Leszavazva – nincs szükség jelbeszédre!

Egészen ritka pillanat! Tabu az állami vállaltok vezetőinek fizetése! Piacok, vásárok, sportpályák, - marad mi volt! Homályból homályba! Termékdíj, - lehetetlen helyzetben a magyar kisvállalkozások! Már az Alkotmánybíróság sem számít?

Semmi sem változott! Olajozottan működik a Kis és Nagy Testvér koalíciója.  Elődjéhez hasonlóan az új miniszterelnök is nagy ívű szónoklatokat tart az összefogás szükségességéről időről-időre a Tisztelt Házban. „Eltökélten és elszántan haladunk előre, helyreállítjuk a bizalmat, már érzékelhető is a bizalom…” Minden alkalommal hosszasan megtapsolják az MSZP-SZDSZ padsoraiban, majd sorra leszavazzák az ellenzéki indítványokat. A néhai MDF fele pedig, élen Dávid Ibolyával, a döntésektől látványosan távol marad. A héten sem történt másként…
 
Egészen ritka pillanat!
 
A Medgyessy-kormány legelején, (2006.06.16.) terjesztette a Tisztelt Ház elé Salamon László, Rubovszky György, (KDNP), Répássy Róbert (Fidesz) azt az indítványt, amely szerint: 
 

A jelenlegi képviselői létszám rontja a képviselői munka hatékonyságát, lassítja és drágítja a törvényhozást, továbbá aránytalanul magas más országokhoz képest is… Az Országgyűlés legfeljebb kétszáz képviselőből álljon. A kormány gondoskodjon az e törvény végrehajtásához szükséges törvényjavaslat Országgyűlés elé terjesztéséről!

 
Az Országgyűlés MSZP–SZDSZ duója hatvannégyszer (!) utasította el – még azt is, hogy egyáltalán tárgyaljanak róla! Az elmúlt hónapokban azonban enyhülni látszott a kormány: Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter két változatban is beterjesztette „a legfeljebb 199, majd 200 képviselőt” szorgalmazó indítványát. Két alkalommal (2009.03.24.; 2009.03.31.) tárgyalta is az Országgyűlés, s eljutottak egészen a zárószavazásig – nem tovább! Azóta a T. Ház történetében is egészen ritka pillanatok következtek: a legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz indítványozta tűzzék napirendre a kormány (!) létszámcsökkentő változatát, és szavazzanak róla! 
 
Kérdezte volt tegnap a parlament szocialista elnök asszonya, (Szili Katalin): kiegészítik-e az ülés napirendjét a Fidesz javaslatával? – És megállapította: 146 igen mellett, 196 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett, (Gyenesei István, független ex-miniszter) az Országgyűlés többsége elutasította. A Nagy és Kis testvér (MSZP-SZDSZ) egységesen ellene voksolt. Tették ötödször. (Egyetlen alkalommal, egyes egyedül Szirbik Imre, MSZP, lógott ki a sorból.) A Fidesz-KDNP egységesen mellette foglalt állást. A függetlenek között helyet foglaló egykori vagy mai MDF-es színeket képviselők közül ötből négyszer, Almássy Kornél, Dávid Ibolya, háromszor pedig Herényi Károly, Karsai Péter, Lengyel Zoltán, Vas János, nem nyomtak semmiféle gombot.  
 
Tabu az állami vállaltok vezetőinek fizetése!
 
Ötödször is elbukott az állami vállalatok vezetőinek elfogadhatatlanul magas fizetésének jelentős csökkentéséről szóló országgyűlési határozati javaslat, (Balsai István, Répássy Róbert (Fidesz) képviselők önálló indítványa). 
 

