Nagyüzem indult a Tisztelt Házban. A kormány összesen 36 törvény elfogadását jelezte. A költségvetés miatt bizonyos heteken nemcsak hétfőn és kedden, hanem szerdán is tartanak plenáris ülést. A bizottsági előkészítések után várhatóan október 6-án kezdi tárgyalni a Ház a jövő évi költségvetést, a végszavazást november 30-ára tervezik. Az őszi ülésszak személyi kérdései között szerepel a két hiányzó alkotmánybíró megválasztása, erre azonban egyetértés híján fölöttébb csekély az esély. Az Állami Számvevőszék elnökének (Kovács Árpád) is lejár december 9-én a megbízatása, és a testület alelnökeit is meg kellene választani, az egyeztetések azonban gyerekcipőben járnak. Egyszerűbb megoldást ígér: Fodor Gábor, az SZDSZ néhai elnöke szeptember 14-ével lemondott ugyan a képviselői mandátumáról, pótlása azonban csupán az SZDSZ gondja, könnyedén jelölnek majd új embert helyette a párt listájáról. 

Hétfőn leteszi viszont esküjét Juhász Gábor, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő új miniszter.  Dicstelenül távozó elődje (Ficsor Ádám) mindössze egy nyáron át (2009.04.16.- 2009.09.13.) koptatta a miniszteri bársonyszéket.

Juhász Gábor, (1963. július 14-én született Salgótarján.) 1982-től 1989-ig az MSZMP tagja. Az 1990. évi önkormányzati választásokon független jelöltként Mátranovákon tagja lett a községi képviselő-testületnek. 1991 júliusában belépett az MSZP-be. 1992-től 1994-ig a Baloldali Ifjúsági Társulás országos alelnöke volt. 1998-tól az MSZP Országos Választmányának tagja. 1994 óta a pásztói választókerület (Nógrád 2. vk.) országgyűlési képviselője.1994-től a drog elleni eseti bizottság elnöke,1994-1998 között az ifjúsági és sportbizottság tagja, illetve a kábítószerügyi albizottság alelnöke, 1994-2002 között a költségvetési bizottság tagja. 2002. április 21-én sorrendben harmadszor szerzett mandátumot a kerületben. A korábbi ciklusokban az ifjúsági, sport és modernizációs munkacsoport vezetője. 2002-2004 között az MSZP-frakció frakcióvezető helyettese, szóvivő. 2002. májustól 2004. októberéig részt vesz a rendészeti bizottság munkájában. A 2004. június 21-én tartott frakció tisztújításon megerősítették szóvivői tisztségében, de posztjától megvált, miután 2004. október 4-től 2006. június 8-ig belügyminisztériumi politikai államtitkár. A 2006. évi országgyűlési választásokon Nógrád megye 2. választókerületében egyéni mandátumot szerzett. 2007. október 1-től igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkárrá nevezték ki. A polgári titkosszolgálatokat felügyelő miniszterként folytatja.

Bankok monopolhelyzetben

Az árfolyamváltozás, a hitelszerződések és a törlesztő részletek, valamint a bankok kockázatvállalási gyakorlata és a hitelnyújtás profitnagyságának összefüggéseit feltáró vizsgálóbizottság létrehozását szorgalmazza Latorcai János,  Semjén Zsolt és  Rubovszky György. (Benyújtva: 2009.09.01.) A három kereszténydemokrata politikus indítványának részletes vitáját - a tervek szerint - hétfőn vitatja meg a Tisztelt Ház, ha csak a kormányt támogatók padsoraiban ülők utolsó pillanatban meg nem torpedózzák. Fölöttébb aktuális, lévén az utóbbi hónapokban a lakosság körében egyre nagyobb nyugtalanságot kelt a devizahitelek törlesztő részleteinek gyors növekedése. A folyamatosan nehezedő körülmények között családok tízezreinek okoz gondot a magas törlesztő részletek fizetése. A nyugtalanságot csak fokozza, hogy a pénzintézetek által küldött értesítő nehezen értelmezhető és a törlesztő részletek változása nincs arányban az árfolyam- és kamatváltozásokkal. Számos beérkezett panasz szerint a devizaadósok bankok által előírt törlesztő részletei az árfolyam kedvezőtlen alakulásának és a kamat növekedésének mértékét jellegzetesen meghaladták. Gyakori, hogy a forint azonos mértékű gyengülésének és erősödésének következményei nem azonosak. Követhetetlen „kezelési költségek" és más, értelmezhetetlen hivatkozások alapján a törlesztő részletek érthetetlen növekedést mutatnak. Szakértők állítják, hogy a bankok nem vállalnak megfelel ő kockázatot, illetve kockázatvállalási gyakorlatuk nem áll arányban a hitelnyújtásból származó profitjuk nagyságával. A bankok tevékenységét korlátozó önszabályozó magatartáskódex, melynek szükségessége az utóbbi időben felvetődött, vitatható, hogy alkalmas eszköz-e, a banki hitelezési gyakorlat átláthatóságának növelésére, illetve az adósok terheinek csökkentésére. Egyre gyakrabban vetődik fel az is, hogy a hazai bankrendszer tevékenysége szolgálja-e a lakosság, a hazai gazdaság különösen a kis- és középvállalkozások érdekeit, és hogy a kormány mennyiben felelős a bankrendszer működésében tapasztalható hibák és hiányosságok vonatkozásában. A létrehozandó vizsgáló bizottságnak választ kell, kellene adnia különösen a következő kérdésekre:

