Napirenden Magyarország terrorizmus elleni védelme, a turizmus- és a gazdaságfejlesztés

Mozgalmas hét áll a parlamenti képviselők között. Az egyes törvényjavaslatok vitájában a Kereszténydemokrata Néppárt is megfogalmazta álláspontját...

Bartha-Szabó József - kdnp.hu

Az egész Európát sújtó terrorveszély miatt növelni kell Magyarország védelmi képességét!

A rendőrségről és az elektronikus hírközlésről szóló törvény módosítása jelentősen hozzájárulhat Magyarország biztonságához, valamint a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni fellépéshez.

A KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka emlékeztetett: a törvényes rend helyreállítása és polgárai védelme érdekében hármas, fizikai, jogi és fegyveres védelmi rendszer óvja államunk határait.

FIRTL MÁTYÁS (KDNP):  - Képviselőtársaim! A két törvényt érintő módosítás abba a sorba illeszkedik, amely Magyarország, a magyar emberek biztonságát, illetve annak megerősítését szolgálja. A migránsválság megjelenése óta a magyar emberek biztonságát, a magyar családok biztonságát a kormány egyedüliként kezelte felelősséggel, következetességgel és eredményesen. Az Európát évek óta fenyegető szervezett és irányított migrációs betelepítés 2015 óta jelent meg fenyegető módon Magyarországon. Mindannyian láttuk, hogy az illegális bevándorlók százezrei törvényellenesen, erőszakosan, félelmet keltő módon, a magyar hatóságokat és a magyar jogszabályokat semmibe véve gázoltak át hazánk területén.

- A törvényes rend helyreállítása és polgárai védelme érdekében hármas védelmi rendszert építettünk ki: fizikai, jogi és fegyveres védelmi rendszert. A rekordgyorsasággal megépített déli határvédelemmel egy időben szigorított, új védelmi jogszabályokat alkottunk, mint amilyen a most tárgyalt is, amelyet a fokozódó terrorfenyegetettség tesz szükségessé. A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, valamint az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítására részint azért van szükség, hogy fokozottabbá válhasson az alkotmányos rend, a nemzetbiztonság, a bűnmegelőzés szempontrendszere szerinti fontos létesítmények biztonsága. A létesítményekre vonatkozó fontos adatok megismerhetőségét, illetve nyilvánosságra kerülését szabályozza a módosítás, amely egyben tartalmazza az alkotmányos garanciát is azzal, hogy az adatokhoz való hozzáférés korlátozását is maximális időtartamhoz köti.

- Tisztelt Ház! Az egész Európát sújtó terrorveszély miatt növelni kell Magyarország védelmi képességét, amit messzemenően szolgál a törvénymódosítás további részeként a harmadik országbeli személyek ujjlenyomatainak átadásával kapcsolatos paragrafus, amelynek értelmében az a határrendészeti nyilvántartás részeként kezelhetővé és átadhatóvá válik. Szintén a migránsválsággal összefüggésben jelentkező terrorveszély elleni fellépést, a nemzetbiztonsági, bűnüldözési és -megelőzési célt szolgálja azoknak a hatályos jogszabályoknak a szigorítása, amelyek az előre fizetett díjú előfizetői mobilhálózat-szolgáltatásokkal való visszaélést akadályozzák meg. A törvénymódosítás gyakorlatilag a szolgáltatást igénybe vevők azonosításával, illetve az előfizetők személyazonosságának ellenőrzési feltételeinek módosításával biztosítja a visszaélések megelőzését.

- Képviselőtársaim! Az elektronikus hírközlés óriási léptékben fejlődő korában kötelességünk és felelősségünk számolni azzal, hogy a bűnelkövetésben, a terrorcselekmények előkészítésében, az embercsempészetben és további, közösségi biztonságot fenyegető veszélyhelyzet előidézésében fontos szerepet kapnak az elektronikus digitális eszközök. Ezért a bűnmegelőzésnek, a terrorelhárításnak e területen is mindent meg kell tenni a törvényes rend, a közbiztonság érdekében. 

