A tekintélyelvű várakozásokkal ellentétben, kínos kommentárok és magyarázatok kísérték a köztársasági elnök javaslatait. Sólyom László nem egyeztetett a pártokkal, s ehhez következetesen ragaszkodott, így aztán hol a kormánypártok, hol az ellenzékiek vétózták meg a kétharmados többséget igénylő indítványainak jórészét.
Javaslatára az Országgyűlés
- miniszterelnökké választotta, (206 igen, 159 nem ellenében, tartózkodás nélkül), Gyurcsány Ferencet, (2006.06.09.);
- elutasította, (154 igen, 194 nem ellenében, 5 tartózkodással), dr. Horányi Miklós legfőbb - ügyésszé történő megválasztását, (2006.07.03.)
- legfőbb ügyésszé választotta, (320 igen, 15 nem ellenében, 9 tartózkodással), dr. Kovács Tamást, (2006.10.09.);
- elutasította (183 igen, 156 nem ellenében, 7 tartózkodással) dr. Majtényi László állampolgári jogok országgyűlési biztosává történő kinevezését, (2007.06.11.)
- nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosává választotta (326 igen, 14 nem ellenében, 6 tartózkodással), dr. Kállai Ernőt, (2007.06.11.);
- állampolgári jogok országgyűlési biztosává választotta, (290 igen, 37 nem ellenében, 23 tartózkodással), dr. Szabó Mátét, (2007.09.24.);
- elutasította, (207 igen, 143 nem ellenében, 15 tartózkodással), dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztossá történő kinevezését, (2007.12.17.);
- elutasította, ( 98 igen, 245 nem ellenében, 22 tartózkodással), dr. Nagy Boldizsár jövő nemzedékek országgyűlési biztosává  történő kinevezését, (2007.12.17.);
- elutasította, (123 igen, 188 nem ellenében, 11 tartózkodással), dr. Zombor Ferenc adatvédelmi biztossá történő kinevezését, (2008.02.25.);
- elutasította, (207 igen, 107 nem ellenében, 8 tartózkodással), dr. Fülöp Sándor jövő nemzedékek országgyűlési biztosává történő kinevezését, (2008.02.25.);
- elutasította, (159 igen, 138 nem ellenében, 10 tartózkodással), Bogdányiné dr. Mészáros Ágnes jövő nemzedékek országgyűlési biztosává történő kinevezését, (2008.04.14.);
- elutasította, (181 igen, 113 nem ellenében, 11 tartózkodással), dr. Tóth Gábor Attila adatvédelmi biztossá történő kinevezését, (2008.04.14.);
- elutasította, (239 igen, 122, nem ellenében, 6 tartózkodással), dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztossá történő kinevezését, (2008.05.26.);
- jövő nemzedékek országgyűlési biztosává választotta (302 igen, 59 nem ellenében, 6 tartózkodással), dr. Fülöp Sándort, (2008.05.26.).

Szintén személyi döntés: tengernyi egyeztetés után az Alkotmányügyi bizottság javaslatára az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjává választotta, (314 igen, 25 nem ellenében, 5 tartózkodással), dr. Lenkovics Barnabást, és (321 igen, 12 nem ellenében, 9 tartózkodással), dr. Lévay Miklóst, (2007.03.19.).

40 mentelmi ügyben született országgyűlési határozat: 28 képviselő fémjelezte őket. Rágalmazások és becsületsértések esetében a parlament meggyőző többséggel óvta meg a mentelmi jogot, a „több mint rágalmazások” azonban nem csak feszült pillanatokat, hanem a mentelmi jog felfüggesztését is eredményezték. (Dr. Lázár János Fidesz, közúti baleset gondatlan okozása; Császár Antal  László (Fidesz): adócsalás bűntette és magánokirat-hamisítás; Gusztos Péter (SZDSZ): számvitel rendjének megsértése; Lengyel Zoltán (Független): becsületsértés, hivatalos személy elleni erőszak, testi sértés.)

