Mérséklődött a népességfogyás

A devizahitelek forintosításáról, a népességfogyás mérsékléséről, és a jövő évi költségvetésről is szó volt hétfőn az Országgyűlésben. Aradszki András arra hívta fel a figyelmet, hogy az előző év azonos időszakához képest 2014 első nyolc hónapjában mérséklődött a népességfogyás, a természetes fogyás üteme 4,1 ezrelékről 3,4 ezrelékre csökkent. Firtl Mátyás a babakötvény öngondoskodást ösztönző hatására kérdezett rá. Orbán Viktort öten is kérdezték.

kdnp.hu
Forrás: MTI

Kövér László házelnök az ülés elején megkérte a Ház munkáját segítőket, hogy a „fölös számú zászlókat távolítsák el”. A terembe ugyanis a szocialisták egy magyar és egy uniós zászlót hoztak be. Én megértem, hogy szocialista képviselőtársaim mindig csak valamilyen színű zászlóval tudják elviselni a nemzeti lobogót, hol vörössel, hol kékkel. De az a helyzet, hogy most ez a magyar nemzeti parlament, itt a magyar nemzeti lobogónak van helye. Majd hogy ha egy másik nemzeti parlament ülésezik itt, akkor más lesz a rend – indokolta Kövér László azt, miért vitette ki az uniós zászlót az MSZP-frakció széksorai mögül.

Napirend előtt

Aradszki András (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy az előző év azonos időszakához képest 2014 első nyolc hónapjában mérséklődött a népességfogyás, a természetes fogyás üteme 4,1 ezrelékről 3,4 ezrelékre csökkent. Véleménye szerint szavakban sokan harcra keltek a népességfogyás ellen, de gyakorlati és valós eredményt a 2010 előtt hozott döntések nem hoztak, sőt a szocialista kormányok családellenes intézkedései rontottak is a helyzeten. Mint mondta, a 2010 után a kormány a többi között a munkahelyvédelmi akcióterv kidolgozásával, a gyes és a gyed idejének visszaállításával, a családi adókedvezmény kiterjesztésével érte el a fordulatot. Veresné Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és ifjúságügyért felelős államtitkára az adatokat értékelve célként jelölte meg, hogy a vágyott gyermekek megszülessenek. Szerinte ehhez kiszámítható, hosszú távú család- és népesedéspolitikát kell folytatni. Mint mondta, az elmúlt négy évben 700 milliárd forinttal többet költöttek a családokra, mint azt megelőzően, de nem álltak meg. Hozzátette: lesz házassági adókedvezmény, családi otthonteremtési kedvezmény, folytatódnak a bölcsődeépítések.
    
Rogán Antal elmondta, hogy a bankok elszámoltatásával, a devizahitelek forintosításával, a fair bankokról szóló törvénnyel egy tipikus hitelesnek, akinek 43 ezer svájci frankot (6,8 millió forintot) vett fel és 2014-ben tőketartozása 8,8 millió forint, az elszámoltatás után a tőketartozása 7 millió forintra csökken, törlesztőrészlete a jelenlegi 91 ezerről pedig 65 ezer forintra. A nap folyamán tartandó tüntetésekről közölte, fontos dolog, hogy az emberek az utcán elmondhatják a véleményüket és nem jár érte szemkilövés. Répássy Róbert válaszában azt kérte, hogy az emberek ne higgyék el, hogy csak egy törvény - a forintosításáról szóló - határozza meg a devizahitelesek sorsát, hiszen az Országgyűlés az eddig már elfogadottakkal együtt hét törvényben rendezi ezt a kérdést.

Schmuck Erzsébet (LMP) értékelése szerint a kormány becsapta a devizahiteleseket, ismét a bankok oldalára ált azzal, hogy napi árfolyamon forintosítja kötelező módon a devizahiteleket. Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, hogy több lépést is tettek a devizahitelesek érdekében. Megállapították a tisztességtelen szerződési feltételeket, majd döntöttek a bankok elszámoltatásáról, és benyújtották a fair bankokról és a forintosításról szóló javaslatokat. Először csökken a tőketartozás, majd a törlesztőrészlet, és ezt az eredményt fogják átváltani forintra.
          
