Kalap megemelve előtte, ’ki elolvasta mindet! Megelőzendő a bajt, a frakciók előrelátóan kijelölték karmesterüket, akinek intése nyomán gondolkozás nélkül eldönthető volt, hogy melyik (igen, nem, tartózkodom) gombot kellett megnyomni. Döntöttek a reklámadó módosításáról. Kiterjesztették az ingyenes bölcsődei és óvodai étkeztetést, és megváltoztatták a köznevelési törvényt, amely szerint 2016 szeptemberétől bevezetik a szakgimnáziumokat és a szakközépiskolákat.  A járásbíróságok a jövőben a járások területi illetékességéhez igazodnak. Július elsejétől adókedvezményt kap a munkáltató, ha a mezőgazdaságban 25 és 55 év közötti munkavállalókat foglalkoztat. Az európai uniós irányelv átültetésével megerősítették Magyarország mentességét a génmódosított termékektől.  Öt ét ellenzéki indítvány is porondra lépett, nem okoztak csalódást: mind zátonyra futott.

A türelmesebb, kíváncsi honpolgár a részletekben is eligazodhat, ha rákapcsol a zárójelben jegyzett szövegekre.

ELFOGADVA

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése érdekében történő módosításáról. 

A törvénymódosítás értelmében bővül a bölcsődében és az óvodában ingyenesen étkezők száma. 2015. szeptember 1-jétől kiterjed a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekeken kívül a jelenleg 50  %-os étkezési térítési díj-kedvezményre jogosult gyermekekre (3 vagy több gyermeket nevelő családok gyermekei, tartósan beteg és fogyatékos gyermekek) és azon két vagy egy gyermeket nevelő szülők gyermekeire, ahol a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett, azaz nettó összegének 130 %-át. (Előterjesztő: emberi erőforrások minisztere. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 167 igen szavazattal, ellenszavazatok és tartózkodások nélkül elfogadta.

+

A Gyermek és Ifjúsági Alapról, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványról, valamint az ifjúsággal összefüggő egyes állami feladatok ellátásának szervezeti rendjéről szóló 1995. évi LXIV. törvény módosításáról.

 

A törvényi rendelkezés módosítása lehetővé teszi, hogy az Alapprogram éves keretösszegét a nyílt és meghívásos pályázati úton túl, egyedi támogatás útján is kiosztásra kerülhessen. (Előterjesztő: emberi erőforrások minisztere.Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a törvénymódosítást 111 igen szavazattal, 29 nem ellenében, 28 tartózkodás kíséretében elfogadta.

+

Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény módosításáról.

A döntés 15 milliárd forinttal növeli a költségvetési hiányt. E módosítás teremt fedezetet mások mellett az Iszlám Állammal szembeni katonai fellépésben való részvételre - tehát az iraki őrző-védő feladatok ellátására -, illetve az Erste Bank kisebbségi tulajdonrészének megvásárlására, valamint a BKV korábbi időszakokból felhalmozódott 52 milliárd forintos adósságának állami átvállalása is.(Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés az összegző módosító javaslatot 139 igen szavazattal, 32 nem ellenében, tartózkodások nélkül elfogadta.

+

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról.

A  módosítás révén a szakgimnáziumokban az érettségit megelőző szakaszban növekszik a szakmai képzés és ezen belül is a gyakorlati képzés aránya. Az érettségit követően emelt szintű technikus szakképesítés szerezhető. A szakiskolák átalakulása után a szakközépiskola a hároméves szakmai képzést és vizsgát követően kétéves felkészítő képzés keretében automatikus továbbtanulási lehetőséget nyújt az érettségi megszerzéséhez. A jelenlegi speciális szakiskola szakiskolaként működik a továbbiakban.

