Igazságosabb lesz a gyermekágyi táppénzre jogosultság

Több törvény - köztük egészségügyet érintő, a közigazgatási bürokráciacsökkentésről, valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvényt is módosított az Országgyűlés. Az alábbiakban a KDNP-frakció álláspontját ismertetjük az adott javaslatok vitájában.

kdnp.hu - Bartha Szabó József

 

Négy olyan törvényjavaslatról is szavazott a Tisztelt Ház, melyek elfogadását a KDNP vezérszónokai is szorgalmazták

 

 

Egyes egészségügyet érintő törvények módosításáról

 

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): - Az egyes egészségügyet érintő törvények módosítása a terület számos kérdését érinti. Ezek különböző célokat szolgálnak. Pontosításra kerülnek a törvényjavaslatban az egészségügyi szolgáltatások igénybevételi feltételei, pénzbeli ellátások és a méltányossági kérelmek benyújtásának szabályai, valamint világosabbá válik a pénzbeli ellátások esetében az ügyintézési határidő. Igazságosabbá válik a törvényjavaslat alapján a gyermekápolási táppénzre jogosultság, hiszen megteremti a lehetőségét annak, hogy az együtt élő szülők ugyanannyi napra szerezhessenek jogosultságot, mint az egyedülálló szülő. A módosítás mindezeken túl jelentős ügyintézési határidő-csökkentést és bürokráciacsökkentést is eredményez, elősegíti az egyszerűbb és egyértelműbb jogalkalmazást.

 

- Megteremti azt a jogi eszközt, amely révén lehetővé válik az egészségügyi veszélyhelyzet kihirdetése. Ekkor természetszerűleg az állami szervek fokozott felelősséggel bírnak, ezért rendkívüli egészségügyi intézkedésekre lehet szükség még a különleges jogrend bevezetése előtt is. Az új előírások alapján az egészségügyi veszélyhelyzet kihirdetését követően a kormányhivatal adminisztratív hatósági intézkedéseket hozhat annak érdekében, hogy a lakosság egészségügyi ellátása biztosított legyen. A hatékony reagálás érdekében az egészségügyi válsághelyzetre történő felkészülésben a koordinációnak, a közreműködők számbavételének és a közreműködés előzetes értékelésének is fontos szerepe kell hogy legyen.

- A módosított vezetési rend biztosítja, hogy minden intézkedést szükséges időben hozzanak meg, segítve a betegek és sérültek gyors és szakszerű ellátását. A törvényjavaslat alapján pontosításra kerül, hogy mely esetekben szükséges, illetve lehetséges az egészségügyi intézmények meghatározott kapacitásainak felszabadítása. Egészségügyi vészhelyzetben a kapacitások átadásával lehetőség nyílik a rendkívüli helyzet kezeléséhez szükséges többlet egészségügyi ellátókapacítás növelésére és a személyzet átirányítására.

 

- Az egészségügy területén jogharmonizációs feladatot is teljesít a módosító javaslat, hiszen a törvényjavaslatban átültetésre kerül a Bizottság 2015/566/EU irányelve a külföldről történő szövet behozatalához, illetve külföldre történő kiviteléhez, valamint a szöveteknek és sejteknek a recipiens részére történő közvetlen eljuttatásához kapcsolódóan. Szigorú fellépésre ad lehetőséget az előállítókkal és terjesztőkkel szemben azzal, hogy új pszichoaktív anyagok kerülnek a veszélyes pszichotróp anyagokat tartalmazó jegyzékre.

- Az egészségvédelem jegyében további módosításokat is tartalmaz, például a dohányzás területén. A dohányzást imitáló elektronikus eszközök forgalomba hozatalának szabályozása és bizonyos népszerűsítésük tiltása mellett kiterjeszti a dohányzás fogalmát a forgalomban megjelenő új dohánytermékek használatára, ezzel védi a nemdohányzók egészségügyi érdekeit is. Mindemellett a fiatalok egészségvédelméhez azzal is hozzá kíván járulni, hogy új típusú gyógyszertár lehetőségét teremti meg a nagy látogatottságú rendezvényeken, a helyszínre ideiglenesen telepített fiókgyógyszertár engedélyezésének és működésének szabályaival.

 

- Az itt és most tárgyalt módosítás véleményünk szerint javítani fogja az egészségügyi ellátórendszerünk hatékonyságát és működését, éppen ezért a kereszténydemokrata képviselőcsoport nevében támogatásunkról biztosítom.

