• Párt
  • Történelem
  • Parlamenti Frakció
  • Fővárosi Frakció

Országgyűlési tudósításNapló

Mozgalmas hét a parlementben

A hadiárvák ügye, a hajléktalankérdés, a béremelések vagy épp a munkaerőhiány is terítékre került az elmúlt héten a parlamentben. Ezekeben a témákban és más ügyekben is kifejtették pártjuk álláspontját a KDNP országgyűlési képviselői.

 

Béremelés az emberekért

 

A gazdaságnak, a hazai vállalatoknak és a lakosságnak is szüksége van jó és tisztességesen megfizetett szakemberekre. Arra kérjük a kormányt, hogy folytassa a tárgyalásokat, és harcoljon tovább a béremelésekért - hangsúlyozta a T. Házban a KDNP napirend előtti felszólalójaként Hollik István.

 

HOLLIK ISTVÁN (KDNP): - Képviselőtársaim! 2010-ben, amikor a magyar emberek a Fidesz-KDNP-kormányt bízták meg az ország vezetésével, a munkanélküliség 12 százalékos volt. Több mint 200 ezer ember veszítette el a munkahelyét az azt megelőző 8 év alatt. Éppen ezért az egyik legfontosabb célkitűzésünk az volt, hogy 10 év alatt hozzunk létre 1 millió munkahelyet, hogy minden magyar ember, aki tud, és akar az dolgozhasson is. Ezt a célkitűzést időarányosan teljesítjük is, hiszen az elmúlt hat évben 600 ezer ember talált munkát és tartja el a családját ma már a munkájából szerzett bérből.

- Napjainkban az ország több régiójában a munkavállalók megtartása okoz nehézséget a munkáltatók számára, valamint a képzett munkaerő hiánya. A kormány, véleményem szerint, időben felismerte, hogy ezt a problémát egy nagyarányú béremeléssel lehetne kezelni, ezért kezdett tárgyalásokat a munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseleteivel. Ezeken az egyeztetéseken egyelőre nem született megállapodás. Ezért mi - a KDNP- és a Fidesz-frakciók - arra kérjük a kormányt, hogy tárgyaljon tovább, és tegyen meg mindent annak érdekében, hogy el tudjon indulni egy jelentős béremelés a versenyszférában jövőre, illetve 2018-ban is!

- Támogatjuk a kormány javaslatát abban, hogy folytatódjanak az adócsökkentések a béremelésért, hiszen a kormány kezében egy erős eszköz van arra, hogy rábírja a versenyszféra vállalatait jelentős béremelésre. Ez az adócsökkentés politikája, mi ezért támogatjuk a kormány azon elképzelését, hogy Európában egyedülálló módon egyszámjegyűvé tegye, vagyis 9 százalékra csökkentse a társasági adót.

- Jókai Mór egyszer azt mondta: csak az tudja, meddig mentünk, aki azt látja, honnan indultunk el. Ezért fontos leszögezni: nem volt ez mindig így, hiszen a balliberális kormányok nem álltak az adócsökkentés mellett, sőt, sorozatos adóemeléseket hajtottak végre! Egyik első intézkedésükként 2002-ben megszüntették a családi adókedvezményt, emelték a személyi jövedelemadót, és bár áfacsökkentést ígértek, ennek éppen az ellenkezőjét tették. Bár növelték az állam bevételeit, ennek ellenére 8 év alatt egyszer sem tudták a költségvetés hiányát 3 százalék alatt tartani, az államadósságot pedig több mint 30 százalékkal növelték. Ez volt a szocialista gazdasági csoda, ennek a politikának az eredményeképpen került 2010-re az ország a csőd szélére!

- A Fidesz-KDNP az adócsökkentés pártján állt, mert az adócsökkentés politikájával több pénz marad az embereknél, és a vállalkozások is léphetnek egyet előre. A gazdaságot csak az adócsökkentés tudja felpörgetni, az adóemelések és a megszorítások nem. Ezért 2010 óta jelentős adócsökkentéseket hajtottunk végre. 2011-től 19 százalékról 10 százalékra csökkentettük a társasági adót 500 millió forintos adóalapig. A munkahelyvédelmi akció kedvezményeivel eddig 450 milliárd forintot hagytunk a hazai vállalkozásoknál, megszüntettünk számos kisadót. Kevesebb mint felére, 32 százalékról 15 százalékra csökkentettük a személyi jövedelemadót, bevezettük és évről évre szélesítjük a családi adókedvezményt. Áfa-csökkentéseket hajtunk végre. Csökkentettük a sertéshús és jövőre csökkentjük a legfontosabb élelmiszerek áfáját, valamint radikálisan, 27 százalékról 5 százalékra csökkentettük a lakásépítési áfát.

- Amióta az adók csökkennek, Magyarország erősödik, a gazdaság tartós növekedési pályára lépett, hiszen az elmúlt években Magyarország GDP-növekedése duplája volt az EU-s átlagnak. Emellett míg az EU-ban nő az államadósság, Magyarországon csökken. Nő a foglalkoztatottság, és a bérek is emelkednek. Mi ezért támogatjuk a további adócsökkentéseket. A kormány által felajánlott munkaadói adócsökkentések véleményünk szerint tovább enyhítik a munkáltatók terheit, így a bérek is tovább emelkedhetnek.

- Különösen fontosnak tartjuk, hogy a minimálbér-emelés a lehető legnagyobb legyen, hiszen körülbelül minden ötödik munkavállaló minimálbért keres. Ugyanilyen fontosnak tartjuk, hogy a szakmunkás-minimálbér, más néven a garantált bérminimum is jelentős mértékben növekedjen. Ez azért fontos, mert a gazdaságnak, a hazai vállalatoknak és a lakosságnak is szüksége van jó és tisztességesen megfizetett szakemberekre. Mindezek miatt a KDNP- és a Fidesz-frakció arra kéri a kormányt, hogy folytassa a tárgyalásokat, és harcoljon tovább a béremelésekért!

 

A hadiárvákért

 

Hogyan gondoskodik a kormány a II. világháború áldozatairól? Milyen szempontok alapján, milyen személyi körre került kiterjesztésre a hadigondozás hatály - kérdezte a minisztert a kereszténydemokraták parlamenti képviselője.

 

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): - Miniszter Úr! Ahogyan ön említette a hadigondozásról szóló törvényt módosító előterjesztés kapcsán az expozéjában: a mai napig is sokan élnek közöttünk olyanok, akik a második világháború áldozatai. Országunk sajátos történelmi fejlődésének eredményeként a károsultak egy részét az állam a rendszerváltás előtt semmilyen formában nem kárpótolta az átélt borzalmakért, még ha akár az édesapjukat, a férjüket vagy a testvérüket vesztették is el, noha a mai fogalmaink szerint természetesen ők is hadiárváknak, hadiözvegyeknek minősültek. Miniszter Úr! Kérem, tájékoztasson!

- A második világháború lezárásának 70. évfordulójához kapcsolódóan benyújtott törvénymódosító javaslat által kínált lehetőséget kihasználva hány olyan ember kaphatott támogatást, akik ebből korábban kimaradtak, méltatlanul kimaradtak és ki voltak zárva?

- Milyen szempontok alapján, milyen személyi körre került kiterjesztésre a hadigondozás hatálya?

***

LÁZÁR JÁNOS (Miniszterelnökséget vezető miniszter): - Nagyon sajnálom, hogy ebben a formában kell számot adnom arról, hogy mi lett a törvény következménye, amit az Országgyűlés a frakciók határain átnyúló többséggel fogadott el, de szeretném itt is aláhúzni és megköszönni minden parlamenti képviselőtársamnak az ügyhöz nyújtott támogatását, amire reményeim szerint a jövőben is számíthatunk, hiszen vannak még terveink, amelyek olyan lépést jelenthetnek, amelyek ennek a csoportnak kedvezőek lehetnek.

