II. Elutasítva! – Már a kezdet kezdetén…

356 országgyűlési határozat terjesztetett a T. Ház elé. 244 kapott zöld utat. Az ellenzéki pártok által benyújtott 69 önálló indítványból (Fidesz: 25, FIDESZ-KDNP: 17, MDF: 17, KDNP: 14, FIDESZ-KDNP-MDF: 2) mindössze 5 ért révbe, (KDNP: 2, Fidesz: 1, FIDESZ-KDNP: 1, FIDESZ-KDNP-MDF: 1).

Simicskó István (KDNP) országgyűlési határozatban szorgalmazta: legyen a hazaszeretetnek is ünnepnapja. – A kormánypártok feleslegesnek ítélték!

 

1. Az Országgyűlés a nándorfehérvári diadal kivívásának 550. évfordulója tiszteletére július 22-ét a Hazaszeretet Napjává nyilvánítja.

2. Az Országgyűlés felhívja a Kormányt és az önkormányzatokat, továbbá felkéri a civil és kulturális szervezeteket, valamint a polgárokat, hogy minden évben, július 22-én közösen, méltó keretek között emlékezzenek meg a hazaszeretet, a közös értékekért való felelősségvállalás.

Nem járt jobban a kereszténydemokrata politikus a „Máriapócsi kegyhelyről” szóló indítványával sem. (2008.02.11.) – Már a kezdet kezdetén elvették!

Magyarország híres és egyben leglátogatottabb kegyhelye Máriapócs. Az európai Mária-kegyhelyek (Lourdes, Mariazell, Csíksomlyó, Fatima, Altötting, Czestochowa, Zaragoza stb .) közösségének tagja. Évente 600-800 ezer zarándok és turista érkezik oda, hogy meglátogassa a Könnyező Szűzanya képéről méltán híressé vált templomot. „ Az Országgyűlés elismeréssel kinyilvánítja, hogy Máriapócs, a Kárpát-medencei görög katolikusság szeretett lelki központja, szent zarándokhelye, Nemzeti Kegyhely. A Máriapócsi Bazilika egyedülálló nemzeti kincs.”

 +

A Köztársaság tér 27. szám alatti, kincstári vagyon részét képező épület értékesítése tárgyában megkötött megállapodás állami számvevőszéki vizsgálatát szorgalmazta dr. Balsai István (Fidesz). Az Országgyűlés 180 igen, 180 nem ellenében, 5 tartózkodással elvetette a javaslatát. (2007.11.26.)

2006. szeptember 5-én zártkörű értékesítés útján megkötött kikerülési szerződéssel értékesítették a Budapest, VIII. Köztársasági tér 27. szám alatt található épület, amely a kincstári vagyon körébe tartozott. A szerződő fél a Horizont Zrt., a szerződés értéke pedig 311 360 835 Ft volt. 2007 nyarán a Horizont Zrt. 700 millió forintért értékesítette az érintett ingatlant. Kérdés: amennyiben az épület ilyen magas forgalmi értéket képvisel, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság az értékbecslési eljárás eredményeként hogyan állapíthatta meg pár hónappal korábban a 311 milliós vételárat? „A két összeg közötti különbözet felveti a gyanúját annak is, hogy az ingatlan értékesítése nem felelt meg az állami vagyonnal történő gazdálkodásra vonatkozó jogszabályi követelményeknek. Ezért felkérjük az Állami Számvevőszéket, hogy folytasson le az ügyben célszerűségi, eredményességi és törvényességi szempontú vizsgálatot. Amennyiben szükséges, a vizsgálatot terjessze ki a Magyar Szocialista Párt Budapest, VIII . Köztársaság tér 26. szám alatt található székházának adásvételére vonatkozó szerződésre és létrejöttének körülményeire is, mivel a két épület értékesítésére együttesen került sor 2007 nyarán, tekintettel azok műszaki összekapcsolódására.” 

 +

A közeli hozzátartozók öröklési illetékének eltörlése érdekében szükséges kormányzati intézkedéseket sürgetett dr. Dávid Ibolya és Herényi Károly (MDF). Kétszer is neki rugaszkodtak. (2006.11.27.; 2007.10.04.) – Mindhiába!