***

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 132 igen szavazattal, 42 nem ellenében, 1 tartózkodás kíséretében elfogadta. - Előterjesztő: emberi erőforrások minisztere. Szövege: PDF. 

 

 

A közigazgatási bürokráciacsökkentés keretében egyes adminisztratív kötelezettségek megszüntetésével összefüggő törvénymódosításokról

 

DR. VEJKEY IMRE (KDNP): - Mi, kereszténydemokraták elkötelezettek vagyunk a tekintetben, hogy a több évtizedes fölösleges bürokráciát leépítve az emberek hivatali ügyeinek az intézését leegyszerűsítsük, vagyis elérjük azt, hogy a magyarok kevesebb időráfordítással, hatékonyabban tudjanak eljárni a hatóságok, illetve a hivatalok előtt.

 

- 2015. év végén a kormány javaslatára a parlament elfogadta a közigazgatási rezsicsökkentéssel kapcsolatos törvénycsomagot. Az intézkedés nyomán 2016. január 1-jétől összességében 10 milliárd forinttal csökkentek az eljárási illetékek. Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, kötelezettségek teljesítése, a társadalmi igazságosság érdekében pedig ingyenes lett számos közigazgatási eljárás, erkölcsi bizonyítvány és cégkivonat is.

 

- A közigazgatási bürokráciacsökkentés keretében egyes adminisztratív kötelezettségek megszüntetésével összefüggő törvénymódosításról szóló mostani törvényjavaslat az adminisztratív terheket kívánja tovább csökkenteni, sok tekintetben pedig teljes egészében megszüntetni. Ennek egyik lényeges eleme a bejelentési kötelezettségek csökkentése, vagyis az ügyfélnek a jelenleginél kevesebb alkalommal legyen kötelezettsége a hatósághoz fordulni, ezáltal csökkentve az ügyfél-hatóság kapcsolatok, kölcsönhatások számát. A törvényjavaslat a többszörös bejelentési kötelezettséget úgy váltja meg, hogy a bejelentőnek csak egyetlen szerv számára kell az adatváltozást bejelentenie, és ez a szerv fogja az információt továbbítani az adatváltozással érintett többi, nyilvántartást vezető szervnek. Egy egyszerű példa: amennyiben megváltozik a lakcímünk, jelen pillanatban számos egyéb helyen is ezt be kell jelentenünk. Ezen törvénymódosítással azonban lehetőségünk lesz arra, hogy csak a lakcímigazolványt kiállító hatóságnál nyilatkozzunk arról, hogy a hatóság értesítse az adatváltozással érintett többi szervet is, nem kell különböző hivatalokban a továbbiakban eljárnunk.

- A törvényjavaslat a magyar állampolgárok életét könnyíti meg, ezért a KDNP parlamenti frakciója támogatja.

***

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 134 igen szavazattal, 34 nem ellenében, 6 tartózkodás kíséretében elfogadta. - Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF. 

 

 

A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosításáról

 

 HOLLIK ISTVÁN (KDNP): -  Szeretném kiemelni, hogy véleményünk szerint miért van szükség ennek a törvénynek a korrigálására, de nem is korrigálást mondanék, hanem inkább finomhangolást, illetve miért ad ez nekünk lehetőséget a keretrendszer pontosítására. Az nyilvánvaló, hogy a kétezres években a technikai fejlődés betört a mindennapjainkba, és a személyi számítógépek, okostelefonok térnyerésével a kommunikációs eszközök és a kommunikációs formák jelentősen átalakultak. Éppen ezért Magyarország Kormánya 2012-ben egy új, a kor igényeinek megfelelő postatörvény-tervezetet nyújtott be a tisztelt Ház elé, és a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény ennek alapján hatályba is lépett 2013-ban. Ugyanakkor az is látható, hogy a technikai fejlődés nem állt meg, sőt felgyorsult, és a piaci liberalizáció is egy új környezetet teremtett, amely közvetlen hatással van a Posta működésére. Minden elektronikus technológia folyamatosan, könnyebben kezelhetővé válik, és ezáltal a térnyerése is felgyorsul. Erre természetesen a Postának is fel kell készülnie.