- A KDNP frakciója támogatja a törvénymódosítást, amire tisztelettel kérem képviselőtársaimat, a parlament többi frakcióját is! Köszönöm a figyelmüket!

 

A nemzeti turizmusfejlesztésről

Magyarország stratégiai célja a turizmus jövedelemtermelő képességének erősítése nemzetgazdasági szinten, azaz a külföldről beutazó turisták tartózkodási idejének meghosszabbítsa és költésük növelése, valamint a hazai turisztikai fogyasztás jelenlegi szintjének emelése – emlékeztetett a kereszténydemokraták vezérszónoka.

Ez év első felében a kormány új irányt szabott a turizmusnak, s ennek keretében jelentősen átszervezte a turizmus állami irányítását. Indoka az a felismerés volt, hogy a turizmusban mint a nemzetgazdaság kiemelkedő jelentőségű ágazatában – amely a GDP-nek mintegy 10 százalékát adja – jelentős növekedési lehetőség van, ez azonban csak a korábbinál hatékonyabb irányítási struktúrával bontakoztatható ki. A  törvényjavaslat több szabályozási tárgykört érint, és lefekteti az alapjait, illetve megteremti a jogi, szervezeti kereteit a következő évek turisztikai fejlesztéseinek. Rögzíti: a hazai költségvetésből és az európai uniós forrásokból megvalósuló turisztikai fejlesztések tervezése az állam feladata.  Rendezi az állami beruházás során létrejövő új építmények tulajdonjogi sorsát, és az elszámolás rendjét.Tartalmazza mindazokat a speciális szabályokat is, amelyek lehetővé teszik, hogy a vagyonkezelő az adott turisztikai beruházást az állam nevében és javára elvégezze.

Az új fejlesztési koncepció lényege, hogy Magyarország nem egységként, 93 ezer négyzetkilométerként fejlesztendő turisztikai célterület, hanem az országon belül vannak olyan egységek, amelyekre kiemelt állami figyelmet kell fordítani, és amelyekhez az ösztönzőrendszereket igazítani kell. A szakmai fejlesztésével kapcsolatos előkészítő feladatokat a törvényjavaslat a Magyar Turisztikai Ügynökségre telepíti, a kiemelt turisztikai fejlesztési térségek kijelölése pedig a kormány feladata lesz. Jelenleg már láthatóak a Sopron-Fertő és a Balaton kiemelt tervei. Előkészítés alatt állnak Észak-Magyarország ‑ ez a tokaj-zempléni vidék, valamint a Felső-Tisza vidéke ‑ és Budapest, továbbá a fővárost körülölelő zöldgyűrű tervei is. Kezdeményezések vannak folyamatban a Tisza-tó és a Dráva-Mura vidéke kapcsán is.

A törvényjavaslat másik fő szabályozási tárgyköre a fejlesztések megvalósításához kapcsolódik, megteremti a százszázalékos állami tulajdonban vagy vagyonkezelésben álló ingatlanokon megvalósuló kiemelt turisztikai beruházások vagyonjogi kereteit. Ezen beruházások megvalósítására az állam száz százalékban állami tulajdonban álló nonprofit gazdasági társaságokat alapíthat. A törvényjavaslat a turisztikai fejlesztési lehetőségek biztosításán túl, kulturális, örökségvédelmi, természeti, ökológiai értékeknek a jelenkor és a jövő generációk számára történő közvetítéséhez és megőrzéséhez is hozzájárulhat. (Előterjesztő: nemzeti fejlesztési miniszter. Szövege: PDF.)

A KDNP parlamenti frakciójának vezérszónoka rámutatott: Magyarország és a hazai vállalkozások versenyképessége szempontjából húzóágazatnak, stratégiai fontosságú területnek számító turizmus fejlesztése kiemelten fontos feladat, ami párthovatartozástól függetlenül támogatásra érdemes.

