ELFOGADVA

A köztársasági elnök által Alaptörvény-ellenesség miatt visszaküldött, az Országgyűlés 2015. április 28-i ülésnapján elfogadott „Az állami földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról” szóló törvény.

A módosítások arra irányultak, hogy egységes tulajdonosi joggyakorlás valósuljon meg az állami tulajdonú földek esetében, és egységes hasznosítási elvek mentén történjen az állami földek hasznosítása. A törvénnyel lehetővé válik egyes, a Nemzeti Földalapba tartozó földterületek esetében a haszonbérleti szerződések felmondása, illetve előhaszonbérleti jogok megszüntetése. Utóbbi azokra is vonatkozik, amelyeket még a korábbi földtörvény hatálya alatt kötöttek. A jogszabályban umegmaradt az a rendelkezés is, amely szerint egyes, magántulajdonba került védett természeti területek kisajátításának határidejét 3 évvel meghosszabbítják. (Előterjesztő: földművelésügyi miniszter. Szövege: PDF.)

Az országgyűlés a törvények  módosítását, 112 igen szavazattal, 67 nem ellenében, tartózkodások nélkül elfogadta.

Egyes törvényeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakításával, valamint a költségvetési tervezéssel és gazdálkodással kapcsolatos módosításáról.

Döntött a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szervezeti átalakításáról az Országgyűlés, a hétfőn kezdeményezett és kedden elfogadott változtatás nyomán a szervezet a háromszintű kormányhivatalból kétszintű központi hivatallá alakul. A felső szinten lesz a központi irányítás, az alsó szinten pedig az állampolgárokkal, vállalkozásokkal közvetlen kapcsolatban álló megyei igazgatóságok.
A NAV a továbbiakban a Nemzetgazdasági Minisztérium alatti központi hivatalként működik és továbbviszi a rendvédelmi feladatokat, vezetője feladat és hatásköreit az NGM államtitkára és helyettes államtitkárai látják el. Megvalósul az adó- és vámigazgatási szerv integrációja, megszűnnek a regionális szervek, s összeolvad a 19-19 megyei, 3-3 fővárosi és 1-1 kiemelt adó- és vámigazgatóság. A másodfokú hatósági feladatkör ellátására fellebbviteli igazgatóság jön létre, a képzési intézet és a bűnügyi főigazgatóság pedig megszűnik önálló költségvetési szervként, a továbbiakban a NAV fejezetében szerepel. A területi szervek megnevezését, hatáskörét, illetékességét kormányrendelet szabályozza.
A módosítás érinti a költségvetés tervezésére vonatkozó rendelkezéseket és a közalkalmazottak fizetési fokozatának szabályosát és új elem, hogy a népegészségügyi termékadó fizetésére kötelezettek 10 százalékkal csökkenthetik kötelezettségüket egészségügyi témájú programok finanszírozásával. (Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF.)

Az országgyűlés a törvények  módosítását, 119 igen szavazattal, 62 nem ellenében, tartózkodások nélkül elfogadta.

A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú megállapodás kihirdetéséről.

Fő célja a nemzetközi adóügyi segítségnyújtás, a határon átnyúló adóelkerülés érdekében. A megállapodás alapján a pénzügyi információk automatikus cseréjére az államok illetékes hatóságai között meghatározott eljárásban, közös sztenderd alapján kerül sor évi rendszerességgel. Tartalmazza a jelentéstételi kötelezettség alá tartozó pénzügyi számlákat, megjelöli az információcsere határidejét és módját. A megállapodás-modell a tőkejövedelmekre, számlaegyenlegre terjed ki, hatálya alá tartozik a pénzügyi intézmények széles köre (bankok, biztosítók, befektetési alapok), valamint a magánszemélyek és más jogalanyok (vállalkozások, alapítványok) által birtokolt számlák is.(Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF.)

Az országgyűlés a törvények  módosítását, 178  igen szavazattal, 4 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Az Egységes Szanálási Rendszerhez kapcsolódó kormányközi megállapodás kihirdetéséről.

Az Egységes Szanálási Rendszer létrejötte a pénzügyi válságra adott egyik legfontosabb válasz annak érdekében, hogy az esetlegesen pénzügyi nehézségbe kerülő hitelintézetek szanálására, életképessé tételére ne költségvetési pénzekből, hanem túlnyomórészt a befektetők és nagybetétesek hozzájárulásából, ennek sikertelensége esetén az előre – a tagállamok hitelintézetei által – feltöltött pénzügyi alapból kerüljön sor.