Elutasították (2008.02.11.)  166 igen, 203 nem ellenében a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség, valamint a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjaihoz tartozó száznegyvenhat országgyűlési képviselő népszavazást kezdeményező indítványát,  melynek kérdése lett volna:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó üzleti alapon működő több biztosítós egészségbiztosítást?”
Hasonló sorsra jutott (2008.04.14) dr. Navracsics Tibor (Fidesz), dr. Semjén Zsolt (KDNP) és 151 országgyűlési képviselő által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés is. A kérdése lett volna: „Egyetért-e Ön azzal, hogy törvény tegye kötelezővé a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok és az országgyűlési képviselők vagyongyarapodásának évenkénti vizsgálatát?”
További öt népszavazást szorgalmazó javaslat vérzett még el. A kérdések lettek volna:
- „Egyetért-e Ön azzal, hogy a pártok a központi költségvetésen kívül csak természetes személyektől fogadhassanak el támogatást?” (2008.IV.14.)
- „Egyetért-e Ön azzal, hogy szűnjön meg az országgyűlési képviselők elszámolási kötelezettséggel nem terhelt költségtérítése?” (2008.IV.14.)
- „Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselői tisztség összeférhetetlen legyen a polgármesteri tisztséggel?” (2008.IV.14.)
- „Egyetért-e Ön azzal, hogy az állami vezetők esetében rendszeresen vagyongyarapodási vizsgálatot kelljen lefolytatni?” (2008.IV.14)
- „Egyetért-e Ön azzal, hogy jogszabályban meghatározott munkakört betöltő köztisztviselők esetében rendszeresen vagyongyarapodási vizsgálatot folytasson le az állami adóhatóság?”  (2008.IV.14)

A kormánykoalíció rombadöléséhez vezető négy igenes népszavazást követően ősszel mégis újra urnához járulhatnak a választók. Az Országgyűlés elrendelte, (2008.06.09.), hogy az „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó üzleti alapon működő több biztosítós egészségbiztosítást?” kérdésben országos ügydöntő népszavazást kell tartani. A szavazás formális volt, lévén az Albert Zsolt és Albert Zsoltné fémjelezte indítvány bőségesen megszerezte az országos népszavazási kezdeményezés érvényességéhez megkívánt 200 ezer támogató aláírást, így az Alkotmány, valamint az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény alapján a parlament másként nem is határozhatott. 345 igen mellett, ketten voksoltak ellene (a pénzügyminiszter dr. Veres János és Mécs Imre, 3 szocialista társuk, Filló Pál, dr. Géczi József Alajos, Lénárt László pedig tartózkodott.