 

- A kormány 2012-ben az eredeti tervezetet is már az Európai Unió postai szabályozásával összhangban alakította ki úgy, hogy az alkalmas legyen ezen új technológiák bevonására is, és lehetőséget adott a Postának arra, hogy racionalizálni tudja a saját működését. Az elmúlt három évben is számos technológiai újítás látott napvilágot, és a felhasználók tapasztalata is segít abban, hogy a módosításokkal a fogyasztói érdekek védelme minél inkább megvalósulhasson, és a postai szolgáltatók fejleszthessék technológiájukat. Így e javaslat segítségével továbbra is biztosítható a postai szolgáltatásokhoz való minőségi hozzáférés, másrészt a hagyományos postai szolgáltatás megújítása is.

 

- Szeretném kiemelni: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény lehetővé teszi, hogy a törvény bővítse a pénzügyi intézmény által üzletszerűen végezhető tevékenységek körét. Ezért a kistelepülések lakosságának jobb kiszolgálása érdekében célszerűnek mutatkozik, hogy az egyetemes postai szolgáltatóval együttműködésben a pénzügyi intézmények is nyújthassanak meghatározott postai és azokhoz kapcsolódó szolgáltatásokat, így ennek megfelelően állandó postai szolgáltató helyként is működjenek. A módosítás támogatja továbbá az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások teljesítésében kialakult és a fogyasztók szempontjából igen kedvező gyakorlatot, az automaták útján történő kézbesítést. Itt gondoljunk a csomagautomatákra.

 

- Nagy eredménynek tartom, hogy ebben a rendkívül gyorsan változó piaci szektorban a Magyar Posta képes a piac 34 százalékát magáénak tudni. Úgy gondolom, hogy ez nagyon nagy eredmény. Abban bízom, hogy ez a javaslat, amely az állampolgárok életét könnyíti meg, az elhangzott kritikák ellenére is számíthat az ellenzék támogatására. Azt tudom mondani, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt frakciója a törvényjavaslatot el fogja fogadni.

***

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 113 igen szavazattal, 41 nem ellenében, 23 tartózkodás kíséretében elfogadta. -Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF. 

 

 

Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról

 

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): - Magyarország fejlődése és az ország gyarapodása fő célunk. Ezért fontos, hogy az Országgyűlés 2014-2020 programozási időszakra meg­fogalmazott társadalom- és gazdaságpolitikai célok megvalósítása érdekében különösen is figyelmet fordít az európai uniós források felhasználására. Az uniós források leghatékonyabb felhasználása nemcsak lehetőség, hanem feladat, amelynek a gazdaságfejlesztést, vagyis gyakorlatilag a magyar emberek mindennapjainak jobbá tételét, érvényesülését, a gyarapodást kell szolgálnia. A felhasználás hatékonysága és célravezető eredményessége pedig felelősség, közös felelősségünk. Magyarország számára kiemelkedően fontos, hogy a 2014-2020 közötti uniós költségvetési ciklusban olyan beruházások kapjanak támogatást, amelyek hosszú távon biztosan segítik a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést.

- Magyarország a „Széchenyi 2020” fejlesztési program keretében jelentős fejlesztési forrást használhat fel az európai uniós, valamint a magyar költségvetésre támaszkodva. A kormány számára kiemelten fontos, hogy az így támogatott beruházások által megvalósuljanak az ország társadalmi és gazdaságpolitikai céljai. Miközben az Európai Bizottság részéről elvárások fogalmazódnak meg ‑ és kritikák is ‑ a kohéziós forrásokat felhasználó tagállamok irányába a támogatott pályázatok kiválasztásával, átláthatóságával kapcsolatban, eközben Magyarország kormánya már eddig is jelentős lépéseket tett e célok elérésére.

 

-  A törvény lehetővé teszi, hogy a pályázók számára egyértelműen átlátható döntések születhessenek. A kormány olyan újjászervezett értékelési keretrendszerre tett javaslatot, amely garantálja, hogy az értékelés kizárólagosan szakpolitikai szempontok alapján történjen, továbbá biztosítja a bármely külső piaci szereplő érdekeitől való függetlenséget, a fokozott objektivitást és az átláthatóságot. Ugyanakkor az új pályázatértékelési rendszer kidolgozása törvényi szabályozásra alapulva érvényesítheti mindazokat az elveket, amelyek alapja a munkahelyteremtő, gazdaságélénkítő fejlesztések sikeressége. Több vonatkozásban is garanciát jelent. Egyrészt a kormány számára jelent garanciát arra, hogy milyen módon és milyen területeken használják fel a fejlesztési forrásokat abban az értelemben is, hogy azokat kizárólag csak a legszigorúbban vett szakmaiság szempontjait érvényesítve, annak egyértelmű és biztos alapján tehessék meg. Másrészt a pályázók számára is garanciát jelent a törvényi változás abban az értelemben, hogy a forrásokat igénylők számára biztosítja az igazságos és objektív döntést, amelyekre minden esetben kizárólag egységes szempontrendszer alapján kerülhet sor. Így annak a garanciája is biztosított, hogy az elbírálásában a legjobb koncepciójú, legjobb minőségű, a gazdaságfejlesztési célok teljesítését legkomplexebb módon előmozdító pályázatok fognak támogatásra találni.

