Az Országgyűlés hétfőn 203 igen, 152 nem és 9 érvénytelen szavazat mellett nem választotta meg Havasiné Orbán Máriát, a Győri Ítélőtábla elnökét a Legfelsőbb Bíróság elnökének. A Fidesz, a KDNP, az SZDSZ és az MDF előzetesen jelezte, hogy támogatja a jelöltet, míg a MSZP-frakció lelkiismereti szavazást rendelt el. Szocialista politikusok korábban kifogásolták Havasiné Orbán Mária reformelképzeléseinek túl gyors menetét, illetve hiányolták a jelölt megfelelő tudományos hátterét. Sólyom László köztársasági elnök a sikertelen titkos szavazás után kemény szavakkal bírálta a döntést és az MSZP elutasító érveit. Megmagyarázhatatlannak, felelőtlennek és kártékonynak nevezte, hogy a parlament nem választotta meg a főbírójelöltet. Kijelentette: azok az érvek, amelyek az MSZP részéről elhangzottak, szégyellni valóak. Az államfő bejelentette, hogy újra jelöli Havasiné Orbán Máriát.

Az Országgyűlés a jövő évi költségvetési előterjesztéshez benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok szavazása során hétfőn hiánynövelő javaslatokat is megszavazott. A kormány által támogatott és megszavazott módosított javaslatok eredményeképpen a társasági adó előirányzat 3 milliárd forinttal 537 milliárdra, a különadó előirányzat 1 milliárd forinttal 194,3 milliárd forintra csökken. Ugyancsak 23 milliárd forinttal kisebb előirányzattal került be a költségvetésbe a személyi jövedelemadó, amelynek összege így 2.062.4 milliárdra módosult, a lakossági illetékbevételek 8 milliárddal 128,4 milliárd forintra zsugorodnak. Ellentételként a parlament megszavazta a cégautó adóját, amely 27 milliárd forint többletbevételhez juttatja a költségvetést. A kormány által nem támogatott módosító javaslatok közül Varga Józsefét (Fidesz) szavazategyenlőség mellett, Áder János házelnök igen szavazatával elfogadott indítványai a roma telepeken élők lakhatási és szociális integrációs programját segítik, összesen 1 milliárd 60 millió forint összeggel.

A képviselők döntöttek az egyes szociális és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat módosító indítványairól. Az előterjesztő által támogatott javaslatokat 194 igen, 171 nem és 10 tartózkodással fogadták el. A javaslathoz nagy számban nyújtottak be szocialista és ellenzéki képviselők módosító javaslatokat, ezt a mintegy ötven javaslatot leszavazta az Országgyűlés. A törvényjavaslat a segélyezési rendszert úgy alakítaná át, hogy a hangsúlyt a pénzbeli ellátások helyett az aktív eszközökre, a közfoglalkoztatásban és a képzésben, illetve a munkaerő-piaci programokban való részvételre helyezi át. A törvényjavaslat új eleme, hogy megteremti az összhangot a foglalkoztatási és a szociális törvény adatnyilvántartásra vonatkozó szabályai között. Az önkormányzatok a törvényjavaslat alapján a közcélú foglalkoztatás ténylegesen felmerült személyi kiadásainak 95 százalékát igényelhetik vissza a költségvetésből.

Az Országgyűlés 189 igen szavazattal, 26 ellenében, 160 tartózkodással fogadta el a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosítását kezdeményező javaslat módosító javaslatai közül azokat, amelyeket az előterjesztő támogatott.

A képviselők döntöttek az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott módosító javaslatokról, amelyek közül a kormány által támogatott indítványokat 215 igen szavazattal, 158 ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadták el. A zárószavazás december 15-én lesz.

Nem fogadta el az Országgyűlés a közigazgatási hivatalokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló szakbizottsági törvényjavaslatot, miután hétfői ülésén lefolytatta annak általános és részletes vitáját. Az Ab korábbi határozatában megállapította, hogy a közigazgatási hivatalokról szóló egyik kormányrendelet alkotmányellenes, így azt december 31-i hatállyal megsemmisítette. Ezért az Országgyűlésnek jogalkotási kötelezettsége van.