Magyarország álláspontja  szerint az euroövezeti tagállamoknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy stabilizálják az euroövezet helyzetét. Az ehhez szükséges döntéseket azonban oly módon kell meghozni, hogy abban minden tagállam részt vehessen; illetve biztosítani kell, hogy ezek a válságkezelő lépések ne okozzanak zavart a belső piac működésében.

A visegrádi és közép-európai partnereinkkel folyatott szoros egyeztetés és a velük való közös fellépés eredményeként sikerült a tárgyalások során valamennyi kiemelt magyar érdeket érvényesíteni. Ezek a következők: a megállapodás rendelkezései Magyarországra nézve csak az euroövezethez vagy a bankunióhoz történő csatlakozástól kezdve legyenek kötelezőek; a megállapodás ezt megelőzően ne hozzon létre kötelezettséget a bankuniós döntés tekintetében, se tartalmi se ütemezés szempontból; a megállapodás megőrizze a lehetőséget, hogy egy esetleges bankuniós csatlakozás követően, Magyarországnak lehetősége legyen kilépnie egyenlő feltételek mellett.

A megállapodás aláírása és elfogadása nem keletkeztet kötelezettséget a Bankunióhoz történő csatlakozásra, illetve az ahhoz szükséges döntésre. Viszont lehetővé teszi a Bankuniós lépések nyomon követését, ami a megfelelő és egyenlő feltételek kialakítása, a magyar érdekek védelme érdekében elengedhetetlen.

Az Egységes Szanálási Rendszer létrejötte a pénzügyi válságra adott válasz annak érdekében, hogy az esetlegesen pénzügyi nehézségbe kerülő hitelintézetek szanálása, életképessé tétele ne költségvetési pénzekből, hanem túlnyomórészt a befektetők és nagybetétesek hozzájárulásából, ennek sikertelensége esetén az előre - a tagállamok hitelintézetei által - feltöltött pénzügyi alapból történjen.(Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF.)

Az országgyűlés a törvények  módosítását, 157  igen szavazattal, 24 tartózkodás kíséretében elfogadta.

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról.

2015. július 1-jén az új szolgálati törvény hatálybalépésével történelmi léptékű változás következett be a rendvédelem hivatásos állományú tagjainak életében. Hosszú évek várakozását követően, az új törvény 2002 óta nem látott mértékű illetményemeléssel jelentős változást hozott a mintegy 60 000 fős hivatásos állomány anyagi megbecsülése terén, amely mellett egy új elveken nyugvó előmeneteli rendszer is bevezetésre került.

A bérfejlesztés több lépcsős, ennek első üteme valósult meg 2015. július 1-jével. Az új előmeneteli rendszer szerinti besorolással és szükség szerint további, egyéni korrekciós intézkedéssel a hivatásos állomány valamennyi tagja részére állomány kategóriánként differenciált mértékű 30, 25, illetve 15 %-os illetményemelés került biztosításra, amelyet az elkövetkező négy évben további, átlagosan 5-5 %-os béremelés fog követni. A mostani. módosításának fő célja a 2016. január 1-jei illetményfejlesztés szabályainak meghatározása. (Előterjesztő: belügyminiszter. Szövege: PDF.)

Az országgyűlés a törvények  módosítását, 138 igen szavazattal, 15 nem ellenében, 28 tartózkodás kíséretében elfogadta.

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény, valamint ezzel összefüggésben egyes további törvények módosításáról.

Az egységes jogalkalmazás megteremtése érdekében vált szükségessé módosítás. Tartalmazza - többek között - a fiatalkorúak tekintetében a szabálysértési elzárás végrehajtás felfüggesztésének új jogintézményét, amely tovább szélesíti a bíróságok jogalkalmazói mozgásterét.

A Büntető Törvénykönyv szabályozásával párhuzamosan meghatározza a közérdekű üzem működésének megzavarásával elkövetett szabálysértések körét is. Az átlátható szabályozás megteremtése érdekében az egységes joggyakorlat elősegítése céljából pontosítja a közérdekű munkára vonatkozó rendelkezéseket, amely kiterjed a közérdekű munka végrehajthatóságának elévülésére, valamint a végrehajtással kapcsolatban a munkakötelezettség teljesítése érdekében az állami foglalkoztatási szerv előtti megjelenési és ismételt megjelenési kötelezettségre.