HOLLIK ISTVÁN (KDNP)- Képviselőtársaim! A törvényjavaslat alapvetően azt a célt szolgálja, hogy a turizmus jövedelemtermelő képességét nemzetgazdasági szinten erősíteni tudja. Ez vonatkozik mind a külföldről beutazó turisták tartózkodási idejének meghosszabbítására és magyarországi költésük növelésére, mind pedig a hazai turisztikai fogyasztás jelenlegi szintjének további emelésére is. Mégis, mi az alapvető három probléma, amelyre, úgy gondolom, választ kell adni az intézményrendszer átszabásával, hiszen csak így lehet versenyképesebbé tenni a magyar turisztikai szektort.

- Az első: a turisztikai szolgáltatók relatíve kevés és kis vásárlóerejű turistát tudnak hazánkba csábítani, illetve az is probléma, hogy megtartásuk érdekében alapvetően az árakban versenyeznek egymással, ami törvényszerűen vezet ahhoz, hogy minőségbeli problémák adódhatnak. Konzerválhatja azt az állapotot, hogy olcsó, még éppen elfogadható minőséget nyújtanak a turisztikai szolgáltatók kínálati oldalon, és azt is egyértelműen állíthatjuk, hogy ez ritkán vezet belső indíttatású, minőségi turisztikai szolgáltatásfejlesztésekhez. Ez tehát nem teremt lehetőséget szolgáltatásfejlesztésekre, ami kulcskérdés a turisztikai szektor további fejlődéséhez.

- A második probléma a jelenlegi turisztikai kínálat térbeli és időbeli koncentrációja. Ha megnézzük, hogyan töltik el a turisták az idejüket, akkor láthatjuk: az összes vendégéjszaka kétharmada Budapesten, a közép-Duna vidéki, a balatoni és a nyugat-dunántúli régióban realizálódik. A  külföldiek esetében ez 60 százalékban Budapestet jelenti, míg a belföldi turizmus esetében Budapestnek csekély a jelentősége, a fürdővárosok és a Balaton-parti települések a legnépszerűbbek. A területi koncentráció mellett az időbeli koncentráció, tehát a szezonalitás is erős Magyarországon. Azt láthatjuk, hogy 2015-ben az összes vendégéjszaka több mint 30 százaléka másfél-két hónapra, tehát két nyári hónapra, júliusra és augusztusra koncentrálódott. Értelemszerűen az a cél, hogy a turisztikai szezont ki lehessen nyújtani, sőt, négy évszakossá lehessen tenni, hogy ne csak nyáron jöjjenek turisták, hanem jöjjenek tavasszal és ősszel is, és ha lehet, még télen is.

- A harmadik strukturális probléma,  hogy a fejlesztések tervezéséhez nem szolgálnak alkalmas keretként a kialakult közigazgatási egységek és területfejlesztési kategóriák. Ezt a problémát kívánja orvosolni a kormány az újonnan bevezetendő TDM-ekkel. Azt is láthatjuk, hogy korábban elfogadott az Országgyűlés egy „Nemzeti fejlesztés 2030” elnevezésű koncepciót, amely alapján az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióval összhangban a turizmus nem bárhol fejleszthető, hanem az olyan térségekre kell koncentrálni, ahol a fejlesztéseknek van létjogosultságuk, amelyek a turisztikai kínálati oldalon az utazási célt kereső potenciális vendég szempontjából felismerhető turisztikai márkák kialakítását szolgálják. Több európai ország ‑ ha nem megyünk messzire, akkor Ausztriát lehet említeni a szomszédok közül ‑ turisztikai sikerei mögött is egyértelműen ez a világos koncepció és intézményrendszeri átalakítás figyelhető meg.

