Üzenet az Európai Unió vezetőinek

(Előterjesztő, Fidesz: Rogán Antal, dr. Gulyás Gergely, Tuzson Bence, Németh Szilárd István, Font Sándor, dr. Völner Pál, Bánki Erik, dr. Vas Imre, KDNP: Móring József Attila, Harrach Péter, Firtl Mátyás)

 Az Országgyűlés kormánypárti képviselők kezdeményezésére határozati javaslatban szólította fel az Európai Unió vezetőit a kontinens és polgárai védelmére a migrációs válsággal összefüggésben.

„Az illegális bevándorlás hullámai egész Európát robbanással fenyegetik. Szerte a világban aggodalmat kelt mindaz, ami Európában történik.

A kialakult helyzetért az Európai Uniót terheli a felel ősség. Mára odáig jutottunk, hogy Brüsszel felelőtlen politikája miatt emberek halnak meg . Az európai politika szégyene, hogy mindez bekövetkezhet. Ennek az embertelenségnek véget kell vetni. Ki kell mondanunk, hogy felelőtlen minden európai politikus, aki a jobb élet reményével kecsegtetve arra bátorítja a bevándorlókat, hogy mindent hátrahagyva, életük kockáztatásával Európa felé vegyék az irányt.

Közép-Európa országai, amelyek csak nemrég lábaltak ki a gazdasági válságból, nem engedhetik meg, hogy Brüsszel elhibázott politikájának kárvallottjai legyenek . Nem engedhetjük meg, hogy az illegális bevándorlók veszélyeztessék a magyar emberek munkahelyeit és szociális biztonságát. Jogunk van megvédeni kultúránkat, nyelvünket, értékeinket. Folytatni akarjuk a gazdaság fejlesztését anélkül a teher nélkül, amit a Magyarországra érkező illegális bevándorlók elviselhetetlen áradata jelent.

Ezért felszólítjuk az Európai Unió vezetőit, hogy hallják meg az emberek hangját. Térjenek vissza a józan ész útjára és védjék meg Európát és az európai polgárokat.

Továbbá ezúton felszólítjuk a Magyar Kormányt is, hogy teremtse meg a szükséges pénzügyi forrásait és a jogszabályi feltételeit annak, hogy Magyarország minden szükséges eszközzel meg tudja védeni a határait.”

 Az Országgyűlés a javaslatot 112 igen szavazattal, 34 nem ellenében, tartózkodások nélkül  elfogadta. Az LMP és a Jobbik frakció távol tartotta magát a szavazástól, az MSZP 25 , a függetlenek 8 és  a Jobbik soraiból kilógó Magyar Zoltán voksolt nemmel.

Egyes törvények Magyarország államhatárának hatékonyabb védelmével és a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról

(Előterjesztő: Rogán Antal, dr. Gulyás Gergely, Tuzson Bence, Németh Szilárd István, Font Sándor, dr. Völner Pál, Bánki Erik, dr. Vas Imre, KDNP: Móring József Attila, Harrach Péter, Firtl Mátyás.)

 Az Országgyűlés a rendőrségnek és a honvédségnek is új jogosítványokat, valamint feladatokat adott a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idejére. Az előterjesztők a módosításokat azzal indokolták, hogy a migrációs krízis szükségessé teszi az államhatár védelmében érintett szervek szorosabb együttműködését, továbbá a honvédség bevonását is egyes védelmi feladatokba. Emellett azt is hangsúlyozták, hogy a honvédség új feladatai ugyan szorosan kapcsolódnak a rendőrség alkotmányos pozíciójához, azok mégsem eredményezhetik a rendőrség feladat- és hatáskörének átvételét. A törvény ezzel összefüggésben kimondja, hogy a válsághelyzettel kapcsolatos fő feladatellátás a rendőrség hatáskörébe tartozik, amit a honvédség csak segíthet.

A törvénymódosítások eredményeként a migrációs válsághelyzetben feladatot kapó katonák sok tekintetben a rendőrökre vonatkozó szabályok alapján intézkedhetnek. Így például igazoltathatnak, elfoghatnak és előállíthatnak, átvizsgálhatják a ruházatot, csomagokat és járműveket, továbbá idegenrendészeti intézkedésben és határforgalom-ellenőrzésben is részt vehetnek, ezek során pedig kényszerítő eszközöket alkalmazhatnak.