Volner János (Jobbik) szerint a 2014-es büdzsé a régi megszorítások és új adók költségvetése. Azt kérdezte a kormánytól, hányat helyeztek hatályon kívül a szocialisták által bevezetett hat megszorító csomagból. Termelést támogató adórendszer bevezetését szorgalmazta. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában a megszorító csomagok visszavonására példaként hozta fel a rezsicsökkentést, az életpályamodelleket, a nyugdíjak reálértékének megőrzését, de ide sorolta a devizahitelesek megmentését is. Álláspontja szerint lehet, hogy az adók száma nőtt 2010-hez képest, de az adóterhelés 41 százalékról 38-39 százalékra csökkent.

Tóbiás József (MSZP) azt mondta a kormánypárti képviselőknek, ne csodálkozzanak, hogy a közfelháborodás miatt tüntetés van hétfőn Budapesten és további 20 városban. Még a mindig nem tisztázták az adóhivatal vezetőjének esetleges érintettségét egy korrupciós ügyben. Tállai András szerint a népnek igaza volt április 6-án, május 25-én és október 12-én is, a nap folyamán tartandó tüntetéseket pedig a kormány tiszteletben tartja, az ott elhangzó véleményeket figyelembe veszik. Az amerikai kitiltási ügy kapcsán azt mondta, ha ilyen kritikusak a szocialisták, akkor miért nem kérik meg Hiszékeny Dezsőt, hogy távozzon a frakcióból, amikor őt a hatóság meggyanúsította egy konkrét ügyben.

+++

A képviselők 144 igen és 25 nem szavazattal döntöttek arról, hogy az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásáról szóló törvényjavaslatot kivételes eljárásban tárgyalják meg. Az összevont vitát a házszabály szerinti időkeretek megduplázásával november 21-én tartják, a zárószavazás pedig november 25-én lesz. A jövő évi központi költségvetésről szóló javaslatot harmincórás időkeretben tárgyalják, erről 147 igen, 24 nem és 1 tartózkodással határoztak a képviselők.

Öten is kérdezték Orbán Viktort

Jövőre megalkotják az ágazatban dolgozókkal egyetértésben a szociális ágazat életpályarendszerét – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés hétfői ülésén. A miniszterelnököt öten kérdezték az azonnali kérdések órájában.

A kormányfőt a kérdéskörről a jobbikos Sneider Tamás faggatta, aki kifogásolta a dolgozók alacsony bérét. Orbán Viktor azt hangoztatta: 2010-ben azzal a céllal kezdték meg a kormányzást, hogy a közjó érdekében dolgozók élethelyzetén javítsanak, s nem lehet vitatni, hogy ne dolgoztak volna ezen. A gazdaság fejlődésének ütemében csak lépésekben tudnak haladni: elsőként a pedagógus életpálya-modell bevezetése történt meg, jövőre az egyenruhások követik őket és megkezdődtek az egyeztetések a szociális ágazatban is. Jelezte azt is: az ágazati bérpótlék a jövő évi költségvetési javaslatban is szerepel, bár nem ez lesz a végleges megoldás.
    
Az MSZP-s Gőgös Zoltán "luxusáfa az élelmiszerekre" címmel tette fel kérdését, amire Orbán Viktor azt felelte: a párbeszéd előfeltétele az őszinteség, de kérdésnek már a címe sem igaz, mert az áfakulcs nem változik, ezért szerinte a képviselő valótlant állított. Ha Gőgös Zoltán azt mondja, hogy 33 százalékos lesz az áfakulcs, akkor azzal megtéveszti az embereket. Hozzátette, senki nem akarja felemelni az élelmiszerek áfakulcsát.
    
A miniszterelnök az ülésen gratulált Ózd újonnan megválasztott jobbikos polgármesterének, majd az összes parlamenti párt nevében visszautasította a jobbikos Mirkóczki Ádám szavait, miszerint bárki is a zsarolásra építette volna a kampányát. Azt is megjegyezte: azt a megközelítést nem tudja támogatni, hogy kiküszöböljék a választások utáni jogorvoslatot. Szólt arról is, hogy a jövőben az átláthatóság és számonkérhetőség jegyében arra kell felkészülni, hogy az egymillió eurós összköltségű beruházásokhoz a vállalkozásoknak objektív kritériumok alapján nyújtanak támogatást. Az egyszerű és átlátható forráselosztáshoz tartozik, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program esetén dedikált, kormányhatározatban kihirdetett forráskereteket határoznak meg a megyéknek és a megyei jogú önkormányzatoknak. Emellett ténynek nevezte, hogy az előző négyéves ciklus során a szocialista polgármesterek által vezetett XIII. kerülettől 1 milliárd 44 millió, Tiszaújvárostól 1,324 milliárd, Szegedtől pedig 25,1 milliárd adósságot vállalt át a kormány. Hozzátette, hogy a jobbikos Fülöp Erik által vezetett Tiszavasváritól 693 millió forintot vállaltak át.
    