- Képviselőtársaim! A törvényjavaslat rögzíti továbbá, hogy a hazai költségvetésből és az európai uniós forrásokból megvalósuló turisztikai fejlesztések tervezése a jövőben az állam feladata, valamint kimondja, hogy a turisztikai tervezés alapegysége a releváns turisztikai fogadóterület. Meghatározza a turisztikai fejlesztések célját, valamint meghatározza a az alapvető állami feladatok ellátásáért való felelősség címzettjét is. És bár jelen törvényjavaslat nem szól erről, de azt gondolom, hogy ez az intézményrendszeri átalakítás csak akkor lehet sikeres, ha az erre fordított költségvetési forrásokat ha nem is hozzuk egy szintre a nyugat-európai példákkal, de legalábbis területileg hasonló méretű Ausztria lehet releváns. Ebből a szempontból nagyon fontos, hogy a korábbi évektől eltérő módon az újonnan létrejövő Magyar Turisztikai Ügynökség lényegesen nagyobb forrással tud gazdálkodni,  amely szükséges ahhoz, hogy a turisztikai márkákat ki lehessen fejleszteni, illetve ha ezeket létrehoztuk, akkor reklámozni is lehessen, hatékonyan, célzottan külföldön is.

- Összességében tehát elmondható: a jelenlegi törvényjavaslattal a kormány az intézményrendszert akarja átalakítani nemzetközi jó példák alapján. Nem újdonságokról,  sem magyar innovációról van szó. Egyszerűen olyan nemzetközi, jól bevált praktikáknak a Magyarországra való áthozataláról, ami segít az egyre élesedő nemzetközi versenyben, segít, hogy Magyarország fel tudja venni a versenyt a körülöttünk lévő országok turisztikai régióival. Én bízom abban, hogy ezt a javaslatot, amely a magyar nemzeti turizmus fejlesztési kereteit adja meg, nemcsak a Fidesz és a KDNP, hanem az ellenzéki képviselőtársaim is támogatni fogják.

 

Legfőbb cél a közpénzekkel való tisztességes, ellenőrizhető gazdálkodás és a verseny további erősítése

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosítása levonja az eltelt egy év gyakorlati tapasztalatait, jelentős szigorítást vezetve be a közpénzek felhasználása során az ajánlatkérői és az ajánlattevői oldalon egyaránt.

Magyarország az Európai Unió tagjaként ültette át a közbeszerzési irányelvet, amely három részből áll és 2017-től minden európai uniós tagország számára kötelező.  Az  irányelv meghatározza a közpénzköltés rendjét az Európai Unió területén, egységesen vonatkozik nemcsak az Európai Unió által biztosított támogatásokra, hanem a hazai forrásokra is. A közpénz felhasználása szempontjából a közbeszerzési törvény módosítása a középmezőnybe sorolja Magyarországot. Szembetűnő változás, hogy a meghirdetés nélküli közbeszerzési eljárásban, öt ajánlatot kell majd kérni és 300 millió forint lesz az értékhatár. A nyilvánosság érdekében  2016 decemberével megkezdődik az elektronikus közbeszerzés kialakítása, amely két lépcsőben, 2017 nyarán és 2017 végén fejeződik be. Ez azt jelenti,  hogy egy év alatt a teljes magyar közbeszerzési rendszer elektronikus lesz, így lehetővé

válik nem csak a  közbeszerzési ajánlatok benyújtása, hanem az ajánlatok sorsának követése is. (Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető miniszter. Uniós napirendi pont. Szövege: PDF.)

A KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka is támogatólag szólt a javaslatról. Bízik abban, hogy az elmúlt év tapasztalatait át tudja ültetni, és az Európai Bizottság észrevételeit is képes lesz érvényesíteni annak érdekében, hogy Magyarországon a közpénz felhasználása valóban a közérdeket szolgálja.