- A hadigondozásról szóló törvény módosításával megnyitottuk annak a lehetőségét, hogy elsősorban az, aki hadiárva volt, de más hadigondozotti körbe tartozó is ellátásban részesülhessen, az is, aki 1945 és ’49 között kapott ilyen ellátást, és az is, aki 1949 előtt nem kapott, vagy 1949 után elveszítette. Ismeretes minden parlamenti képviselőtársam számára: azok, akik a második világháborúban katonai szolgálatot teljesítettek, 1949 után megbélyegzésre kerültek, a bűnük az volt, hogy a hazájukat szolgálták, és a hazájukért áldozták az életüket vagy az egészségüket. Efölött nem mehettünk el meggyőződésem szerint a parlamenti többség birtokában szótlanul, ezért vettük figyelembe a hadigondozással kapcsolatos társadalmi szervezetek igényeit, elsősorban a hadiárvák igényeit.

- Ma már 50 ezer olyan honfitársunk van, az ország határaitól függetlenül, aki havi 8550 forintot kap, egy évben közel 100 ezer forintot, ami meggyőződésem szerint nyugdíj szempontjából, egy mai magyar átlagnyugdíj szempontjából jelentős kiegészítés. Közöttük még 150 hadiözvegy is van, akik egyébként 32 ezer forintot kapnak havonta, és van olyan is, akinek a jogosultságát az egyösszegű támogatásra most állapítottuk meg.

- Meggyőződésem szerint a törvényhozás nagyon bölcs döntést hozott. Tehát nem néhány emberről van szó, hanem 50 ezer emberhez jutott el ez a támogatás, és folyamatos a jelentkezés, illetve az igénylés ezekben a pillanatokban is.

***

FIRTL MÁTYÁS: - Miniszter Úr! Megköszönve tájékoztatását, valamint közreműködését abban, hogy az Országgyűlés méltó elismerésként a világháború borzalmait átélteknek és hozzátartozóiknak méltó, az áldozathozatalt méltányosan elismerő hozzájárulást nyújthatott. Választókerületemben is számos hadiárva ennek az önök által benyújtott törvénynek az alapján tudott támogatásban, járadékban részesülni, éppen ezért valóban fontosnak tartom, hogy a finomhangolása is megtörténjen. Bízom abban, hogy az elkövetkező időben folytatódni fog. 

 

Milyen intézkedéseket tesz a kormány a hajléktalanok védelme érdekében?

 

Mekkora támogatási keretet fordít az idei télen az utcán élő emberekre, helyzetük javítására? Hogyan erősítette meg a hajléktalanokat segítő szociális ellátórendszert, és milyen lehetőségei vannak arra, hogy további eszközökkel segítse a hajléktalan embertársainkat? – kérdezte a kereszténydemokrata Hoffmann Rózsa az ugyancsak kereszténydemokrata Rétvári Bence államtitkárt.

 

HOFFMANN RÓZSA (KDNP): - Államtitkár Úr! Már november elején beköszöntött a tél az utcán élő hajléktalan emberek számára. Az emberhez méltó életmód biztosítása és a megfelelő alapellátás elindítása érdekében az Orbán-kormány több fronton is elszánt fejlesztéseket indított életkörülményeik javítása érdekében. A támogatás ennek megfelelően több szinten valósul megegyrészt állami intézményekben, mint a hajléktalanok ápoló-gondozó otthonai, nappali ellátást nyújtó intézményekben, átmeneti szállásokon és rehabilitációs intézményekben, de nagy szerepet játszanak a hajléktalanok védelmében az önkormányzati, civil és egyházi fenntartású szervezetek is.

- A szociális törvény változásával, amely a megelőzésre is nagy hangsúlyt fektet azzal, hogy kimondja az önkormányzatok általános felelősségét a területükön élők szociális biztonságáért. A felnőtt-jelzőrendszer működtetésével, a tűzifaprogrammal, a közmunkaprogrammal, vagy az egyre több munkalehetőséggel a kormány már eddig is sok mindent tett a hajléktalanság kialakulása ellen. Az is fontos, hogy azok számára, akik ebben a formában élik mindennapjaikat, a közvetlen, azonnali segítség mellett tudjanak kiutat is mutatni, fel tudjuk hívni a figyelmüket az élhetőbb világra.

- Államtitkár Úr! Külön köszönetet kell mondanom a magyarországi egyházak áldozatos munkájáért, hiszen példaértékű, amit a téli krízisidőszakban is nyújtanak. Mindezek alapján tisztelettel kérdezem:

- Hogyan készül a kormány a hajléktalan emberek védelmére, és milyen lehetőségeket kínál számukra a hideg ellen?

- Mekkora támogatási keretet fordít az idei télen a kormány az utcán élő emberekre, helyzetük javítására?

- Hogyan erősítette meg a kormány a hajléktalanokat segítő szociális ellátórendszert, és milyen lehetőségei vannak arra, hogy további eszközökkel segítse a hajléktalan embertársainkat?

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Tisztelt Ház! A kormányzatnak erős elkötelezettsége volt abba az irányba, hogy ne legyen olyan tél, amikor valakit egy hajléktalanszállásról, egy melegedőből azért kellene visszafordítani, mert nincs elég kapacitás. Ezt az előző években teljesíteni is tudtuk, hiszen minden évben nagyobb kapacitás állt rendelkezésre, mint amekkora igény felmerült a téli hajléktalanszállásokra.

- Év közben 9500 férőhely-kapacitás áll rendelkezésre, és a téli krízisidőszakban még további 1500 helyet tudunk megnyitni. Nem volt még olyan nap, amikor az előző években, bármilyen hideg is volt télen, ezt 100 százalékig ki kellett volna használni. Mindig volt még maradék kapacitás. Azt mondhatjuk az idei évben is: november első napjaiban, amikor hűvösebb idő volt, 70-75 százalék fölé nem ment a szálláshelyek kapacitása. Tehát mindenki számára, aki menedéket, segítséget, meleget, ételt, gondoskodást keresett a hajléktalanok közül, biztosított volt az, hogy meleg ételt kapjon, fűtött helyen tudja lehajtani alvásra a fejét.

- Éjjeli menedékhelyek, hajléktalan személyek átmeneti szállása egyaránt n a 9500 alapférőhelyben, a további 1500-ban pedig krízisférőhelyek. Országosan ha nézzük, 2325 férőhely működik a nappali melegedőkön, 228 férőhely a hajléktalanok rehabilitációs intézményeiben, amely nyilván már egy kifutást, kilépési lehetőséget is jelent a hajléktalansorsból, valamint 460 férőhellyel biztosítanak helyet a hajléktalanok otthonai is. 83 utcai szociálismunka-szolgálat is tudja segíteni szintén a hajléktalan embereknek az ellátását.

- A költségvetési törvényben 9 milliárd forint áll rendelkezésre hajléktalanellátásra, ebből 8 milliárdot fordítunk az ellátórendszernek a működtetésére, 540 millió forintot az utcai szolgálatoknak a fenntartására, és még így is marad 360 millió forint, amelyet a krízisidőszaknak a többletkiadásaira tudunk fordítani. Ez jelent krízisautó-szolgálatot, jelent regionális diszpécserszolgálatot, illetőleg jelenti azt is, hogy területi ellátási kötelezettség nélküli háziorvosok OEP-finanszírozásban segítik a hajléktalanok egészségügyi ellátását. Ezeken a normatív hozzájárulásokon felül pályázati támogatással is igyekszünk segíteni, ezeknek a teljes összege, amire a képviselő asszony is rákérdezett, 359 millió 900 ezer forint, tehát 360 millió forint százezer forint híján. Ebből két fő célt tudunk szolgálni. Az egyik a téli időszakban a szükségletek biztosítása, étkeztetés támogatása, utcai szociális munka kiegészítő támogatása, krízishelyzetekben krízisautók, krízisférőhelyek létrehozatala. A másik: ebből a 360 millió forintos pályázati támogatásból tudjuk biztosítani a szociális szakembereknek a mentálhigiénés támogatását, hajléktalan emberek foglalkoztatása vagy a társadalmi beilleszkedésüket segítő programok támogatását is.