Az elmúlt hét év szocialista-szabaddemokrata kormányzásának következtében Magyarország a közép-európai régió éllovasából a kontinens sereghajtójává vált: az államadósság fojtogat, sorra zárnak be az üzemek, emberek tízezrei válnak munkanélkülivé, családok százezreinek jövője válik bizonytalanná. Az új MSZP–SZDSZ koalíció és annak miniszterelnöke most az MSZP programjának végrehajtására készül, amely tele van brutális megszorításokkal, és amely így tarthatatlan helyzetbe fogja hozni a magyar emberek jelentős részét, különösen azokat, akik már most is a legkiszolgáltatottabbak. Miközben az emberek egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, miközben újabb és újabb megszorításokkal veszi el tőlük a kormány a pénzt, kiderült, hogy egyes állami vállalatok vezetői arcátlanul magas fizetést, sokmillió forintnyi közpénzt tehetnek zsebre havonta. Ez egy nyilvánvalóan elfogadhatatlan és méltatlan helyzet. Elfogadhatatlan, hogy a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója 78,9 millió forintot, a Magyar Államvasutak Zrt. vezérigazgatója 78,6 millió forintot, a Magyar Export-Import Bank Zrt. vezérigazgatója 78,2 millió forintot, a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója 55,9 millió forintot, a Kopint-Datorg vezérigazgatója 44,3 millió forintot, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója 42 millió forintot, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója 34 millió forintot, az Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatója pedig 33 millió forintot tehet zsebre évente az adófizetők pénzéből.

1. Mindezek alapján az Országgyűlés felszólítja a kormányt, hogy a részvényesi jogok gyakorlójaként haladéktalanul tegyen lépéseket az elfogadhatatlan helyzet rendezése, vagyis a kizárólagos állami tulajdonú vagy többségi állami részesedésű zártkörűen működő részvénytársaságok ügyvezetését ellátó vezető tisztségviselők fizetésének jelentős csökkentése, és a valós helyzethez valamint a valós teljesítményhez igazítása érdekében!

2. Az Országgyűlés egyúttal felszólítja a kormányt, hogy vizsgálja ki: hogyan fordulhatott elő, hogy az állami vállalatok eltitkolták vezetőik fizetését, valamint megvalósult-e jogsértés a fizetések eltitkolása során? A vizsgálat terjedjen ki a közérdekű adatok eltitkolásáért viselt személyi felel ősség megállapítására is!

 
148 igennel szemben, 198 nem. Elbukott. A függetlenek közül Gyenesei András ex-miniszter, míg az egykori vagy mai MDF-es színeket képviselők közül Csáky András, Hock Zoltán tartózkodott, Almássy Kornél, Lengyel Zoltán, Karsai Péter, Vas János pedig sem így, sem úgy nem szavazott.
 
Piacok, vásárok, sportpályák – marad mi volt..!
 
Kilencedik alkalommal száműzték az Országgyűlés napirendjéről Bagi Béla (Fidesz) javaslatát, mely a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvényt kívánta szigorítani. 
 

Sajnálatos módon egyre gyakrabban tapasztalható a piacokon, vásárokon és a sportpályákon olyan magatartás, amely nem csupán a közrendet és közbiztonságot veszélyezteti, hanem korlátozza a verseny szabadságát és sérti a fogyasztók érdekeit is. Szükséges országosan egységes szabályozást alkotni és törvényi szinten megteremteni a fogyasztók érdekeit korlátozó, illetve a közrend és közbiztonság sérelmével járó magatartások szankcionálhatóságát. Fontos lenne egységesen biztosítani a kitiltás lehetőségét is, tekintettel arra a gyakorlati tapasztalatra, hogy a kirótt pénzbírság nem alkalmas a megelőzésre. „A kitiltás legrövidebb időtartama hat hónap, leghosszabb időtartama pedig két év.”

 
Az indítványt ezúttal 134 igen, 196 nem kísérte. Nagy István (Fidesz) is, az SZDSZ–MSZP „nemjeivel” azonosult. A függetlenek között helyet foglaló egykori vagy mai MDF-es színeket képviselők közül Almássy Kornél, Csáky András, Dragon Pál, Karsai Péter, Lengyel Zoltán, Vas János távol tartotta magát a szavazástól.  
 
