Az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslataikat ismertették a képviselők az előterjesztés részletes vitájában, hétfőn este a parlamentben. Kékkői Zoltán (Fidesz) azt hangsúlyozta: álláspontja szerint elszántság kérdése az, hogy a mezőgazdasági témájú módosító indítványokhoz megtalálják-e a fedezetet. Herényi Károly (MDF) közölte: indítványozzák, hogy a képviselők költségtérítésének átalányát 18 százalékos forrásadó terhelje. Tállai András (Fidesz) módosító javaslataival eltörölné a négyszázalékos különadót, felfüggesztené a kamatadó fizetési kötelezettségét, és az árfolyam nyereségadóját sem kellene fizetniük 2010 év végéig azok, akiknek ilyen megtakarításuk van.

Lefolytatták az Országgyűlésben a jövő évi büdzsét megalapozó egyes törvények módosításának részletes vitáját hétfőn. A módosító javaslatokról várhatóan a következő ülésen szavaznak a képviselők.

A parlament hétfőn módosította a Magyar Fejlesztési Bankról (MFB) szóló törvényt, ezzel a gazdálkodó szervezetek és az önkormányzatok forgóeszközhitelhez juthatnak az állami banktól.
  
Az Országgyűlés nem támogatta a KDNP-frakció kérését, hogy a Ház utasítsa el az alkotmányügyi bizottság egy eseti jellegű állásfoglalását. Az állásfoglalás szerint létszámának kilenc főre csökkenésével az MDF-frakció nem szűnt meg, mert a megszűnés bejelentésére biztosított háromnapos határidő célja a frakció fennmaradásának biztosítása. Salamon László (KDNP) szerint az alkotmányügyi bizottság tévesen értelmezte a házszabályt, mivel az egyértelműen kimondja a képviselőcsoport megszűnik, ha annak létszáma tíz fő alá csökkent.

Az Országgyűlés elfogadta a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény módosításához benyújtott, a kormány által támogatott módosító indítványokat. Az előterjesztés a támogatható civil szervezetek köréből kizárja például a pártok által alapítottakat.

A Ház ratifikálta azt a jegyzőkönyvet, amellyel Liechtenstein csatlakozott egy korábbi, az Európai Unió, az Európai Közösség és Svájc között létrejött megállapodáshoz.

Az Országgyűlés egységesen, 376 igen szavazattal fogadta el a környezet védelmének általános szabályairól, a természet védelméről, valamint egyéb törvények módosításáról szóló javaslatot, amely a határon átnyúló környezeti hatásokkal összefüggésben közösségi szintű elektronikus térinformatikai rendszert hoz létre.

Döntött a Ház a vasúti közlekedésről szóló törvény módosításáról is, amelyet 205 igen, 169 nem és 1 tartózkodás mellett fogadtak el.

A parlament 372 igen és 3 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el a hízott kacsából és libából előállított termékek védelméről szóló országgyűlési határozati javaslat támogatott módosító indítványait.

A Nemzeti Tehetség Program elfogadásáról, a Nemzeti Tehetség Program finanszírozásának elveiről, valamint a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum létrehozásáról és működési elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat támogatott módosító javaslatait egységesen, 375 igennel fogadta el a Ház.

Kérdések

Medgyasszay László, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője a Kérdések órájában arról érdeklődött, mit tesz a kormány az iskolagyümölcs-program érdekében. Felidézte: az Európa Bizottság javasolta, hogy a tagországok ingyenes gyümölcs- és zöldségosztást vezessenek be az iskolákban, a 2009-ben kezdődő programokhoz támogatást is nyújt az unió. Aggodalomra ad okot, hogy az unióban az alapötletet igyekeznek felhígítani, s akár banánra is vonatkozhatna az osztás, ami nem szolgálja a hazai termelők érdekeit.