1. A devizahitelek törlesztő részleteinek gyors növekedése és az árfolyamváltozás között milyen összefüggések állnak? 2. A pénzintézetek által küldött értesítő összeállításának milyen feltételrendszere van? 3. A törlesztő részletek változása milyen arányban áll az árfolyam- és kamatváltozásokkal? 4. Előfordulhat-e, hogy a devizaadósok bankok által előírt törlesztő részletei az árfolyam kedvezőtlen alakulásának és a kamat növekedésének mértékét jellegzetesen meghaladják? 5. Mivel magyarázható, hogy a forint azonos mértékű gyengülésének és erősödésének következményei nem azonosak? 6. A kezelési költségek változásait mi indokolja? 7. A bankok kockázatvállalása és a hitelnyújtás profitja arányban áll-e egymással? 8. A bedőlt lakáshitelek esetében mekkora a bankok felel őssége? 9. Egy önszabályozó magatartás-kódex mennyiben alkalmas a bankok hitelezési gyakorlatának átlátására? 10. Egy önszabályozó magatartáskódex alkalmas-e a kockázatkezelés hiányossága káros következményeinek a lakosság, illetve a gazdaság vállára történ ő áthelyezés e megakadályozására? 11. A hazai bankrendszer tevékenysége mennyiben szolgálja a lakosság, a hazai gazdaság, különösen a kis- és középvállalkozások érdekeit? 12. Milyen kormányzati felelősség állapítható meg a hazai bankrendszer működésében tapasztalható hibák és hiányosságok esetében?

720 ezer ember védelmében

A hitelkárosultak megsegítéséről szóló törvényjavaslat előkészítését sürgeti Lanczendorfer Erzsébet, Soltész Miklós (KDNP), Koszorús László, Zombor Gábor, Tiba István, László Tamás, Vígh Ilona, Hirt Ferenc, Iván László, Szabó Erika (Fidesz) országgyűlési határozati javaslata. (Benyújtva: 2009.08.18.) Érvelésük: naponta mintegy 30 új fedél nélkülit regisztrálnak, a lakosság 10-15 százalékát fenyegeti az árverezés veszélye, a közüzemi számlákkal tartozók száma pedig eléri a 720 ezret. Ugyanakkor az árverezések során a lakások a valós érték töredékéért kelnek el. A legfrissebb adatokra tekintettel sajnos elmondható, hogy a fizetésképtelen adósok érdekében meghozott eddigi intézkedések nem érték el céljukat. Számottevő javulás nem várható, mert a jelenlegi rendszer egyik alappillérét képező önkormányzati elővásárlási jog „hitelét veszti" a 2010-re tervezett 100-120 milliárdos, a települési önkormányzatokat érintő elvonások tükrében. E tényekre tekintettel indokolt, hogy újra átgondolja az Országgyűlés és a kormány a nehéz helyzetbe kerültek megsegítésének lehetőségeit.