Költségvetési szervként működő szakképzési centrumok jönnek létre. A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter megyénként három, a fővárosban tíz centrumot hozhat létre és nevezhet ki igazgatót. Az állam a korábbi egy helyett ezentúl két szakképesítés ingyenes megszerzését teszi lehetővé az iskolarendszerben. A duális képzés erősítésével és az összehangolt gyakorlati képzés megvalósításának igényével indokolták, hogy az állami szakképző iskolákban visszaállítják a gyakorlati oktatásvezető munkakört. (Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés az egységes javaslatot 112 igen szavazattal, 58 nem ellenében, tartózkodások  nélkül elfogadta.

+

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról.

A módosítás lehetővé teszi a szakgimnáziumi és az új szakközépiskolai intézménytípusok bevezetését 2016. szeptember 1-jével. Mindez biztosíthatja azt is, hogy a jövő fiataljai megújított középiskolai rendszerben tanulhassanak, és ezek keretei között érettségi vizsgára is felkészülhessenek nem csak a szakgimnáziumok, hanem a jelenleg három éves szakiskolai rendszert felváltó új szakközépiskolai rendszer tanulói is. A szakképzési reformfolyamatok részeként 25 éves korig meghosszabbítja a nappali rendszerű iskolai oktatásban történő részvétel lehetőségét, egyben teljesen új elemként lehetővé teszi, hogy az első szakképesítést bárki, korra való tekintet nélkül a felnőttoktatás nappali munkarendje szerinti oktatásban, képzésben szerezze meg.

A jelenlegi többcélú köznevelési intézményi kör közé beépítésre kerül a szakképzési centrum. Ez az intézményi forma a szakképző iskolákat a költségvetési szervként működő szakképzési centrum szervezeti egységeiként tartja majd fenn. Megváltoznak a pedagógus munkakör-betöltésére vonatkozó, az adott pedagógiai szakaszokhoz kapcsolódó végzettségi, szakképzettségi követelményei is az új típusú szakközépiskolai feladatokkal összefüggésben és megjelenik a gyakorlati oktatásvezetői munkakör is a szakképző iskolákban.

A szakképzési változásoktól független az a módosítás, amely az állami iskolák 1-8 évfolyamain felmenő rendszerben bevezetésre került erkölcstan tantárgy elnevezését etika tantárgyra változtatja 2016. szeptember 1-től kezdve.  (Előterjesztő: emberi erőforrások minisztere.  Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés az összegző módosító javaslatot 112 igen szavazattal, 59 nem ellenében, tartózkodások nélkül elfogadta.

+

A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény módosításáról.

A módosítás indoklása hangsúlyozza:  a járások kialakításával összefüggésben sor került a területi államigazgatási szerveknek járási illetékességre történő átállítására, ugyanakkor a megnevezésük változtatása ellenére nem került sor erre a járásbíróságok és a járási ügyészségek esetében. Mindenképpen indokolt, hogy a járásbíróságok ne csak nevükben, hanem tényleges illetékességük szerint is igazodjanak a járásokhoz. Az illetékességhez igazodás azonban nem minden bíróság esetében jelenti azt, hogy egy bíróság illetékességi területe egy járás településeire terjed ki, hanem egyes bíróságok esetében azt jelenti, hogy a járásbíróság illetékessége több járás illetékességére kiterjed és ezen járások határaihoz illeszkedik. Tekintettel arra, hogy a járási ügyészségek és a rendőrkapitányságok illetékességi területe fő szabály szerint igazodik a bíróságok illetékességi területéhez, a javaslat szerinti bírósági illetékességi terület módosításhoz igazodóan automatikusan sor kerülhet a járási ügyészségek és a rendőrkapitányságok illetékességének a megváltoztatására is. (Előterjesztő: igazságügyi miniszter. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés az egységes javaslatot 168 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás kíséretében elfogadta.

+

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény módosításáról.

A törvényjavaslat alapján a mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott 25 év feletti és 55 év alatti munkavállalók esetében a munkáltatók a szociális hozzájárulási adóból kedvezményt vehetnek igénybe. A kedvezmény mértéke a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százaléka. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munkáltató által igénybe vehető kedvezmény összegét csökkenteni kell a rész- és a teljes munkaidő arányában.  (Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF. )

Az Országgyűlés az egységes javaslatot 140 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 27  tartózkodás kíséretében elfogadta.