Az öröklési illeték az állam, talán legkevésbé etikus és indokolható eszköze a költségvetés bevételeinek növelésére, mert éppen azokat sújtja, akiknek a legnagyobb szüksége volna a segítségre és a támaszra gyászukban, nem ritkán éppen a haláleset miatt bekövetkezett nehéz egzisztenciális helyzetükben. Azok, akik elveszítették hozzátartozójukat, nem a vagyonuk gyarapodásával foglakoznak, egészen addig, amíg az állam be nem nyújtja a számlát az öröklési illeték formájában. Az öröklési illeték – melyet nem nagy túlzással hívhatunk „haláladónak” is – teljes mértékben a társadalmi igazságosság ellen hat, mivel sokkal nagyobb megterhelést jelent a szegény családoknak, mint azoknak, akiknek lehetőségük van élni az illetékfizetés elkerülésére vagy mérséklésére, illetőleg vagyoni helyzetüknél fogva a megfizetése nem jár számukra aránytalan megterheléssel. A határozati javaslat felkéri a kormányt, hogy „2009. január 1-től biztosítsa a hatályos illeték-rendszerből az öröklési illeték eltörlését az örökhagyó közeli hozzátartozói (a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevel őszülő, valamint a testvér) vonatkozásában.”

 +

Az egységes élelmiszer-ellenőrzésről szóló törvény „reformját” (2007.04.04.)szorgalmazta Font Sándor (Fidesz). – Elutasították!

A sorozatos élelmiszerbotrányok, az élelmiszercélú állati és növényi eredettű termék előállításra vonatkozó hazai szabályozás bonyolultsága, ezen termékek importjának anomáliai, a hazai konyhai és vendéglátói ételmérgezések, az egyes kereskedelmi raktárakban a nagytömegű lejárt szavatosságú élelmiszer átcímkézése, a rendszeresen előkerülő engedély nélküli, az elemi szabályokat sem betartó „élelmiszer-előállító” helyek megingatják mind az élelmiszerekbe, mind az ellenőrző hatóságokba vetett fogyasztói bizalmat. Az élelmiszerbiztonság területen kialakult méltánytalan állapotok mielőbbi megoldása érdekében, a javaslat felkéri a kormányt, hogy készítse el és terjessze az Országgyűlés elé az egységes élelmiszer-ellenőrzés szervezeti felépítéséről és feladat meghatározásáról szóló törvényjavaslatot.

+

„A regionális és helyi szintű pályázati támogató rendszer kistérségi társulások útján történő kiépítéséről és működtetéséről” címet viseli Pelczné dr. Gáll Ildikó (Fidesz) „jövőbe látó” határozati javaslata. (2007.10.15.) Tartalma a címénél jóval közérthetőbb, oly annyira, hogy az önkormányzati és területfejlesztési bizottság rögvest elutasította.

 Az elmúlt hetek eseményei felhívták a figyelmet arra, hogy az európai uniós támogatások igénylésének, felhasználásának rendszere, a regionális tanácsadói hálózatok működtetése lehetőséget teremt a korrupcióra. A rendszer átláthatatlan, és nem a kistérségi fejlesztési igényeket szolgálja, ha politikusok döntenek az uniós forrásokról; ha a lebonyolítás tisztaságáért felelős személy ugyanaz a politikus, aki a fejlesztésekről is döntést hozhat; ha pártpolitikai delegáltak szavaznak a támogatásokról a helyi választott képviselők helyett. A kistérségeknél működő tanácsadók, koordinátorok, menedzserek döntéshozatalát és tevékenységét így pártpolitikai szempontok befolyásolhatják, a kistérségek tényleges szükségleteit felismerő, felelősségteljes fejlesztési szakemberek helyett. „Ez utóbbit leginkább maga a kistérség érvényesíthetné, oly módon, hogy a jelenlegi kormányzati tanácsadó hálózatok helyett saját maga döntene a fejlesztési pénzek igényléséről, felhasználásáról, és saját maga gondoskodna a felhasználás lebonyolításáról. Ehhez szükséges, hogy pályázati úton saját maga választhassa ki ezek koordinálását segítő munkatársait, akik köztisztviselőként, a szakmaiság és pártsemlegesség jegyében látnák el feladataikat.”

 +

dr. Cser-Palkovics András (Fidesz). „a Magyar Televízió Zrt. elhelyezését és működését biztosító székház és gyártóbázis hosszú távú bérlete tárgyában megkötött és ahhoz kapcsolódó egyéb megállapodások” állami számvevőszéki vizsgálatát szorgalmazta. (2007.05.30.) – Nem jutott egyről kettőre.

