emberek millióinak az életét nyomorítja meg Keleten és Nyugaton egyaránt. Hozzátette: a magyar szerepvállalás azt a felfogást tükrözi, hogy „nem ide kell hozni a bajt, hanem oda kell vinni a segítséget, ahol baj van". Hangsúlyozta, a világban dúló háborúk emberek milliót teszik földönfutóvá, ez ellen tenni kell és csak a nemzetközi összefogás hatásos. Emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi fellépés jogalapja az iraki kormány kérése. Beszámolt arról, hogy személyesen meglátogatta az Irakban szolgáló magyar katonákat és abból, amilyen feladatokat bíztak rájuk, kiderül, hogy felkészültek é s a legmagasabb fokú bizalom van irányukban.

KDNP: Magyarország kötelessége részt venni a terrorizmus felszámolását célzó nemzetközi fellépésekben

Firtl Mátyás, a KDNP vezérszónoka kiemelte: Magyarország elkötelezett a béke megőrzése iránt, érdeke, szándéka és kötelessége katonai szövetségesként részt venni a terrorizmus felszámolását célzó nemzetközi fellépésekben.

Mint mondta, a terrorcselekmények minden európai állampolgárra nézve valóságos veszélyt jelentenek, ez megakadályozandó, ellene fel kell lépni. Kitért arra is, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet emberei az ellenőrizetlen migránstömeggel érkeznek Európába, hogy itt terrorcselekményeket hajtsanak végre. Emellett a terrorszervezet folyamatosan európai állampolgárokat toboroz további cselekményeihez – jegyezte meg.

Firtl Mátyás szerint az illegális migrációval számolni kell, és meg kell találni az eredményes megoldást. A KDNP-s politikus felidézte, hogy Magyarország kezdetektől kiállt a magyar emberek védelme mellett.

Úgy látta: a megerősített jogi és fizikai határzár mellett eszköznek kell tekinteni a Magyar Honvédségnek az Iszlám Állam elleni nemzetközi fellépésben való további részvételét. Rögzítette: a KDNP messzemenően támogatja a kormányt, hogy a radikális veszélyt jelentő terrorcsoportok az ország határain kívül maradjanak.

Firtl Mátyás kiemelte: a KDNP egyetért azzal, hogy Magyarország partnerségi, építési, katonai és egészségnyújtási feladatokra katonákat küldjön az iraki Erbilbe, meghosszabbítva a kontingens mandátumát 2019 végéig, ezzel erősítve a védelmet az adott térségben.

A javaslatot a KDNP támogatja, elfogadásra ajánlja – jelezte.


Kormány: Magyarország érdeke, hogy béke legyen a térségben

Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a vitában elhangzottakra válaszul azt mondta, hogy a döntés meghozatalakor elsősorban nem arról kell vitatkozni, pontosan mi vezetett bizonyos, a világban zajló folyamatokhoz. Kiemelte, hogy nem NATO-misszióról van szó, hanem Irak kérésére az ENSZ hozott egy határozatot, a koalíciónak pedig mintegy hatvan ország a tagja. Álságosnak tartotta azt az érvelést, hogy a döntés meghozatalával várják meg a NATO-csúcsot. Az a vita sem vezet el szerinte a jó döntéshez, hogy mi a különbség a békefenntartás és a béketeremtés között. Magyarországnak az az érdeke, hogy béke legyen azokban az országokban, ahonnan a bevándorlók elindulnak – összegzett.

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény módosítása

Hoppál Péter kulturális államtitkár expozéjáéban azért tartotta fontosnak a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló jogszabályok módosítását, hogy azok kövessék a korszerűsödést, tükrözzék az elvárásokat és szakmai prioritásokat. Mint mondta, új szemléletet szeretnének meghonosítani, amelyben nagyobb hangsúlyt kap a kulturális javakhoz való hozzáférés. Értékelése szerint a hatályos jog elavult, nem követte a társadalmi igények változását. Kiemelte, hogy a kulturális alapellátás fogalmát minden területen bevezetik és definiálják; az államtitkár szerint ez mindenki életminőségét érdemben befolyásolja. Hoppál Péter kifejtette, az alapellátás kiterjesztésének társadalomfejlesztési és a gazdasági teljesítményt fokozó hatásai is vannak, emellett hatékonyabb feladatellátás valósul meg a törvény hatálya alá tartozó intézményeknél. A muzeális területen pontosítják a megyei intézményekben végzett állami feladatokat, a Megyei Jogú Városok Szövetségének kezdeményezésére csökkentik az adminisztrációt, hangsúlyosabban mutatják be a nemzetiségi programokat és bővítik a szakmai munkát megalapozó dokumentumok körét – sorolta a politikus. A könyvtárak esetében képzések szervezésére, díjak adományozásának szakmai előkészítésére vonatkozó módosítások vannak, a megyei intézmények elnevezés pedig megyei hatókörűre módosul. Hoppál Péter a közművelődési jogszabályokkal összefüggésben azt emelte ki: a szakmai alapelveket megtartják, ugyanakkor nagyobb szerepet kap a hagyományőrzés és a néphagyomány gondozása, a tanácsok helyett pedig kerekasztalok állnak fel. Előremutató, korszerű, a minőségi működést elősegítő változásokra tettek javaslatot – értékelt az államtitkár.

Fidesz: életszerű és aránytartó a javaslat   

Halász János, a Fidesz vezérszónoka életszerűnek és aránytartónak ítélte a módosításokat, szerinte azok jól követnek mindent, amire választ kell adni. A kormánypárti politikus helyeselte az alapellátás kiterjesztését és törvényben rögzítését és kifejtette, hogy a költségvetés az elmúlt években mindig követte ezt a szemléletet. Ezt a jövőben is folytatni kell – fogalmazta meg. A muzeális területről szólva megjegyezte, hogy a legtöbb törvényi változás már végbement, jelen módosítás viszont fontos terhet vesz le a fenntartók válláról. Halász János hangsúlyozta, hogy képviselőcsoportja minden elemet támogat, azonban a közművelődési kerekasztal esetében az elnevezés mellett szemléleti változást is szükségesnek tartanak. Úgy vélte: a könyvtárak feladatai koherensebbek lesznek, a nonprofit szervezeti forma beemelése pedig követi a gyakorlatot. Üdvözölte azt is, hogy átgondolt definíciórendszer jelenik meg a jogszabályban.
    

Kulturális törvények

KDNP: a kultúra növeli az életminőséget

Hoffmann Rózsa, a KDNP vezérszónoka
fontosnak nevezte, hogy a jogszabály-módosítás felülírja azt a gondolkodást, miszerint a kultúra egy másodlagos dolog. Hozzátette: a javaslatban nem tud tetten érni olyat, amit az MSZP vezérszónoka kifejezett. Értékelése szerint a korszerű kerettörvényben a kulturális kormányzat következetes abban, hogy kulturális alapellátásról beszél és azt mindenkire ki akarja terjeszteni. Egyebek mellett ezzel a passzussal indokolta, hogy a KDNP támogatja az indítványt. A kormánypárti politikus beszélt az ágazat értékteremtő szerepéről és gazdasági hatásairól is. Üdvözölte továbbá, hogy a népművészetek, néphagyomány és örökségvédelem nagyobb hangsúlyt kap, a díjak pedig véleménye szerint ösztönzik a minőségi kultúra fejlődését. Hoffmann Rózsa egyetértett azzal, hogy a javaslat a kultúra szerves részének tekinti a nemzetiségi kultúrát.
    
Zárszó

Az elnöklő Jakab István lezárta az általános vitát.

Hoppál Péter kulturális államtitkár zárszavában arra hívta fel a figyelmet, hogy az állam által fenntartott kulturális intézményeknek valamiféle többletet kell adniuk a társadalomnak. A kulturális kormányzat abban bízik, hogy így, a kulturális alapú közösségszervezéssel megerősödik Magyarország – hangoztatta. A kultúrára szánt forrásokkal kapcsolatos ellenzéki felszólalásokra úgy reagált: a források kétszereződnek, sőt egyes területeken háromszorozódnak a szocialista kormányzás vége óta. Jelezte továbbá, hogy az elmúlt években mintegy négyszáz fiókkönyvtárat újítottak fel. Arra is emlékeztetett, hogy mivel már nem a megyék a fenntartók, a megyei könyvtár elnevezés is idejétmúlt.


