Még ellenzéki liberális padsorokban sem, fújogattak Firtl Mátyás napirend előtti felszólalása kapcsán, pedig általuk fölöttébb nacionalistának tartottan, olyanokat mondott, hogy nemzeti ünnepünkön az 1848-as, a mindenkori forradalmi ifjúság fiatal márciusához, méltó törekvés lehet, hogy elsősorban az ifjúság számára nemzeti zarándokhellyé kell tenni Nagycenket, a Széchenyi-örökség helyszíneit.
kdnp.hu – Bartha Szabó József
– Tisztelt Ház! Az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont létrehozásával Magyarország Kormánya lehetővé tette, hogy „a fertődi Esterházy-kastélyegyüttes a közép-európai régió, és Európa egyik kulturális-szellemi központja, és Magyarország egyik meghatározó kulturális-turisztikai helyszínévé váljon.” A térségben Magyarország két történelmi családja, – az Esterházyak és a Széchényiek –szellemi, kulturális öröksége megtartó, identitáserősítő erőként van jelen. Ez az erő a térség és a nemzet szolgálatába állítható, mint, ahogyan ezek a családok – ugyan különböző módon – de életükkel a gyarapodást, a fejlődést szolgálták.
– Tisztelt Ház! A kormány azt is felismerte, hogy az Eszterháza Központ a legkomplexebb szervezeti egységként, újrafogalmazott küldetéstudatából következően, kiváló szakmai hátterével arra hivatott, hogy az Esterházy mellett a Széchenyi-örökséget is sikeressé tegye, a jövőszolgálat érdekében. Ami térségi szinten, földrajzi elhelyezkedésében, a közös történelem során egységet alkotott, az újra összetartozóvá tehető – a régió, az ország jövője szempontjából. Ez a nem kevésbé fontos a jelenben, mint, amit a Széchenyiek és Esterházyak a maguk korában már megtettek. Örökség, és örökölt felelősségünk is egyben. Gyakorlatilag egy örökségvédelmi tudományos alapon nyugvó irányrendszert jelent, amely turisztikai, művészeti, történelmi, gazdasági, közösségi vonatkozásban jövőképet ad, és, amit, most így nemzeti ünnepünk előtt fontos hangsúlyozni: nemzeti identitástudatunkban is megerősít.
– Tisztelt Ház! Az Eszterháza Központ fejlesztése teremti meg gyakorlatilag annak lehetőségét, hogy a jelenleg méltatlanul szétdarabolt állapotú Széchenyi-örökség teljes objektumrendszerének rangjához méltó megjelenítése és fejlesztése elindulhasson. Az Eszterháza Központ keretében a Széchenyi-kastély épületegyüttese és összességében a Széchenyi-környezet egységesíthető fejlesztése a történelmi család és név szellemiségéhez, nemzeti jelentőségéhez méltó lesz. A Széchenyiek nemzetszeretete a jövő generációja számára örök példa kell hogy legyen. Tetteik, amelyekkel az ország javát gyarapodását szolgálták a sikeres, identitás- és nemzettudatában egyre erősödő magyarság jövőjének egyik biztos szellemi alapja. „Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn” – mondottta Széchenyi István. Széchenyi március 17 -én a következőket írta: „Az én politikám biztos volt, de lassú. Kossuth egy kártyára tett mindent és legalább idáig annyit nyert a hazának, mint amennyit az én politikám tán 20 év alatt nem bírhatott volna előállítani! Ha reactio nem történik és több lesz bennünk a hazafiság, mint az irigység s több a polgári erény, mint a dicsvágy, én biz' azt hiszem, lesz még a magyarbul valami s pedig sok!”
– Tisztelt Ház! Nemzeti ünnepünkön az 1848-as, a mindenkori forradalmi ifjúság fiatal márciusához,méltó törekvés lehet, hogy elsősorban az ifjúság számára nemzeti zarándokhellyé kell tenni Nagycenket, a Széchenyi-örökség helyszíneit. Ugyan Széchenyi az átalakulást Kossuthhoz képest máshogyan szolgálta, de amint az előbbi szavai is bizonyítják - szándékai és tettei ugyanabból a nemzettudatból és nemzetszeretetetből táplálkoztak. Ezért is fontos, hogy a határon túli osztálykirándulások mintájára induljon be egy, a Széchenyi-emlékhelyeket felkereső nemzeti osztálykirándulás-program, hogy minden magyar középiskolás legalább egyszer eljusson a Legnagyobb Magyar valamikori lakhelyére, jelenlegi nyughelyére, és a térségbe, és átélje a hely szelleme erejét. Igen, az ünnep legyen alkalom arra is, hogy újból és hangsúlyosan nyilvánvalóvá váljon, hogy a kastélyfelújítások nem önmagukért valók! Nem „csak” a kövek, a falak, a berendezési tárgyak megmentését jelentik, hanem olyan erőket is újjáélesztenek és munkába fognak, amelyek a nemzetünk múltjából, értékeiből építkezve a jövőnket teremtik meg. Így az ünnephez méltóan, egyik legjelentősebb kastélyfejlesztésünknek ezt, a hazaszeretetet is erősítő funkcióját tudatosíthatjuk, bebizonyítva Eszterháza Központ egyik alapelvének gyakorlati érvényesülését: hogy „a kulturális örökség a nemzeti öntudat része”!