VEJKEY IMRE (KDNP) - Hölgyeim és Uraim! Önök előtt is ismeretes, a közbeszerzések útján történő beszerzések egyre nagyobb nemzetgazdasági jelentőségre tesznek szert, az európai uniós támogatások felhasználása tekintetében is kiemelkedő a szerepük. Az Országgyűlés által alkotott 2015. évi CXLIII. törvény a 2014-ben elfogadott új uniós közbeszerzési irányelvek átültetésével jelentősen megújította a hazai közbeszerzési eljárást szabályait, a közbeszerzésekkel kapcsolatos intézményrendszerrel együtt. Hozzájárult egyrészt ahhoz, hogy a verseny tisztasága, az átláthatóság és az egyenlő bánásmód alapelvei ne csak a szerződéskötésig tartó folyamatban, hanem a teljesítésének teljes szakaszában is érvényesüljenek, másrészt a társadalmi és gazdasági szempontból előnyös közbeszerzések megvalósításához, harmadrészt pedig az európai uniós támogatási források minél szélesebb körű felhasználásához.

- Hölgyeim és Uraim! A jelen törvényjavaslat levonja  az eltelt egy év gyakorlati tapasztalatait, jelentős szigorítást vezetve be a közpénzek felhasználása során az ajánlatkérői és az ajánlattevői oldalon egyaránt. A közbeszerzések szereplőinek széles körű visszajelzései alapján vezet be olyan gyakorlati alkalmazást segítő intézkedéseket, melyek az egyes rendelkezések pontosítása mellett a közbeszerzési eljárások további gyorsítását és egyszerűsítését is segítik. A törvényjavaslat legfőbb célja a közpénzekkel való tisztességes és ellenőrizhető gazdálkodás követelményeinek a további fokozása és a közbeszerzéseken a verseny további erősítése.

- Hölgyeim és Uraim! Most tekintsük át, hogy gyakorlati szempontból a törvényjavaslat által melyek a különösen jelentős módosítások. Elsőként említeném a közbeszerzési eljárások szabályainak módosításán belül a nemzeti eljárási rend reformját. A módosítás az árubeszerzés és a szolgáltatás megrendelése esetén 18 millió forintról 15 millió forintra csökkenti az értékhatárt. Ezen értékhatár felett a közbeszerzéseket összefoglaló tájékoztatás közzétételével nyilvánosan kell meghirdetni. Ugyanakkor az egyszerűsítést szolgálja, hogy a módosítás kizárólag az építési beruházásokra tartja fenn a nyilvánosan meg nem hirdetett, közvetlen felhívással induló beszerzések lefolytatásának lehetőségét. Ez az eljárási típus a jövőben 300 millió forintos értékhatárig alkalmazható.

- Hölgyeim és Uraim! A tisztességes versenyt és a vállalkozások szélesebb körének a közbeszerzéshez való hozzáférését szolgálja az az új rendelkezés, amely szerint az ajánlatkérő az ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők személyét eljárásaiban változtatni köteles. A rendelkezés hatékony eszközként szolgálhat az esetleges korrupciós kapcsolatok kialakulásának megelőzésére, hiszen megakadályozza az egyes szállítók bebetonozását azon beszerzéseknél, amelyek nem kerülnek hirdetménnyel meghirdetésre. A nyilvánosság és a beszerzések transzparenciájának biztosítása érdekében a törvényjavaslat előírja, hogy az ajánlatkérő köteles honlapján és a közbeszerzési adatbázisban is nyilvánosan közzétenni az eljárást megindító felhívást, a közbeszerzési dokumentumokat, az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők megnevezését, valamint a bontási jegyzőkönyvet, melynek alapján követhető, hogy kik tettek ténylegesen ajánlatot az eljárásban.

- Hölgyeim és Uraim! Az előbb említett nemzeti eljárási rend reformjához kapcsolódóan az Országgyűlés elé benyújtásra került a Magyarország központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény módosítására vonatkozó javaslat is. Lényegében a több mint tíz éve változatlan nem közszolgáltató ajánlatkérőkre irányadó nemzetközi közbeszerzési értékhatárokat árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén 8 millió forintról 15 millió forintra, építési beruházás esetén 15 millió forintról 25 millió forintra, szolgáltatási koncesszió esetén pedig 25 millió forintról 30 millió forintra emeli.