Az Országgyűlés határozott a családon belüli erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényjavaslat módosító javaslatairól is. A képviselők a minősített többséget igénylő indítványt 214 igen, 1 nem és 153 tartózkodó szavazattal nem fogadta el. A további támogatott módosító javaslatokat 216 igen és 154 nem szavazattal fogadták el. Az SZDSZ által beterjesztett törvényjavaslat szerint az intézkedő rendőrnek lehetősége lenne a távoltartást azonnal elrendelni, így a bántalmazottnak lehetősége lesz arra, hogy eldöntse, mit szeretne a továbbiakban tenni: meghosszabbítja a távoltartás időtartamát, esetleg büntetőfeljelentést tesz, vagy menedékházba megy.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényhez az előterjesztő által támogatott javaslatokat 377 igen szavazattal fogadták el. A javaslat jelentősen csökkenti az eljárási határidőket, az ügyfelek terheit és kötelezettségeit, és a jelenleginél szélesebb körben teszi lehetővé az egyablakos ügyintézést.

Egyebek között 353 igen, 21 nem és 1 tartózkodó szavazattal elfogadták az illetékmentesség szabályát pontosító javaslatot, valamint 312 igen és 63 nem szavazattal azt a módosítást, hogy a kiskorú részére a személyazonosító igazolványt a törvényes kérelmére kell kiadni. A törvénymódosítás 2009 nyarától bevezeti az úgynevezett második generációs e-útlevelet, illetve intézkedik arról, hogy a kiskorúak részére személyi azonosító igazolványt biztosítsanak. Ezzel ők is utazhatnak az Európai Unió más országaiba.
 
Az anyakönyvezéssel összefüggő egyes törvényeket módosító előterjesztéshez benyújtott, a kormány által támogatott módosító javaslatokat 214 igen, 157 nem és 5 tartózkodó szavazat mellett fogadták el. A módosítások a külső helyszínen történő házasságkötés és a házassági név megváltoztatásának szabályait, valamint a bejegyezett élettársi közösségre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazzák.

Az Országgyűlés 377 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el az egyes közlekedési tárgyú törvénymódosításokhoz az előterjesztő által támogatott módosító indítványait. Eszerint bekerült a javaslatba az a módosító indítvány, amely kimondja: a bírságot a hatóság az előírás megszegését követő 60 napon belül szabja ki. A segédmotoros kerékpárok üzemben tartója április 1-jét követően köteles járműve számára hatósági engedélyt és jelzést igényelni.
  
Az Országgyűlés elfogadta a felsőoktatási törvény módosítását, amelynek értelmében januártól egyesül a szarvasi Tessedik Sámuel Főiskola és a gödöllői Szent István Egyetem. A képviselők több, a felsőoktatási vagyongazdálkodást érintő törvénymódosító javaslatot is jóváhagytak a hétfői szavazáson. Elfogadták a képviselők az oktatási bizottságnak azt a módosító indítványát, amely többek között rögzíti: az állami felsőoktatási intézmény a vagyonkezelésében lévő állami vagyon tulajdonjogát saját hatáskörben, az állam nevében átruházhatja. Az értékesítés ingatlan esetében a helyi önkormányzat elővásárlási jogának biztosításával történhet.
   
Elfogadta az Országgyűlés a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi törvény módosítását is, 363 igen, 10 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett. Az előterjesztő annak a lehetőségét kívánta biztosítani a javaslattal, hogy a műsorszolgáltatók jogosultságuk lejártakor egy ízben pályázat nélkül is megújíthassák azt, amennyiben nem szegték meg súlyosan a műsorszolgáltatási szerződést. A meghosszabbításra csak akkor kerülhet sor, ha a műsorszolgáltató szerződéses kötelezettséget vállal arra, hogy közreműködik a digitális átállásban.