A miniszterelnök a szocialista Harangozó Tamás illiberális államot érintő felvetéseire reagálva azt is leszögezte: soha senki nem vádolta azzal, hogy átlépte volna a miniszterelnöki hatalomgyakorlás jogszabályokban rögzített határait és ez nem is áll szándékában. Kijelentette: a kormánytöbbség többedik alkalommal érdemelte ki a választópolgárok bizalmát, s nem azt tartja a kérdésnek, hogy ő mit akar vagy mit gondol az alkotmányosságról, hanem hogy az emberek mit gondolnak. Ezt elmondták 2010-ben, majd 2014-ben három alkalommal - tette hozzá Orbán Viktor, arra kérve a képviselőket: maradjunk inkább a választópolgárok értékítéleténél.
    
Schiffer András (LMP) azt vetette fel: egy, az önkormányzati választás előtt hozott jogszabály értelmében jelentősen csökkent a kistelepülési polgármesterek bére, de amit gyanítottunk, az úgy látszik, már valóság, a fideszes jelöltek valamit már előre tudtak, hogy meg fog emelkedni az illetmény. Orbán Viktor válaszában kijelentette: el kívánja oszlatni a vádat, mintha a kormányoldal annak tudatában csökkentette volna le a fizetéseket, hogy azt az önkormányzati választás után visszaemelik, miközben erről csak a kormánypártiak tudtak volna. Hangsúlyozta: a látszatát is el kívánja kerülni egy előre megkomponált átverésnek, és arról biztosította a képviselőt: a kormány nem támogatja azt az indítványt, amely megváltoztatná a 2012-ben elfogadott rendszert, ide értve a bérezést is. Visszautasította azt a megoldást, hogy ahol nincs elég munkahely, ott az önkormányzathoz vegyék fel az embereket. A jogkörbővítésről szólva azt mondta: annak minden elemét már korábban, a választás előtt bejelentették.

+++

Harangozó Tamás (MSZP) az illiberális demokrácia mibenlétét firtatta, amelyre Orbán Viktor válaszában leszögezte: nem felel meg a tényeknek, hogy korlátlan lenne a hatalma, azzal pedig soha senki nem vádolta, hogy a miniszterelnöki hatalomgyakorlás jogszabályokban rögzített határát átlépte volna és nem is áll szándékában. Harangozó Tamás viszonválaszában a Cosa Nostrához hasonlította a rendszert, amely nem az emberekért tesz, csak a pénz és a hatalom számít neki. A miniszterelnök azt felelte: a durvaságnak a parlamentben sincs alsó határa, és arra kérte a szocialista képviselőt, gondolja át, helyénvaló-e maffiának nevezni egy olyan kormánytöbbséget, amely többedik alkalommal kiérdemelte a választópolgárok bizalmát.
 
A jobbikos Sneider Tamás bírálta, hogy a szociális ágazatban dolgozók alacsony fizetést visznek haza. A miniszterelnök válaszában pontosnak nevezte a helyzetleírást. Kifejtette: 2010-ben azzal a céllal kezdték meg a kormányzást, hogy a közjó érdekében dolgozók élethelyzetén javítsanak, és nem lehet vitatni, hogy ne dolgoztak volna ezen. A gazdaság fejlődésének ütemében csak lépésekben tudnak haladni: elsőként a pedagógus életpálya-modell bevezetése történt meg, jövőre az egyenruhások követik őket és megkezdődtek az egyeztetések a szociális ágazatban is – sorolta a kormányfő. Jelezte azt is: az ágazati bérpótlék a jövő évi költségvetési javaslatban is szerepel, bár nem ez lesz a végleges megoldás.
 
Hoffmann Rózsa arra várt választ, látszanak-e már a gyed extra bevezetésének eredményei? Elmondta, ennek lényege, hogy lehetővé teszi a munkavállalást az egyévesnél nagyobb gyermeket nevelő édesanyák számára. Kitért arra is: a juttatást bármelyik szülő igénybe veheti. Veresné Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt emelte ki: húszezer család vette már igénybe a gyed extra által juttatott kedvezményeket. Mintegy tízezer anya dolgozik a gyed mellett, és harmadával nőtt azoknak a száma, akiknek a munkaadója kap kedvezményt a munkahelyvédelmi akcióprogram keretében.
 