A rendőrségnek emellett lehetősége nyílt, hogy a – a nemzetbiztonsági szolgálatokkal együttműködve – külföldi felderítő tevékenységet végezzen az államhatár rendjét veszélyeztető, valamint a terrorizmussal összefüggő cselekmények felderítésére, beleértve az embercsempészek felkutatását és leleplezését.

A honvédség rendőrségi jogosítványt átvéve a válsághelyzetben szintén lezárhat egy területet,megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzon, illetve az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti. Testi sérülés okozására alkalmas kényszerítő eszközt is használhatnak, azonban azok nem irányulhatnak az emberi élet kioltására, a másképpen el nem hárítható támadások kivételével. A rendőrséghez hasonlóan a honvédek esetében sem jelent lőfegyverhasználatot a gumilövedék, a pirotechnikai eszköz, a könnygázgránát, valamint az elfogó háló alkalmazása.

A honvédség a határon saját katonai függelmi rendszerében, katonai parancsnokai vezetésével lesz jelen. A parlament döntésével felhatalmazta a kormányt, hogy rendeletben határozza meg, a honvédség mely létesítmények őrzésében, milyen módon vegyen részt.

 Az Országgyűlés a javaslatot 150 igen szavazattal, 12 nem ellenében, 27 tartózkodás kíséretében elfogadta. A Jobbik támogatta, az MSZP tartózkodott, az LMP és a függetlenek nemmel voksoltak. (Iromány: szövege: PDF.)

Egyes fogyasztói kölcsönszerződésekből eredő követelések forintra átváltásával kapcsolatos kérdések rendezéséről.

(Előterjesztő: kormány, – Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.)

Az Országgyűlés döntött a devizában felvett autóhitelek forintosításáról is, amit az augusztus 19-i árfolyamon hajtanak végre.  Az előterjesztés szerint a forintosítás azért vált elkerülhetetlenné, mert a gépjárműhitelek állománya 2014 végére 26 százalékra emelkedett.

A forintosítás mintegy 200 ezer családnak kedvez és 305 milliárd forintos hitelállományt érint. Egy tipikus svájci frankos hiteles esetén svájci frankonként 31 forint tehercsökkenést jelent. A kedvezmény 50 százalékát a pénzügyi intézmények levonhatják az általuk fizetett társasági adóból, különadóból, illetve pénzügyi tranzakciós illetékből.

A forintosítás mellett a pénzügyi intézményeknek el kell engedniük követeléseik azon részét, amennyivel a piaci árfolyam meghaladja a devizaalapú jelzáloghitelek forintosításánál alkalmazott árfolyamot, így az érintett hitelesek a jelzáloghitelesekkel azonos helyzetbe kerülnek.       

A pénzügyi intézményeknek legkésőbb december 15-ig kell postára adniuk a szerződések módosítására vonatkozó ajánlatukat. A pénzintézeteknek kötelező ajánlatot tenniük a forintosításra, az ügyfeleknek azonban önkéntes lesz az átváltás, az ajánlat kézbesítésétől számított 30 napon belül ugyanis kérhetik a forintosítás mellőzését. 
Az adósoknak küldött levélnek tartalmaznia kell többek között a lejárt és a még nem esedékes követelés összegét forintban és devizában, az elengedett követelés összegét, a kamat mértékét, a forintra váltás értéknapját és árfolyamát, szerződésmódosítás hiányában a 2015. augusztus 19-én a jegybank által hivatalosan jegyzett devizaárfolyam alapján fizetendő esedékes törlesztőrészleteket, valamint a szerződésmódosítás hatálybalépésének napjától hátralévő futamidőben esedékes törlesztőrészleteket tartalmazó törlesztési táblázatot.
A pénzintézeteknek 2016. január 31-ig kell levélben tájékoztatniuk az adósokat a követelés forintra váltásáról. Az Országgyűlés kimondta azt is, hogy a kölcsönszerződések módosításával az ügyleti kamat, díj, költség mértéke nem lehet az érintett fogyasztóra hátrányosabb.
 A képviselők 115 igen szavazattal, 2 nem ellenében és 61 tartózkodás mellett fogadták el a nemzetgazdasági miniszter fogyasztói devizahitelek forintosításáról szóló javaslatát. (Iromány: szövege: PDF.)

A közbeszerzésekről

(Előterjesztő: kormány, – Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter)

A közbeszerzési törvény módosításáról is döntött az Országgyűlés, Az új jogszabály rövidebb eljárási határidőket és új értékelési szempontokat fogalmaz meg, növelve az átláthatóságot és a versenyt.  

A hazai kis- és közepes vállalkozások érdekérvényesítése miatt már 75 százalékos referenciaértékkel lehet pályázni.

Változnak az értékelési szempontok: a továbbiakban nem a legolcsóbb ajánlatok kapják a legmagasabb pontszámot, hanem előtérbe helyezik a munkahelyteremtést, az innovatív megoldások alkalmazását, a gazdaságfejlesztés szempontjait, minőségi alapokra helyezik a kiválasztást.

Csökkennek az ajánlattételi határidők, kivételesen, sürgősség esetén pedig lehetőség lesz gyorsított nyílt eljárást is alkalmazni.

Egyszerűsített új nemzeti eljárás jön létre a szolgáltatások esetében 18 és 60 millió forint között, az építéseknél pedig 100 és 500 millió forint között. Uniós közbeszerzési eljárást kell lefolytatni 60 millió forint fölött a szolgáltatásoknál, míg az építéseknél 500 millió és 1,5 milliárd forint között nemzeti hirdetményes eljárást, e felett uniós közbeszerzést.

Változás az is, hogy építési beruházásoknál 100, szolgáltatásoknál 18 millió forintra mérséklik azon közbeszerzések értékhatárát, amelyeknél alkalmazható lesz a négyajánlatos meghívásos eljárás.

A törvény rögzíti a kizáró okok körét, így például az offshore szervezetek kizárására vonatkozó követelményt. Ez azt jelenti, hogy fel kell mondani a szerződést azzal a társasággal, amelyben 25 százalékot meghaladó arányt szerez a kifogásolt cég.

Új kizárási ok az, amikor az ajánlatkérő alá tudja támasztani, hogy egy cég megkísérelte jogtalanul befolyásolni a döntéshozatali folyamatot, vagy olyan bizalmas információkat igyekezett megszerezni, amelyek jogtalan előnyöket biztosítanának számára.

Jelentősen csökken az üzleti titoknak minősülő adatok köre és a pályázók bürokratikus terhei, s gyorsul a jogorvoslati eljárás: fő szabályként továbbra is a Közbeszerzési Döntőbizottság jár el, ugyanakkor egyetlen bíróságot jelölnek meg kizárólagos illetékesként.

A módosítás összeférhetetlenségi kérdéseket is érint: az új szabályozás szerint az államfő, a kormánytagok, a legfőbb ügyész, az Alkotmánybíróság elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke, a Közbeszerzési Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a Központi Statisztikai Hivatal vezetője és hozzátartozói tulajdonában álló társaságok sem tehetnek ajánlatot közbeszerzésekben.

A jogszabály november elsején lép hatályba.

 A javaslatot 113 igen szavazattal, 64 nem ellenében fogadta el a Ház. Az ellenzék egységesen ellene voksolt.(Iromány: szövege: PDF.)

A Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény módosításáról

(Előterjesztő: kormány, – Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.)

 Az Országgyűlés az idei évi költségvetésen is átvezette az elfogadott új közbeszerzési törvény értékhatárait is. A változtatások az új jogszabály november 1-jén történő hatályba lépése után megkezdett közbeszerzési eljárásokra, illetve az ezután megkötött szerződésekre vonatkoznak.

A képviselők 112 igen szavazattal, 33 nem ellenében és 27 tartózkodás mellett fogadták el a büdzsé átírását. Az MSZP és a függetlenek elutasították, a Jobbik és az LMP tartózkodott. (Iromány: szövege: PDF.)