A képviselők 191 igen, 187 nem szavazattal fogadták el a közbeszerzésekről szóló törvény jelentős terjedelmű módosítását. Az öt évvel ezelőtt hozott közbeszerzési törvény hétfőn elfogadott újabb módosító csomagja az ajánlatkérők kötelezettségévé teszi az olyan ajánlatok érvénytelenítését, amelyek nem adnak fedezetet az ágazatban szokásos munkabérekre és azok közterheire. Javul a közbeszerzés nyilvánossága is, az ajánlatkérőknek meghatározott információkat a Közbeszerzések Tanácsa honlapján és a saját honlapjukon is közzé kell tenniük. Ilyen a közbeszerzést indító hirdetmény, az eredményről - vagy eredménytelenségről - szóló tájékoztató, a szerződés megkötése, illetve módosítása, a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata, továbbá a bíróság ítélete. A jövőben nem csak a közbeszerzés értékének 10 százalékát meghaladó mértékben igénybe vett alvállalkozókat, hanem az ennél kisebb mértékben közreműködőket is meg kell jelölni az ajánlatban.

A képviselők 221 igen szavazattal, 155 ellenében fogadták el az előadó-művészeti törvényt, amely szabályozza a színház- tánc- és zeneművészeti szervezetek költségvetési támogatását, a velük kapcsolatos állami feladatokat és az ott foglalkoztatottakra vonatkozó speciális munkajogi szabályokat. A törvény 2009. március 1-jén lép hatályba, a benne meghatározott támogatás először 2010-ben vehető igénybe. A törvény szerint létrejön az Előadó-művészeti Tanács (EMT), amely a miniszter javaslattevő, véleményező és döntés-előkészítő feladatot ellátó testülete lesz. Létrehoznak egy hivatalt is, amely nyilvántartást vezet a színházakról, zenekarokról, és kategóriákba sorolja őket. A nyilvántartásba vétel a támogatás feltétele. A törvény szerint a vezetőket pályázat útján kell kiválasztani, csak az pályázhat, akinek szakirányú felsőfokú vagy jogi, közgazdász diplomája van és legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik.

Az Országgyűlés 369 igen és 4 ellenszavazattal elfogadta a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló előterjesztéshez - közismertebb nevén a bankmentő csomaghoz - benyújtott, a kormány által támogatott módosító indítványokat. A bankmentő csomag zárószavazása a parlament december 15-i ülésén lesz.

A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok közül a külön szavazásra kért beadványok közül a parlament 189 igen szavazattal, 188 ellenében - tartózkodás nélkül - támogatta azt, amely szerint ha az egyház nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartótól veszi át a közoktatási intézmény fenntartói jogát, akkor az átvett intézményben tanuló gyerekek után nem veheti igénybe a kiegészítő támogatást. A képviselők elfogadták azt a javaslatot, amely szerint akkor, ha gazdálkodó szervezet közfeladatot lát el, a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőinek, felügyelőbizottsági tagoknak nyújtott személyi jellegű juttatás, javadalmazás - díjazás, jutalom, munkabér, végkielégítés, osztalék, dolgozói üzletrész, egyéb juttatás - mértéke közérdekből nyilvános adat.

Több, a pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvény módosításához benyújtott indítványt fogadott el az Országgyűlés. A képviselők a támogatott módosító javaslatokat 211 igen és 160 nem szavazattal hagyták jóvá. A költségvetési bizottság javasolt, a tőzsdére való be és kivezetés fogalmainak meghatározására vonatkozó új szabályokat a képviselők 372 igen és 3 nem szavazattal fogadta el.

A parlament 189 igen, 182 nem szavazattal, négy tartózkodás mellett tárgysorozatba vette Répássy Róbert (Fidesz) az állami vagyonról szóló törvény módosítását kezdeményező javaslatát. Az előterjesztő kezdeményezését azzal indokolta, hogy az államnak magán kell kezdenie a takarékoskodást, ezért azt javasolja, hogy csökkentsék az állami cégek igazgatótanácsai és felügyelőbizottságai létszámát, valamint a tagok javadalmazását. Répássy Róbert közölte: a tagok számát a törvényben meghatározott minimumra, három főre csökkentenék, míg a fizetésük maximuma a mindenkori átlagbér szintje lenne.