Schiffer András (LMP) arra kérdezett rá, „miért tette lóvá" a kistelepülési polgármesterjelölteket a Fidesz? Azt vetette fel: egy, az önkormányzati választás előtt hozott jogszabály értelmében jelentősen csökkent a bérük, de „amit gyanítottunk, az úgy látszik, már valóság, a fideszes jelöltek valamit már előre tudtak, hogy meg fog emelkedni az illetmény" – fogalmazott. Orbán Viktor válaszában kijelentette: el kívánja oszlatni a vádat, mintha a kormányoldal annak tudatában csökkentette volna le a fizetéseket, hogy azt az önkormányzati választás után visszaemelik, miközben erről csak a kormánypártiak tudtak volna. Hangsúlyozta: a látszatát is el kívánja kerülni egy „ lőre megkomponált átverésnek", és arról biztosította a képviselőt: a kormány nem támogatja azt az indítványt, amely megváltoztatná a 2012-ben elfogadott rendszert, ide értve a bérezést is. 
 
Mengyi Roland (Fidesz) a javuló gazdasági mutatókról, a többi közt a foglalkoztatásról vagy a gazdasági növekedésről szólva azt mondta: Magyarország ismét bebizonyította, hogy helyes a jelenlegi gazdaságpolitika. Arra kérdezett rá: mik a magyar gazdaság 2015-re vonatkozó kilátásai? Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter úgy felelt: a kormány jövőre is bővülő foglalkoztatással számol, valamint az infláció stagnálásával. Közölte azt is: mintegy 45-50 jövőre megvalósuló beruházás van előkészítő fázisban. Hangsúlyozta: a gazdasági mutatók javulásának hatására már több hitelminősítő javított az ország besorolásán.

Interpellációk

A devizahitelek forintosításáról, a beutazási tilalomról, a Századvég megbízásairól, a nemzeti parkok kezelésébe tartozó földekről, az oroszlányi szénbánya bezárásáról és a babakötvényről is szó volt az interpellációk között az Országgyűlés hétfői ülésén.

Firtl Mátyás (KDNP) a babakötvény öngondoskodást ösztönző hatására kérdezett rá. Bár minden újszülött után az állam támogatást nyújt, ehhez a szülők is hozzájárulhatnak, megjegyezve: korábban a szülők túlnyomó többsége nem élt a Start-számlanyitás lehetőségével. Változott-e ez azzal, hogy 2013-ban módosultak a szabályok? - tette fel a kérdést. Tállai András úgy felelt: valóban felgyorsultak a befizetések, mintegy 52 ezer értékpapírszámlát vezet a kincstár, amelyeken csaknem 8 milliárd forintot helyeztek el eddig a szülők. Hozzátette: ha az ország pénzügyi lehetőségei engedik, az állam további kedvezményeket biztosít majd annak érdekében, hogy minél több család vegye igénybe a lehetőséget. A választ a képviselő elfogadta.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy a kormány banki elszámoltatásról szóló csomagja hat-nyolc százalékot visszaad a terhekből, miközben a törlesztőrészletek 90-100 százalékkal nőttek átlagosan. Megjegyezte: a kettő közötti különbözetről a kormány eddig nem tudott és nem akart semmit sem mondani. Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára megköszönte, hogy megszavazták a törvényjavaslatokat, amiket a devizahitelesek megsegítésére hoztak. Az egyösszegű végtörlesztés és az árfolyamgát is sokakat érintett. A bankok valóban becsapták meg az embereket, 1000 milliárddal rövidítették meg a devizahiteleseket, hozzátéve: az elszámoltatás úgy történik meg, hogy részben a tőketartozás csökken, részben pedig úgy, hogy akik már törlesztettek, visszakapnak a bankoktól, ezek után kerül csak sor a forintosításra. A fair bankokról szóló törvény pedig javítani fogja a jövőbeni hitelezésben az adósok helyzetét. A kormány mindent megtett, amit a jogi keretek engedtek, és azt kérte ezeket az eredményeket ne söpörjék le az asztalról. A képviselő a választ nem fogadta el, hogy a parlament 107 igen, 39 nem és 2 tartózkodással elfogadta.

Vigh László (Fidesz) a fair bankokról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban arra várt választ: az előterjesztés hogyan csökkentheti az emberek kiszolgáltatottságát a pénzintézetekkel szemben? Kiemelte: a fogyasztó jogosult lesz arra, hogy bizonyos feltételek között ingyen felmondja a hitelszerződését. Répássy Róbert elmondta: a hitelesek kiszolgáltatottságát csökkenti, hogy átlátható, tisztességes szabályok szabnak keretet a szerződésmódosításnak. A szerződés ingyenes felmondásának lehetősége megkönnyíti a bankváltást, így erősíti a pénzintézetek közötti versenyt. A képviselő a választ elfogadta.