Látványosan megtorpedózták a szocialisták dr. Semjén Zsolt (KDNP), Balog Zoltán (Fidesz),) dr. Fodor Gábor (SZDSZ), Herényi Károly (MDF), a tibeti néppel szolidaritást vállaló indítványát. Kezdetben Donáth László (MSZP) is jegyezte a javaslatot, ám menetközben meggondolta magát, - sőt, ellene szavazott! A Fidesz háromszor egymás után (Háromszor egymás után indítványozta a részletes vitájának napirendre tűzését, az MSZP mindháromszor megakadályozta. (2008.05.26: 180 igen, 180 nem, 1 tartózkodás; 2008.06.02: 176 igen, 178 nem; 2008.06.09: 181 igen, 186 nem.) – Ősszel várható a folytatás.
A határozat abból indul ki, hogy Tibet etnikai-vallási identitása történetileg kialakult, sajátosságait az emberiség közös kulturális örökségének kell tekinteni.  Elismeri a tibeti nép autonómiájáért, saját világa megőrzéséért folytatott küzdelmét, és kapcsolódik ahhoz a magyar hagyományhoz, amely Kőrösi Csoma Sándorral kezdődően a tibeti világ megismerését és megismertetését, a tibeti-magyar kapcsolatok ápolását az azonosságtudat megőrzésével fűzi össze. Figyelembe veszi a pekingi rendszer ellen irányuló 1959-es lhászai felkelést, amely tibetiek ezreinek bebörtönzésével és halálával, valamint a dalai láma és több tízezer tibeti száműzetésbe vonulásával kezdődött. Arról is megemlékezik, hogy a dalai láma 1989-ben béke Nobel-díjat kapott, és a díj átvételekor a nemzetközi közvéleményt arra kérte, hogy a tibeti kérdés békés rendezését támogassa. Azonkívül megemlíti azt a párhuzamot is, amelyik a magyar 1956-os forradalom és az 1959-es tibeti népfelkelés között létezik.
A határozati javaslat fölszólítja a Kínai Népköztársaságot, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközileg elismert emberi jogokat, és vessen véget az erőszak alkalmazásának. Fölhívja a Magyar Köztársaság kormányát, hogy az Európai Parlament 2000. június 6-án kelt határozata értelmében - összhangban az Európai Tanács és az ENSZ törekvéseivel - támogassa a nemzetközi fórumokon a tárgyalások megkezdését a Kínai Népköztársaság és a dalai láma között Tibet új státusának meghatározásáért, amelynek politikailag és gazdaságilag biztosítania kell Tibet autonómiáját a vallási, a társadalmi és a kulturális életben egyaránt.

Herényi Károly (MDF) a színes-fém begyűjtéssel és kereskedelemmel kapcsolatos kormányzati intézkedéseket sürgetette (Benyújtva: 2007.10.16.) – Hiába!
Ami ma Magyarországon színes-fém értékesítés címén történik, az túlnyomó részt nem más, mint többszereplős bűncselekmény. Bűnözők a tolvajok, akik lopják a fémet középületből, magántulajdonból egyaránt. Bűnrészes a felvásárló, aki szemrebbenés nélkül átveszi az ismeretlen eredetű fémeket és kereskedik velük. De talán ennél is súlyosabb a hatóság felelőssége, amennyiben tétlenül nézi ezt az illegális nyerészkedést - mint ahogy azt teszi a mai napig - és nem talál rá hatékony megoldást.

Firtl Mátyás, Soltész Miklós és dr. Medgyasszay László (KDNP) a „megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának elősegítésének” reményében nyújtotta be indítványát. (2006.07.10.) – Elutasították. 

Az Országgyűlés fölkéri a kormányt, hogy vizsgálja felül a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató  rendeleteket  annak érdekében, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának feltételei hosszútávon és megnyugtatóan rendeződjenek. A kormány haladéktalanul gondoskodjon arról, hogy a munkáltatók rehabilitációs tevékenységét segítő támogatás kiszámításánál a mindenkori érvényes minimálbért és ne a jelenlegi szabályozásban szereplő, minimálbértől elmaradó konkrét összeget vegyék figyelembe. Szüntessék meg a dotáció vetítési alapjánál a tárgyévet megelőző évi átlagos statisztikai létszámban meghatározott korlátot. A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatását érintő döntéseinek előkészítésébe vonja be a foglalkoztatók és az érintett munkavállalók képviselőit is. Törekedjen arra, hogy ne okozzon bizonytalan helyzetet rendeletalkotásával. Vegye figyelembe, hogy kiszámíthatatlan döntéseivel nehéz helyzetbe hozhatja a többnyire kevés jövedelemmel rendelkező és a munkaerőpiacon nehezen érvényesülő munkavállalókat, valamint a piaci versenyben részt vevő munkaadókat. A területet érintő állami támogatások felhasználásánál a visszaélések elkerülése, megelőzése érdekében  fejlessze az ellenőrzés rendszerét és ne adminisztratív, pénzügyi korlátozásokkal éljen.