1 . Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy tekintse át az eladósodott állampolgárok érdekében már megalkotott jogszabályokat, valamint vizsgálja meg a további szabályozás lehetőségeit, ennek érdekében a szükséges társadalmi és szakmai egyeztetéseket végezze el, és ezen egyeztetések alapján készítse elő, majd legkésőbb 2009. október 15-ig terjessze az Országgyűlés elé a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek megsegítése érdekében szükséges törvénymódosításokat, amelyek előkészítése során különösen az alábbiakra legyen figyelemmel: a.) Megfelelő szabályozást kell alkotni a kilakoltatások megelőzése érdekében. b.) Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az adós maga értékesítse az ingatlanát, megfelelő időtartamú - legalább 6, legfeljebb 12 hónapos - moratórium kitűzésével. Mindemellett úgy kell módosítani a hatályos szabályozást, hogy az árverezés költsége a hitelintézeteket terhelje. c.) Speciális szabályozást igényel az az eset, amikor a forint árfolyamromlása miatt a hitel összege meghaladja az ingatlan értékét, illetve, ha a fedezetül szolgáló ingatlan értékesítése sem fedezi a hitel összegét. d.) Kedvezményt kell biztosítani az adós számára egyösszegű visszafizetés esetén. e.) Szabályozni kell az első törlesztő részlet elmaradása és a végleges fizetésképtelenség közötti időtartam kamatfeltételeit. f.) Szabályozni kell a tartozás átütemezésének lehetőségét, feltételeit. g.) Az állam a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-n keresztül váltsa ki a fizetésképtelen adósok hiteleit. h.) Ki kell terjeszteni a jelenleg érvényes törvények személyi hatályát minden olyan állampolgárra, aki munkája elvesztése miatt képtelen fizetni a lakáshitel e törlesztő részletét.

Kormányzati panama?

A Házbizottság ülésén az MSZP egyértelműen elutasította, hogy napirendre vegyék a Fidesz által (Cser-Palkovics András) kezdeményezett vizsgálóbizottság létrehozását a King's City-projektről.

Az indoklás: a kormány 2008. május 28-án folytatta le tárgyalásait a King's City elnevezésű, komplex turisztikai projekt nagyberuházásáról. A működéshez szükséges minisztériumi engedély kiadásáért Veres János volt pénzügyminiszter volt a felelős, aki az engedély kiadásának zökkenőmentességét garantálta. Ezzel egyidejűleg Bajnai Gordont, az akkori nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztert a befektetőkkel való kapcsolattartásért felelős személynek jelölték ki, aki a témában közvetlenül referált Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnöknek. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. földcsere szerződést kötött Joav Blum üzletemberrel, aki a sukorói telek fejében albertirsai és pilisi területeket adott át az államnak. Az MNV Zrt. kiugró - 430, 5 forintos - négyzetméterenkénti áron számította be Joav Blum albertirsai és pilisi telek-együttesét, miközben az MNV Zrt. jogelődje 2006-ban 19,82 forintért adott le hasonló, szintén az M4-es nyomvonalába eső monori földeket. Az akkor még nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter Bajnai Gordon javasolta a Fejér Megyei Közgyűlésnek a Joav Blum által megszerzett sukorói ingatlan besorolásának megváltoztatását, azaz a terület beépíthetővé tételét. A pénzügyminiszter pályázatot hirdetett az óriáskaszinó alapítására a közép-dunántúli régióban, amelyet Joav Blumon kívül másnak nem volt lehetősége megnyerni. A kormány pedig külön rendelettel kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a King's City-t. Dr. Cser-Palkovics András szerint tekintettel arra, hogy az állami pénzekkel való visszaélés gyanúja merült fel, amely kapcsán a Központi Nyomozó Főügyészség különösen nagy, mintegy 500 millió forintos vagyoni hátrányt okozó, hűtlen kezelés gyanúja miatt indított nyomozást, a parlamenti vizsgáló bizottság feladata a következő kérdések feltárása: 1. A sukorói beruházásra tekintettel került-e megalkotásra a Veres János által előkészített vagyontörvény, amely megteremti a verseny nélküli földcsere lehet őségét? 2. Milyen pénzügyi összefonódás állt Bajnai Gordon volt nemzeti fejlesztési és Veres János volt pénzügyminiszter „King's City-vel" kapcsolatos együttműködése mögött? 3. Milyen számítások alapján állapította meg az MNV Zrt . a Joav Blum tulajdonában álló, csereingatlanként szolgáló albertirsai, illetve pilisi telek-együttes csereértékét? 4. Miért olyan feltűnően nagy a különbség a fenti ingatlanok értéke, és a korábban az állam saját tulajdonú ingatlanaként eladott, hasonló fekvésű ingatlanok ellenértéke között? 5. Volt-e egyéb pályázó is a közép-dunántúli régióban? Amennyiben igen, milyen indokok alapján utasították el pályázatát? 6. Ki határozta meg a pályázat kiírásának és megnyerésének feltételeit? 7. Mikor kezdődtek meg a tárgyalások Joav Blum üzletemberrel a kiemelt beruházás megvalósításáról, illetve a telkek cseréjéről? 8. Milyen döntési joggal rendelkezett az ügyben Bajnai Gordon, és milyennel Veres János? 9. Milyen indokok alapján minősítette a kormány a „King's City"-t kiemelt fontosságú nemzetgazdasági beruházássá?