Burány Sándor (MSZP) azt kérdezte: ki irányítja a nemzetgazdasági tárcát, miután Varga Mihály miniszter szavait a devizahitelek forintosításának önkéntes lehetőségéről a kormányszóvivő szinte azonnal cáfolta. Kifogásolta azt is, hogy míg korábban azt ígérték: nem az aktuális árfolyamon kell forintosítani, most mégis ez fog történni. Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára úgy felelt: a szocialisták kormányzása tette kiszolgáltatottá az embereket, engedve mintegy 1,2 millió devizahitel-szerződés megkötését. Szerinte felelősségteljesebben kellene számon kérni a kormányt arról, mit tett a devizahitelesek érdekében. Burány Sándor a választ nem fogadta el, a képviselők azonban 107 igen szavazattal, 40 ellenében megszavazták azt.

Kepli Lajos (Jobbik) felszólította a kormányt, hogy ne zárja be az oroszlányi szénbányát, amíg a Vértesi Erőmű működéséhez szükséges szénkészlet innen is kinyerhető. Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára közölte: az oroszlányi erőmű hatásfoka a második legalacsonyabb az országban, működése gazdaságtalan. A bánya eddigi bezárását az akadályozta, hogy az erőmű csődvédelem alá került, de még ennek ellenére is csak a szénfillérekből adódó támogatás bevezetésével lehetett gazdaságossá tenni a működését. Hozzátette: ez a támogatás részben a veszteség fedezésére, részben a bezárás társadalmi kárainak enyhítésére szolgál, szólt ugyanakkor arról is hogy csaknem egymilliárd forint áll majd rendelkezésre a munkavállalók újbóli elhelyezkedésének segítésére. Hangsúlyozta: kizárólag hazai szenet hasznosítanak, ez a jövőben sem változik majd, az erőmű pedig mindaddig üzemben marad, amíg az új fűtőmű el nem készül. Kepli Lajos nem fogadta el a választ, a Ház azt 105 igen szavazattal támogatta, 31 nem és 3 tartózkodás mellett.

Tóth Bertalan (MSZP) azt kérdezte: meddig falaznak a Századvégnek? Mint mondta, sem Heim Péter, sem G. Fodor Gábor nem cáfolta, hogy a cég egyes tulajdonosai rajta lennének az amerikai beutazási tilalmi listán. Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában felidézte, hogy 2006-10 között az akkori kormányok közvélemény-kutatásra 2,4 milliárdot, stratégiai és szakpolitikai tanulmányokra 10,2 milliárdot, kommunikációs tanácsadásra 4,153 milliárdot, összesen 17 milliárdot fordítottak. Ezeket a megbízásokat döntő mértékben külföldi cégek, verseny nélkül nyerték el, és a munka eredménye az lett, hogy csődbe vitték az országot. Ismertetése szerint 2010-et követően, nyílt közbeszerzéses eljárás után 3,9 milliárd forintot fizettek ki a Századvégnek, amely a tárcáknak összesen 29 500 oldalt tett le az asztalra háttértanulmányok, előkészítő anyagok formájában, emellett háttérszámításokat, elemzéseket is készítettek, összesen 20 ezer oldalt. A rendelkezésre álló hiteles információk szerint nincs törvényes akadálya, hogy a Századvéggel és szakértőivel együttműködjenek. Jelezte: több polgári peres eljárás is folyik a tanulmányok nyilvánosságra hozataláról, a legközelebbi első fokú eljárásnak november 20-án lesz vége. A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 115 igen és 48 nem szavazattal jóváhagyta.

Fogadj örökbeegy keresztet!

Országos akciónk célja az utak mentén, a települések közterületein álló keresztek megmentése, felújítása és állaguk megóvása az utókor számára.

Ha Ön is szeretne részt venni az akcióban, az alábbi gombra kattintva tájékozódhat a Fogadj örökbe egy keresztet! program részleteiről!

Hosszúhetény
Hernádkércs
Bárdudvarnok
Sopron
Sopron
Sopron
Kisirtáspuszta
Magyarszerdahely külterület
Felsőörs
Lőrinci
Újnéppuszta külterület

Kérdése van? Írjon nekünk!

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Küldjön üzenetet munkatársainknak az alábbi lehetőségre kattintva!
Készséggel állunk rendelkezésére!