- A további feladatokat a Hajléktalanügyi teendők című stratégiában szögeztük le, amelyet a szakmai szervezetekkel, civil szervezetekkel, karitatív szervezetekkel együtt fogalmaztunk meg. Az emberierőforrás-fejlesztési operatív programban is biztosítottunk erre 1,7 milliárd forintot. „Elsőként lakhatást” címmel indítottuk el a programot, és bízunk benne, hogy ezzel sikerül sokakat kivezetni a krízishelyzetből, sikerül integrálni őket, a képességeiket javítani, foglalkoztatáspolitikai eszközöket igénybe venni, egészségügyi ellátást biztosítani, és ezáltal sokkal kevesebben szorulnak majd rá a későbbiekben a hajléktalan-segítségnyújtásra. 

***

HOFFMANN RÓZSA: - Államtitkár Úr! Nemzetközi feladataimból adódóan gyakran megfordulok más európai fővárosokban, és azt látom, hogy bizony a nagy nevű, nagy hírű európai városokban rengeteg a hajléktalan, akik meglehetősen elhanyagolt körülmények között, nyomorúságos állapotban tengődnek az utcán. Ilyeneket persze Budapesten is látni. Elmondom: röviden megszólítottam egy, a budapesti albérletem közelében gyakran látott hajléktalant, aki megerősítette azt, hogy minden lehetőségük megvan otthonba menni, de ő már nem akar, mert megszokta az utcai életet. Ezek a segítségek ezen is átsegítik ezeket a hajléktalan embereket, akiknek még így is nyomorúságos az életük. Fontos ezt látnunk, különösen akkor, amikor tegnap a szentatya bezárta az irgalmasság évét, és az irgalmasság évében talán nagyobb figyelem fordult a hajléktalanokra. Bízom benne és biztos vagyok benne, hogy a továbbiakban így lesz!

 

Szó szerint: Új utakon

 Az idei útfelújítások országosan meghaladják a 800 kilométert. Ilyen mértékű rekonstrukcióra az elmúlt években, évtizedekben nem volt példa. Köszönjük a kormánynak, és azt kérjük, hogy a hazai források tervezésénél az önkormányzati utak fejlesztését is vegye figyelembe, mert a települések önerőből nem képesek ezeket a beruházásokat megoldani – hangsúlyozta Móring József Attila, a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti képviselője  napirend előtti felszólalásában

 

MÓRING JÓZSEF ATTILA (KDNP) - Az idei évben a komplex útfelújítási programnak köszönhetően mintegy 69 milliárd forintos hazai forrásból országszerte 444 kilométer főúti és 119 kilométer mellékúti szakasz újul meg. A felújítások révén több térség elérhetősége javul, csökkennek az utazási idők, emelkedik a közúti és az autóbuszos közösségi közlekedés szolgáltatási színvonala. A felújított utak legalább középtávon, de igénybevételtől függően akár hosszabb ideig is szolgálják a biztonságos közlekedést.

- A Magyar Közút Nonprofit Zrt. felújítások elvégzésére megkötött szerződések alapján Somogy megyét érintően a 610 számú, Dunaföldvár-Nagykanizsa főút Taszár körfogalmi csomópont-Kaposvár belterületi határ közti szakasza, a 67-es számú főút Szigetvár-Balatonlelle főút Antalszállás-Bőszénfa közötti szakasza, a 65-ös számú, Szekszárd-Siófok főút Daránypuszta-Som és Ságvár-Siófok-Kiliti közötti külterületi szakasza, a 7-es számú, Dunaföldvár-Nagykanizsa főút siófoki és balatonszentgyörgyi, valamint balatonföldvári szakasza, a 681-es számú főút Berzence kül- és belterületi szakasza, a 7-es, 68-as, 76-os számú főutak keresztezésében lévő balatonszentgyörgyi körfogalmi csomópont és hozzá kapcsolódóan a 7-es számú főúton körforgalom és Hollád külterületi szakasz, a 76-os számú főút Balatonszentgyörgy külterületi szakasz, Lengyeltóti és Szőlősgyörök közti szakasz, valamint Lengyeltótiban egy körforgalom; tehát Somogyban összesen több mint 38 kilométer hosszon nettó 3,2 milliárd forintnyi hazai forrásból készült el a kivitelezés.

- 2016. év végére a megvalósult főúti felújítási összköltség Somogyban mintegy 4,1 milliárd forintra tehető. A munkálatok során a lokális előkészítések, pályaszerkezet-cserék után történő egy-, illetve kétrétegű aszfalterősítésen túl autóbuszöblök építése és felújítása, árkok, padkák, szegélyek és közúti hidak szükséges javítása is megtörténik. A közlekedésbiztonság javítására körforgalom épült Lengyeltóti belterületén, amellyel egy számtalan baleset helyszínéül szolgáló csomópontot sikerült biztonságosabbá tenni az autóstársadalom számára. Több szakaszon burkolatprizmákat telepítettek, megújultak a jelzőtáblák és korlátok, bizonyos helyeken pedig akusztikus burkolatjelek készültek.

- 2017. évre a hazai forrásból tervezett felújítások becsült költsége Somogyban 4,6 milliárd forint, továbbá a TOP keretében tervezett felújítások összege 2,7 milliárd forintra tehető. Ennek következtében Somogyban a TOP-ból 16, míg az egyéb belföldi forrásból 57 kilométer újul meg.

- A felújítások országosan meghaladják a 800 kilométert. Azt gondolom, hogy ilyen mértékű útfelújításokra a közelmúltban nem volt példa. Mindez elengedhetetlen a biztonságos közlekedéshez, és ebben a kormány szerepe elvitathatatlan. Mindezen eredmények mellett kérjük a kormányt, hogy a hazai források tervezésénél az önkormányzati utak fejlesztését is vegye figyelembe, mert a települések önerőből nem képesek ezeket a beruházásokat megoldani. Ugyancsak kérünk figyelmet fordítani azoknak az alacsony paraméterű, zsáktelepülési jelleget megszüntető feltáró utaknak a megépítésére, amelyekre az aprófalvas megyékben, így Somogyban is évtizedek óta várunk. Ezek turisztikai szempontból, valamint a munkahelyekre való eljutás segítésének szempontjából elengedhetetlenek. Hogy csak kettőt említsek ezek közül: amikor arról beszélünk, hogy egész évben Balaton, akkor a Balaton déli partján meglévő egyetlen meleg vizes fürdő, Csisztafürdő megközelítése Fonyódról lenne lehetséges, itt egy 3 kilométernyi utat kellene megépítenünk. Vagy a másik, amit szintén évtizedek óta várnak a térségben élők: ez a Somogyvár-Gamás-Kisbárapáti összekötő út megépítése.

- Tehát még egyszer mondom: ilyen mértékű útfelújításokra az elmúlt években, évtizedekben nem volt példa, köszönjük ezt a kormánynak, és azt kérjük, hogy tervezésnél az aprófalvas településeket érintő megépítendő utakat  is vegyék figyelembe.

 

 

Egyes iskolaszövetkezetekkel összefüggő törvények módosításáról

 

„Ezek a változtatások a mindennapi életben felmerülő problémákra hatékony, pragmatikus választ adnak, és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a fiatalokat minél inkább be tudjuk vezetni a munka világába.”