Gőgös Zoltán a földművelésügyi tárca államtitkára válaszában azt mondta, hogy jelezték, nem értenek egyet a banánra való kiterjesztéssel, de van olyan uniós államhoz tartozó sziget, ahol kizárólag ezt a gyümölcsöt termesztik. Magyarország felkészül a program elindítására, van ehhez elegendő termék. Ez a program fontos és pozitív intézkedés lehet – jegyezte meg az államtitkár.

Azonnali kérdések

Szijjártó Péter (Fidesz) arról beszélt, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök októberben azt ígérte: a kormány leállítja a kommunikációs költekezést. Az elmúlt hét végén viszont napvilágra került, hogy a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) 1,2 milliárd forint értékben költött szerződést kommunikációs és PR kampányokra.

Puskás Tivadar, a Kereszténydemokrata Néppárt egészségügyi szakpolitikusa amiatt emelkedett szólásra, mert egy orvosi internetes portál szerint a betegelégedettségi teszten Magyarország tíz helyet lépett előre az európai rangsorban. A képviselő viszont arról számolt be, hogy egy munkatársa édesanyjának, aki gyakorlatilag járásképtelenné vált, 2011 januárjára adtak időpontot térdprotézis-beültetésre. A politikus azt kérdezte Székely Tamás egészségügyi minisztertől, hogy szerinte is hosszú-e a várólista.

A miniszter az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index 2008-as felméréséből idézve azt mondta, az előző listán 24. helyen álltunk, most viszont a 14. helyen. A kérdésre válaszolva közölte, hogy annál a betegnél, akinek több mint három évig kell várakoznia a műtétre, nem is biztos, hogy feltétlenül szükséges a beavatkozás. Hozzátette: a beteg megvizsgálása nélkül természetesen nem mondhat véleményt.
    
Demeter Ervin (Fidesz) arról beszélt, hogy az egri Markhot Ferenc kórház működtetésére kiírt pályázaton győztes Hospinvest Zrt. nem felelt meg a pályázati feltételeknek. Azt kérdezte a minisztertől, hogy az ÁNTSZ hogyan adhatta ki a szerződést, illetve az egészségügyi pénztár hogyan köthetett szerződést egy köztartozást felhalmozó céggel. Székely Tamás elmondta, hogy semmi szokatlan nem volt a működési engedély kiadásban illetve a szerződéskötésben. Közölte, hogy az APEH szerint a Hospinvest Zrt.-nek nincs köztartozása.
   
Pettkó András (MDF) azt kérdezte, hogy indokolt-e a kamat- és az árfolyamnyereség-adó fenntartása. Véleménye szerint a két adónem a megtakarítás ellen hat.

Leszavazták a parlamentben Kovács Tamás legfőbb ügyész interpellációra adott válaszát is. Gusztos Péter (SZDSZ) interpellációjában kifogásolta az RTL Klub riportere elleni ügyészségi eljárást. Kovács Tamás válaszát nemcsak az ellenzéki képviselő nem fogadta el, de a parlamenti többség sem: a szavazás során 171 igen szavazat mellett 101-en voksoltak nemmel, 94-en tartózkodtak.

Az Országgyűlés a szociális bizottság javaslatára elfogadta Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter kiegészített válaszát egy korábban leszavazott interpellációra. Zombor Gábor (Fidesz) október 6-án az idősotthonok normatív támogatása miatt interpellálta a tárcavezetőt, azt kifogásolva, hogy késedelmesen álltak fel az ápolási szükségletet megállapító bizottságok, emiatt sok idős ember maradt ki, illetve került később idősotthonba.