A Magyar Televízió Zrt. hirdetmény közzététele nélkül, egyetlen ajánlattevőt hívott meg, a Magyar Televízió székház- és gyártóbázis számára hosszú távon elhelyezést biztosító ingatlan bérletére. A dokumentumok alapján egyértelműen megállapítható, hogy az eljárást nem szabadott volna bérleti jog megszerzésére irányuló hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásban lefolytatni. Az eljárás indításakor tények elhallgatásával a Közbeszerzési Döntőbizottságot megtévesztették. "Az Országgyűlés felkéri az Állami Számvevőszéket, hogy célszerűségi, eredményességi és törvényességi szempontból vizsgálja meg a Magyar Televízió Zrt. elhelyezését és működését biztosító székház és gyártóbázis hosszú távú bérlete tárgyában a Magyar Televízió Zrt . és a Millennium Média Szolgáltató Központ Kft. által 2al 2007. március 2-án megkötött bérleti szerződést, továbbá az azt kiegészítő elővásárlási jogot alapító szerződést, a feltételes engedményezési szerződést, valamint a felújítási és székházépítési munkák kivitelezése során a feleket megillető jogokat és kötelezettségeket rögzítő együttműködési megállapodást és azok létrejöttének körülményeit.” 

+

A hosszú távú megtakarítások és a tőzsdei befektetések élénkítéséről szólt Dávid Ibolya (MDF) indítványa. (2007.09.17.) – Az Országgyűlés (133 igen, 3 nem ellenében, 173 tartózkodással) elvetette a tárgysorozatbavételét.

„Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy hozza létre, a Hosszútávú Befektetési Számla intézményét. Egyúttal tegye lehetővé, hogy az ilyen elkülönített befektetési számlán részvényekbe és befektetési alapok jegyeibe fektetett megtakarítások hozama mentesüljön az árfolyamnyereség- és a kamatadó alól, amennyiben a befektető 3 évig a számláján tartja az eredetileg befektetett összeget és annak hozamait. 2. Tegye lehetővé, hogy ne kelljen 25 százalékos forrásadót fizetni az ingatlan eladása után azoknak, akik az így megszerzett adóköteles jövedelmüket nyugdíjpénztári megtakarításba, nyugdíj-előtakarékossági számlára vagy Hosszútavú Befektetési Számlára helyezik el. 3.Tegye lehetővé, hogy a tőzsdére bevezetett befektetési jegyek a részvényekhez hasonlóan legyenek adóztatva, azaz a befektetési jegyek hozama ne kamatként, hanem árfolyamnyereségként adózzon és így az elkönyvelt veszteséget, a nyereséggel szemben el lehessen számolni. 4. Teremtse meg a feltételeit annak, hagy a privatizáció előtt álló cégek és a hosszabb távon állami tulajdonban maradó társaságok hazai tőzsdére való bevezetése megtörténjen, valamint a tőzsdei bevezetést vállaló magáncégek részesüljenek társasági-adó kedvezményben. 5. Teremtse meg a feltételeit annak, hogy a középiskolai pénzügyi oktatás kerüljön be a Nemzeti Alaptantervbe, hogy minél szélesebb körben és minél korábban elkezdődhessék az öngondoskodás, a befektetési, valamint a pénzügyi kultúra tudatos oktatása.”

+

Az e-cigaretta emberi szervezetre gyakorolt hatásainak dilemmáról szólt Koszorús László, Szijjártó Péter és Ágh Péter (Fidesz) indítványa. – Az egészségügyi bizottság még tárgysorozatba vételre sem méltatta. (2008.05.07.)

 

Már hazánkban is kapható a „dohányzásról leszokást elősegítő” e-cigaretta, amely sem a gyógyszer, sem a gyógyhatású készítmény kategóriájába nem sorolható. Egyes kutatások rámutattak arra, hogy az e-cigaretta a dohányzásról való leszokásban nem nyújt hathatós segítséget, hanem egyenesen károsabb hatású a szervezetre, mint egy normál cigaretta, mivel a nikotint hirtelen, egy dózisban juttatja el a tüdő légzőfelületéig. Az e-cigaretta nikotin kapszulával, patronnal és füst előállító berendezéssel füstöt imitálva működik, melynek következtében egyidejűleg mind a magatartási, viselkedési függést, mind a nikotinfüggést fenntartja. Az Unió számos tagállamában is vizsgálat alá került a termék, az egységes álláspont kialakítása folyamatban. Az intézkedések megtétele gyors fellépést kíván meg az Országgyűléstől, hiszen egy bizonyítottan egészségre káros termék szerezhető be a kereskedelmi forgalomban, amely tudományos, orvosi és egyéb előzetes vizsgálatokat mellőzve emberek egészségét súlyosan és akár visszavonhatatlanul károsíthatja.