 

A törvényjavaslat célja az iskolaszövetkezetek vonatkozásában a közelmúltban megváltozott jogszabályi környezet gyakorlati alkalmazása során felmerült bizonytalanságokat kiküszöbölje.  Ennek keretében módosítja a szövetkezetekről szóló 2006 . évi X. törvényt, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló, valamint a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényt.

Előterjesztő: Kósa Lajos, Szatmáry Kristóf, Hadházy Sándor, dr. Vinnai Győző,  - Fidesz, Hollik István, - KDNP. (Szövege PDF.)

 

A kereszténydemokraták vezérszónoka hangsúlyozta: - Az iskolaszövetkezetek árbevétele 17,2 milliárd, tehát jelentős pénzösszegről beszélünk, és ebből több mint 15 milliárd forint jövedelme keletkezik a diákoknak.

 

HOLLIK ISTVÁN (KDNP) - Képviselőtársaim! Az Országgyűlés több alkalommal módosította már a diákmunkára vonatkozó szabályokat. Ezeknek a módosításoknak a célja minden esetben az iskolaszövetkezetek működése közben felmerülő problémák hatékony kezelése volt. 2016 elején új alapokra helyezte az Országgyűlés az iskolaszövetkezetek munkáját, oda helyeztük a szabályozást, ahova való: a munka törvénykönyvéből a szövetkezetekről szóló törvénybe.

- Időszerű és fontos jogszabályi változtatásokat hajtottunk végre. Ez mindvégig a diákok érdekeinek szem előtt tartásával történt. Alapvetően: mi a diákmunkát, tehát az iskolaszövetkezetek működését támogatjuk, mert kiemelkedően fontos és hasznos feladatot látnak  el annak érdekében, hogy a fiatalokat bevezessük a munka világába, és ne sújtsa őket a munkanélküliség.

- Azt is érdemes elmondani az iskolaszövetkezetek működéséről, illetve a diákmunkáról, hogy alapvetően egy igazi hungarikumról van szó. Sok tekintetben a jó gyakorlatokat mi vesszük át Nyugat-Európából, a diákmunka tekintetében viszont mi járunk élen, hiszen Nyugat-Európa legtöbb országában ezt a foglalkoztatási formát nem is ismerik. Ez egy legális munkavégzési lehetőség, aktív foglalkoztatáspolitikai katalizátor is, javítja a fiatalok elhelyezkedési esélyét, és csökkenti - s ez is egy nagyon fontos szempont - a feketemunka arányát. És hát az is látszik egyébként, s nemcsak az elmúlt egy-másfél év tapasztalatai alapján, hanem az elmúlt húsz év tapasztalata alapján, hogy a fiatalok körében nagy igény van erre a foglalkoztatási formára. Az adatok is ezt támasztják alá.

- Magyarországon évente átlagosan 180-200 ezer diák vállal valamilyen alkalmi munkát, és ebből legalább 130 ezer iskolaszövetkezetben teszi mindezt. Ha megnézzük, hogy az iskolaszövetkezeteknek mennyi az árbevétele, azt láthatjuk, hogy 17,2 milliárd, tehát jelentős pénzösszegről beszélünk, és ebből több mint 15 milliárd forint jövedelme keletkezik a diákoknak. Azt is tudhatjuk felmérésekből, hogy a diákok az iskolaszövetkezetükben végzett munkájuk után járó illetmény több mint 60 százalékát közvetlenül vagy közvetve a tanulmányaikkal kapcsolatos kiadásokra költik, könyvet vásárolnak, az egyetemhez kapcsolódó albérletüket finanszírozzák belőle. Tehát azt is lehet mondani, hogy a felsőoktatásban részt vevő diákoknak nagyon fontos ez a foglalkoztatási forma, hiszen így tudják kiegészíteni az ösztöndíjukat, így tudják az egyetemi tanulmányaikat finanszírozni.

- Képviselőtársaim! Láthatjuk, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat az iskolaszövetkezetek működésével kapcsolatos problémákat oldja föl, és minden esetben az a célja, hogy a diákoknak, a diákmunkának a lehetőségét szélesítse, rugalmasabbá tegye, illetve az iskolaszövetkezetek működését egyértelműbbé és hatékonyabbá tegye. Azt mondhatjuk: az elmúlt hónapok tapasztalatai és a visszajelzések is azt mutatják, hogy a módosítások szükségesek és hasznosak. Reményeink szerint a mostani javaslataink, szintén ezek körét fogják gazdagítani.

- A szabályozás sikerének az egyik legfőbb bizonyítéka,  hogy az Európai Bizottság az iskolaszövetkezeti tagok munkaidő-szervezése vonatkozásában indított kötelezettségszegési eljárását nemrég lezárta, arra való tekintettel, hogy a módosított magyar szabályozást a Bizottság a közösségi joggal összeegyeztethetőnek találta. Mindezek alapján mi úgy gondoljuk: ezek a változtatások a mindennapi életben felmerülő problémákra hatékony, pragmatikus választ adnak, és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a fiatalokat minél inkább be tudjuk vezetni a munka világába, ezért a Kereszténydemokrata Néppárt az előttünk fekvő törvényjavaslatot támogatni fogja.

 

 

 

A szakképzési és felnőttképzési hatósági feladatok átadásával összefüggő egyes törvények módosításáról

 

„Egyértelmű a cél: olyan szakmát kell adnunk a fiatalok kezébe, amivel gyorsan el tudnak helyezkedni, és annyi bért kapnak érte, amivel megalapozhatják a jövőjüket!”

 

A törvényjavaslat kezdeményezi a szakmai vizsgák elnökeinek  kijelölését, a központi vizsgaszervezést, a felnőttképzési, szakképzési nyilvántartások vezetésével összefüggő adatkezelést, valamint a jogszabályok által jelenleg a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal hatáskörébe utalt feladatok és kapcsolódó  hatáskörök áthelyezését a kijelölt kormányhivatalhoz. Az áthelyezés lehetővé teheti a felnőttképzés teljes rendszerének egy intézmény keretei közötti egységes működtetését és felügyeletét, mely biztosíthatná és gyorsíthatná a felnőttképzés hatékonyságának erősödését, továbbá növelhető lenne a szakmai vizsgáztatás minősége is. (Szövege PDF.)

Előterjesztő:, Harrach Péter, Hoffmann Rózsa, Földi László,  - KDNP, Bóna Zoltán, Dunai Mónika - Fidesz.

 

A keresztény demokrata frakció szószólója úgy fogalmazott: - Tény, hogy a foglalkoztatás bővülése az elmúlt öt évben Magyarországon volt a legdinamikusabb. Tény, hogy a rendszerváltás óta most van a legtöbb embernek munkája Magyarországon. Tény, hogy 2010-hez képest 680 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. Derűlátásra tehát van okunk, de elégedettségre és főként elbizakodottságra semmiképpen!

 

FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP):- Tisztelt Képviselőtársaim! A szakképzési és felnőttképzési hatósági feladatok átadásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló parlamenti vita talán kiváló alkalom arra, hogy lefektessünk néhány alapelvet a munkához való viszonyunkkal kapcsolatban.

- Értelmet az életnek csak az értelmes munka adhat, az olyan foglalatosság, ami illeszkedik végzője vágyaihoz, képességeihez és lehetőségeihez, amely élvezi a társadalom és a munkáltató szellemi, anyagi megbecsülését és nem utolsósorban, ami kiszámítható megélhetést biztosít az embernek, mert összhangban van a piac elvárásaival is.