A jogszabály értelmében már a csekély mennyiségű, 10 grammot meg nem haladó új pszichoaktív szer birtoklása is szabálysértésnek minősül a jövőben. Rendelkezik arról is, hogy a jövőben a járművezetéstől eltiltás idejébe beleszámít a vezetői engedély helyszíni elvételétől, vagy a hatóságnál történő leadása napjától eltelt idő is. Újdonság, hogy a büntetőjoghoz hasonlóan a fiatalkorúak esetében lehetőség lesz a szabálysértési elzárás végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztésére. A felfüggesztés tartama egy hónaptól hat hónapig terjedhet. 

A nevesített közösségi joganyagból eredő jogharmonizáció megteremtése érdekében módosulnak a képviseleti jogra vonatkozó szabályok, valamint biztosított lesz a képviseleti jogokról történő lemondás lehetősége is. A nyilvántartásokhoz való közvetlen hozzáférés lehetőségét is megteremteni, annak érdekében, hogy a különböző hatóságok külön törvényben meghatározott feladataik, engedélyezési eljárásaik során közvetlenül hozzáférjenek az eljárásukhoz jogszabály által megkövetelt szabálysértési előéleti adatokhoz. (Előterjesztő: belügyminiszter. Szövege: PDF.) 

Az országgyűlés a törvények  módosítását, 142 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 26 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Egyes hatósági eljárások illetékének és igazgatási szolgáltatási díjának megszüntetéséről.

Számos igazgatási eljárás válik illetékmentessé,  az erkölcsi bizonyítvány kiállítása, és a személyazonosító okmányok pótlásának eljárása is ingyenessé válik az illetéktörvény módosítása által. Ugyancsak illetékmentesen állítják ki a jövőben a cégkivonatokat, a cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratokat, de térítésmentes lesz a vállalkozói igazolvány kiadása vagy az üzlet működési engedélyével kapcsolatos eljárás. A személyi igazolvány és lakcímkártya kiállításának illetéke is megszűnik, valamint az az eljárás, amely a családi állapot megváltozása miatti névváltozás okán indul, de az ellopott okmányokat is ingyenesen állítják ki újra, ahogy a mozgáskorlátozottak parkolási igazolványát is. Első alkalommal a jogosítványt is illetékmentesen kaphatja mindenki. (Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF. )

A változtatásokat országgyűlés 167 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 6 tartózkodás kíséretében elfogadta.

A kéményseprő-ipari tevékenységről és az ezzel, valamint a tűz elleni védekezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról.

A módosítás a kéményseprő-ipari tevékenység hosszú távú, zavartalan ellátásának biztosítása, az emberi élet védelme és a vagyonbiztonság érdekében született, a lakossági kéményseprő-ipari ellátást ingyenessé kívánja tenni.

A törvényjavaslat másik célja a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása révén a megváltozott uniós és hazai szabályozási előírások összhangjának megteremtése. Módosítja a tűzvédelmi szabályzat készítésére, valamint tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy vagy szolgáltatás igénybevételére kötelezettek körére vonatkozó hatályos rendelkezéseket is.(Előterjesztő: belügyminiszter. Szövege: PDF.)

Az országgyűlés a törvények  módosítását, 112 igen szavazattal, 39 nem ellenében, 25 tartózkodás kíséretében elfogadta.

A jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény módosításáról.

A módosítás elsődlegesen a hatályban lévő jogszabálynak az új irányelv rendelkezéseinek megfelelő kiigazítást célozza, másodsorban pedig az egyébként is szükséges lehetőségét felhasználja a jogszabályszöveg belső koherenciájának erősítésére, az eredeti jogszabály – változatlanul fennálló – céljainak eredményesebb elérését garantáló eljárások meghonosítására.  