+

A fiatalok oktatási intézménybe történő utazásának támogatásának korrigálását kérte hét fideszes képviselő, (Ágh Péter, dr. Cser-Palkovics András, Erdős Norbert, Koszorús László, dr.. Nyitrai Zsolt , Szijjártó Péter, Rogán Antal. Benyújtva: 2007.05.24.) - A gazdasági és informatikai bizottság nyomban elutasította.

A nappali és esti tagozatos felsőoktatásban tanuló fiatalokat terhelő vasúti, illetve autóbusz közlekedésben fizetendő bérletek támogatása 90 százalékról 67,5 százalékra, a menetjegyek kedvezménye pedig 67,5 százalékról 50 százalékra csökkent a lakóhely és az iskola között. A kormány ezen kívül még az általános, éves áremeléssel is megterhelte a hallgatókra. Ezen intézkedések a menetjegyárak mintegy 80-100 százalékos, a bérletek árának pedig ennek többszörösét eredményezték. Különösen súlyosan érinti a bérletek árának emelése az agglomerációban élő hallgatókat: esetükben nem ritka a 400 százalékos áremelés sem! A határozati javaslat felkéri a kormányt a nappali és esti tagozatos felsőoktatásban tanuló fiatalokat terhelő vasúti, illetve autóbusz közlekedésben fizetendő menetjegyek, bérletek árainak, valamint az ezekhez kapcsolódó kedvezményeknek a felülvizsgálatára. A hasonló esetek elkerülése végett a javaslat felszólítja a kormányt arra is, hogy „vállaljon kötelezettséget a hallgatókat terhelő menetjegy, illetve bérletárak legfeljebb inflációkövető emelésére.

+

Pettkó András és dr. Csapody Miklós (MDF) a közpénzek átláthatóságát sűrgette.(2008.02.04.) - Reménytelenül.

 

A civil szektor pártpolitikától való függetlenítése és a közpénzből nyújtott támogatások átláthatóságának érdekében szükség van a kormány hatáskörébe tartozó jogszabályi változtatásra. A legfontosabb lépések egyike egy egységes civil adatbázis megalkotása, mely kiszűri az inaktív civil szervezeteket. A ma nyilvántartott hozzávetőlegesen 70.000 társadalmi szervezetből becslések szerint csupán alig 45.000 működik. Az átláthatóság megteremtése érdekében ki kell szűrni az inaktív és a csupán pályázati források „megszerzése'' érdekében fenntartott szervezeteket.

+

A magyar gazdaságban – különösen a közbeszerzések területén – kialakuló vállalkozói „körbetartozások” mérséklése érdekében a társadalmi és szakmai egyeztetések elvégzéséről, valamint a szükséges törvényi szabályozások előkészítéséről szóló határozati javaslatot Szatmáry Kristóf (Fidesz) fémjelezte. (2007.05.30.) - A gazdasági és informatikai bizottság az indítványt az első kanyarban száműzte.

Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a magyar gazdaságban - különösen a közbeszerzések területén - kialakuló vállalkozói „körbetartozások" mérséklése érdekében a szükséges társadalmi és szakmai egyeztetéseket végezze el, és ezen egyeztetések alapján a szükséges törvényi szabályozás megalkotásáról szóló javaslatát terjessze az Országgyűlés elé. A törvényjavaslat előkészítése során legyen figyelemmel: a.)a bírósági végrehajtási eljárások hatékonyságának javítására; b.) a kiemelten fontos közigazgatási perek hatékonyabb lefolytatására; c.) a költségvetési szervek pénzfizetési kötelezettségei késedelmes teljesítésének megszüntetésére; d.) a központi közbeszerzési adatbázis megvalósítása. *** A települési piacok létesítéséről, működtetéséről és költségvetési támogatásáról szólt dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz) határozati javaslata. (2007.08.13.). – Zátonyra futott. A magyar élelmiszer piacról a belföldi, elsősorban kis- és őstermelők által előállított egészséges élelmiszer egyre inkább kiszorul. A nagy távolságról beszerzett, általában tartósítószereket nagymértékben tartalmazó élelmiszerek biztonsága egyre inkább kétséges. A hazai mezőgazdasági termelők képesek a helyi piacok élelmiszer ellátását túlnyomó részben biztonságosan és helyben előállított élelmiszerrel ellátni. Ezért az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény S. § 3. bekezdésére figyelemmel vizsgálja meg és rendelje el a településeken a helyi piacok kötelező létrehozását, szabályozza azok működési feltételeit és biztosítsa hozzá a szükséges költségvetési forrásokat.