Soltész Miklós, a Kereszténydemokrata Néppár országgyűlési képviselője  a szociális bizottság kisebbségi véleményének ismertetésekor kijelentette: amit a miniszter elmondott, mind nagyon szép és jó, csak nem így működik, majd feltette a kérdést, honnan szerzi a miniszter az információit. Javasolta: „állítsák vissza a hetvenes-nyolcvanas években jól bevált gyakorlatát, amikor  egy-egy döntés után  hangulatjelentést kértek bizonyos emberektől, mert akkor legalább tudnák, hogy mi történik az országban. Akkor például pontosan tudnák, hogy a kormány döntése megnehezítette az idős emberek bejutását az idősotthonokba, hogy teljesen felesleges az ORSZI több száz millió forintért elvégzett felmérése, mert a kérelmek 85 százaléka jogosnak bizonyult, így kedvező elbírálásban részesült” – tette hozzá.

A kereszténydemokrata poltikus hangsúlyozta, a kötelező vizsgálat miatt az első félévebn kevesebben kerültek be az idősek otthonába, ennek következtében az intézmények kevesebb normatívát kaptak, így kevesebb pénz jutott az ellétottakra. A rászorulók megalázónak tartják a kötelező vizsgálatot – jegyezte meg. Soltész Miklós a törvényben előírt négyórás gondozási szükséglettel kapcsolatban kijelentette, hogy az szakmai szempontokból teljességgel kezelhetetlen, mert mi történik azokkal, akiknek 4 és fél órányi, öt órányi, tíz órányi gondozásra van szükségük? Ők több normatívát kapnak? – tette fel a kérdést, majd maga adta meg a választ: nem ad a kormány több normatívát, ebből adódóan a gondozási idő méricskélése teljesen értelmetlen.

Soltész Miklós arra is felhívta a miniszter figyelmét, hogy mivel a kormány jövőre tovább csökkenti az idősotthonoknak járó normatívákat, azok működésükben ellehetetlenülnek, s az intézményvezetők a legjobb szándékkal sem tudnak majd a törvényben előírt kötelezettségeiknek eleget tenni.

Ez az ex lex állapot pedig egészen addig fennmarad, amíg a kormány nem biztosítja a tisztességes idősellátás anyagi feltételét – jegyezte meg a képviselő, s hozzáfűzte, a maga részéről amíg a finanszírozást a kormány nem rendezi addig a minisztertől kapott választ sem tudja elfogadni.

A képviselők végül 189 igen, 180 nem szavazattal, két tartózkodás mellett hagyták jóvá a bizottság azon javaslatát, hogy fogadják el a miniszter kiegészített válaszát.

Áder János (Fidesz) arról beszélt, hogy Csornán naponta harmincezer jármű hajt át, ennek harminc százaléka teherforgalom. Hozzátette: a sokszori kormányzati ígéretek ellenére ebben az évben sem kezdődött el az elkerülő út építése.

Katona Kálmán (MDF) azt hangsúlyozta: a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kétmillió egységnyi szén-dioxid-kvótát adott el Belgiumnak. Hozzátette: a tranzakciót versenyeztetés nélkül, a nyilvánosság teljes kizárásával bonyolították, annyira titokban, hogy a kedvezményezett vevőt kivéve a többi potenciális vevő sem tudhatott a lehetőségről, nehogy felverjék az árat.

Napirend előtt

Nagy Kálmán, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője napirend előtti felszólalásában dátumokat és hozzájuk kapcsolódó eseményeket sorolva ismertette a Hospinvest Zrt.-nek az egri kórházhoz kapcsolódó történetét. Emlékeztetett arra, hogy a folyamatok végén a működtetésre az önkormányzat által kiírt pályázatra a cég sikerrel pályázott, idén szeptemberben megkapta az ÁNTSZ-től a működési engedélyt a kórházra, majd november 1-jétől vette át a kórház működtetését.

A londoni székhelyű EBRD-nek Gyurcsány Ferenc ajánlja a Hospinvestet, aztán az újjáépítési és fejlesztési bank be is száll az egészségügyi cég bizniszébe -  közölte Nagy Kálmán.  A KDNP-s honatya szerint nem véletlen, hogy a Hospinvest viszonylag könnyen átvette az egri Markhot Ferenc kórházat, noha e procedúra ellen hét peres és közigazgatási eljárás is zajlik. Egy kultúrországban egyetlen jogtalanság miatt felfüggesztené az eljárást, de Magyarország nem ilyen, a diktatúra áporodott levegője lengi be, ahol kézről-kézre adogatják az elvtársi cégeket – fogalmazott a képviselő. 