Magyarországnak december 18-ig kell átültetnie a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásával kapcsolatos uniós irányelvet, ezt a célt szolgálja az azonos című magyar törvény módosítása is. A változtatás eddig hiányzó eljárásjogi rendelkezéseket is pótol, a többi közt a Magyarország javára, valamint Magyarországgal szembeni igények érvényesíthetősége érdekében, de tartalmazza csatlakozásunkat a belső piaci információs rendszerhez is. Ennek segítségével decembertől a hatóságok információt cserélhetnek a jogellenesen kivitt kulturális javakról. 
A visszaszolgáltatási eljárás indítására a tudomásra jutástól számított egy év helyett három évig van lehetőség a jövőben. A törvény által szabályozott ügyekben a Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ járhat el. A törvénybe emellett bekerült a  „kellő gondosság és körültekintés” kritériuma a kulturális javakat érintő ügyekben. (Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF.)

Az országgyűlés a törvénymódosítást, 164 igen szavazattal, 9 nem ellenében, tartózkodások nélkül elfogadta.

Egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról.

Hat jogszabályt módosít a törvénycsomag. Eszerint változik a bányászati, a távhő-szolgáltatási, az energiahatékonysági, továbbá az atomenergia-, a villamosenergia- és a földgáztörvény is. 
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosításának célja elsősorban a sugárvédelem érvényesítése érdekében szükséges szabályok megalkotása. Célja továbbá a hiányzó, talált és lefoglalt nukleáris és egyéb radioaktív anyagokra vonatkozó szabályok felülvizsgálata és korszerűsítése. Tartalmazza a hiányzó, talált és lefoglalt nukleáris és egyéb radioaktív anyagok fogalmának meghatározását, továbbá egyértelművé teszi, hogy ezen anyagokkal, valamint az ezen anyagok jogellenes birtoklásával kapcsolatos bejelentést követő intézkedéseket kormányrendelet határozza meg.

A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter tájékoztatásának biztosítása érdekében vált szükségessé.

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvényben szabályozott évenként megállapítandó, ún. pénzeszközök mértékére vonatkozó módosítási javaslat, valamint a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény jogalkalmazás során felmerült módosítási javaslat aktuális gondokat kíván orvosolni.

Az elszámolási rendszer egyszerűbbé és átláthatóbbá tétele érdekében megszűnik a fizikai allokáció, ez lehetővé teszi a tényadatokon alapuló utólagos elszámolást, így nem lesz szükség a terv és tény adatok eltéréséből fakadó korrekciókra, megnöveli a kereskedők és a fogyasztók mozgásterét portfóliójuk összeállításában.

Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény energetikai auditálással kapcsolatos módosítások a szabályok egységes értelmezését szorgalmazza, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása pedig kisebb, jogtechnikai jellegű pontosításokat tartalmaz. (Előterjesztő: nemzeti fejlesztési miniszter.  Szövege: PDF.)

Az országgyűlés a törvények  módosítását, 111 igen szavazattal, 33 nem ellenében, 29 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés során a fogyasztók védelme érdekében szükséges egyes törvények módosításáról.

A törvénymódosítás elsősorban a csaló termékbemutatók ellen  szól. Három törvényt érint: módosult a kereskedelemről szóló szabályozás, kiegészültek a gazdasági reklámtevékenységről, valamint a hitelintézetekről szóló jogszabályok. A változások értelmében az árubemutatóval egybekötött termékértékesítést folytató vállalkozások ügyfélszolgálatot lesznek kötelesek fenntartani, és telefonos  elérhetőséget is biztosítaniuk kell. (Előterjesztő, KDNP: dr. Semjén Zsolt, Harrach Péter, dr. Latorcai János, dr. Rubovszky György, dr. Aradszki András, dr. Seszták Miklós, dr. Rétvári Bence, dr. Vejkey Imre.  Szövege: PDF)

Az országgyűlés a törvények  módosítását, 171 igen szavazattal, 3 tartózkodás ellenében elfogadta.

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról.

A törvénymódosítás azt a helyzetet kívánja rendezni, amikor egy követelést egy másik követelés biztosítása érdekében elrendelt bűnügyi zárlat (büntetőeljárási törvény szerinti zár alá vétel) keretében lefoglaltak és – mint már esedékessé vált követelést – a fedezetbiztosítás keretében a végrehajtói letéti számlára befizettek.

