Május 12. az ápolók napja. A jelenlegi helyzetben ez a nap felhívás, és egyben iránymutatás is. Az ápolók nemzetközi tanácsa e nap ünneplésével kettős célt tűzött maga elé: az egyik, hogy az ápolókat összehozza szerte a világon, segítse az ápolás színvonalának emelkedését, segítse az ápolók helyzetének javulását. A szervezet másik, nem kevésbé fontos célkitűzése, hogy befolyást gyakoroljon az egészségpolitikára – jelentette ki Nagy Kálmán, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője napirend előtti felszólalásában.
Magyarországon az ápolás tragikus helyzetben van, évről évre csökken azoknak a száma, akik nappali tagozaton, vagy a munka mellett végzik el az ápolóképzésre jogosító iskolát. A főiskolai szintű, diplomát nyújtó képzésben részt vevők létszáma is jelentős mértékben megcsappant, ha minden hallgató sikeres nyelvvizsgát tesz, akkor Budapesten 13 diplomás ápoló végez az idén – mondta a képviselő.
A helyzet súlyosságát fokozza, hogy megszűnt Romániából és Szlovákiából a szakképzett ápolók beáramlása, az egészségügyi reform következtében a hazai ápolók nagy számban hagyják el a pályát – hangsúlyozta a kereszténydemokrata politikus. A kórházakban, klinikákon a betegágy mellett dolgozó ápolók rendkívül túlterheltek, a létszámhiány miatt általános gyakorlat, hogy az ápolók 12 órás műszakokban dolgoznak, a heti 40 óra helyett 48 órát. A szakma tragikus helyzetben van.
Nagy Kálmán az okok közül a bérek kérdését vetett fel. Kifejtette: a napi 10-12 órát dolgozó ápoló bruttó bére 100 ezer, a húsz éve betegágy mellett dolgozó ápoló bruttó bére 115-, a harminc éve betegágy mellett szolgálatot teljesítő ápolónő bruttó bére pedig mindössze 180 ezer forint.
Egy nővérnek hajnali 4-kor kell felkelnie, hogy reggel fél hatra bent legyen a munkahelyén, s hat órára átvegye az osztályt, 12 órán át, este hatig megállás nélkül dolgozik hetente négy napon át – mondta a képviselő. Ezeket a nővéreket akarja a kormány 65 éves korukig dolgoztatni. „De nem fogják, mert 65 éves korukra meg fognak halni” – fűzte hozzá indulatosan. Mint mondta, az ápolók megdolgoznak azért, hogy tisztességes bér és bizonyos privilégiumok illessék meg őket a társadalomban.
Nagy Kálmán a kormány szemére vetette, hogy évek óta egy fillérrel sem emelte az egészségügyben dolgozók bérét, s most a 13 havi bér elvételével még meg is rövidíti az amúgy is alacsony járandóságaikat. Felszólalásának végén arra kérte a kormányt, hogy a fenntartható betegellátás érdekében változtasson gyakorlatán, javítson az ápolók munkakörülményein, ismerje el az ápolók áldozatos munkáját, és rendezze a betegágyak mellett dolgozók bérét.
kdnp.hu
Ápolók Nemzetközi Napja és Florence Nightingale története
Május 12-én annak az angol nőnek a születésnapján tartják az ápolónők világnapját, aki kidolgozta a modern ápolási elveket és az ápolónői munkát megbecsült hivatássá tette. A jómódú családból származó Florence-t hiába próbálták szülei a „rangjának megfelelő”életre nevelni. A lány nem akart férjhez menni, szociális problémák iránt érdeklődött, rendszeresen látogatta a környékbeli családok betegeit, és bejárt a kórházakba. Később elvégzett egy három hónapos nővértanfolyamot, tanulmányozta a különböző kórházak ápolási szokásait, és 1853-ban kinevezték a Hospital for Invalid Gentlewomen főfelügyelőjének. Ott megvalósította elképzeléseit, ami mellett cikkeket, tanulmányokat írt az ápolónői munka és a kórházi környezet megreformálása érdekében.
Hamarosan Sidney Herbert hadügyminiszter felkérte, hogy vegyen részt a krími háború angol katonai kórházainak munkájában. Florence Nightingale 28 ápolónővel érkezett, és a szigorú higiéniai szabályok, valamint a jobb ellátás eredményeként a katonai kórházakban drámaian csökkent a halálozási arány. Munkássága elismeréseként 1883-ban Viktória királynő a „Royal Red Cross”-szal tüntette ki, 1907-ben pedig – első nőként – megkapta az "Order of Merit" (angol becsületrend) érdemrendet.
Magyarországon 1982 óta ünnepeljük Florence Nightingele születésnapját.
Forrás: kulturport.hu