Előadó-művészeti törvény

Hoppál: változik az előadó-művészeti szervezetek vezetőválasztásának szabályozása

Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár expozéjában kifejtette: a fenntartóktól és a szakmai szervezetektől rengeteg értelmezési kérdés, pontosítási igény érkezett az elmúlt években, így vált szükségessé az előadó-művészeti szervezetet vezetők választására vonatkozó rendelkezések felülvizsgálata. Az állami és önkormányzati fenntartású előadó-művészeti szervezetek első számú vezetőjének kinevezése kiemelkedően fontos döntés, hatása meghatározza a szervezet művészi arculatát, működésének legfőbb jellemzőit – mondta. A módosítási javaslat kétszintű – törvényi és kormányrendeleti – szabályozást vezet be. Törvényi szinten rendelkeznek például a foglalkoztatás jellegének meghatározásáról, a vezetőválasztás módjáról, a munkakör betöltésekor alkalmazandó különös szabályokról és az előadó-művészeti szervezetek minősítéséről. Utóbbival kapcsolatos tervezett módosítás, hogy ha egy szervezet nem teljesíti a törvénynek megfelelő vezetőválasztás követelményeit, akkor 12 vagy 24 hónapos türelmi időt kaphat az előírások teljesítésére, hogy így ne veszítse el nemzeti vagy kiemelt minősítését – tájékoztatott Hoppál Péter.

Rendeleti körbe elsősorban eljárási szabályok kerülnek – ismertette, beszámolva ezek némelyikéről is. Hangsúlyozta, hogy a vezetői posztok ezután is csak nyílt pályáztatással lesznek betölthetők, meghívásos pályázat nem lesz. A vezetői munkakör betöltéséhez – könnyítésként – feltételként öt év előadó-művészeti szervezetben eltöltött szakmai vagy három év vezetői tapasztalatot javasolnak, szemben az eddig előírt ötéves vezetői tapasztalattal. Az is változás, hogy ha a szervezetet fenntartó önkormányzat a vezetőválasztásnál nem fogadja el a pályázatokat véleményező szakmai javaslatot, akkor az eltérő döntését indokolnia kell – közölte az államtitkár. Hozzátette, bevezetik a nyertes pályázat nyilvánosságának biztosítását is.

A Fidesz támogatja a módosítást

Halász János (Fidesz) kis léptékűnek nevezte a módosító javaslatot, és azt mondta: egy nagyobb léptékű módosítást is el tudna képzelni, a jelenlegi azonban átláthatóvá és rugalmasabbá teszi a rendszert. A szervezetek nyilvántartásba vételével kapcsolatos változtatást alapvető fontosságúnak tartotta, az intézményvezetői kinevezésekkel kapcsolatban pedig kijelentette: a vezetőválasztás módja nem változik, továbbra is nyilvános pályázat. A szervezetek minősítése változik ugyan – folytatta –, ezt a módosítást azonban kis léptékűnek nevezte.

A KDNP támogatja a változtatást

Hoffmann Rózsa (KDNP)
a mindössze négy-öt érdemi paragrafusból és jogtechnikai változtatásból álló előterjesztéssel kapcsolatban megjegyezte: a vezetéstudomány önálló tudomány, hiszen például az iskolákban az intézmény élén állók egy-két éven belül befolyásolni tudják a teljesítményt. Fontos ezért szerinte, hogy ki, milyen felfogással és képzettséggel irányít egy kulturális intézményt. Szerinte a módosítás kielégíti a kívánt elvárásokat – jelentette ki.