A módosítás szerint a csődeljárásban ezeket a követeléseket a vitatott követelések között veszi nyilvántartásba a vagyonfelügyelő, a felszámolási eljárás kezdeményezésének pedig akadályát képezi a jelzett helyzet. Ha pedig az eljárás már olyan szakaszban van, hogy már elrendelték a felszámolást, a bíróság a felszámolási eljárást hivatalból felfüggeszti, mindaddig, amíg a büntetőeljárásban el nem dől, hogy feloldja-e a bíróság a zár alá vételt vagy a követelés megfizetése tárgyában hoz döntést. Ezekben az esetekben a felszámoló kirendelését az eljárás felfüggesztése miatt nem kell visszavonni, és a törvényjavaslat szabályozza a felszámoló jogait, kötelezettségeit a felfüggesztés időtartama alatt.

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII . törvény  módosítására azért kerül sor, hogy átutalási végzés meghozatalára a jelzett esetben ne kerülhessen sor, a végzés meghozatalára irányuló eljárásban ugyanis az adós nem vesz részt, a követelés időközbeni teljesítésére vonatkozó kifogással nem tud élni. (Előterjesztő, Fidesz: Csizi Péter, Bánki Erik, dr. Vas Imre. Szövege: PDF )

Az országgyűlés a törvények  módosítását, 111 igen szavazattal, 34 nem ellenében, 29  tartózkodás kíséretében elfogadta.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosításáról.

Az elmúlt években a kötelező gépjármű felelősségbiztosítást kínáló egyes biztosítók az új biztosítási időszakra kedvezőbb ajánlatot csak az új ügyfelek részére tettek, így régi ügyfeleik szerződése az újakhoz képest rosszabb feltételekkel módosult. Az Országgyűlés a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény módosításával arra kötelezte a biztosítókat, hogy meglévő ügyfeleiknek jövőre már nem kínálhatnak az új ügyfeleknek kínáltnál hátrányosabb díjtarifát. A parlament arra is kötelezte a biztosítókat, hogy honlapjukon és az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeikben folyamatosan tüntessék fel ezt a változást. (Előterjesztő, Fidesz: Balla György, dr. Gulyás Gergely, Bánki Erik, Gyopáros Alpár. Szövege: PDF.)

Az országgyűlés a törvények  módosítását, 136 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 34  tartózkodás kíséretében elfogadta

Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény és egyes törvények módosításáról.

A jogszabály egyrészt jogharmonizációs célú módosításokat tartalmaz a pénzügyi számlákra vonatkozó automatikus nemzetközi információcsere területén, különösen az adatszolgáltatási és átvilágítási szabályoknál, hogy csökkentsék az adóelkerülést. Lehetővé válik, hogy az egyes bejelentési és  adtaszolgáltatási kötelezettségek késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése esetén az állami adóhatóság a pénzintézetet mulasztási bírsággal sújtsa. A pénzintézeteknek az adatszolgáltatási kötelezettségüket először 2017. június 30-ig kell teljesíteni az állami adóhatósághoz, ugyanis legkésőbb 2016. december 31-ig kell átvilágítaniuk a magánszemélyek egymillió dollárt meghaladó egyenlegű számláit.

A törvény több ponton is módosítja a szerencsejáték-törvényt is. A szerencsejáték szervezője ezentúl nyilvántartást vezethet azokról a játékosokról, akik súlyosan megszegték a szabályokat és kitiltották őket az játékból. Az adatokat hat évig kell megőrizni.
50 ezer-500 ezer forintról 100 ezer-10 millió forintra emelkedik a bírság olyan esetekben, ha a játékszervező eltér a jóváhagyott játéktervtől.
A módosítás egyértelművé teszi, hogy a több kaszinóval rendelkező a kaszinóinak és online kaszinóinak tiszta játékbevételét havonta összevontan, göngyölítve állapítja meg, ennek során a koncessziós díj göngyölített, kumulált levonására nincs lehetőség, a koncessziós díjnak minden tárgyhónapban csak az adott tárgyhónapra eső arányos része vonatható le.

A törvényalkotási bizottság javaslatára került be a jogszabályba, hogy 2016. január 1-től nemcsak a játékkaszinók, hanem az online játékkaszinók játékadójának 3 százalékát is játékosvédelmi célra kell fordítani. 
A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosításával a külföldi jackpot rendszerből származó jövedelem adóköteles lesz. Egy, az Európai Unió Bírósága által hozott ítélet miatt 60-ról 50 százalékra csökken a bírság mértéke, ha valaki nem tölti ki megfelelően a nyilatkozatot 50 000 eurót meghaladó összegű készpénzről, ha belép az EU-ba. (Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF. )

Az országgyűlés a törvények  módosítását, 116 igen szavazattal, 58 nem  ellenében, 1 tartózkodás kíséretében elfogadta.

A pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény módosításáról.

Az Országgyűlés  köztestületté minősítette a jelenleg konzultatív testületként működő, hat szakmai szervezetet tömörítő Pálinka Nemzeti Tanácsot, amelynek így hatásköre nyílt a pálinkák származásának és minőségének ellenőrzése. Közfeladatává vált az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező pálinka, törkölypálinka termékleírások betartásának vizsgálata, az uniós földrajzi jelzés oltalommal összefüggő jogérvényesítés, valamint a jogsértőkkel szembeni fellépés is. (Előterjesztő: földművelésügyi miniszter. Szövege: PDF.)

Az országgyűlés a törvény módosítását, 145 igen szavazattal, 5 nem  ellenében, 25 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Egyes honvédelemi tárgyú törvények módosításáról.

A módosítás fontos célja, hogy a honvédelemért felelős miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok, valamint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat létesítményei, illetve a Magyar Honvédség fokozott védelmét igénylő létesítményei  védelmét fegyveres biztonsági őrség vagy – az új jogintézményként létrehozásra kerülő – honvédelmi célú fegyveres őrség láthassa el.

A javasat a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésével kapcsolatosan a rendelkezésre álló személyi feltételek objektív nagyságára és az elvégzendő feladatok jelentős mennyiségére tekintettel szükségesnek tartja a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény alapvető jogok gyakorlására vonatkozó fejezetének kiegészítését, a kivételes és speciális feladatellátás személyügyi kereteinek rugalmasabbá tételét.  Lehetővé teszi, hogy a katonai szolgálat megszervezéséért felelős elöljárók felfüggesszék a vezénylésre, a szolgálatteljesítési időre, valamint az ezekhez kapcsolódó illetményelemekre vonatkozó rendelkezéseket a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben, illetve a katasztrófavédelemmel összefüggésben a feladatot vállaló állománynál. 
A törvényváltoztatás fontosnak tartja, hogy a Magyar Honvédségnél foglalkoztatott, a katasztrófavédelmi vagy egészségügyi válsághelyzeti feladatokban, valamint a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésében személyesen közreműködő közalkalmazottak munkaidejére vonatkozó rendelkezések is  több rugalmasságot biztosítsanak e feladatok biztonságos ellátásához. (Előterjesztő: honvédelmi miniszter. Szövege: PDF.)

Az országgyűlés a törvények  módosítását, 114 igen szavazattal, 36 nem  ellenében, 24 tartózkodás kíséretében elfogadta.

A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosításáról.

A javaslat szövegpontosítást tartalmaz az értelmező rendelkezésekben annak érdekében, hogy a hadigondozási ellátást a Magyarország a magyar állam érdekében veszteséget szenvedetteknek támogatást nyújtson. Célja, egy még méltányosabb rendszer kialakításával,  hogy minden igénylő számára biztosított legyen a kétfokú a jogorvoslati rendszer. A határon túli magyar állampolgárságú kérelmezők esetében például a másodfokú hadigondozási hatósági jogkört a honvédelemért felelős miniszterhez telepíti. (Előterjesztő, Fidesz: Lázár János, L. Simon László, dr. Kovács Zoltán. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a változtatásokat 174 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 1 tartózkodás kíséretében elfogadta.

A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról.

A Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény  módosítása a Magyar Művészeti Akadémia kultúrstratégiai szerepének megerősítését hivatott szolgálni. A változtatás értelmében az NKA alelnökét a szakminiszter ezentúl az MMA-elnök véleményének kikérésével nevezi ki. Változás az is, hogy a Nemzeti Kulturális Alap Bizottság - amely az NKA elnökéből (a miniszterből), az alap alelnökéből és a tagokból áll - tagjait kik javasolják. Jelenleg a tagok felét a miniszter saját hatáskörében, másik felét pedig az érintett szakmai szervezetek javaslata alapján bízza meg. Ez úgy módosul, hogy a tagok egyharmadát a miniszter saját hatáskörében, egyharmadát az MMA, további egyharmadát pedig az érintett szakmai szervezetek javaslata alapján nevezi ki.