 

- Az új rendszer az Európai Bizottság részére is garanciát adhat a források felhasználásáról, azok átláthatóságáról. Ezért az Európai Unió programozási időszakához kapcsolódó támogatási kérelmek tartalmi értékelése közfeladat, észszerű, sőt szükségszerű, hogy az állami projektértékelői lássák el a közjó előmozdítását a fejlődés érdekében. Nem függetleníthetjük magunkat attól a ténytől sem, hogy a várakozásokat igazolja a GDP-növekedés. Az európai uniós élmezőnybe tartozik Magyarország gazdasági növekedése. Az államadósság szintje a GDP-hez viszonyítva 75,3 százalék, és az idén is folytatódik ez a tendencia. Magyarország 108 százalékban használta fel a 2007-2013-as időszakban az uniós forrásokat, 9600 milliárd forintra vállalt kötelezettséget, és várhatóan 9200 milliárd forintnál áll majd meg az Európai Bizottság által is jóváhagyott kifizetés. A 2007-2013-as időszakban 70 560 projekt részesült uniós támogatásban, 9536 milliárd forint értékben szerződtek. Csak tavaly az uniós forráslehívásunk területén összességében mintegy 2800 milliárd forint kifizetése teljesült, ami 286 milliárd forinttal haladta meg a tervezetet.

 

- Az uniós források beáramlásának még intenzívebbé tétele az elkövetkező időszak célja. Ennek eszközeit az előző ciklus tapasztalatai alapján a mi felelősségünk hatékonyabbá tenni, ha úgy tetszik, tökéletesíteni. A 2014-2020 közti forrásokat Magyarországnak a gazdasági versenyképesség erősítésére kell fordítania. A kis- és középvállalkozói szektorban nemcsak hitel-, hanem tőkehiány is van, ezért szükség lenne nemzeti tőkeprogram indítására, érdemi változtatások között. Fontos, hogy a forráslehívás hatékonysága érdekében hozzuk meg a szükséges megfelelő lépéseket, intézkedéseket, amelyek közt előttünk van megvitatásra a 10092. számú törvényjavaslat az állami projektértékelő jogviszonyról, valamint az egyes kapcsolódó törvények módosításáról.

 

- A törvény egy olyan újjászervezett értékelési keretrendszerre tesz javaslatot, amely garantálja, hogy az értékelés kizárólagosan szakpolitikai szempontok alapján történjen, továbbá biztosítja bármely külső piaci szereplő érdekeitől való függetlenséget, a fokozott objektivitást és az átláthatóságot. A 2020-ig tartó uniós fejlesztési időszakra úgy is tekinthetünk, mint öt olyan rendelkezésünkre álló esztendőre, amelyben még rendelkezésre állnak uniós források. Ezért mindenkiben tudatosítani kell, aki az ország fejlődéséért felelősséget érez, hogy a 2020-ig hátralévő időszak az utolsó lehetőség arra, hogy olyan beruházások legyenek finanszírozhatók, amelyek a gazdasági növekedést tartósan is fenntartható pályán tartják. A jelenlegi törvénytervezet egy hatékony és működő eszköz abban, hogy a forráslehívás maximális hatékonyságát, egyben átláthatóságát és célszerűségét biztosítsa. Annak is eszköze lehet, hogy 2020-ra hozzuk olyan helyzetbe a magyar gazdaságot, hogy a gazdasági növekedés nem külső forrásoknak és annak beáramlásának, hanem a gazdasági belső teljesítmények függvényeként legyen meghatározó és fenntartható.

 

- A pályázatok értékelési rendszerének átalakításában teljesül az az elv, hogy csak állami tisztviselő értékeljen, a pályázat értékelésére nem lehet kiszervezés. A pályázatot értékelők újra kiválasztása azt is eredményezi, hogy ez nyilvános, mindenki számára hozzáférhető értékelő-szaknévsor összeállítását jelenti, objektív, az irányító hatóságok és a társminisztériumok által meghatározott szempontok alapján. Cél, hogy az értékelés sokkal átláthatóbb, számon­kérhetőbb, felelősséget vállalható legyen. A legvégső cél pedig mindezzel az, hogy az így támogatott beruházások által megvalósuljanak az ország társadalmi és gazdaságpolitikai céljai.

 

- Mindezek alapján a Kereszténydemokrata Néppárt frakciója támogatandónak és az ország jövője érdekében felelős döntésnek tartja a törvényjavaslat támogatását.

***

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 112 igen szavazattal, 37 nem ellenében, 28  tartózkodás kíséretében elfogadta. -Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF.

 

Az igazságügyi szakértőkről

 

DR. VEJKEY IMRE (KDNP): A tudomány és a technika területén az utóbbi időben végbement forradalmi változások a hatalommegosztás vonatkozásában az igazságszolgáltatás területén napjainkra azt a problémát vetették fel, hogy az egyes keresetek és ellenkérelmek megítélése főként már nem jogi, hanem előzetes szakértői kérdés. A bíró az eljárásokban csak jogi szakértőként jár el, akinek a feladata a felek közötti jogi szakkérdés eldöntése. A bíróság a nem jogi szakértelmet igénylő kérdések esetén rendelhet ki igazságügyi szakértőt. Szakértelmet igénylő kérdés pedig minden olyan releváns kérdés, amely nem jogkérdés, s amelynek észlelése, megítélése külön nem jogi szakértelmet kíván. Az igazságügyi szakértő tehát a bíróság különleges szakértelmét pótolja, feladata a releváns szakkérdések megvilágítása és értékelése. Mindezek alapján megállapítható, hogy a bíróságok úgy a polgári, mint a büntető- vagy a szabálysértési ügyekben csak akkor rendelhetnek ki szakértőt, ha a szakvélemény külön szakértelmet igénylő tény vagy egyéb körülmény megállapítása, vagy megítélése tekintetében szükséges.

 

- A szakértők vonatkozásában jelenleg két hatályos törvényünk van, egyrészt az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény, amely meghatározza a szakértői alkalmasság jogi és szakmai kritériumait, valamint azoknak a körét, akik ilyen tevékenységet végezhetnek, másrészt pedig az Igazságügyi Szakértői Kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény. A fenti törvényekhez több miniszteri ren­delet is kapcsolódik úgy a névjegyzékről, mint a szak­területekről, az alapismeretek oktatásáról, a szakértői képzésről, a szakértői testületekről és a többi. Az új törvényjavaslat egyik fő célja, hogy egyet­len jogszabályba kódexjelleggel rendezze az igazságügyi szakértőkre vonatkozó főbb szabályokat. Szükséges az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom további erősítése, az igazságügyi köztestületek által ellátott közfeladatok minőségének emelése, olyan szakértői gár­da kiépítése, amely teljeséggel feddhetetlen, közbizalmat élvez és nem befolyásolható.

 

- A szak­értői működéssel összefüggésben a problémák alapvetően két csoportba sorolhatók. Egyrészt az igazságügyi szakértői működéssel kapcsolatos problé­mák, másrészt a kamarával kapcsolatos problémák. Az első csoport tekintetében az alábbi főbb meg­oldandó problémák állnak fenn. A jelenlegi két törvény helyett célszerűbb lenne, egyetlen jogszabályban, egyetlen kódexben rendezni a vonatkozó szabályokat. Ezzel egyidejűleg a megjelölt jogszabályok rendelkezései több ponton pontosításra, úgymond finomhangolásra szorulnak. A jellemzően hosszadalmas igazságügyi szakértői hatósági eljárásokat szükséges a bürokráciacsökkentés szempontjából is vizsgálni és az elhúzódó eljárások idejét az észszerű mértékig lecsökkenteni.

 

- Az igazságügyi szakértői névjegyzék nehezen használható, a kirendelések során nincs szak­mai visszajelzés a szakértők működéséről, ami egy újabb problémát generál. A minőségbiztosítási rend­szer, ami a szakértőkre vonatkozik, nem megfelelő, és az etikai eljárások sem működnek jól. Problémás a magánszakértői vélemények felhasználhatósága az egyes eljárásokban a bíróság előtt. A szakértői működésre vonatkozó igazságügyi statiszti­kai­adat-gyűjtés hiányzik, ezáltal az igazságügyi szakértőkkel kapcsolatos minisztériumi feladatok nehezen meghatározhatók és nehezen végrehajthatók. A kamara tekintetében pedig a következő főbb problémákról indokolt beszélni: a területileg rendkívül széttagolt, forráshiány miatt a kamarák működése nehézkes, a tisztviselők díjazása nem elég ösztönző, az MISZK hatásköre formális, módszertani levelek és szakmai iránymutatások kiadására pedig alig volt példa. A kamara feletti törvényességi felügyelet szűk körű és formális. A kamara felett egyéb bírósági, tehát törvényességi kontroll nincs. A problémákat felismerve és az érintett szakmai érdekképviseleti szervezetekkel történt egyeztetés után készült el az a törvényjavaslat, amelyből az alábbi legfontosabb részeket, főbb szabályozási pontokat emelném ki.

 

- Az általános szabályokban külön szakaszban egyértelműen meghatározásra került a törvény hatálya, ami kiterjed az igazságügyi szakértői tevékenységre, az igazságügyi szakértőkre és szakértőjelöltekre, az eseti szakértőkre, a szakkonzultánsokra, illetve minden egyéb résztvevőre. Az igazságügyi szakértői tevékenységre és szakértőkre vonatkozó rendelkezések között definiálására kerülnek a szakértő feladatai, jogai és kötelezettségei. A tervezet tisztázza, hogy az igazságügyi szakértő alkalmazottként milyen munkavégzésre irányuló jog­viszonyt létesíthet, ezáltal tevékenysége mely jogszabály alá esik. Nagy hangsúlyt fektet a bürokráciacsökkentésre, az eljárási határidők észszerű csökkentésére. Rendezi az igazságügyi szak­értői tevékenység megkezdésének pontos menetét, a szakértői névjegyzék vezetését és annak nyilvánosságát, a statisztikaiadat-szolgáltatást. Rendezi a korábban beazono­sí­tott és itt felsorolt problémák mindegyikét. A kiren­de­lés tartalmában a hatóságnak meg kell határoznia a költségjegyzék jellegét; a szakvélemény tartalmában tartalmi egységeket kell tartalmaznia, és hogy ezen szakvélemény jogkérdésekben nem foglalhat állást, valamint külön alcímben rendelkezik a ma­gánszakértői véleményről, és a minőségbiztosítás­sal összefüggésben is tartalmaz új rendelkezéseket. A kamarára és a kamarai eljárásokra vonatkozó rendelkezések közül az első helyen kell megemlíteni, hogy létrejön az egységes szakértői kamara, és megújításra kerülnek a kamarai tagdíjra vonatkozó legfontosabb szabályok is. A forráshiányos állapot megszüntetése érdekében új elemek jelennek meg a kamara finanszírozásában, mint például a kamarai költségátalány, amely nem része a szakértők bevételének és szabályozásra kerül a felelősség, fegyelmi fe­le­lősség szintje is.

 

- A kereszténydemokraták alapvetően támogatják az igazságügyi szakértőkről szóló törvényjavaslatot, de vannak olyan jobbító módosító javaslataink is, amelyeket szeretnénk majd előterjeszteni. Ez vonatkozik úgy az értelmező rendelkezések kiegészítésére, mint a magánszakértőkre és a határidőkre, egyéb pontosításokra, a centralizáció mellett a regionális kamarák kialakítására, továbbá a kamarai tisztségviselők megválasztásával kapcsolatos kérdésekre. Az értelmező rendelkezések kiegészítését is fogjuk javasolni az igazságügyi szakértői tevékenység fogalmának meghatározásával, amelynek része kell legyen a magánszakértés is, mivel a magánszakértői tevékenységre is ez a törvény lesz az irányadó.

***

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 111 igen szavazattal, 39 nem ellenében, 27 tartózkodás kíséretében elfogadta. - Előterjesztő: igazságügyi miniszter. Szövege: PDF.

Fogadj örökbeegy keresztet!

Országos akciónk célja az utak mentén, a települések közterületein álló keresztek megmentése, felújítása és állaguk megóvása az utókor számára.

Ha Ön is szeretne részt venni az akcióban, az alábbi gombra kattintva tájékozódhat a Fogadj örökbe egy keresztet! program részleteiről!

Hernádkércs
Bárdudvarnok
Sopron
Sopron
Sopron
Magyarszerdahely külterület
Felsőörs
Lőrinci
Újnéppuszta külterület

Kérdése van? Írjon nekünk!

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Küldjön üzenetet munkatársainknak az alábbi lehetőségre kattintva!
Készséggel állunk rendelkezésére!