- Második alapvetésünk, hogy ha munka van, akkor minden van. A munka fizetsége ugyanis nemcsak a bér, hanem opcionális esetben az a tartás, az az önbizalom is, amellyel felvértezve a dolgozó ember példaként, mintaként állhat a gyerekei elé. Mindannyian tudjuk, hogy egy család vagy egy társadalmi csoport lecsúszásának első lépése az, ha a gyerekek soha nem látják dolgozni menni a szüleiket, mert azok segélyből élnek, vagyis mások munkájának eredményéből.

- Harmadik alapvetésünk: a Fidesz-KDNP-kormány munkaerőpiaci politikájának szervező parancsa, így szól: segély helyett munkát! 2010-ben szakítottunk a szocialista kormányok felelőtlen politikájával, amely a segélyekkel pórázon tartotta az embereket. A mi célunk a teljes foglalkoztatottság, egyszerűen azért, mert tisztességes, felelős kormányzatnak nem lehet más célja, csak ez szolgálja az egyén, a család és a nemzet fennmaradását, boldogulását és versenyképességét.

- Tény, hogy a foglalkoztatás bővülése az elmúlt öt évben Magyarországon volt a legdinamikusabb. Tény, hogy a rendszerváltás óta most van a legtöbb embernek munkája Magyarországon. Tény, hogy 2010-hez képest 680 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. A kormány 2020-ig 75 százalékra kívánja növelni a foglalkoztatottságot. Vitatni csak üres politikai szócséplés. Derűlátásra tehát van okunk, de elégedettségre és főként elbizakodottságra semmiképpen. Égetően fontos feladatunk például a munkaerőhiány csökkentése, a szakképzés átalakítása. Ezen a téren is egyértelmű a célunk: olyan szakmát kell adnunk a fiatalok kezébe, amivel gyorsan el tudnak helyezkedni, és annyi bért kapnak érte, amivel megalapozhatják a jövőjüket. Hosszú út vezet ehhez a célhoz, és ennek az útnak az egyik lépése a szakképzési és felnőttképzési hatósági feladatok átadásával összefüggő egyes törvények módosítása, ami itt előttünk van.

- Az államigazgatási szervezetrendszer egyszerűbb szerkezetének és gazdaságosabb működésének kialakításával összefüggésben megalkotott, a központi hivatalok és a költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával kapcsolatos intézkedésekről szóló kormányhatározat alapján folyamatban van a központi hivatali szervezetrendszer átalakítása, amelynek keretében 2016. szeptember 1. és 2017. november 1. között 40-nél is több központi hivatal és költségvetési szerv szűnik meg. Az átalakítás kiemelt eleme, hogy a központi hivataloktól a hatósági feladatok a fővárosi és a megyei kormányhivatalokhoz kerüljenek, a feladatok ellátása közelebb történjen az érintett állampolgárokhoz és vállalkozásokhoz.

- Két fontos változást hoz a módosítás. Az egyik az, hogy a szakképzési megállapodást kivezeti a rendszerből. Eddig ez volt az egyik feltétele annak, hogy a nem állami fenntartású intézményekben szakképzés folyhasson, innentől kezdve már csak a szakmaszerkezeti döntés feltételeinek kell majd megfelelnie a szakképzés folytatásának. Az állam ezzel egyszerűsíti a feltételrendszert, így  könnyebbé válhat a nem állami fenntartású szakképzők ellenőrzése, hiszen csökken a dokumentummal kapcsolatos tevékenység. A másik fontos változás, hogy a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal számos, főként hatósági jogköre a kormány által kijelölt szakképzési feladatot ellátó hatóság alá rendelődik. A fontosabbak: komplex szakmai vizsgáztatással kapcsolatos feladatkörök, nyilvántartások kezelése, hatósági feladatok.

- Kis részben változik a megyei fejlesztési és képzési bizottságok által javasolt, később a szakmaszerkezeti döntésben megjelenő keretszámok megalkotásának eljárásrendje azzal, hogy a szakképzési feladatot ellátó hatóság is szerepet kap benne. A módosítások beilleszthetők a kormány azon terveinek megvalósításába, amelyek a háttérintézmények feladatainak csökkentésére irányulnak, a kormányhivatalok ezáltal jelentősebb szerepet kapnak a szakképzés és különösen a felnőttképzés rendszerében. Remélhetőleg az utóbbi években beindult, a felnőttképzési piac megtisztítására irányuló törekvések így nem feneklenek meg, hanem újabb munícióhoz jutnak.

- Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-KDNP kormánya és parlamenti többsége munkát adott az embereknek, ráadásul talpra állította a gazdaságot, amelynek állapotát most már az irántunk elfogultsággal nemigen vádolható nemzetközi hitelminősítők is sorban felértékelik. Most már több pénz jut a minimálbérre és a garantált bérre. A következő lépés az, hogy ezt a fejlődést fenntarthatóvá tegyük, tehát egyszerre javítsuk az egyének, a családok életminőségét és a gazdaság egészének versenyképességét. Ennek a munkának fontos eszköze a szakképzés, amelynek átalakítása során széles körű konzultációt indítottunk a versenyszféra, az elsődleges munkaerőpiac szereplőivel. Azt ugyanis mindannyian tudjuk, hogy milyen szakképzésre van szükség: olyanra, ami naprakész tudást ad a fiataloknak, olyanra, aminek végeztével a fiatal munkát kaphat, el is tud helyezkedni.

- Tisztelettel kérem képviselőtársaimat: vitassuk meg ezt a törvénytervezetet, és javaslataikkal, módosító indítványaikkal támogassák elfogadását! 

 

Gyógyír a Buda-Cash botrány áldozatainak

 

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása egyértelműen a Honvéd Egészségpénztár ügyfelein szeretne segíteni.  Mint ismert, a pénztár tagjai a Buda-Cash-botrányban égették meg magukat, önhibájukon kívül többségében katonák, rendészeti és titkosszolgálati dolgozók veszítették el az egészségügyi célokra félretett megtakarításuk jelentős részét. A javaslat a  honvédek után a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományába tartozók kártalanításának a lehetőségét is meg kívánja teremti. A törvény módosítását a  hatálybalépésekor el nem évült követelésekre is alkalmazni kell. Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben határozza meg a személyi állomány kártalanítására vonatkozó esetköröket, valamint a kártalanítással kapcsolatos további feladatokat.

Előterjesztő:  Kósa Lajos, Németh Szilárd István, - Fidesz. (Szövege PDF.)

 

A Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakciójának vezérszónoka hangsúlyozta: a javaslattal bevezetendő kártalanítási szabályok a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek személyi állománya esetében is fölöttébb indokolt.

 

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): - Tisztelt Ház! A törvénymódosítás megteremti a törvényi lehetőségét annak, hogy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek személyi állományára is koherens módon vonatkozzanak és alkalmazhatóak legyenek a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény módosításával bevezethető kártalanítási szabályok.

- Tisztelt Ház! Ez alkalommal is fontosnak tartom kiemelni, hogy az illegális bevándorlással járó veszélyhelyzet elhárítása, a lakosság biztonságának biztosítása, a honvédség és a rendőri erők közös munkájának, helytállásának és elkötelezettségének eredménye, amelyet ezúttal is tisztelettel megköszönök minden  hivatását teljesítő honvédelmi, rendvédelmi feladatot ellátó állománytagnak.

- Tisztelt Ház! A törvényjavaslat, a honvédséghez hasonlóan,  a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek személyi állományára is átvezeti a kártalanítási kötelezettségre vonatkozó általános jogelvet. A kártalanítás ugyanis őket is megilleti.

- A  törvényjavaslatot a KDNP-frakció nevében tisztelettel támogatásra ajánlom az Országgyűlésnek, és köszönjük képviselőtársainknak, hogy benyújtották.

 

 

Hazánk elkötelezett és felkészült szövetségese a NATO-nak!