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény módosításának elsődleges jogalkotói szándéka, hogy az eddig törvényben nem szabályozott, a könyvtári állomány nyilvántartásáról, az állomány ellenőrzéséről és a könyvtári dokumentumoknak a könyvtári állományból történő kivezetéséről szóló alapvető szabályozás új -  törvényi - alapokra kerüljön.

A javaslat tartalmazza ezen túlmenően a kiadványok kötelespéldányainak – az elektronikus kiadványokra is kiterjedő – szolgáltatására vonatkozó új, a hatályos rendelkezéseknél pontosabb szabályokat, továbbá a muzeális intézmények gyűjtési tevékenységére és gyűjtőkörére vonatkozó szabályozás kiegészítését.

Rendelkezik továbbá a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Francia Köztársaság Kormánya között Párizsban, az 1970. évi február hó 17. napján aláírt, a filmek együttes készítéséről és filmek cseréjéről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 1970. évi 33. törvényerejű rendelet deregulációjáról. (Előterjesztő: emberi erőforrások minisztere. (Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a változtatásokat 134 igen szavazattal, 41 nem ellenében, tartózkodások nélkül elfogadta.

Az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása szándéka szerint megteremti a felsőoktatásban a rugalmasabb bérezés lehetőségét.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény módisítása javaslatot tesz a diákigazolvány elektronikus kártyaként való kibocsátáshoz szükséges szabályokra.

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítás célja a felsőoktatási intézményhálózat racionalizálása, Magyarország térszerkezetéhez igazodó, a minőségjavulás irányába ható, versenyhelyzetet teremtő intézményrendszer kialakítása.

A javaslat tisztázza a duális képzéshez kapcsolódó, valamint a közösségi felsőoktatási képzési központok működésével kapcsolatos egyes, gyakorlatban felmerült kérdéseket.

A felsőoktatásra vonatkozó stratégiai célkitűzések a doktori képzés átalakítását, a fokozatszerzés hatékonyságának növelését, valamint a tudományos utánpótlás biztosítását kiemelt területként kezelik.

A módosítás további célja, hogy az ipari, vállalati kapcsolatok, együttműködések erősödéséből származó tudományos és anyagi „haszon” elsősorban ne az állami felsőoktatási intézmények által alapított gazdasági társaságoknál, hanem közvetlenül a szigorúbb elszámolási kötelezettségeket teljesíteni köteles költségvetési szervi formában működő intézményeknél jelenjen meg.  (Előterjesztő: emberi erőforrások minisztere.Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a változtatásokat 109 igen szavazattal, 9 nem ellenében, 51 tartózkodás kíséretében elfogadta

Magyarország Kormánya és a Koszovói Köztársaság Kormánya között a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló szerződés kihirdetéséről.

Az egyre bővülő magyar és koszovói gazdasági és jogi kapcsolatok indokolják a kölcsönös bűnügyi jogsegélyegyezmény megkötését Magyarország és a Koszovói Köztársaság között, melynek célja a két ország közötti bűnügyi eljárási jogsegélyforgalom jogi kereteinek megteremtése. Az egyezmény alkalmazása egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi a két ország között a bűnügyi együttműködést és elősegíti a nemzetközi bűnözés elleni hatékonyabb fellépést.

Az egyezmény az általános szabályok mellett speciális szabályokat is tartalmaz az alábbi jogsegélyekkel kapcsolatban: tárgyak felkutatása és lefoglalása; tárgyak, ügyiratok és okiratok átadása és visszaadása; idézések és eljárási ügyiratok kézbesítése; tanúk, szakértők és terheltek megjelenése; videokonferencia útján történő kihallgatás vagy meghallgatás; a fogva tartott személyek ideiglenes átszállítása tanúként való megjelenés céljából; büntetőeljárás átvétele; bűnügyi nyilvántartás alapján történő tájékoztatás; igazságügyi információk megküldése. (Előterjesztő: igazságügyi miniszter. Szövege: PDF. )

Az országgyűlés a javaslatot 175 igen szavazattal, ellenszavazatok és tartózkodások nélkül elfogadta.

Magyarország és a Kazah Köztársaság között létrejött, az elítélt személyek átszállításáról szóló egyezmény kihirdetéséről.

