A karácsonyi szünet előtt még  izmos két napon át ütközhetnek a honanyák és a honatyák. Napirend előtti és utáni felszólalásokkal, hangos kérdésekkel, válaszokkal, interpellációkkal ingerelhetik egymást, a fő eseménynek azonban - értelemszerűen – a törvényjavaslatok vitái ígérkeznek. Kétezernél is jóval több oldalt kell, kellene elolvasnia annak, aki tudni akarja miről is szólnak a vitára és szavazásra bocsátott indítványok. Mindez félreérthetetlenül jelzi: a szorgalommal aligha lesz baj. Igazi nagyüzemként  zúghat, zakatolhat a Tisztelt Ház. Kedd lesz a zárószavazások napja. Az előre jelzett tervek szerint kéttucatnyi javaslat kaphat zöld utat. Nem meglepetés: ellenzéki indítvány nem ékelődik közéjük.

Törvényjavaslatok áradatában

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól.

A törvényjavaslat célja – a XXI. század technikai fejlődéséhez igazodva – az elektronikus úton történő ügyintézés kiterjesztése; az ehhez szükséges jogi feltételek és a technikai fejlesztések jogalapjának megteremtése, valamint az ügyfelek széles körének ügyintézési szolgáltatásokat nyújtó állami és nem állami szervezetek egységes elvek mentén történő elektronikus ügyintézésre szorítása. (Előterjesztő: belügyminiszter. Szöveges PDF.)

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény, valamint az azzal összefüggő törvények módosításáról.

A közbeszerzési törvény módosítása olyan szándékot tükröz, ami az Európai Unió mind a 28 tagállamában egységes és egyirányú törekvés, hogy miként tudjuk a közpénzeket, legyenek azok a hazai költségvetésből származó források vagy akár az Európai Unió által nyújtott támogatások, a lehető leghatékonyabban, ellenőrzötten  felhasználni. Az ehhez kapcsolódó rendelkezések lehetővé teszik azt is, hogy az uniós szabályok maradéktalan betartása mellett egyre több magyarországi kisvállalkozás kerülhessen be azokba a beruházásokba, amelyeket közforrásokból valósítanak meg.

A javaslat  tartalmaz továbbá a Központi Statisztikai Hivatal feladatkörét érintő uniós jogszabályi rendelkezés alapján meghatározott nyilvántartásokhoz való hozzáférést biztosító rendelkezéseket is. (Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF.)

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvénynek a közös önkormányzati hivatalokkal összefüggő módosításáról.

A törvényjavaslat arra irányul, hogy összhangban az Alkotmánybíróság döntésével, a helyi önkormányzatok európai chartájával, szabályozásra kerüljön a döntéshozatali eljárás során az önkormányzat véleményének kikérésével kapcsolatos eljárásrend. Módosításával a helyi önkormányzatoknak mind a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések kijelölése, mind a közös önkormányzati hivatalról szóló pótolandó megállapodás tekintetében jogszabályban biztosított lehetőségük lesz a véleménynyilvánításra. (Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF.)

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról.

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényt  2011 decemberében fogadta el az Országgyűlés. A javaslatban foglalt módosításokat azok a tapasztalatok teszik indokolttá, amelyek a törvény hatálybalépése és alkalmazása során a gyakorlatban felmerültek. (Előterjesztők: Varga József, Budai Gyula, dr. Vas Imre, dr. Répássy Róbert, B. Nagy László, Csöbör Katalin, Pócs János, Vigh László, Gyopáros Alpár,  – Fidesz. Szövege: PDF.)

A választójoggal nem rendelkező személyek nyilvántartásával kapcsolatos egyes törvények módosításáról.

A választójog fennállásának vagy az abból való kizárásnak a megállapítása a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása alapján történik. Ezért kiemelkedő fontosságú, hogy ez a nyilvántartás naprakészen és pontosan tartalmazza a választójogból kizárt vagy fogva tartásuk miatt passzív választójoggal nem rendelkező személyek adatait.