Homályból homályba..!
 
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítását kezdeményezte Font Sándor (Fidesz). 
 

A 2007 évi törvény életbelépése óta eltelt időszak alatt nagyon sok olyan támogatással kapcsolatos vitás ügy keletkezett, melynek során az ellenőrzést úgy folytatták le, hogy az ügyfél nem volt jelen, illetve az ellenőrzés tényéről nem is értesült. Ennek következtében az ellenőrzést végző hibás vagy téves információk és adatok alapján is hoztak hibás határozatokat, melyek értelemszerűen jogvitába torkolltak Mindez elkerülhető lett volna, ha az ügyfél jelen van és a pontos tájékoztatást megadja. „Természetesen” arra is figyelemmel van a javaslat, hogy az ügyfél távolmaradása, esetleges obstrukciója az ellenőrzést és az ebből fakadó eljárást ne akadályozhassa meg. Szükség van továbbá arra is, hogy az ügyfél jelenléte nélkül elvégezhető ellenőrzésekről, illetve eljárásokról (pl. távérzékelés, műholdas felvétel) is értesüljön az érintett, ezáltal számára biztosítva legyen a jogorvoslat lehetősége is, melynek kiindulópontja kötelezően az elvégzett helyszíni ellenőrzés.

 
163 igen, 182 nem mellett, nyolcadszor futtatták zátonyra.  A KDNP és a Fidesz frakció egységesen igennel, az SZDSZ és az MSZP nemmel voksolt. A függetlenek között helyet foglaló egykori vagy mai MDF-es színeket képviselők közül Almássy Kornél,  Lengyel Zoltán, Karsai Péter, Vas János sem így, sem úgy nem szavazott.
 
Termékdíj – lehetetlen helyzetben a magyar kisvállalkozások!
 
A környezetvédelmi termékdíjról szóló 1995. évi LVI. törvényt kívánta módosítani Font Sándor, és Kerényi János önálló indítványa.
 

A jelenleg hatályos termékdíj-szabályozás lehetetlen helyzetbe hozta a magyar kisvállalkozásokat. A szabályozás átláthatatlansága, bonyolultsága miatt ki vannak szolgáltatva. Jellemzően a legtöbben nem is tudják, hogy termékdíj-kötelezettség alá esnek. Lényegében minden magyar kis és középvállalkozó, akinek elsősorban nem is a termékdíj fizetési kötelezettség, hanem elsősorban az elviselhetetlenül bonyolult, megterhelő adminisztrációs rendszer okoz nehézségelvet. A törvénymódosítás ezeket a dilemmákat kívánja kiszűrni.

 
Negyedszer bukott el, 149, igen, 197 nem, 1 tartózkodás ellenében. Az MSZP és az SZDSZ egységesen nemmel szavazott, egyedül Orosz Sándor (MSZP) lógott ki – tartózkodásával – a sorból. A függetlenek között helyet foglaló egykori vagy mai MDF-es színeket képviselők közül Almássy Kornél, Csáky András, Dragon Pál, Karsai Péter, Lengyel Zoltán, Vas János a távol maradással jelezte voksát. 
 
Nincs szükség jelbeszédre!
 
Nemes ügyről, a magyar jelnyelvről szóló törvény megalkotásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot szorgalmazott Soltész Miklós (KDNP), Hirt Ferenc (Fidesz), Vidorné dr. Szabó Györgyi (MSZP), Béki Gabriella (SZDSZ) képviselők indítványa. 
 

A siket és a súlyos nagyothalló emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik sajnálatos módon a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel jelenleg csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. Jogaik gyakorlásához és kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges hivatalosan is elismertetni az önazonosságuk részét jelentő magyar jelnyelvet, amely nem minősül sem rehabilitációnak, sem segédeszköznek, sem támogató szolgálat szolgáltatásának.

Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy 2009. június 15-ig terjesszen elő törvényjavaslatot a magyar jelnyelvnek a siketek és nagyothallók önálló és hivatalos nyelveként történő elismeréséről, annak védelméről, igénybevételének szabályozásáról, különös tekintettel az oktatásra és a jelnyelvi tolmács-szolgálatra.

 
Négypárti javaslat. Humánus ember el nem hinné!  Az indítványt 170 igen ellenében, 179 nemmel, 2 tartózkodással kísérve, az Országgyűlés elvetette, pedig az SZDSZ is támogatta. Két szocialista képviselő Arató Gergely, Hárs Gábor tartózkodott. Távol maradt a szavazástól az SZDSZ-ből Kovács Kálmán, Molnár Lajos, a néhai MDF frakcióból: Almássy Kornél,  Lengyel Zoltán, Karsai Péter, Vas János. Jelen volt, de nem szavazott az MSZP-ből: Göndör István, Hagyó Miklós, Szili Katalin; a KDNP-ből: Harrach Péter; a Fidesz-ből Balog Zoltán, Demeter Ervin, Ékes Ilona, Farkas Sándor, dr. Horváth János, Szijjártó Péter. 
 
Már az Alkotmánybíróság sem számít?
 
A 2009 évi törvény a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítását szorgalmazta volna Szatmári Kristóf (Fidesz). Előzménye: az Alkotmánybíróság megsemmisítette (31/2007. V. 30.) határozat) az önkormányzatok elővásárlási jogára vonatkozó rendelkezéseit, mert „a települési önkormányzat számára biztosított többletjogosítványok alkotmányos indoka nem állapítható meg és a megkülönböztetésnek tárgyilagos mérlegelés szerint ésszerű indoka nincs, ezért sérti az Alkotmány 70/A . §-ában szabályozott jogegyenlőség követelményét.” Az Alkotmánybíróság határozata azt is kimondja ugyanakkor, hogy „– a települési önkormányzat szociális funkciójával összefüggésben – a lakásmaffia áldozatainak védelme, szociális biztonságuk megteremtése megfelelő alkotmányos indoka lehet annak, hogy az ingatlan – végrehajtás során – a cél megvalósításához szükséges mértékben – az önkormányzatok speciális jogokkal rendelkezzenek.” Az indítványozó Szatmári Kristóf szükségesnek tartotta, tartja:

Az ingatlan-végrehajtás során a végrehajtás alá vont lakóingatlanra az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzatot elővásárlási jog illesse meg. A települési önkormányzat az elővásárlási joggal megszerzett ingatlant a szerzéstől számított három évig kizárólag a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésűkre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII.  törvény rendelkezési szerint, mint önkormányzati bérlakást hasznosíthatja.”

 
Dőrének bizonyult a reménység: 145 igen, 200 nem, 2 tartózkodás fémjelezte a "gáncsot."  Az MSZP-ből egyedül Nagy Jenő voksolt igennel, az SZDSZ-ből senki. A függetlenek közül ketten (Császár Antal, Katona Kálmán)a kormánypártot (pártokat) erősítették, hatan pedig (Almássy Kornél, Csapody Miklós, Dragon Pál,  Karsai Péter, Lengyel Zoltán, Vas János) távol tartották magukat a szavazó gomboktól.  
 
Bartha Szabó József 
 
Fogadj örökbeegy keresztet!

Országos akciónk célja az utak mentén, a települések közterületein álló keresztek megmentése, felújítása és állaguk megóvása az utókor számára.

Ha Ön is szeretne részt venni az akcióban, az alábbi gombra kattintva tájékozódhat a Fogadj örökbe egy keresztet! program részleteiről!

Hernádkércs
Bárdudvarnok
Sopron
Sopron
Sopron
Magyarszerdahely külterület
Felsőörs
Lőrinci
Újnéppuszta külterület

Kérdése van? Írjon nekünk!

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Küldjön üzenetet munkatársainknak az alábbi lehetőségre kattintva!
Készséggel állunk rendelkezésére!