 

Magyarország Kormánya és a Szövetséges Transzformációs Főparancsnok Parancsnoksága, valamint a Szövetséges Erők Európai Legfelsőbb Parancsnoksága között a NATO műveletek, gyakorlatok, és hasonló katonai tevékenységek végrehajtása során befogadó nemzeti támogatás biztosításáról szóló megállapodás kihirdetéséről.

 

A transzatlanti térség és különösen Európa biztonsági környezetében bekövetkezett negatív változások teszik szükségessé a NATO tagállamok lehető leghatékonyabb és legszorosabb katonai együttműködését. A Szövetség keleti és déli határán fekvő tagjaként hazánk számára különösen fontos a kialakult helyzet által megkívánt szoros és hatékony együttműködés feltételeinek megteremtése. A kormány 2015. évi döntése alapján Magyarországon a NATO-erők integrációs egysége kerül felállításra, amely a NATO-haderő struktúrájába tartozó parancsnokságnak minősül majd, felerészt magyar, felerészt külföldi személyi állománnyal. Előkészületei előrehaladott állapotban vannak. A Székesfehérváron felállított szervezetet az észak-atlanti tanács 2016. szeptember 1-jei hatállyal aktiválta. Fő feladata a NATO által szervezett gyakorlatok és műveletek hazai előkészítése és támogatása. Feladatának betöltéséhez elengedhetetlen a jelen törvényjavaslatban szereplő megállapodás megléte, hiszen a gyakorlatok vagy műveletek hazai fogadásának jogi kereteit ez biztosítja.

Előterjesztő: honvédelmi miniszter.  (Szövege PDF.)

 

A Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakciójának vezérszónoka hangsúlyozta: Magyarország elkötelezett, szolidáris, együttműködő, megbízható szövetségese a NATO-nak, vállalásait most is és a jövőben is teljesíti. Ennek további erősítését szolgálja a most megkötendő megállapodás.

 

FIRTL MÁTYÁS (KDNP) - A megváltozott biztonsági környezetben a NATO-nak, a szövetségeseivel együtt, az eddigiek mellett új kihívásokat kell kezelnie. Ezek közt van már az ukrajnai háború, az Iszlám Állam tevékenysége, az illegális bevándorlás, a növekedő terrorfenyegetettség, az energiabiztonság kérdése, továbbá Európa déli és délkeleti részének, a Nyugat-Balkánnak a stabilitási helyzete, annak biztonságpolitikai kérdései. A technológiai fejlődéssel ráadásul új területek is érintettek a védelem és a biztonság kérdésében, így a szárazföld, a tengerek, a levegő mellett a kibertér védelme is szükségessé vált. A kritikus helyzetben az erős katonai, politikai NATO-szövetség számára fontos, hogy a jelenleg 28, majd hamarosan 29 ország szoros együttműködéssel és korszerű eszközrendszerrel, összehangoltan tölthesse be küldetését, amelynek alapvető célja a biztonság, a védelem. Az Európai Unió tagállamainak folyamatos erőfeszítést kell tenniük önmaguk és állampolgáraik védelmének a garantálása érdekében.

- Az új biztonsági körülmények közötti kihívásokra szoros szövetségi rendszerben kell Magyarországnak is válaszokat adni, amelynek keretében az együttműködés hatékonysága alapvető fontosságú. Kijelenthetjük: Magyarország mint a NATO szövetség tagja az európai biztonság erősítésének kezdeményezője és alakítója, összhangban a NATO-doktrínákkal és irányelvekkel, ugyanakkor adott esetben figyelemmel a befogadó nyilatkozatra. A befogadó nemzeti támogatásra vonatkozó megállapodás, amely keretdokumentum, a NATO szövetségi feladatvállalásunk teljesítésében újabb jelentős előrelépést jelent.

- A törvényjavaslat, a NATO-műveletek, gyakorlatok és hasonló katonai tevékenységek végrehajtása során a befogadó nemzeti támogatás biztosításáról szóló megállapodás célja, hogy rögzítse az irányvonalakat, az eljárásokat a műveleti helyszínek tekintetében, valamint a befogadó nemzeti támogatás nyújtását. A NATO-környezetben a befogadó nemzeti támogatás alapelveinek alkalmazása az eredményesség és a költséghatékonyság biztosításával kell történjen, azzal együtt, hogy a NATO-vezetésű katonai tevékenységek koordinált tervezhetőségét, a küldő nemzet igényeit, a rendelkezésre álló eszközöket egyaránt figyelembe és pontosan áttekinthetővé teszi.

- Fontosnak tartom, és ezúton is szeretném felhívni a Tisztelt Ház figyelmét arra, hogy a NATO Erőket Integráló Elem székesfehérvári létrehozása újabb fontos megerősítése annak, hogy hazánk elkötelezett és felkészült szövetségese a NATO-nak, amivel Magyarország biztonságát, szuverenitását fokozzuk. Meggyőződésünk az is, hogy kulcsfontosságú a NATO és az EU együttműködése, amelynek keretében Magyarország szintén teljesíti szövetségesi kötelességeit. Ezért köszönet jár minden NATO-szövetségi kötelékben szolgálatot teljesítő magyar honfitársunknak, magyar katonának!

- A múlt héten került sor a 20. NATO-konferenciára itt Budapesten, amely többek között jelezte, hogy Magyarország elkötelezett, szolidáris, együttműködő, megbízható szövetségese a NATO-nak, vállalásait most is és a jövőben is teljesíti. Ennek további erősítését szolgálja a most megkötendő megállapodás. Magyarország biztonságának három alappillére közül a NATO-szövetségi viszonyunk, a magyar állampolgárok áldozatvállalása mellett meg kell említenünk a Magyar Honvédségen belül elkezdődött képességfejlesztési folyamatot is, ami megerősít elkötelezettségünkben, megbízhatóságunkban, szakmai elismertségünkben a szövetségi rendszeren belül. Célja, hogy kellő védelmet, stabilitást, nyugalmat biztosítson nemcsak Magyarország, hanem Közép- és Kelet-Közép-Európa számára a fejlődése érdekében.

- Tisztelt Képviselőtársaim! A KDNP-frakció meggyőződése, hogy a transzatlanti térség és különösen Európa biztonsági környezetében bekövetkezett változásokra a kellően előkészített, hatékony, szoros és összehangolt NATO-tagállamok katonai együttműködése tud megfelelő választ adni, mindannyiunk biztonsága érdekében. Ezért a frakció nevében támogatásra ajánlom az Országgyűlésnek a törvényjavaslatot!

 

Politikai vita a munkaerőhiány okairól és a szükséges lépésekről

 

„A valóság nagyon hamar szembement a szocialistákkal. Magyarországnak úgy kellett, kell  a hajóját a cél felé kormányozni, hogy végig szembeszél fúj, és ez  a jövő nagy kihívása.”

 

A Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka harsány ellenzéki közbekiabálások ellenére határozottan állította:  úgy kell Magyarország boldogulását elősegítenünk, hogy az az Európa, amelyhez ezer szállal vagyunk kötve, stagnál, - sőt, ha a társadalmi elégedetlenséget és a politikai instabilitást is figyelembe vesszük, akkor azt mondhatjuk, hogy inkább visszafelé csúszik, és ez megnehezíti a dolgunkat. 

 

HOLLIK ISTVÁN (KDNP): -  Képviselőtársaim! Jókai Mór mondta egyszer: csak az tudja, meddig mentünk, aki azt látta, hogy honnan indultunk el. Ez azt jelenti, hogy csak akkor tudjuk pontosan megvizsgálni, hogy jó irányba indultunk-e el és mennyit haladtunk előre, ha megnézzük, honnan jutottunk el idáig. Abban reménykedem, hogy még az ellenzéki képviselőkkel is egyetértünk abban, hogy nem lehet más a célja a mindenkori magyar kormányzatnak, hogy foglalkoztatottságban és bérek színvonalában közelítsük az EU-s színvonalhoz. Érdemes tehát megvizsgálni, hogy ki mit ért el ezen a területen.