+

A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról.

A 2015. január 13-án, az Európai Parlament plenáris ülésén elfogadott  új uniós irányelv lehetővé teszi, hogy a tagállamok a géntechnológiával módosított termékek (GMO) köztermesztésére vonatkozó döntésüket saját hatáskörben hozhassák meg, nem csupán természetvédelmi vagy egészségügyi, hanem társadalmi, gazdasági vagy egyéb szempontok alapján is.

Hazánk számára stratégiai érdek Magyarország GMO-mentességének megőrzése.  A magyar jogszabály az Alaptörvény alapján a teljes tiltást, a zéró toleranciát alkalmazza. Innentől kezdve Magyarországnak semmiféle trükk nem szükséges ahhoz, hogy megtiltsa Magyarország területén a génmódosított növények ( pld. kukorica) termesztését. A termesztési tilalom alá vont géntechnológiával módosított szaporítóanyagok sem hozhatók kiskereskedelmi forgalomba. (Előterjesztő: földművelésügyi miniszter. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 161 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 4 tartózkodás kíséretében elfogadta.

+

A reklámadóhoz kapcsolódó törvények módosításáról.

A törvényjavaslatot kivételes eljárásban tárgyalta az Országgyűlés. A változtatásokat a kormány kezdeményezte, miután feljelentések alapján az Európai Bizottság két szervezete is vizsgálni kezdte a jogszabályt.

A legfőbb változást az jelenti, hogy a korábbi 500 millió forintos adómentes bevételi határ lecsökkent 100 millió forintra, a  korábbi 20 százalékos progresszív adókulcsokat pedig  egységes 5,3  százalékos adómérték váltja fel. Az adóalanyok döntésük szerint visszamenőleg is alkalmazhatják a rendelkezéseket már a 2014-es adóévre is.  (Előterjesztő: igazságügyi miniszter. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 114 igen szavazattal, 50 nem ellenében, tartózkodások  nélkül elfogadta.

+

A Visegrádi Szabadalmi Intézetről szóló megállapodás kihirdetéséről.

A Visegrádi Szabadalmi Intézetről szóló megállapodást intenzív nemzetközi tárgyalások után ez év február 26-án írták alá a visegrádi országok képviselői Pozsonyban. Fő célja, hogy a részt vevő országok és egyes, adott esetben szomszédos államok feltalálói és vállalkozásai számára az eddigieknél előnyösebb feltételekkel, koordináltan, együttműködésben tegye lehetővé a Szellemi Tulajdon Világszervezete által igazgatott és a világ jelenleg 148 országára kiterjedő szabadalmi együttműködési szerződés rendszerének az igénybevételét, a globális szabadalmi rendszerbe történő bekapcsolódást.

Indoklása szerint: „Alapvető nemzetgazdasági érdek és versenyképességi követelmény, hogy a nemzetközi iparjogvédelmi együttműködés eszközeivel is, az ebbe a rendszerbe való bekapcsolódással is segítsük elő a hazai vállalkozások szabadalmioltalom-szerzését, és ennek érdekében az eljárási rend és a költségek szempontjából minél előnyösebb rezsimet valósítunk meg.”  A megállapodás hazai végrehajtásáról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala gondoskodik.  (Előterjesztő: igazságügyi miniszter. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 166 igen szavazattal, ellenszavazatok és tartózkodások nélkül elfogadta.

+

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéhez fűzött Kiotói Jegyzőkönyv 2012. december 8-án Dohában, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretetegyezmény Részes Felek 18. Konferenciáján elfogadásra került "dohai módosításának" kihirdetéséről.

A felek önállóan vagy együttesen biztosítják, hogy az üvegházhatást okozó gázok mennyisége nem lépi túl a közösen kibocsátáskorlátozási és -csökkentési kötelezettségeik alapján meghatározott mennyiséget. Rögzített célja, hogy a 2013-tól 2020-ig tartó kötelezettségvállalási időszakban e gázok összes együttes kibocsátásai legalább 18 %-kal az 1990. évi értékek alá csökkenjenek. (Előterjesztő: nemzeti fejlesztési miniszter. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 161 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

+

Magyarország Kormánya és a Nemzetközi Távközlési Egyesület között az ITU Telecom World 2015 konferencia megrendezéséről, megszervezéséről és finanszírozásáról szóló megállapodás kihirdetéséről.