Parlamenti menetrend

Tervek szerint a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslat zárószavazása is megtörténik, ám, szinte biztos, hogy a mostani változat is az Alkotmánybíróságon landol. 

A parlament kedden kezdi meg a magyar jelnyelvről és annak használatáról szóló törvényjavaslat általános vitáját, de a képviselőcsoportok csak később döntenek, hogy az európai parlamenti, hazai frakcióval nem rendelkező képviselők milyen időkeretben szólalhatnak fel. Biztos, hogy nem kapnak, kaphatnak több jogot, mint a magyar országgyűlési képviselők.

Természetesen nem maradnak el most sem a törvényhozást színesítő műfajok, a napirend előtti felszólalások, az aktuális interpellációk és kérdések sem. Íme, a T. Ház törvényalkotási programja.

Hétfő

A Gazdasági Versenyhivatal 2008. évi tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (A Gazdasági és informatikai bizottság önálló indítványa. Határozathozatal. A napirendi pont előadója: Göndör István, MSZP.)

Az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők (ISAF) műveleteiben történő további magyar katonai szerepvállalásról szóló Korm. határozat módosításáról született kormánydöntésről szóló beszámoló, s annak elfogadását javasló országgyűlési határozati javaslat. Az egy magyar vezetésű afganisztáni tartományi újjáépítési csoport létesítéséről és működésének előkészítéséről szóló Korm. határozat módosításáról született kormánydöntésről szóló beszámoló s annak elfogadását javasló országgyűlési határozati javaslat. (Együttes általános vita és lehetőség szerint a határozathozatalok. A napirendi pontok előadói: Szekeres Imre, honvédelmi miniszter, Keleti György, és Csampa Zsolt, Honvédelmi és rendészeti bizottság.)

A Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslat. (Záróvita és a zárószavazás. A napirendi pont előadója: Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter.)

Mentelmi ügyek: Szijjártó Péter (Fidesz), Arató Gergely (MSZP) képviselő mentelmi ügye. (A mentelmi jog felfüggesztéséhez a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának „igen" szavazata szükséges.)

A 2011. évi népszámlálásról szóló törvényjavaslat. (Részletes vita. A napirendi pont előadója: Molnár Csaba, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter.)

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Általános vita a lezárásig. A napirendi pont előadója: Varga Zoltán, önkormányzati miniszter. A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen" szavazata szükséges.)

A hitelkárosultak megsegítéséről szóló törvényjavaslat előkészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat. (Soltész Miklós, Lanczendorfer Erzsébet (KDNP), Koszorús László, Zombor Gábor, Tiba István, László Tamás, Vígh Ilona Hirt Ferenc, Iván László, Szabó Erika (Fidesz) képviselők önálló indítványa. Részletes vita. A napirendi pont előadója: László Tamás.)

Az árfolyamváltozás, a hitelszerződések és a törlesztő részletek valamint a bankok kockázatvállalási gyakorlata és a hitelnyújtás profitnagysága összefüggéseit feltáró vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Latorcai János, Semjén Zsolt, Rubovszky György (KDNP) képviselők önálló indítványa. Részletes vita. A napirendi pont előadója: Latorcai János.)

Kedd

Az Idősügyi Nemzeti Stratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Általános vita és lezárása. A napirendi pont előadója: Herczog László, szociális és munkaügyi miniszter.)

A Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat.  (Általános vita és lezárása. A napirendi pont előadója: Herczog László, szociális és munkaügyi miniszter.)

A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvényjavaslat. (Az általános vita megkezdése. A napirendi pont előadója: Herczog László, szociális és munkaügyi miniszter. A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen" szavazata szükséges. Uniós napirendi pont!)

A Szülőföld Alap 2008. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló, s annak elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Együttes általános vita a lezárásig. A napirendi pont előadója: Kiss Péter, a társadalompolitika összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter.)

Az Országos Rádió és Televízió Testület 2008. évi tevékenységéről szóló beszámoló, s annak elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (A Kulturális és sajtóbizottság önálló indítványa. Együttes általános vita a lezárásig. A napirendi pont előadója: Majtényi László, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke.)

Bartha Szabó József