+

A magyarországi koraszülések visszaszorításáról szólt dr. Selmeczi Gabriella, dr. Molnár Ágnes (Fidesz) és Soltész Miklós (KDNP) javaslata. (2007.06.15.) - Elbukott.

 

A Magyar Országgyűlés, figyelembe véve, hogy Magyarországon a koraszületések aránya közel kétszerese az európai uniós átlagnak, és tekintettel arra, hogy a koraszülött mentés és ellátás egyaránt finanszírozási problémákkal küzd, felkéri a Magyar Köztársaság Kormányát, hogy 2008 december 31-ig készítsen akciótervet a magyarországi koraszületések számának jelentős csökkentése érdekében; továbbá az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program kiemelten foglalkozzon a koraszületések megelőzésével és visszaszorításával.

+

„A művi meddővé tétel végzése garanciális feltételeinek erősítéséről és a beavatkozással összefüggő egyes tudományos tények vizsgálatáról” szólt (2007.05.21.) Balog Zoltán és Lezsák Sándor (Fidesz) indítványa.

 

1. Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy az egészségügyről szóló 1997 . évi CLIV . törvény módosítására terjesszen elő törvényjavaslatot, mely a művi meddővé tétel feltételeként jelenleg előírt tizennyolcadik életév betöltése helyett, lényegesen magasabb életkor betöltésétől teszi lehetővé az egészségügyileg nem indokolt művi meddővé tétel elvégzését, az egyéb feltételek fennállta és a garanciális szabályok érvényesítése mellett. A módosító javaslat terjedjen ki a művi meddővé tétel iránti kérelem közigazgatási hatósági (ÁNTSZ) eljárás keretében történő elintézésének bevezetésére is.

2. Az Országgyűlés felkéri a Magyar Tudományos Akadémiát, hogy a határozat közzétételétől számított két hónapon belül vizsgálja meg és terjessze elő véleményét arról, hogy van-e megbízható és minden esetben sikerrel alkalmazható lehetőség, az elvégzett művi meddővé tételt követően, a természetes nemző-, illetve fogamzásképesség helyreállítására. Vizsgálja meg továbbá, hogy ha nincs ilyen nagybiztonságú megoldás, akkor a nemző-, illetve a fogamzási képességet helyreállító beavatkozások milyen arányban sikeresek, illetve, hogy tekinthető-e a - nem egészségügyi okból végzett – művi meddővé tétel elvégeztetése öncsonkításnak.

+

Herényi Károly, Pettkó András (MDF) javaslata az „elektronikus adatszolgáltatási derogációt” szorgalmazta. (2007.09.27.) - Szóra sem méltatták.

 Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy vizsgálja át a magánszemélyeket és a vállalkozásokat érintő elektronikus adatszolgáltatások körét és a párhuzamos adatszolgáltatások megszüntetése, megakadályozása érdekében tett intézkedésekről szóló beszámolót, valamint a szükséges törvényjavaslatot/törvényjavaslatokat ezen országgyűlési határozati javaslat elfogadását követő 45 napon belül terjessze az Országgyűlés elé.

Bartha Szabó József

Fogadj örökbeegy keresztet!

Országos akciónk célja az utak mentén, a települések közterületein álló keresztek megmentése, felújítása és állaguk megóvása az utókor számára.

Ha Ön is szeretne részt venni az akcióban, az alábbi gombra kattintva tájékozódhat a Fogadj örökbe egy keresztet! program részleteiről!

Hernádkércs
Bárdudvarnok
Sopron
Sopron
Sopron
Magyarszerdahely külterület
Felsőörs
Lőrinci
Újnéppuszta külterület

Kérdése van? Írjon nekünk!

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Küldjön üzenetet munkatársainknak az alábbi lehetőségre kattintva!
Készséggel állunk rendelkezésére!