Az egészségügyi miniszter válaszában azt mondta, a képviselő által felsorolt folyamatban minden a hatályos jogszabályok szerint történt.

Sokkal elegánsabb lett volna, ha a miniszterelnök feláll, és azt mondja, hogy: bocsánat, tévedtem, nem lesz IMF-szerződés – közölte Varga Mihály. A Fidesz alelnöke szerint ugyanis a kormányfő végig arról beszélt, hogy majd egyszer bemutatják a kontraktust, ám most kiderült, hogy nincs ilyen szerződés. Gyurcsány szerinte az utóbbi időben kétszer is becsapta a népet, egyszer amikor azt mondta, hogy a válság nem gyűrűzik be az országba, másodszor amikor azt ígérte, hogy nem használják fel az IMF hitelt. Varga Mihály azt mondta, hogy Ukrajnában erről a parlament dönt és Pakisztánban is ezt tervezik, Magyarisztánban viszont nem divat az Országgyűlést tájékoztatni.

Herényi Károly (MDF) a múlt hét csütörtöki gazdasági csúcstalálkozó kapcsán pártja konkrét válságkezelő javaslatait ismertette. Mint mondta, szorgalmazzák, hogy az Országgyűlés és a pénzügyi kormányzat mindent tegyen meg az eurózónához történő mielőbbi csatlakozásért. Herényi Károly kitért arra is, hogy az MDF a 18 százalékos személyi jövedelemadó sávhatárát 1,7 millióról 2,2 millió forintra javasolja feltolni, a kieső bevételeket az áfa 2 százalékos növelésével pótolnák.

Magyarország és Szlovákia konfliktusában mind a két nemzet csak sérüléseket szenvedhet - hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfőn napirend előtt a parlamentben. A kormányfő Eörsi Mátyás (SZDSZ) felszólalására válaszolt, miután a liberális képviselő azt mondta, azért féltették a miniszterelnököt szombaton a szlovák miniszterelnökkel való találkozótól, mert azt látják, hogy a magyar kormány érdeke a kapcsolatok rendezése, azonban a szlovák partnereknél ezt nem így látják.
    
A Fidesz és a KDNP benyújtotta az Országgyűlésnek a szlovákiai magyarellenes megnyilvánulásokról szóló politikai nyilatkozattervezetet, de az egyelőre nem kerül a parlament napirendjére, a frakciók tovább egyeztetnek a dokumentum tartalmáról. Németh Zsolt, a külügyi és határon túli magyarok bizottságának fideszes elnöke a házbizottság hétfői rendkívüli ülése után hangsúlyozta: noha egyetértenek a magyar-szlovák kormányfői találkozón elfogadott közös nyilatkozattal, de abból több fontos kérdés kimaradt, ezért van szükség politikai nyilatkozatra is. Szili Katalin arról beszélt, hogy még a múlt héten abban maradtak: amíg a köztársasági elnök, a miniszterelnök és ő maga nem találkozik szlovák partnerével, addig ez a nyilatkozat nincs napirenden. Hozzátette: a frakciók most is egyetértettek abba, hogy a dokumentum tartalmát az öt pártnak közösen kell kialakítania.

Az Országgyűlés költségvetési bizottsága hétfőn az ellenzéki képviselők nem szavazataival elutasította, vagyis nem találta általános parlamenti vitára alkalmasnak a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló törvényjavaslatot. A bankmentőcsomag néven ismertté vált törvényjavaslatot csak a szocialista honatyák támogatták. Az ellenzéki képviselők úgy vélték, hogy az életbe lépése túlzott jogokat adna az államnak a pénzintézetek irányításában.