I. Bár zord a harc…

Bizony, bizony: a baljós jelek elriasztják, késleltetik, elvetéltetik a vizsgálódni szándékozó bizottságok születését. Csupán ezernyi trükk, és szavazati többség szükségeltetik hozzá. Végzetes tűzijáték. Parkolópályán. Morális válság. Digitális szakadék.

„Az Országgyűlés bármely kérdés megvizsgálására vizsgáló bizottságot küldhet ki, továbbá a bizottságot létrehozó határozatban megjelölt ügyeknek a határozatban megállapított ideig történő intézésére eseti bizottságot alakíthat.  (Házszabály, 35. §)

 

Mielőtt bárki azt hinné, e passzus olvastán, hogy könnyű vizsgálódó bizottságot létrehozni a Tisztelt Házban, az téved. Téved, főleg akkor, ha összefonódó fellegek takarta vészes mulasztásokat, s azok felelőseit feltárandó bizottságot szeretnének létrehozni. Bizony, bizony: a baljós jelek elriasztják, késleltetik, elvetéltetik a vizsgálódni szándékozó bizottságok születését. Csupán ezernyi trükk, és szavazati többség szükségeltetik hozzá… - Hét parlamenti bizottság van "pillanatnyilag" alakulóban.

Végzetes tűzijáték!

A 2006. augusztus 20-i nemzeti ünnepen történt halálos tömegszerencsétlenség okait és felelőseit vizsgáló országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozását kérte dr. Navracsics Tibor és Dr. Lázár János (Fidesz) 2006. augusztus 28.-án.  November 31.-én „már” tárgyalta a Tisztelt Ház. December 13-án már létre is jöhetett volna a bizottság, ha a javaslatot módosító indítványokkal meg nem torpedózzák. – Több, mint két esztendő telt el az óta, „folyamatban”- bizottságnak, felelősöknek, se híre, se hamva. Emlékeztetőül: a 2006. augusztus 20-án rendezett budapesti tűzijáték öt emberéletet és több száz személyi sérülést okozott. Az indítvány szerzői indokoltnak tartják, hogy megállapítsák a tömegszerencsétlenség felelőseit, feltárják a tűzijáték megszervezésének hibáit, a kapcsolódó jogi szabályozás esetleges hiányosságait, az állami vezetőktől fokozottan megkövetelhető, az adott helyzetben elvárható magatartási szabályok megsértésének tényeit.  

A vizsgálat tárgya, annak tisztázása, hogy:

1. Mely kormányzati szerv, mikor és konkrétan mire vonatkozóan indított vizsgálatot a katasztrófával összefüggésben?

2. Van-e már olyan lezárult vizsgálat, amely megnevezett akár szakmai, akár politikai felelőst a tragédiával kapcsolatban, és a megnevezett személyről később nem derült ki, hogy objektív tényezők zárják ki felelősségét?

3. Elvárható-e objektív, tényszerű és minden részletre kiterjedő vizsgálat Szilvásy György kancelláriaminisztertől, aki személyében felelős az állami ünnepségek megszervezéséért és lebonyolításáért? 

 4. Rendelkeztek-e a tűzijáték megszervezésével és lebonyolításával megbízott cégek, illetve az állami ünnepségek biztosításért felelős állami szervek menekítési, terület-kiürítési tervvel?

5. Hány rendőr, biztonsági őr, szervező, illetve polgárőr felelt a nagyságrendileg másfélmilliós tömeg személyi- és vagyonbiztonságáért?

6. Hány mentőautó, rohamkocsi és mekkora mentőszemélyzet állt a szervezők rendelkezésére a helyszínen, és milyen területi megoszlásban?

7. Hány tűzoltóautó és mekkora tűzoltószemélyzet állt a szervezők rendelkezésére a helyszínen, és milyen területi megoszlásban?

8. Mikor, milyen úton, mely szerveknek és milyen tartalmú tájékoztatást adott az Országos Meteorológiai Szolgálat a várható időjárásról?

9. Ki volt, illetve kik voltak azok a személyek, akik még időben leállíthatták volna a tűzijáték lebonyolítását?

10. Hol tartózkodott a tragédia idején és az azt megelőző órákban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök?

11. Hol tartózkodott a tragédia idején és az azt megelőző órákban az állami ünnepségek megszervezéséért és lebonyolításáért felelős Szilvásy György kancelláriaminiszter?

12. Hol tartózkodott a tragédia idején és az azt megelőző órákban a katasztrófavédelmet felügyelő Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter?

13. Hol tartózkodott a tragédia idején és az azt megelőző órákban Demszky Gábor főpolgármester, a Fővárosi Védelmi Bizottság elnöke?

14. Lehetőséget adott-e a Miniszterelnöki Hivatal és a Nexus Kft. között létrejött szerződés a tűzijáték átszervezésére, átalakítására, illetve más időpontra történő áthelyezésére?

15. Ki, illetve mely személyek a szakmai, valamint a politikai felelősei a tragédiának?

16. Van-e, és ha igen milyen jellegű jogszabály-alkotási kötelezettsége az Országgyűlésnek, illetve a kormánynak a jövőbeni hasonló tragédiák elkerülése érdekében?

A bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig tart.


Parkolópályán!

A Centrum Parkoló Kft., valamint a Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társulásának tevékenységét és kapcsolatát vizsgáló bizottság felállítását szorgalmazza Herényi Károly. (Benyújtva: 2007.05.29.) Az MDF a közterületet, a közpénz felhasználását és több százezer vagy millió ember érdekeit sértő összefonódásra kíván fényt deríteni. Nem lehet véletlen - mondják –, hogy a bizottság felállítását mindeddig megakadályozták.  


 A vizsgálóbizottság feladata  lenne az alábbi kérdések kivizsgálása és megválaszolása:

1. Miért és hogyan engedhette meg hét éven keresztül a VI., VII., VIII., majd az I., a II., a XI., valamint a XII. kerületek vezetése azt, hogy a Centrum Parkoló Kft. 10 évre megingathatatlan pozíciót szerezzen a parkolóhelyek üzemeltetésében? 

 2. Miért és hogyan engedhette meg e fővárosi kerületek vezetése, hogy a Centrum Parkoló Kft-vel kötött hátrányos szerződés alapján a kerületeket hét év alatt több milliárd forintos kár érje? Miként lehetséges az, hogy a kerületek a parkolási bevételnek mindössze negyedéhez jutnak hozzá, s így a Centrum Kft. a fennmaradó sok százmillió forintról semmilyen elszámolással nem tartozik hosszú évek óta?

3. Miként lehetséges az, hogy a VI., a VII., valamint a VIII. kerületi polgármesterek és alpolgármesterek kézjegyével ellátott alapító dokumentum szerint már 1999-ben életre hívott Fővárosi Önkormányzatok Parkolás-szervező Kft . hivatalosan a mai napig nem kerület bejegyzésre?

4. Miként lehetséges az, hogy Fürst György, a VI. kerület korábbi vagyongazdálkodásért felelős alpolgármestere 2002 és 2006 között annak ellenére töltötte be négy éven keresztül a Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társulásának elnöki posztját, hogy a társulás létrehozásakor rögzített rendszer szerint az elnök posztot évente mindig más alpolgármester tölti be?

5. Igazak-e azok a lapinformációk, amelyek szerint a Centrum Parkoló Kft. 2009-ben lejáró kizárólagos szerződésének meghosszabbításával kapcsolatos háttéralkuk már meg is kezdődtek, és Fürst György, a Kft. jelenlegi vezérigazgatója is e lobbi-tevékenység eredményes elvégzése céljából került 2006. ősze után a vezetői székbe?

6. Mivel magyarázható, hogy a Centrum Parkoló Kft. által alapított - s nem mellékesen 2006. őszén jelentős állami tőkeinjekcióban részesülő – Első Mobilfizetés Elszámoló (EME) Zrt. Budapesten monopolhelyzetbe kerülhetett, amíg több vidéki városban hasonló költséges cégek közbeiktatása nélkül egyszerűen a mobiltársaságokon keresztül tehet a parkolási díjat fizetni?

A bizottság alakítsa ki álláspontját arról, hogy az ügyben van-e szükség jogalkotási lépésekre, az általa tett megállapításokkal kapcsolatban további kormányzati, parlamenti illetve más intézkedésekre, ha igen, úgy tegyen ezekre is konkrét javaslatot.


Morális válság…

Dr. Navracsics Tibor és dr. Kontrát Károly (Fidesz) nyújtotta be a „rendőrség morális válságához vezető kormányzati döntéseket, intézkedéseket, mulasztásokat és ezek körülményeit vizsgáló országgyűlési vizsgálóbizottság” létrehozásáról szóló indítványt. Sürgős tárgyalás iránti kérelmüket (2007.05.29.) 112 igen, 163 nem ellenében 2 tartózkodással elutasították. Az MSZP-ből, ki tudja milyen gondolatoktól vezérelve, öten is támogatták, (Halmai Gáborné, dr. Juhászné Lévai Katalin, Koscsó Lajos, dr. Kökény Mihály, Mandur László). A két óvatos tartózkodó Hajdu László (MSZP) és dr. Kis Zoltán (SZDSZ) volt. Egy hónap múlva (2007.06.04.) napirendre tűzték, (276 igen, 11 nem ellenében, 4 tartózkodással), tárgyaltak is róla, ám  2007. június 11.-e óta „zárószavazásra vár.”

 A rendőrség az elmúlt időszakban, számos esetben nem élt, hanem visszaélt jogaival és rendelkezésre álló eszközeivel, ami gyakran kiszolgáltatottá tette az embereket. A rendőrség szakszerűtlen és jogsértő fellépéssel, bűncselekmények elkövetésével nem csupán személyi és anyagi, hanem erkölcsi kárt is okoz. Az alkotmányban és törvényekben kapott felhatalmazással visszaélve megrendítette a működésbe vetett bizalmat. Ennek helyreállítása érdekében szükséges feltárni a morális válság kialakulásához vezető folyamatokat, körülményeket, a szervezet vezetőinek személyes felelősségét, a kormányzat felelősségét, az egyes bűncselekmények pontos körülményeit, a felderítetlen bűnelkövetés arányát és a rendőrségi, rendőri bűnelkövetés megelőzésének kérdéseit. A vizsgálat tárgya a következő kérdések megválaszolása:

1. Milyen kormányzati döntések, intézkedések, mulasztások vezettek a magyar rendőrség morális válságához?

2. Milyen társadalmi, politikai, gazdasági és szervezeti okai vannak annak, hogy a közelmúltban számos, a rendőrök által elkövetett súlyos jogsértés történt?

3. Milyen miniszteriális döntések, rendőri vezetési és irányítási hibák vezettek odáig, hogy a társdalom rendőrség iránti bizalma alapvetően megrendült?

4. Milyen törvénysértő parancsokat, utasításokat kapott a rendőrség az őt felügyelő állami szervektől és tisztségviselőktől, illetve milyen törvénysértő parancsokat kaptak rendőrök a feletteseiktől, amelyek alapján egyes rendőrök már azt gondolták, hogy nekik is mindent szabad, hiszen következménye, feletteseik, illetve politikai vezetők esetéhez hasonlóan, úgysem lesz?

5. Milyen kormányzati nyilatkozatok bátorították a rendőröket sorozatos jogsértéseik elkövetése során?

6. Milyen folyamatok figyelhetők meg a rendőrök által elkövetett jogsértések számának és jellegének alakulását illetően?

7. Milyen arányban kerülnek eljárási szakaszba, illetve nyilvánosságra a rendőrök által elkövetett jogsértések?

8. Hány, a rendőrök által elkövetett jogsértés maradt következmény nélkül az elmúlt években?

9. Próbálták-e az állami szervek elhallgatni, és ha igen, hogyan a rendőrök által elkövetett jogsértéseket?

10. Fenyegették-e rendőri szervek rendőrségi jogsértések áldozatait annak érdekében, hogy ne kerüljön sor a jogsértések bejelentésére, kivizsgálására?

11. Tettek-e rendőrségi tisztségviselők olyan, a jogsértéseket tagadó vagy bagatellizálni, halogatni, illetve elhallgattatni akaró nyilatkozatokat, amelyekről később kiderült, hogy nem igazak?

A bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, de legfeljebb a megalakulástól számított 180 napig tart.


Digitális szakadék

Ötpárti konszenzus (336 igen, 1 szocialista tartózkodás: dr. Karsai József ) kíséri a magyarországi digitális szakadék csökkentése érdekében „az  e-Befogadásügyi” eseti bizottság létrehozását. (Benyújtva: 2008.03.31.) Molnár Béla (KDNP), dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz), Pettkó András (MDF) Márfai Péter (MSZP) és Lakos Imre (SZDSZ) indítványa már „csak” a részletes vitára és a zárószavazásra vár. 

A javaslat szükségesnek látja megvizsgálni azt, hogy melyek azok a feladatok, amelyek a közigazgatás eszközrendszerével oldhatóak meg, s melyek azok, amelyeket a civil szervezetek és a gazdasági vállalkozások hatékonyabban végezhetnek el. Fontosnak és segítendőnek tartja a társadalmi önszerveződéseket, amelyek az Uniós átlagot meghaladó mértékű digitális szakadék a csökkentése érdekében létrejöttek. Felkéri a kormányt, hogy vizsgálja meg, milyen jellegű és mértékű állami támogatás, európai uniós forrás biztosítható az e-Befogadás számára. A bizottság tennivalói:

- a kormány, a vállalkozások és a civil szervezetek e-Befogadás-célok megvalósítását elősegítő tevékenységének figyelemmel kísérése, véleményezése, valamint e tevékenységekkel kapcsolatos ajánlások megfogalmazása, javaslatok megtétele;

- együttműködik az Európai Ügyek Bizottságával, az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását felügyelő eseti bizottsággal, a már létrejött Közigazgatási Informatikai Bizottsággal és annak albizottságaival, az érintett hatóságokkal és a szabályozó szervezetekkel, továbbá a források felhasználásának figyelemmel kísérése érdekében a forrásgazdákkal;  

- fontos teendőnek tekinti a kommunikáció elősegítését, a társadalmi párbeszéd kialakulását;

- feladata még az e-Befogadás program végrehajtásának folyamatos monitorozása, ennek során jelentések, állásfoglalások meghozatala az Országgyűlés számára.

A Bizottság mandátuma 2010. május 1-ig tart.


Bartha Szabó József

Fogadj örökbeegy keresztet!

Országos akciónk célja az utak mentén, a települések közterületein álló keresztek megmentése, felújítása és állaguk megóvása az utókor számára.

Ha Ön is szeretne részt venni az akcióban, az alábbi gombra kattintva tájékozódhat a Fogadj örökbe egy keresztet! program részleteiről!

Hernádkércs
Bárdudvarnok
Sopron
Sopron
Sopron
Magyarszerdahely külterület
Felsőörs
Lőrinci
Újnéppuszta külterület

Kérdése van? Írjon nekünk!

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Küldjön üzenetet munkatársainknak az alábbi lehetőségre kattintva!
Készséggel állunk rendelkezésére!