- Engedjék meg, hogy néhány adatot a 2002 és 2010 közöttiekből, majd a 2010 és 2016 közöttiekből kiemeljek. Kezdeném a foglalkoztatási rátával. A 15-64 évesek körében 2002 és 2010 között 56,2 százalékról 54,9 százalékra csökkent a foglalkoztatási ráta. A munkanélküliségi ráta 2002-ben 5,6 százalék volt, 2010-re ez 11,2 százalékra növekedett. Ezek csak számok, de azért érdemes megnézni, hogy mi más történt ebben az időszakban.

- Azt láttuk, hogy bár a szocialista kormány végrehajtott az állami szférában egy jelentős béremelést, amivel csak egy probléma volt: nem a valóságból indultak ki, nem a gazdaság teljesítőképességéhez igazították ezt a béremelést, éppen ezért a valóság nagyon hamar szembement a szocialistákkal. Ez a béremelés óriási lyukat ütött a költségvetésen, amit elkezdtek hitelekből betömködni. Egyre inkább elszabadult a költségvetési hiány, növekedett az állam adóssága, és utána azt láttuk, hogy ezeket muszáj volt betömködni, ezért bár 2006-ban azt ígérték, hogy csökkenteni fogják az áfát, megnövelték azt. Megháromszorozódott az energiaár, és a végén oda jutottak el, hogy szuperbruttósították a béreket, ami azt jelentette, hogy a munkáltatói járulékokat - akkor még így hívták - is a személyi jövedelemadó alapjává tették, és még azt is megadóztatták. Természetesen az lett az egésznek a vége, hogy amit 2002-ben béremelésként odaadtak, azt 2010-ben egyhavi bér megvonásával el is vették. Emellett 200 ezer ember elveszítette a munkahelyét, és 30 százalékkal növekedett az államadósság. Ez lett a szocialisták nyolc évének a végeredménye, ez volt a szocialista gazdasági csoda. Azt még hozzá kell tenni, hogy mindezt tették úgy, hogy egy konjunkturális időszak volt akkor, az EU erős volt. Ha megnézzük például a 2007-es évet, az Európai Unió átlagos gazdasági növekedése 3,1 százalék volt, Magyarország viszont  abban az évben csak 1 százalékot tudott növekedni. Összefoglalva tehát, a kérdés bár költői, de föl kell tennünk. ez a szocialista út vitt-e közelebb minket a vágyott nyugat-európai élet- és bérszínvonalhoz? Erre a kérdésre egyértelműen nemmel kell válaszolnunk!

- Akkor nézzük mi történt 2010 óta!  Miután a Fidesz-KDNP megkapta a lehetőséget, hogy kormányozzon, azt mondtuk: munkaalapú társadalmat fogunk építeni, és az az alapvető célunk, hogy a csőd széléről, ahová taszították az országot, vissza fogjuk húzni fegyelmezett költségvetési politikával, és el fogjuk érni, hogy minden magyar ember, aki tud, az dolgozhasson is. Hogy állnak a számok ebben a tekintetben? Foglalkoztatottságban azt látjuk, hogy 2010-ben 54,9 százalék volt a foglalkoztatási ráta, 2016-ban már 66,4 százalék. A munkanélküliségi ráta, ami a szocialista kormányzása végén a 12 százalékot nyaldosta, az 2016-ban 5,1 százalékra csökkent.  Ezek a számok magukért beszélnek: 680 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, és 26 éves csúcson áll a foglalkoztatás. A reálbér-dinamika 2010 és 2015 között 15,4 százalékos volt, 2016 első nyolc hónapjában pedig 7,5 százalék.. Így összességében azt lehet mondani,: átlagosan 24 százalékkal magasabbak a reálbérek hazánkban, mint 2010-ben. A kormány saját felelősségi körében emellett 2013 óta a közszférában, egy-egy területre koncentrálva, életpályaprogramokhoz kapcsolódva hajt végre többlépcsős, igen jelentős mértékű béremeléseket is. Ezek közül talán kiemelendő, hogy 2011 és 2019 között meg fog kétszereződni az egészségügyi dolgozók bére.

 Képviselőtársaim! Magyarországnak úgy kellett, kell  a hajóját a cél felé kormányozni, hogy végig szembeszél fúj, és ez számunkra a jövő nagy kihívása.  Úgy kell előremennünk, úgy kell Magyarország boldogulását elősegítenünk, hogy az az Európa, amelyhez ezer szállal vagyunk kötve, stagnál, sőt, ha a társadalmi elégedetlenséget és a politikai instabilitást is figyelembe vesszük, akkor azt mondhatjuk, hogy inkább visszafelé csúszik, és ez megnehezíti a dolgunkat.  Ha azt kritizálják ellenzéki képviselőtársaink, hogy bár a vitathatatlan eredmények azt mutatják, hogy jó irányba indultunk el, de nem elégségesek, akkor ebben természetesen egyet tudunk érteni. Éppen ezért ült le az elmúlt hetekben a kormány a szociális partnereivel, és állapodtak meg egy olyan béremelési programban, amelyhez hasonló nem volt az elmúlt húsz évben. A  minimálbér 15, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal nő 2017-ben, és ezért cserébe a munkáltatói járulékokat a kormány 5 százalékponttal fogja csökkenteni. Ez a minimálbér-növekedés folytatódni fog 2018-ban is, amikor a minimálbér 8, a bérminimum 12 százalékkal fog emelkedni, a járulékokat pedig 2 százalékponttal fogja csökkenteni a kormány. Tehát azt lehet látni, hogy ezzel a megállapodással mindenki elment a falig, a munkáltatók is, illetve a kormány is annak érdekében, hogy a magyar emberek bére a következő években érzékelhetően növekedhessen.

-. Magyarország az elmúlt néhány évben sokat tett azért, hogy minden magyar ember dolgozhasson, aki akar. Kétségtelen, hogy elismerésre méltó eredményeket tudunk felmutatni ezen a területen, ugyanakkor természetes, hogy vannak olyan honfitársaink, akik ennek ellenére máshol keresik meg a kenyérrevalót, más országban próbálnak szerencsét. Amikor azonban az ellenzék kivándorlási hullámmal, vagy elüldözéssel riogat, akkor messze túllő a célon, és becsapja a magyar embereket. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy rendszeresen támadják a külföldön munkát vállalókat. Érthetetlen, hogy miért szólják le azokat a magyar embereket, akik dacolva a nehézségekkel és a kockázatokkal, külföldön dolgoznak. Ezek a honfitársaink, gondolva a hazájukra, mintegy ezermilliárd forintot küldtek haza. Csakis tiszteletet és megbecsülést érdemelnek. Mindezek fényében egyetlen magyar képviselő sem veheti magának a bátorságot, hogy támadja azokat a magyar embereket, akik bármilyen okból úgy döntöttek, hogy külföldön próbálják ki magukat.

- Ellenzéki képviselőtársaim ebben a témában egyébként duplán felelőtlenek és hiteltelenek. Egyrészt, mert 2014-es kampányban még  azt állították, hogy sokan azért mennek el Magyarországról, merthogy Magyarországon fojtogató a légkör, diktatúra van, nincs szabadság, nincs demokrácia. Aztán szembejött a valóság, amikor a kutatások egyértelműen kimutatták, hogy a külföldön dolgozó magyar munkavállalók egyáltalán nem politikai okokból próbálnak szerencsét külföldön. Ráadásul, ez jó hír, a legtöbben azt mondják: rövid és középtávon vissza szeretnének jönni Magyarországra. Másrészt azért hiteltelenek, mert amikor kormányon voltak, jó dolognak tartották, ha az európai munkaerőpiac megnyílik a magyar emberek előtt. Persze nem biztos, hogy a „nyithatok cukrászdát Bécsben” hirdetés életszerű megjelenítője volt ennek az üzenetnek. Tehát akkor ezt még támogatandó politikai célnak tartották, amikor viszont ellenzékbe kerültek, már rögtön elüldözésről beszélnek azért, mert a pártpolitikai érdekük ezt diktálja.