Az egyre bővülő magyar és kazah gazdasági és jogi kapcsolatok indokolják az elítélt személyek átszállításáról szóló egyezmény megkötését Magyarország és a Kazah Köztársaság között. Az egyezmény alkalmazása egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi a két ország között az elítéltek átszállítására irányuló eljárást, annak érdekében, hogy az elítéltek társadalomba történő visszailleszkedésének elősegítése céljából saját államukban tölthessék le végrehajtandó büntetésüket. Az egyezmény egyes cikkei megfelelnek a modern átszállítási egyezmények nemzetközileg elfogadott rendelkezéseinek, valamint a hatályos magyar jogszabályoknak. (Előterjesztő: igazságügyi miniszter. Szövege: PDF.)

Az országgyűlés a javaslatot 182 igen szavazattal, ellenszavazatok és tartózkodások nélkül elfogadta.

Magyarország és a Kazah Köztársaság között létrejött kiadatási egyezmény kihirdetéséről.

Az egyezmény alkalmazása egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi majd a két ország között a kiadatási eljárást és elősegíti a nemzetközi bűnözés elleni hatékonyabb fellépést. Egyes cikkei megfelelnek a modern kiadatási egyezmények nemzetközileg elfogadott rendelkezéseinek, valamint a hatályos magyar jogszabályoknak. (Előterjesztő: igazságügyi miniszter. Szövege: PDF.)

Az országgyűlés a javaslatot 182 igen szavazattal, ellenszavazatok és tartózkodások nélkül elfogadta.

Magyarország és a Kazah Köztársaság között a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény kihirdetéséről.

Az egyezmény alkalmazása egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi a két ország között a bűnügyi eljárási jogsegélyek teljesítését és elősegíti a nemzetközi bűnözés elleni hatékonyabb fellépést.  Egyes cikkei megfelelnek a modern bűnügyi jogsegély egyezmények nemzetközileg elfogadott rendelkezéseinek, valamint a hatályos magyar jogszabályoknak. (Előterjesztő: igazságügyi miniszter. Szövege: PDF .)

Az országgyűlés a javaslatot 176 igen  szavazattal, ellenszavazatok és tartózkodások nélkül elfogadta.

ELUTASÍTVA

A gyermekvállalás és a munkavállalás kedvezőbb összehangolását segítő intézkedésekről.

Előterjesztő: Szelényi Zsuzsanna, (független). Szövege: PDF.

Az országgyűlés a tárgysorozatba vételt  62 igen  szavazattal, 106 nem kíséretében elutasította.

Magyarország Alaptörvényének hatodik módosításáról.

 A Jobbik képviselőcsoportjának kezdeményezése. Szövege: PDF. Előterjesztők: Vona Gábor, Apáti István, Z. Kárpát Dániel, dr. Staudt Gábor.

A gyermekéhezés felszámolásának megalapozása érdekében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról.

Az MSZP képviselőcsoportjának kezdeményezése. Szövege: PDF. Előterjesztők:Tóbiás József, Bangóné Borbély Ildikó, Korózs Lajos, Lukács Zoltán, dr. Harangozó Tamás, dr. Tóth Bertalan, Demeter Márta, Gőgös Zoltán, Gúr Nándor, Harangozó Gábor István, Heringes Anita, dr. Hiller István, Horváth Imre, dr. Józsa István, Kiss László, Kunhalmi Ágnes, dr. Legény Zsolt, Mesterházy Attila, dr. Molnár Zsolt, Szabó Sándor, dr. Szakács László, Teleki László, Tukacs István, Velez Árpád, dr. Varga László, Hiszékeny Dezső, Burány Sándor, dr. Bárándy Gergely.

Az országgyűlés a tárgysorozatba vételt  64 igen  szavazattal, 99 nem kíséretében elutasította.

A Honvéd Egészségpénztár önhibájukon kívül kárt szenvedett tagjainak megsegítéséről.

Az MSZP képviselőcsoportjának kezdeményezése. Szövege: PDF. Előterjesztők: Demeter Márta, Tóbiás József, dr. Tóth Bertalan, Gőgös Zoltán, dr. Szakács László, Bangóné Borbély Ildikó, Tukacs István, Gúr Nándor, Heringes Anita, Kiss László, dr. Legény Zsolt, Teleki László, dr. Varga László, Velez Árpád.

Az országgyűlés a tárgysorozatba vételt  63 igen  szavazattal, 97 nem és 3  tartózkodás kíséretében elutasította.