+

 A tekintélyelvű várakozásokkal ellentétben, kínos kommentárok és magyarázatok kísérték a köztársasági elnök javaslatait. Sólyom László nem egyeztetett a pártokkal, s ehhez következetesen ragaszkodott, így aztán hol a kormánypártok, hol az ellenzékiek vétózták meg a kétharmados többséget igénylő indítványainak jórészét.
Javaslatára az Országgyűlés
- miniszterelnökké választotta, (206 igen, 159 nem ellenében, tartózkodás nélkül), Gyurcsány Ferencet, (2006.06.09.);
- elutasította, (154 igen, 194 nem ellenében, 5 tartózkodással), dr. Horányi Miklós legfőbb - ügyésszé történő megválasztását, (2006.07.03.)
- legfőbb ügyésszé választotta, (320 igen, 15 nem ellenében, 9 tartózkodással), dr. Kovács Tamást, (2006.10.09.);
- elutasította (183 igen, 156 nem ellenében, 7 tartózkodással) dr. Majtényi László állampolgári jogok országgyűlési biztosává történő kinevezését, (2007.06.11.)
- nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosává választotta (326 igen, 14 nem ellenében, 6 tartózkodással), dr. Kállai Ernőt, (2007.06.11.);
- állampolgári jogok országgyűlési biztosává választotta, (290 igen, 37 nem ellenében, 23 tartózkodással), dr. Szabó Mátét, (2007.09.24.);
- elutasította, (207 igen, 143 nem ellenében, 15 tartózkodással), dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztossá történő kinevezését, (2007.12.17.);
- elutasította, ( 98 igen, 245 nem ellenében, 22 tartózkodással), dr. Nagy Boldizsár jövő nemzedékek országgyűlési biztosává  történő kinevezését, (2007.12.17.);
- elutasította, (123 igen, 188 nem ellenében, 11 tartózkodással), dr. Zombor Ferenc adatvédelmi biztossá történő kinevezését, (2008.02.25.);
- elutasította, (207 igen, 107 nem ellenében, 8 tartózkodással), dr. Fülöp Sándor jövő nemzedékek országgyűlési biztosává történő kinevezését, (2008.02.25.);
- elutasította, (159 igen, 138 nem ellenében, 10 tartózkodással), Bogdányiné dr. Mészáros Ágnes jövő nemzedékek országgyűlési biztosává történő kinevezését, (2008.04.14.);
- elutasította, (181 igen, 113 nem ellenében, 11 tartózkodással), dr. Tóth Gábor Attila adatvédelmi biztossá történő kinevezését, (2008.04.14.);
- elutasította, (239 igen, 122, nem ellenében, 6 tartózkodással), dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztossá történő kinevezését, (2008.05.26.);
- jövő nemzedékek országgyűlési biztosává választotta (302 igen, 59 nem ellenében, 6 tartózkodással), dr. Fülöp Sándort, (2008.05.26.).

Szintén személyi döntés: tengernyi egyeztetés után az Alkotmányügyi bizottság javaslatára az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjává választotta, (314 igen, 25 nem ellenében, 5 tartózkodással), dr. Lenkovics Barnabást, és (321 igen, 12 nem ellenében, 9 tartózkodással), dr. Lévay Miklóst, (2007.03.19.).
***
40 mentelmi ügyben született országgyűlési határozat: 28 képviselő fémjelezte őket. Rágalmazások és becsületsértések esetében a parlament meggyőző többséggel óvta meg a mentelmi jogot, a „több mint rágalmazások” azonban nem csak feszült pillanatokat, hanem a mentelmi jog felfüggesztését is eredményezték. (Dr. Lázár János Fidesz, közúti baleset gondatlan okozása; Császár Antal  László (Fidesz): adócsalás bűntette és magánokirat-hamisítás; Gusztos Péter (SZDSZ): számvitel rendjének megsértése; Lengyel Zoltán (Független): becsületsértés, hivatalos személy elleni erőszak, testi sértés.)