Kormány: szükség van a törvényi szabályozás kereteire

Hoppál Péter kulturális államtitkár
a vitában elhangzottakra válaszolva azt mondta, a szocialista Kunhalmi Ágnes csak a "házi feladatot teljesítette", felolvasta az oda nem tartozó lózungokat. Teljes felkészületlenségről árulkodott, amikor a képviselő arról beszélt, hogy az alternatív színházak a tönk szélére kerülnek – tette hozzá. Abban mindenki egyetérthet, hogy keretekre szükség van és a törvényi szabályozás keretei szükségesek a működéshez – fogalmazott. A független Szabó Szabolcscsal egyetértve azt mondta, valóban nincs olyan szabályozás, ami mindenkinek tetszeni fog. A kormányzat meg szeretné tartani azokat a kereteket, amelyek szerint az előadó-művészeti szervezetek igazgatói székét nyílt pályázaton lehet elnyerni – mondta. A roma színjátszás és a roma művészeti intézmények lehetőségeinek bővítésére már történtek kormányzati intézkedések – közölte az államtitkár.


Bővül a legszigorúbban ellenőrzött kábítószerek köre

Ezt követően a parlament a New York-i Egységes Kábítószer Egyezmény módosításának kihirdetését vitatta meg. Ónodi-Szűcs Zoltán, az Emmi államtitkára azt mondta, hogy egy új hatóanyag, az acetil-fentanil került a legszigorúbban ellenőrzöttek körébe, a parlamentnek pedig arról kell döntenie, hogy a jogrendbe ülteti-e a szerződésnek ezt az új elemét.

Fidesz: az acetil-fentanil orvosi használatát sem engedélyezték

Szabolcs Attila, a Fidesz vezérszónoka
azt mondta, hogy az 1961-es egyezménnyel egységesítették a korábbi nemzetközi kábítószer-egyezmények előírásait. Az egyezmény arra is garanciát jelentett, hogy a gyógyszeriparban előállított gyógyszerek ne kerüljenek illegális forgalomba – hívta fel a figyelmet. A mostani javaslat elfogadásával Magyarország ahhoz járul hozzá, hogy az acetil-fentanil a legszigorúbban ellenőrzött kategóriába kerüljön – hangsúlyozta. A szer olyan fájdalomcsillapító, amely 15-ször erősebb a morfinnál, és soha nem engedélyezték orvosi használatát. A vegyület eddig több száz embert ölt meg világszerte – mondta.


Szociális jellegű törvények módosítása

Kormány: a minőségfejlesztés indokolja a módosításokat


A minőség fejlesztésével indokolta a jogszabályok módosítását Czibere Károly szociális államtitkár, aki jelezte: egyszerűsítik az állami finanszírozásra jogosultság szabályozását és megkönnyítik a hozzáférést a támogatásokhoz. Az idősellátásban célként jelölte meg, hogy a területi különbségek mérséklődjenek és javuljanak a hozzáférési esélyek.

A hajléktalanokat érintő változások egyik legfontosabbjaként jelölte meg az úgynevezett vörös kód bevezetését, amelyet kritikus időjárási helyzetben kell alkalmazniuk az ellátóknak. Az élet védelme a legfontosabb, ezért egy meghatározott protokoll szerint fel kell készülni minden rászoruló befogadására – magyarázta az államtitkár. Ha az elhelyezés nem oldható meg a hajléktalan-ellátáson belül, akkor más típusú bentlakásos intézményt is megnyitnak.

Czibere Károly hangsúlyos elemnek nevezte a gyermekvédelmi intézmények vezetőire vonatkozó képzések átalakítását, amely 2018. januárjától kétszintű lesz. Jelezte azt is, hogy a családok átmeneti otthonában élők kilépését szeretnék ösztönözni, és a továbbiakban lehetőség nyílik külső helyek létrehozására is.

A gyermekbántalmazási esetekre hivatkozva elmondta, hogy új, egységes protokollt fognak alkalmazni a gyermekvédelmi intézmények, a gyámnak és jogi képviselőnek pedig négyszemközti kapcsolattartási lehetőséget adnak a gyermekeknek.

Beszámolt arról is, hogy a bíróságoknak kötelező lesz mérlegelni a foglalkozástól eltiltást azoknál, akik kiskorúak sérelmére követettek el bűncselekményt.

 

kdnp.hu – MTI