- Képviselőtársaim!  Az mindenki számára egyértelmű, hogy a külföldi munkavállalás oka alapvetően a nyugat-európai bérszínvonal. A nyugat-európai és a magyar átlagbér között valóban jelentős a különbség.  Amikor azonban ezt a helyzetet az ellenzék a Fidesz-KDNP nyakába akarja varrni, azt nem lehet másnak titulálni, mint politikai populizmusnak. A bérkülönbség alapvető oka  ugyanis az, hogy amíg a Nyugat szabadon, piacgazdasági körülmények között fejlődött az elmúlt hatvan évben, addig mi, magyarok a kommunista tervgazdálkodás igája alatt nyögtünk. És ha azt nézzük meg, hogy melyik politikai erő növelte és melyik csökkentette a nyugat-európai és a magyar bérek közötti különbséget ’89 után, akkor még inkább jobb, ha a szocialisták csöndben maradnak, hiszen 2002 és 2010 között Magyarország minden szempontból távolodott, nem pedig közeledett hozzá. Amikor az elmúlt hat év eredményeit bekiabálásokkal támadják, akkor  végső soron nem bennünket támadnak, hanem a magyar emberek által elért eredményeket, hiszen a Fidesz-KDNP gazdaságpolitikája eddig is és ezután célja az, hogy a magyar családok és a magyar emberek boldogulni tudjanak Magyarországon.

 

A Magyar Honvédség létszámának módosításáról

 

Kiszámíthatatlan globális folyamatokból adódó biztonsági kihívások sokasodnak, így a Magyar Honvédség szerepe, feladatrendszere is módosult, kiegészült a terrorveszélyhelyzetben ellátandó új feladatokkal.

 

A javasat a Honvédség engedélyezett létszámának meghatározása továbbra is állománycsoportok szerinti bontásban történik, a korábbiakban elfogadott gyakorlatnak megfelelően rögzítve azt, hogy az egyes állománycsoportok a teljes létszám mekkora százalékát tehetik ki. Elfogadása esetén az Országgyűlés a Honvédség engedélyezett státuszainak számát 29.700-ról 31.080-ra növelheti. A javaslat előterjesztését a Honvédség szervezetében már végrehajtott fejlesztések során felhasznált létszámból, az új területvédelmi feladatokat ellátó katonai szervezetek megalakításával összefüggő, illetve egyes tervezett és nem tervezett (migrációs kihívással, a biztonsági helyzet változásával, egyes katonai képességek fejlesztésével összefüggő) feladatok tették szükségessé.

Előterjesztő: honvédelmi miniszter. (Szövege PDF.)

 

A Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka  nem titkolta: egyre több fiatalnak kínálják fel az önkéntes tartalékos katonai szolgálat lehetőségét, hogy akár hivatásszerűen is elköteleződhessenek a honvédelem ügyének.

 

FIRTL MÁTYÁS (KDNP) - Az Országgyűlés 2013-ban döntött a Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról. Az azóta eltelt időszakban jelentősen megnövekedett térségünk migrációval összefüggő veszélyeztetettsége. Kiszámíthatatlan globális folyamatokból adódó biztonsági kihívások sokasodnak, így a Magyar Honvédség szerepe, feladatrendszere is módosult, kiegészült a terrorveszélyhelyzetben ellátandó új feladatokkal. Az új biztonsági kihívásokra adott megfelelő válaszok, továbbá a nemzetbiztonsági stratégiával és a nemzeti katonai stratégiával kapcsolatos feladatok szükségessé és indokolttá teszik az engedélyezett létszám növelését, az állománycsoportok közötti arányok korrekcióját.

- A napirenden lévő határozatmódosítás arra tesz javaslatot, hogy a honvédség engedélyezett státuszainak száma 29 700-ról 31 080-ra növekedhessen, illetve, megtörténhessen az a már említett korrekció, amely a honvédség belső állományarányait a tiszti létszám változatlanul hagyásával az altiszti és a legénységi állománycsoport létszámának a növelését jelenti. z újabb 1080 státuszra a honvédség új területvédelmi feladatokat ellátó katonai szervezeteinek megalakítása miatt, illetve a migrációs kihívással, a biztonsági helyzet változásával és az egyes katonai képességek fejlesztésével összefüggő feladatok miatt van szükség. Emellett még további, mintegy 300 fős képességfejlesztési tartalék képzése is szükségessé vált, mely a legénységi katonai státuszok növekményeként jelentkezik, rendszeresítésük azonban a feladat tényleges megjelenésekor történik meg, összhangban a NATO-környezet által meghatározott képességfejlesztési célokkal.

- Tisztelt Ház! A honvédség létszámnövekedésének, illetve az egyes állománycsoportokon belüli arányok változtatásának szükségessége kapcsán fontos kiemelni a haderő csaknem egészét érintő fejlesztések eredményességét, amelyeknek köszönhetően mára már a Magyar Honvédség képességmegtartásának korszakán túlvagyunk, a képességfejlesztésének korszakába léphettünk. A valós képességnövekedést jelző fontos előrelépések között készen áll az új honvédelmi és haderőfejlesztési program. Számos közelmúltbeli szakmai esemény a bizonyítéka annak, hogy Magyarország megfelelő védelmet biztosít, a jogállami követelményeknek megfelelően, és megbízható szövetségesei vagyunk a NATO-nak.

- Fontos, hogy az ország biztonsága érdekében a kormány által alkalmazott hármas védelem részeként több, a honvédek elismerését, továbbá a honvédelem feladatellátása hatékonyságát biztosító jogszabályról döntöttünk az eredményes feladat-végrehajtás céljával, a fejlesztések során pedig a honvédség szakmai igényeit vesszük figyelembe. A honvédség kötelékében feladatot teljesítők elismerését és megbecsülését erősítő törvénymódosítással, a katonai életpályamodellel a kormányzat kiszámítható jövőt biztosítva szeretné megbecsülni katonáit. Egyre több fiatalnak kínáljuk fel az önkéntes tartalékos katonai szolgálat lehetőségét, hogy akár hivatásszerűen is elköteleződhessenek a honvédelem ügyének. Köztudott: a létszám megtartása és növelése kapcsán több toborzási programra sor került már. A Honvédelmi Sportszövetség megalakítása is folyamatban van.

- Tisztelt Ház! Meggyőződésünk, hogy a honvédelem ügye nemzeti ügy. Ezért az is célunk, hogy a törvénymódosítások a biztonságunkat erősítsék, hazánk, a magyar állampolgárok, a magyar családok védelmét szolgálják. Ez mindannyiunk hazafias kötelessége és felelőssége, ebben a kontextusban szemlélve kell megítélnünk azt a folyamatot, amelynek következtében a megváltozott biztonsági környezet, a tömeges migráció okozta válsághelyzet, a terrorveszély folyamatosan változó feladatrendszert állít a honvédség elé, amelynek a honvédség ez idáig kiválóan megfelelt. És mint minden alkalommal, most is, szeretném megköszönni a Magyar Honvédség folyamatos helytállását, azt, hogy minden körülmények között, magas színvonalon szolgálja a magyar emberek biztonságát. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy ennek szellemében támogassák a javaslatot!

 

kdnp.hu - Bartha Szabó József