A tavasz különleges pillanata volt, (2008.04.07.) midőn „közkívánatra” a hatályon kívül helyezték a kormányzati negyed megépítéséről szóló országgyűlési határozatot.   Emlékeztetőül: a kormányzati negyed tervét Gyurcsány Ferenc még 2006 nyarán jelentette be, decemberben pedig az is eldőlt, hogy a Nyugati pályaudvar mögötti területen épülhet fel az új negyed. A Miniszterelnöki Hivatal azonban, élén a miniszterelnökkel, nem tartott volna a „köznéppel,” - a jelenlegi Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Kossuth téri épületébe tervezte a költözését. A kormány 50 milliárd forintos költségekkel számolt, a többit a vállalkozókra bízták volna.  Talány, hogy mibe került e vállalkozás. Amit nagyjából elismert a kormány: 8,5 milliárd forintot költöttek az ingatlanvásárlásra. A további kiadások 632 millió forintot emésztettek fel, ebből 533 millió forint „dologi”, így például tanácsadókra, tanulmányok készítésére ment el, a fennmaradó csaknem 100 milliós összeg pedig munkabérekre. A Fidesz felkérte a kormányt, hogy a kiadásokról, illetve a még hátralévő kötelezettségvállalásokról készítsen részletes beszámolót. A pénzügyminiszter június 30-ig ígérte, így őszre marad a „tetemre hívás.”

Elutasították (2008.02.11.)  166 igen, 203 nem ellenében a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség, valamint a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjaihoz tartozó száznegyvenhat országgyűlési képviselő népszavazást kezdeményező indítványát,  melynek kérdése lett volna: "Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó üzleti alapon működő több biztosítós egészségbiztosítást?"
Hasonló sorsra jutott (2008.04.14) dr. Navracsics Tibor (Fidesz), dr. Semjén Zsolt (KDNP) és 151 országgyűlési képviselő által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés is. A kérdése lett volna: „Egyetért-e Ön azzal, hogy törvény tegye kötelezővé a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok és az országgyűlési képviselők vagyongyarapodásának évenkénti vizsgálatát?”
További öt népszavazást szorgalmazó javaslat vérzett még el. A kérdések lettek volna:
- „Egyetért-e Ön azzal, hogy a pártok a központi költségvetésen kívül csak természetes személyektől fogadhassanak el támogatást?” (2008.IV.14.)
- „Egyetért-e Ön azzal, hogy szűnjön meg az országgyűlési képviselők elszámolási kötelezettséggel nem terhelt költségtérítése?” (2008.IV.14.)
- „Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselői tisztség összeférhetetlen legyen a polgármesteri tisztséggel?” (2008.IV.14.)
- „Egyetért-e Ön azzal, hogy az állami vezetők esetében rendszeresen vagyongyarapodási vizsgálatot kelljen lefolytatni?” (2008.IV.14)
- „Egyetért-e Ön azzal, hogy jogszabályban meghatározott munkakört betöltő köztisztviselők esetében rendszeresen vagyongyarapodási vizsgálatot folytasson le az állami adóhatóság?”  (2008.IV.14)
A kormánykoalíció rombadöléséhez vezető négy igenes népszavazást követően ősszel mégis újra urnához járulhatnak a választók. Az Országgyűlés elrendelte, (2008.06.09.), hogy az „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó üzleti alapon működő több biztosítós egészségbiztosítást?” kérdésben országos ügydöntő népszavazást kell tartani. A szavazás formális volt, lévén az Albert Zsolt és Albert Zsoltné fémjelezte indítvány bőségesen megszerezte az országos népszavazási kezdeményezés érvényességéhez megkívánt 200 ezer támogató aláírást, így az Alkotmány, valamint az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény alapján a parlament másként nem is határozhatott. 345 igen mellett, ketten voksoltak ellene (a pénzügyminiszter dr. Veres János és Mécs Imre, 3 szocialista társuk, Filló Pál, dr. Géczi József Alajos, Lénárt László pedig tartózkodott.