A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása egyrészt a gondnokoltak nyilvántartásából, másrészt a bűnügyi nyilvántartásból építkezik.  A javaslat célja, hogy az egyes nyilvántartások közötti kommunikációt hatékonnyá tegye, továbbá a gondnokoltak nyilvántartásában jelenleg meglévő hibákat, hiányosságokat megszüntesse. (Előterjesztő: igazságügyi miniszter. Szövege: PDF.)

A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról.

A javaslat le kívánja zárni azokat a nyitott kérdéseket, amelyek a jelenleg hatályos szabályozás kapcsán hazai – Alkotmánybíróság  – és nemzetközi – Velencei Bizottság, Emberi Jogok Európai Bírósága fórumokon felmerültek. Ezen túlmenően hosszú távú megoldást kínál a lelkiismereti és vallásszabadság maradéktalan érvényesüléséhez, valamint az állam és a vallási közösségek Alaptörvény szerinti különvált, de a közcélú feladatok ellátása terén együttműködésen alapuló működéséhez.

A szabályozás a nemzeti alkotmányos és európai identitás tisztelete mellett a jogállamiság keretei között a lehető legszélesebb körben kívánja biztosítani a lelkiismereti és vallásszabadság érvényesülését, a vallási közösségek önrendelkezési jogát és egyenjogúságát, a diszkrimináció tilalmát,valamint az állam semlegességét. Alkalmas arra, hogy megnyugtató módon rendezze a vallási közösségek működésének kereteit és az egyes közösségekkel való állami együttműködés feltételrendszerét, lezárva az ennek kapcsán évek óta újra és újra felmerülő alkotmányos és nemzetközi vitákat. Alapelvként rögzíti, hogy minden, magát vallási közösségként definiáló közösség (jogi személyiség nélkül is) jogosult mindazon alkotmányos védelemre, amelyet az Alaptörvény a vallási közösségeknek a szabad vallásgyakorlás keretében biztosít.

Az államot az alkotmányos és nemzetközi jogi sztenderdek szerint mérlegelési jog illeti meg a közfeladatok ellátásának támogatása körében, amelyet azonban tárgyilagos és ésszerű feltételek mellett kell gyakorolnia. A javaslat ezért a közösségi feladatok megoldása, a vallási közösségek számára hozzáférhetővé tett anyagi támogatások, illetve az állam és a vallási közösségek közösségi együttműködése körében a társadalmi támogatottság, súly és feladatvállalás tárgyilagos és ésszerű feltételeinek figyelembevételét írja elő, így biztosítva a gazdasági racionalitás, a társadalmi súly és a diszkriminációmentesség együttes érvényesülését. (Előterjesztő:  Fidesz-KDNP frakció. Szövege: PDF.)

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról.

A törvény módosításának célja, hogy a nemzetiségi önkormányzatok, azok társulásai és a nemzetiségi önkormányzatok intézményei — mint közfeladatot ellátó szervezetek — a nemzeti vagyon lehetséges vagyonkezelőiként meghatározásra kerüljenek a törvényben. (Előterjesztő: Magyarországi nemzetiségek bizottsága. Szövege: PDF.)

Egyes közjogi jogi személyekkel összefüggő törvények módosításáról.

A javaslat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépése óta eltelt időszakban felmerült azon dogmatikai kérdésekkel kapcsolatos vitákat kívánja rendezni, amelyek a jogi személy valamely szerve által meghozott határozat bírósági felülvizsgálata során a perindítási joggal, valamint a bírói döntés hatályával függnek össze. Célja, hogy a fennálló jogalkalmazási nehézségeket, illetve a törvényi szabályozási hiányosságot megszüntesse azzal, hogy a törvényben vagyonkezelőként nevesíti a nemzetiségi önkormányzatokat, azok társulásait és intézményeit is, ezáltal átlátható szervezetnek minősülnek. (Előterjesztők: dr. Gulyás Gergely, dr. Vas Imre, – Fidesz.  Szövege: PDF.)

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosításáról.

A javaslat célja, hogy a hosszú távra kötött haszonbérleti szerződésekben a haszonbérmódosítási jogot a törvény a korábban elfogadott módosításához képest még megfelelőbben, és a felek érdekei közti egyensúly még hatékonyabb megteremtésével biztosítsa. (Előterjesztő: Győrffy Balázs, - Fidesz. Szövege: PDF.).

A nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény módosításáról.

A törvényjavaslat célja, nemzetközi kötelezettségeinkre tekintettel az új, egységes nemzeti akkreditálási rendszer kiépítése. Az akkreditálási eljárás értékelési és döntéshozatali szakaszból áll. Az értékelés során szakértőként kirendelt, minősítőkből és szakértőkből álló értékelő csoport jár el, véleményezi a benyújtott dokumentumokat, feltárja az esetleges hiányosságokat, helyszíni szemlén vesz részt, szakvéleményt fogalmaz meg. A hatóság az értékelő csoport szakvéleménye alapján végzést bocsát ki. Ezt követően az eljárás a döntéshozatali szakaszba lép, ahol - a hivatkozott szabvány és uniós rendelet előírásaira tekintettel –  független testület, az akkreditáló bizottság vizsgálja meg az értékelő csoport által összeállított iratanyagot.

A javaslat szerint az akkreditált területek szűkítésére vonatkozó kérelem megadásáról– a hatályos szabályokkal ellentétben – az akkreditáló szerv saját hatáskörben dönthet, s azért díjat nem számolhat fel. Minden egyéb esetben az akkreditáló szerv az akkreditáló bizottság szakvéleményének birtokában hozhat döntést. (Előterjesztő:nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF.)

A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőit érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról.

A módosítások elsősorban az európai uniós jogszabályok hazai jogba történő átültetését célozzák. A hiteltanácsadásra, továbbá a hitelezők és a hitelközvetítők alkalmazottainak szakmai ismereteire vonatkozó szabályok új kormányrendeletben kerülnek rögzítésre. A reklámnak és a szerződéskötést megelőző tájékoztatásnak is külön kockázati figyelmeztetéseket kell tartalmaznia, például a jelzálogfedezet kikötésének következményeire. A javaslat alapján a reklámban minden esetben fel kell tüntetni a teljes hiteldíjmutató értékét, ami biztosítja az összehasonlítás lehetőségét más hitelező termékeivel. Annak érdekében, hogy a fogyasztó átgondolja és mérlegelje a jelzáloghitel felvételét, akár jogi, pénzügyi tanácsot is kérhessen, a törvényjavaslat előírja, hogy a szerződés tervezetét legalább három nappal a szerződéskötést megelőzően át kell adni. A hitelezőnek az ajánlatát 15 napig fenn kell tartania, de a fogyasztó korábban is elfogadhatja azt.

A javaslat szükségszerűen a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény rendelkezéseit is módosítja. Főként eljárásjogi kérdéseket és az eljárás során alkalmazható intézkedési jogosítványokat rendez Egyik legfontosabb újítása, hogy a felügyeletként eljáró MNB számára ismét lehetővé teszi a közérdekű keresetindítás lehetőségét a fogyasztó és a pénzügyi intézmény közötti szerződés részévé váló, tisztességtelen általános szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítása iránt.

A törvényjavaslat módosítja a kereskedelmi kommunikációra, a szerződéskötést megelőző tájékoztatásra vonatkozó szabályokat is: kiegészíti a hitelképesség vizsgálatára vonatkozó előírásokat, új rendelkezéseket vezet be az árukapcsolásra és a devizahitelekre. Az uniós kereteknek megfelelően szigorodnak a szankciós szabályok, szélesednek a szankcionálási jogkörök.

Tisztázódnak a letétkezelők felelősségére vonatkozó szabályok is. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény módosítását tartalmazó javaslatok a pénztártagok megtakarításainak biztonságát, a pénztári szolgáltatások rugalmasságát, a pénztári működés hatékonyságának elősegítését célozzák. (Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF.)

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, valamint a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról.

A szerencsejáték szervezéséről szóló törvényt módosító rendelkezés biztosítja, hogy az állami játékszervező a vagyoni értékű jogra megkötött szerződés ellenértékét a sorsolásos és fogadási játékok, távszerencsejáték játékadójából az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül levonja.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló  törvényt érintő módosítás a sportfejlesztési programok a pénzügyi megvalósítás a biztosítását és tervezhetőségének garanciális feltételeit szabályozza.

