Megkezdődött a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a „Földet a gazdáknak!” programról szóló törvény- és határozati javaslat együttes, általános vitája. 

- A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosításának fontos célja: a nemzeti vagyon értékesítéséből keletkező bevételek csak földvásárlásra, a nemzeti vagyon helyzetének javítására, vagy az államadósság csökkentésére fordíthatók. Szövege: PDF.

- A „ Földet a gazdáknak!” eredményeit méltató törvényjavaslat jóváhagyja az állami tulajdonban álló termőföldek árverési eljárásainak lezárását, egyúttal a felelős állami földvagyon-gazdálkodás fenntartásának érdekében deklarálja:„az állami tulajdonban álló termőföldek árverési eljárásai lezárásra kerülnek.” Szövege: PDF)

- A határozati javaslatban az Országgyűlés az államadósság csökkentésének érdekében felkéri a kormányt, hogy a „Földet a gazdáknak!” programból származó értékesítési bevételek teljes összegét az államadósság csökkentésére fordítsa.  Az eljárások lezárultával az összes állami bevétel 260-270 milliárd forint körül várható.  Szövege: PDF

***

A Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka határozott támogatásáról biztosította a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosítását, mivel ez történelmi igazságtétel, reményt ad a magyar vidék életben tartására és fellendítésére.

FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP): - Tisztelt Ház! „Persze hogy nem figyel oda, hiszen nem az övé!” Ez volt a válasza egy idős parasztembernek arra, hogy aratás idején az egyik ismerőse nem gondosan fordult meg a géppel a táblán, s emiatt a termés egy pici része lábon maradt. Több mint 30 évvel ezelőtt hallottam ezt a történetet, de még mindig fülembe cseng a sommás magyarázat.

- „Persze hogy nem figyel rá, hiszen nem az övé!” - ez az egyszerű igazság vezérelte a kormányoldalt, amikor a borítékolható, bár intenzitásukban mégis meglepő, nemtelen ellenzéki támadásokkal bátran szembenézve meghirdette a „Földet a gazdáknak!” elnevezésű állami földértékesítési programot. Azt a programot, amelyhez hasonló, amelyhez fogható jelentőségű Magyarországon csak a múlt történelmi távlatú messzeségében lelhető fel.

- A kommunizmus kollektivizáló őrületének máig ható következménye, hogy a köztulajdon mindenkié, tehát úgy igazán senki nem érzi azt magáénak. Mindannyian tudjuk, az idősebbek még emlékeznek is rá, hogy a téeszesítés, a nagybirtokrendszer erőszakos kiépítése, a magyar parasztság tervszerű, aljas kifosztása olyan virágzó kisgazdaságokat tett tönkre, amelyek a világháború előtt kemény munkával komoly sikereket, magas termelékenységet értek el. Ennek a múltnak a terhe nyomta a rendszerváltás utáni kormányok agrárpolitikával foglalkozó döntéshozóinak vállát, amikor megpróbálták újra felépíteni a magyar birtokszerkezetet. Sajnos, a kommunisták utódpártjaiból verbuvált, nagybirtokpárti szocialisták és a mezőgazdasághoz mit sem értő, idealista, nagyvárosi liberálisok kormányszövetségei a létező legrosszabb megoldást választották. A piac és a pénzvilág ezerszer megcáfolt mindenhatóságába vetett vakhitüket követve nem azoknak adták a földet, akik megművelik, hanem azoknak, akik spekulálni akarnak vele.

- Ezen változtatott a 2010-ben elsöprő többséggel döntéshozói szerepbe emelt nemzeti oldal polgári kormánya, amely a fejéről a talpára állította a rendszert, és a „Földet a gazdáknak!” program meghirdetésével azt az évszázados elvet akarta, akarja átültetni a gyakorlatba, hogy a föld legyen azé, aki megműveli: a családi gazdaságoké, amelyek birtokszerkezeti arányát 80 százalékra kívánjuk felemelni. Ők azok a magyar parasztemberek, akik inkább kétszer kerülnek azzal a géppel, de termést nem hagynak lábon, odafigyelnek, mert övék a föld, övék a magyar föld, amelyet ezzel a programmal hazai tulajdonban tartunk, dacára annak, hogy 2014 májusában lejárt a külföldiek földvásárlási moratóriuma. Történelmi eredményeket értünk el, s mindezt ráadásul a brüsszeli bürokrácia és a földkérdésben politikai menekülésének utolsó szalmaszálát látó, nagytőkét pártoló baloldali ellenzék erős ellenszelében.

- Képviselőtársaim! A „Földet a gazdáknak!” program több mint árverések, sikeres tranzakciók sorozata. Olyan jelentőségű intézkedéssorozat, amely közvetlenül vagy közvetve minden magyar állampolgár sorsának alakulásában meghatározó jelentőséggel bír. Sokan talán még a törvényhozásnak ebben a díszes termében sem mérik fel annak fontosságát, hogy a magyar földet tisztességes áron, nyílt árverésben olyan magyar parasztemberek gondjaira bíztuk, akik ott laknak, ahol új tulajdonuk van, az a föld, amit nem csupán pályázati kötelezettségből vagy üzleti érdekből, hanem tisztességből és becsületből sem fognak parlagon hagyni.

- Tudom, hogy sokan mindennapi közéletünk vitáinak nagyvárosi kocsmazajától nem hallják meg ezt az örömhírt vagy nem ismerik fel a jelentőségét. Ahogyan egy találó mondás tartja: a kukoricatábla közepén állva nem látszik a határ. Ezért fontos, hogy itt az Országgyűlés széles nyilvánossága előtt zajló ülésen módunk nyílik megvitatni a „Földet a gazdáknak!” program eredményeit.

- A befolyt bevételeket közcélokra használjuk, egyebek mellett az államadósság csökkentésére, végső soron tehát minden magyar állampolgár üdvére fordítjuk. Ez az igazság, vagy ha úgy tetszik, ez a történelmi igazságtétel, amely reményt ad a magyar vidék életben tartására és fellendítésére.

- Képviselőtársaim! A KDNP frakciója támogatja mind a határozati javaslat, mind pedig a két törvénytervezet elfogadását, és kérem, tegyék ezt önök is!