Látványosan megtorpedózták a szocialisták dr. Semjén Zsolt (KDNP), Balog Zoltán (Fidesz),) dr. Fodor Gábor (SZDSZ), Herényi Károly (MDF), a tibeti néppel szolidaritást vállaló indítványát. Kezdetben Donáth László (MSZP) is jegyezte a javaslatot, ám menetközben meggondolta magát, - sőt, ellene szavazott! A Fidesz háromszor egymás után (Háromszor egymás után indítványozta a részletes vitájának napirendre tűzését, az MSZP mindháromszor megakadályozta. (2008.05.26: 180 igen, 180 nem, 1 tartózkodás; 2008.06.02: 176 igen, 178 nem; 2008.06.09: 181 igen, 186 nem.) – Ősszel várható a folytatás.
A határozat abból indul ki, hogy Tibet etnikai-vallási identitása történetileg kialakult, sajátosságait az emberiség közös kulturális örökségének kell tekinteni.  Elismeri a tibeti nép autonómiájáért, saját világa megőrzéséért folytatott küzdelmét, és kapcsolódik ahhoz a magyar hagyományhoz, amely Kőrösi Csoma Sándorral kezdődően a tibeti világ megismerését és megismertetését, a tibeti-magyar kapcsolatok ápolását az azonosságtudat megőrzésével fűzi össze. Figyelembe veszi a pekingi rendszer ellen irányuló 1959-es lhászai felkelést, amely tibetiek ezreinek bebörtönzésével és halálával, valamint a dalai láma és több tízezer tibeti száműzetésbe vonulásával kezdődött. Arról is megemlékezik, hogy a dalai láma 1989-ben béke Nobel-díjat kapott, és a díj átvételekor a nemzetközi közvéleményt arra kérte, hogy a tibeti kérdés békés rendezését támogassa. Azonkívül megemlíti azt a párhuzamot is, amelyik a magyar 1956-os forradalom és az 1959-es tibeti népfelkelés között létezik.
A határozati javaslat fölszólítja a Kínai Népköztársaságot, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközileg elismert emberi jogokat, és vessen véget az erőszak alkalmazásának. Fölhívja a Magyar Köztársaság kormányát, hogy az Európai Parlament 2000. június 6-án kelt határozata értelmében - összhangban az Európai Tanács és az ENSZ törekvéseivel - támogassa a nemzetközi fórumokon a tárgyalások megkezdését a Kínai Népköztársaság és a dalai láma között Tibet új státusának meghatározásáért, amelynek politikailag és gazdaságilag biztosítania kell Tibet autonómiáját a vallási, a társadalmi és a kulturális életben egyaránt.

Herényi Károly (MDF) a színes-fém begyűjtéssel és kereskedelemmel kapcsolatos kormányzati intézkedéseket sürgetette (Benyújtva: 2007.10.16.) – Hiába!
Ami ma Magyarországon színes-fém értékesítés címén történik, az túlnyomó részt nem más, mint többszereplős bűncselekmény. Bűnözők a tolvajok, akik lopják a fémet középületből, magántulajdonból egyaránt. Bűnrészes a felvásárló, aki szemrebbenés nélkül átveszi az ismeretlen eredetű fémeket és kereskedik velük. De talán ennél is súlyosabb a hatóság felelőssége, amennyiben tétlenül nézi ezt az illegális nyerészkedést - mint ahogy azt teszi a mai napig - és nem talál rá hatékony megoldást.