A sportról szóló törvény módosítása egyértelművé teszi, hogy a sporttal összefüggő reklám- és marketingjogok a közvetítéssel, illetve versenyrendszer (bajnokság) kiírásával, szervezésével és lebonyolításával összefüggő jogok azonos módon vagyoni értékű jogot képeznek. (Előterjesztő: Gazdasági bizottság. Szövege: PDF.)

Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény módosításáról.

Az építőipari lánctartozások felszámolására 2013. július 1-jével létrehozott Teljesítésigazolási Szakértői Szervezet elmúlt két éves működése során szerzett tapasztalatok alapján született a módosítás. Célja a Teljesítésigazolási Szakértői Szervezet tevékenységének kiterjesztése, annak érdekében, hogy az eljárás még több vállalkozás számára legyen elérhető, gyorsabb és hatékonyabb legyen. A fontosabb módosítások az alábbiak:

– ha nincs megfelelő igazságügyi szakértő, az építési műszaki ellenőri jogosultsággal és szükséges szaktudással, illetve tapasztalattal rendelkező személyek is a TSZSZ tagjai lehetnek,

– a szakértői eljárás olcsó és gyors jellegének erősítése céljából a kevésbé vitatható és kisebb ügyértékű eljárások esetében lehetőség lesz három helyett két szakértőből álló tanács kijelölésére is, a tanács elnöke ebben az esetben mindig a TSZSZ vezetője vagy helyettese,

- meghatározott konkrét esetekben mellőzhetővé válik a helyszíni szemle, így gyorsítva a szakértői eljárást,

– a szakértői eljárás során lehetőség lesz a laboratóriumi műszeres vizsgálat mellett helyszíni műszeres vizsgálatra is, amely hatékonyabbá és olcsóbbá teheti az eljárást,

– a szakértői tevékenység és annak díjazása áfa-köteles tevékenység, amely a vonatkozó jogszabályban egyértelműen szabályozásra kerül a bruttó összegek szövegszerű leírásával. (Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF.)

Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény és egyes adótörvények módosításáról.

A törvényjavaslat célja a bankadót érintően, hogy az aggályosnak ítélt kedvezményi lehetőségek helyett, az uniós versenyjognak megfelelő intézkedéseket vezessen be, amely a hitelezési aktivitásukat növelő hitelintézetek esetében kedvezőbb adózást tesz lehetővé.  (Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF.)

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosításáról.

A  javaslat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás területén az Európai Unió által előírt hasznosítási kötelezettségek teljesítése érdekében elkülöníti az önkormányzati és az állami hatásköröket, meghatározza az önkormányzatok és az állami feladatokat.

Állami feladat meghatározni a hulladékgazdálkodás országos céljait, fejlesztésének irányait, ellátni az önkormányzatok közötti és a regionális koordinációt. A hulladékgazdálkodás országos szintű céljainak és fejlesztési irányainak teljesülése érdekében feladata ellátni az infrastrukturális erőforrások optimális elosztását, használatát, kezelni az önkéntesen rábízott vagyont, beszedni a közszolgáltatási díjat és kifizetni a közszolgáltatóknak a szolgáltatási díjat, valamint kezelni a közszolgáltatás keretében keletkező kintlévőségeket. (Előterjesztő:földművelésügyi miniszter. Szövege: PDF.)

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosításáról.

Az önkormányzati jogalkotást igénylő zajvédelemi feladatok jelenleg széttagoltan, több törvényben jelennek meg. A környezet védelmének általános szabályairól szóló  törvény módosításával a törvényi szabályozást igénylő önkormányzati zajvédelmi feladatok egy jogszabályban, a környezetvédelmi törvényben kapnak helyet. A módosítással egyértelművé válik továbbá, hogy a Margitsziget vonatkozásában a fővárosi önkormányzat alkothat helyi zajvédelmi rendeletet.

A törvényjavaslat emellett előírja: a jövőben csak azokhoz a környezetvédelmi tárgyú miniszteri rendeletekhez szükséges az egészségügyért felelős miniszter egyetértése, amelyek a miniszter feladatkörét ténylegesen érintik. (Előterjesztő: