Kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlődését segítheti

Magyarország és a Liechtensteini Hercegség között a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény kihirdetéséről.

A kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlődését nagymértékben elősegítheti a jogilag megfelelően szabályozott gazdasági környezet. Az új adóegyezmény megkötése kedvezőbb, áttekinthetőbb gazdasági és jogi hátteret biztosít mindkét szerződő fél befektetői számára. Az egyezmény a szerződő felek illetékes hatóságai számára teljes körű információcserére nyújt lehetőséget, biztosítja továbbá azt, hogy bármelyik szerződő fél egyeztető eljárás lefolytatását kezdeményezze a másik félnél, amennyiben úgy látja, hogy annak adóztatása nem felel meg az egyezmény rendelkezéseinek.

Az egyezmény megfelel a nemzetközi gyakorlatnak, az OECD modellegyezményben és annak kommentárjában elfogadott elveknek és szabályoknak, valamint az általunk eddig megkötött más kétoldalú adóegyezményekben foglaltaknak. A nemzetközi szerződések megkötésének alkotmányos szabályai és a jogalkotás rendjének törvényi előírásai szerint kihirdetésére törvényben van mód.(Előterjesztő: kormány, – nemzetgazdasági miniszter.  Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 161 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

Egyházi temetők védelme

A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosítása.

A törvénymódosítás célja, hogy lehetővé tegye a vallási közösség vallási szokásainak figyelembevételét, a temetőkkel összefüggő egyes jogok, kötelezettségek és feladatok végrehajtása során pontosítsa temetőkre vonatkoztatható rendelkezéseket. Az elfogadott változtatások egyike kimondja, hogy a vallási közösségek tulajdonában lévő temetők beépítési előírásainak meghatározása csak a vallási előírások figyelembevételével történhet. A területek védelme érdekében rögzíti továbbá a lezárt, hosszabb ideje nem használt, de vallási szempontból őrzendő temetőkre vonatkozó szabályokat is.(Előterjesztő: Lázár János, L. Simon László, - Fidesz. Szövege. PDF.)

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 157 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Állami szaklevéltár lett a Veritas Történetkutató Intézet

A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosításáról.

A parlament az állami szaklevéltárak sorába emelte a Veritas Történetkutató Intézet levéltárát. A törvény célja annak biztosítása, hogy az igazságügyért felelős miniszter és az Igazságügyi Hivatal kárpótlási hatósági feladatköréhez kapcsolódó iratanyag maradandó értékeinek kezelését erre a feladatra létrehozott önálló szaklevéltár végezze. A Veritas intézet levéltárának illetékessége a kárpótlási hatóságként kijelölt igazságügyért felelős miniszter és az általa irányított központi hivatal kárpótlási hatósági feladatkörével összefüggésben keletkezett iratokra terjed ki. (Előterjesztő: kormány, - emberi erőforrások minisztere. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 107 igen szavazattal, 30 nem ellenében, 24 tartózkodás kíséretében elfogadta.

A villamos energiáról

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosításáról.

Az iparági szabályozás a lakossági fogyasztók és törvényben meghatározott egyéb felhasználók (jellemzően kisvállalkozások) esetében a villamosenergia-ellátás biztosítását úgynevezett egyetemes szolgáltatás keretében is lehetővé teszi. Az egyetemes szolgáltatás a hatósági áron túl számos, a felhasználók számára előnyös feltételeket biztosít. A törvénymódosítás szerint mindezen előnyök folyamatos biztosítása érdekében – a vállalkozás szabadságára is figyelemmel – szükséges azt az esetet szabályozni, ha valamely társaság egyetemes szolgáltatói tevékenységével fel kíván hagyni. A jelen törvényjavaslat célja az egyetemes szolgáltatói tevékenységgel felhagyni kívánó társaság által ellátott felhasználók tekintetében az egyetemes szolgáltatás keretei között történő folyamatos villamosenergia-ellátás biztosítása. (Előterjesztő: kormány, - Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 130 igen szavazattal, 31 nem ellenében elfogadta.

Bővülnek az áldozatok jogai

A bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról.

Uniós napirendi pont! A módosítások lehetővé kívánják tenni, hogy a vonatkozó magyar jogszabályok rendelkezései teljes egészében megfeleljenek a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó EU irányelvben foglaltaknak. Előírja a bűncselekmények áldozatainak pszichológiai, érzelmi segítését, a büntetőeljárás során nagyobb tájékoztatást kell nyújtani a sértetteknek. Ezt segíti, hogy akár e-mailben is tájékoztatható lesz az ügyfél. A jövőben 24 órás telefonos segélyvonal is biztosítja, hogy az áldozatok azonnal segítséget kaphassanak. (Előterjesztő: kormány, - igazságügyi miniszter. Szövege. PDF.)

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 161 igen szavazattal, ellenszavazatok és tartózkodások nélkül elfogadta.

Javulhat a bűnügyi nyilvántartás

A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény és azzal összefüggésben más törvények módosításáról.

A hatályos rendelkezései alapján az ujj- és tenyérnyomat, valamint a DNS-mintához tartozó azonosító kódokat ügyhöz kötötten kezeli a bűnügyi nyilvántartási rendszer. Ez azt jelenti, hogy ugyanattól a személytől az újabb büntetőeljárások esetén az ismételt mintavétel tulajdonképpen felesleges, ez pedig komoly költséget jelent, illetve indokolatlan munkaterhet okoz mind a mintavétel, mind a minták elemzése, feldolgozása során. A javaslat olyan mintavételi protokoll kialakítását tartalmazza, amely révén elérhető, hogy ha egy személy a nyilvántartásban már szerepel az új szabályoknak megfelelő DNS-profil, akkor az esetlegesen lefolytatandó újabb büntetőeljárásban ne legyen szükség ismételt mintavételre. A módosítást követően a biometrikus adatokhoz tartozó azonosító kódok a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásának adattartalmává válnak, ami sokkal hatékonyabb, átláthatóbb, költségkímélőbb és alacsonyabb munkaleterhelést eredményező adatkezelést eredményezhet.(Előterjesztő: kormány, –  igazságügyi miniszter. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés az egységes javaslatot 161 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.