Az ITU Telecom World egy olyan globális rendezvény, ahol az információs és kommunikációs technológiák fejlesztői, kormányzati szereplők, szabályozó hatóságok, vezető iparági szereplők találkoznak egy többnapos konferencia keretében a legújabb trendek bemutatása, iparági és kormányzati kapcsolatok kialakítása, illetve elmélyítése érdekében.

A nemzetközi konferencia megrendezése lehetőséget nyújt a hazai információs és kommunikációs technológiák szereplőinek a bemutatkozásra, szakmai kapcsolatok kialakítására és a tudásmegosztásra. A magyar szakemberek a távközlés és az informatika kezdetei óta számos kiemelkedő tudományos teljesítménnyel és újítással járultak hozzá az ágazat fejlődéséhez. A budapesti rendezvény hozzájárul az ágazat pozíciójának növeléséhez a nemzetközi távközlési és informatikai közösségben, jelentős turisztikai bevételt generálhat, valamint erősíti Magyarország nemzetközi imázsát. (Előterjesztő: külgazdasági és külügyminiszter. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 134 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 27 tartózkodás kíséretében elfogadta.

ELUTASÍTVA

Magyarország 2016. évi központi költségvetésének megalapozásához szükséges egyes intézkedésekről.

A javaslat „tekintettel a gazdasági és a munkaerő-piaci helyzetre;  a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők jelentős arányára, különösen a gyermeket sújtó nélkülözésre; a munkából él ők növekvő elszegényedésére; a fokozódó társadalmi egyenlőtlenségekre; az évek óta változatlan összegű ellátások elértéktelenedésére” az alábbi határozatot indítványozta:

Magyarország 2016. évi központi költségvetésben teremtse meg: a) a családi pótléknak és a gyermekek után járó egyéb ellátásoknak, a szociális támogatásoknak, az öregségi nyugdíj legkisebb összegének, a szociális é s gyermekvédelmi szolgáltatások állami támogatásainak legalább 30 %-os emelését; b) a rászoruló gyermekek egész éves étkeztetését; c) a szociális és gyermekvédelem területén dolgozók 30 %-os béremelését; d) a közfoglalkoztatásért járó bér minimálbér szintjét. (Az MSZP képviselőcsoportjának kezdeményezése. Előterjesztő: Korózs Lajos, Bangóné Borbély Ildikó. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a határozati javaslatot 61 igen, 110 nem szavazattal, tartózkodások nélkül nem vette tárgysorozatba.

+

A minimálbér emelés, a 2016. évi központi költség megalapozása és a dolgozói szegénység megszüntetése érdekében.

Az indítvány felszólítja a kormányt, hogy vizsgálja felül a munkavállalók kereseti és életszínvonali viszonyait szabályozó törvényeket, azok tapasztalatait érvényesítse a 2016 . évi központi költségvetésben.

A felülvizsgálatnak ki kell terjednie: a minimálbér nettó összegének érdemi emelésre, mely növekedés nem lehet kevesebb ötven százaléknál; a minimálbér és a közfoglalkoztatotti bér közötti különbség megszüntetésére a közszolgálatban az illetményalap emelésre, mely emelés nem lehet kevesebb ötven százaléknál, ugyanakkor ez az emelés nem érintheti az állami vezetők és országgyűlési képviselők illetményét. A módosítások tervezetét a kormány bocsássa széleskörű és nyilvános társadalmi egyeztetésre, amelyet követően a törvénymódosítások tervezetét terjessze az Országgyűlés elé. (Az MSZP képviselőcsoportjának kezdeményezése. Előterjesztők: Gúr Nándor, Tóbiás József, Mesterházy Attila, Lukács Zoltán, dr. Varga László, Heringes Anita, Bangóné Borbély Ildikó, Velez Árpád, Harangozó Gábor István, Demeter Márta, dr. Legény Zsolt, dr. Bárándy Gergely, Tóth Csaba, dr. Molnár Zsolt, dr. Hiller István, Hiszékeny Dezső, Horváth Imre, Kiss László , Korózs Lajos, Kunhalmi Ágnes, Szabó Sándor, dr. Szakács László, Teleki László, Tukacs István, Gőgös Zoltán, Burány Sándor, dr. Harangozó Tamás, dr. Józsa István. Szövege: PDF.).

Az Országgyűlés a határozati javaslatot 60 igen, 109 nem szavazattal, tartózkodás nélkül nem vette tárgysorozatba.

+

Az ápolók valódi megbecsültségének visszaállításáról.

Az indítvány szervezeti változtatásokat szorgalmaz, amelyek bevezetését a kormány - saját struktúrájának belső átalakításával – rövid időn belül el tudná végezni. Indoklása szerint szükség van az országos főápolói intézmény bevezetésére, továbbá egy olyan szervezeti egységre, amely a felel ős minisztériumban a szakigazgatással szervezeti szinten, egységesen foglalkozik. Ezen túl fontosnak tartja, hogy az egészségügyi szakképzés átkerüljön az egészségügyi igazgatáshoz, így megállítható, elkerülhető lenne a képzés jelenleg tapasztalt minőségi romlása. (A Jobbik képviselőcsoportjának kezdeményezése. Előterjesztő: dr. Lukács László György, Vona Gábor, Rig Lajos. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a határozati javaslatot 59 igen, 105 nem szavazattal, 3 tartózkodás kíséretében nem vette tárgysorozatba.

+

Az offshore vállalkozásoknak a közpénzek felhasználásából történő kizárásáról, valamint az államigazgatás offshore-mentesítéséről.

A törvényjavaslat gátat kíván szabni a közszféra egészében a gazdasági és jogi értelemben vett offshore szervezetekkel való ügyletelés tilalmának kimondásával, biztosítva, hogy a hazai közpénzből végzett tevékenység utáni közterheket kormányközeli vállalkozó honfitársaink ugyanúgy leadózzák, mint ahogy megtették ezt a megbízást adójukból finanszírozó polgárok.

A javaslat emellett kizárja az átlátható tulajdonosi háttérrel nem rendelkező céges érdekeltségeket is a kormánytagok és köztisztviselők számára. Továbbá: a nem átlátható tulajdonosi szerkezetű cégek hazai cégtulajdona esetén a tényleges tulajdonos kötelező cégnyilvántartási bejelentését írja elő. (Az LMP képviselőcsoportjának kezdeményezése. Előterjesztő: dr. Schiffer András. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot  61 igen, 106 nem szavazattal, 1 kíséretében nem vette tárgysorozatba.

+

Egyes törvényeknek a dolgozói szegénység elleni küzdelem érdekében szükséges módosításáról. 

Az indítvány a az intézkedések fedezetét az adott költségvetési évben az adótörvények változtatásával és a felesleges kiadások lefaragásával kívánja megteremteni. Programja szerint az élőmunka terheinek csökkentését a tőkejövedelmek és a vagyon (luxusadó) nagyobb mértéke, illetve a környezethasználat nagyobb adóztatása ellensúlyozza. Visszaállítja a személyi jövedelemadó progresszivitását (ezzel a nagy összegű osztalékjövedelmek esetében is megteremtve a jelenleginél magasabb adókulcsot), továbbá hatályon kívül helyezi a stabilitási törvénynek az egykulcsos jövedelemadóztatást előíró rendelkezéseit. (Az LMP képviselőcsoportjának kezdeményezése. Előterjesztő: dr Schiffer András, dr. Szél Bernadett, Schmuck Erzsébet, Ikotity István, Sallai R. Benedek..  Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 60 igen, 109 nem kíséretében, tartózkodások nélkül nem vette tárgysorozatba.