Firtl Mátyás, Soltész Miklós és dr. Medgyasszay László (KDNP) a „megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának elősegítésének” reményében nyújtotta be indítványát. (2006.07.10.) – Elutasították. 
 Az Országgyűlés fölkéri a kormányt, hogy vizsgálja felül a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató  rendeleteket  annak érdekében, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának feltételei hosszútávon és megnyugtatóan rendeződjenek. A kormány haladéktalanul gondoskodjon arról, hogy a munkáltatók rehabilitációs tevékenységét segítő támogatás kiszámításánál a mindenkori érvényes minimálbért és ne a jelenlegi szabályozásban szereplő, minimálbértől elmaradó konkrét összeget vegyék figyelembe. Szüntessék meg a dotáció vetítési alapjánál a tárgyévet megelőző évi átlagos statisztikai létszámban meghatározott korlátot. A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatását érintő döntéseinek előkészítésébe vonja be a foglalkoztatók és az érintett munkavállalók képviselőit is. Törekedjen arra, hogy ne okozzon bizonytalan helyzetet rendeletalkotásával. Vegye figyelembe, hogy kiszámíthatatlan döntéseivel nehéz helyzetbe hozhatja a többnyire kevés jövedelemmel rendelkező és a munkaerőpiacon nehezen érvényesülő munkavállalókat, valamint a piaci versenyben részt vevő munkaadókat. A területet érintő állami támogatások felhasználásánál a visszaélések elkerülése, megelőzése érdekében  fejlessze az ellenőrzés rendszerét és ne adminisztratív, pénzügyi korlátozásokkal éljen.

Az intervenciós gabonakészletek zárolásának dilemmáiról szólt Font Sándor (Fidesz) országgyűlési határozati javaslata. (Benyújtva: 2007.07.30.) – Mondják: a Dunába öntött vizet.
 
A kormány számos olyan megszorító intézkedéssel sújtotta a mezőgazdaságot, amelyek lehetetlen helyzetbe hozták a gazdákat. Bebizonyosodott, hogy tehetetlen és alkalmatlan arra, hogy kezelje a helyzetet, semmit nem tettek és nem is tesznek annak érdekében, hogy elejét vegyék a drámai élelmiszerár-emelkedésnek. Azt javasoljuk, hogy zárolják az intervenciós gabonakészletet és haladéktalanul kezdjék meg az EU illetékeseivel az erről szóló tárgyalást. Ezzel a készletmegtartással tompítani lehetne a takarmánygabona igényt és az ezzel párosuló áremelkedést, és mérsékelni lehetne az élelmiszerár-emelkedést. A megváltozott agrárpiaci helyzetben Magyarországnak nem érdeke a területén található intervenciós gabonakészletek külföldre történő eladása, hiszen erre a mennyiségre igen nagy szükség van idehaza is az állattartók körében.

Hatástanulmányt a szorgalmazott a pedagógusok óraszámának változtatásáról Almássy Kornél és Pettkó András (MDF). (Benyújtva: 2007.10.12.) - Pusztába kiáltott szónak bizonyult.

Az Országgyűlés felkéri az Oktatási és Kulturális Minisztériumot, hogy  készítsen hatástanulmányt a közoktatásban dolgozó pedagógusok óraszámának növekedésével járó következményekről. Vizsgálja meg, hogy a pedagógusok munkaterheltsége milyen mértékű, illetve tekintse át a pedagógusok tanításon (kontaktórákon) túlmenő adminisztratív és egyéb, oktatást, segítő tevékenységeit. A tanulmány különös tekintettel térjen ki annak a felmérésére, hogy a közoktatási intézményekben a sajátos nevelési igényű gyerekekkel való foglalkozáshoz elegendő számú pedagógus és infrastuktúrális háttér áll-e rendelkezésre. A hatástanulmány 2008. március 1.-ig készüljön el, és az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kerüljön benyújtásra Országgyűlésnek.

+

A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztési programjának felülvizsgálatát kérte dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz). (Benyújtva: 2007.05.11.) – Nem talált meghallgatásra.

Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztési programjának megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény felülvizsgálatára,  különös tekintettel: a) a klímaváltozásból a térségben jelentkező környezeti, mezőgazdasági és egyéb kedvezőtlen hatások megelőzésére, illetve kezelésére ; b) a Tisza-völgyben a mezőgazdaságból élő lakosság gazdálkodási érdekeinek a figyelembevételére és érvényesítésére; a program végrehajtása, illetőleg a térségben mezőgazdaságból élő lakosság kiemelt támogatása érdekében az Európai Unió mezőgazdasági, agrár-környezetvédelmi, környezetgazdálkodási, illetve egyéb (pl . természetvédelmi) támogatási rendszerének fokozottabb igénybevételére. Az Országgyűlés felkéri a kormányt, - a felülvizsgálat alapján, a fenti szempontok érvényesítését szolgáló - törvénymódosítás előkészítésére és benyújtására.

A gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról szóló jelentés módosítására szólította föl a kormányt Borsos József (Fidesz) és Soltész Miklós (KDNP). - Elutasították.

Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy „a 2009. évben, ezt követően pedig háromévenként terjesszen elő jelentést a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról, a gyermekeknek és fiataloknak nyújtott állami támogatásokról, azok monitoringozásáról valamint az ezzel összefüggésben megtett intézkedésekről..”  Az Országgyűlés felkéri továbbá a kormányt, hogy „dolgozza ki a felnövekvő generációk esélyeinek javítása érdekében az ifjúságra vonatkozó nemzeti stratégiát.

A civil társadalom és a gazdálkodó szervezetek szolidaritási támogatási rendszerének orvoslása reményében sürgetett törvényjavaslatot Pelczné dr. Gáll Ildikó (Fidesz). - 152 igen, 167 nem ellenében, 9 tartózkodással elvetették.(2007.06.11.)

A törvényjavaslat térjen ki a gyermekvállalás és a gyermeknevelés, a családi kohézió és a generációs együttélés hatékony feltételeinek megteremtését elősegítő munkavégzés rendszerének szabályozására, és ezen belül a távmunka, a differenciált részmunkaidős foglalkoztatás és a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló - 2005. évi LXXXVIII.törvény - szabályozás törvényi szintű kidolgozására, - illetve módosítására. Továbbá, dolgozza ki az állampolgárok által közvetlenül felajánlható szolidaritási támogatás rendszerét, amelynek keretében az aktív- vagy inaktív korú, rendszeres havi bérjövedelemmel rendelkező magánszemélyek a jövedelmük alapján megállapított személyi jövedelemadó előlegük meghatározott részét - havi rendszerességgel – az utánuk korábban családi pótlékban részesült, és a nyugdíjkorhatárt betöltött közvetlen hozzátartozójuk havi támogatására ajánlhassák fel. Külön is térjen ki a törvényjavaslat a gazdálkodó szervezetek által felajánlható – az adóalapot képező jövedelmükből leírható - szociális- oktatási-nevelési és időskori ellátást biztosító intézmények számára közvetlenül nyújtott intézményi szolidalítási támogatás törvényi színtű szabályozására.

Szijjártó Péter, Koszorús László, Ágh Péter, dr. Cser-Palkovics András, Erdős Norbert, dr. Nyitrai Zsolt, és Rogán Antal (Fidesz) jegyezte „a fiatalok elhízása elleni egyes intézkedésekről” című országgyűlési javaslatot. – Az egészségügyi bizottság rögvest  száműzte.

Az Országgyűlés felhívja a kormányt, hogy készítsen akciótervet a fiatalok elhízása elleni hatékonyabb fellépésre; az érintett szakmai, illetve betegszervezetekkel történő egyeztetést követően terjesszen törvénymódosítást az Országgyűlés elé, amely kötelezővé teszi az elhízás veszélyét fokozottan elősegítő anyagokat tartalmazó élelmiszeripari termékek csomagolásán az elhízás veszélyére történő figyelmeztetés feltüntetését, illetve az ilyen élelmiszereknek elkülönítetten történő bemutatását az árusítótérben.

Bartha Szabó József