- Hölgyeim és Uraim! A közbeszerzési eljárási kötelezettségek a nemzeti eljárásrendben alkalmazható egyszerűsítések mellett is szigorúan szabályozott eljárásrendet követelnek meg, az ajánlatkérők részéről speciális szakértelmet kívánnak. A törvénymódosítás az értékhatárok emelkedésével párhuzamosan a közbeszerzési kötelezettség alá nem tartozó beszerzések szabályozott és ellenőrizhető megvalósítása érdekében az értékhatárok alatt is előírja három ajánlat bekérését. A kapcsolódó felhatalmazó rendelkezések szerint a kormány az ajánlatkérők nem közbeszerzési eljárás keretében megkötött, nemzeti értékhatárt el nem érő szerződéseinek megkötésére meghatározhat részletesebb követelményeket is, továbbá az ajánlatkérők beszerzéseiről kötelesek a közbeszerzésekért felelős miniszter részére tájékoztatást adni. Ezzel a szabályozással jelentősen, 8 millió forint helyett 1 millió forintra csökken az az értékhatár, amely felett ajánlatkérők jogszabályban rögzített követelményeknek megfelelően választják ki a szerződéses partnereiket.

- Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslat által a közbeszerzések még egyszerűbbek és gyorsabbak is lesznek, valamint az átláthatóságuk is növekedni fog. Mindezek alapján kérem, a KDNP frakciójához hasonlóan, önök is támogassák!

 

 

Minden beruházás időben és megfelelő sebességgel tudja szolgálni a gazdaság  fejlődését, a magyar emberek boldogulását!

A közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosítása az  egyszerűsítést és a dolgozók védelmét segítheti elő. Olyan pontosításokat fogalmaz meg, amelyek segítségével a most még vitás eseteket lehet feloldani a kisajátítás, a nyomvonal-meghatározás területén.

A törvényjavaslat 11 jogszabály módosítását tartalmazza. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások gyorsításának érdekében két igazán jelentős területen történik változtatás. Az egyik a kisajátítási eljárással kapcsolatban teszi egyszerűbbé szabályokat a másik pedig a nyomvonalak kialakításával kapcsolatban határozza meg új szabályokat. A rendelkezések fontos céljai között szerepel a használtgépjármű-vásárlás biztonságának növelése érdekében a járműéletút-adatszolgáltatás kialakítása. Az állampolgárok egységes felületen keresztül egyetlen adatigénylési folyamat keretén belül díjmentesen férnek hozzá az adatokhoz. Így a gépjárművásárlás során a vevő az adott gépjármű műszaki állapotáról közhiteles információt fog kapni, amelyek lefedik az egész életútját a járműnek egészen a gyártástól akár a bontási jegyzőkönyvig. A közúti közlekedésről szóló törvény módosítása a járműéletút-adatszolgáltatáson túl a közúti ellenőrzéshez kapcsolódóan megállapítja a helyszíni bankkártyás bírságfizetés esetében jelentkező költségek elszámolási rendjét is. A vasúti közlekedésről szóló törvény szigorú szabályozása szerint állami vagyont csak az állam százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet kezelhet. A módosítás azonban lehetővé teszi, hogy a GYSEV is használhassa és kezelhesse az állami vagyont, megköthesse a vagyonműködtetési szerződéseket. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény módosa a szociálpolitikai menetdíjkedvezmény támogatását, annak igénybevételéhez szükséges szabályrendszert  pontosítja. A légi közlekedésről, miként a  vízi közlekedésről szóló törvény módosítása,  egyértelműen a munkavállalók oldalán állva, a munkaidő védelmét és a munkaidővel kapcsolatos szabályozást próbálja összehangolni az unióssal szabályokkal. (Előterjesztő: nemzeti fejlesztési miniszter. Szövege: PDF.)

A KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka hangsúlyozta: a módosítások összességében ésszerűsítésről, egyszerűsítésről, a dolgozók védelméről szólnak, és arról, hogy minden beruházás időben és megfelelő sebességgel tudja szolgálni a gazdaság  fejlődését, a magyar emberek boldogulását.

MÓRING JÓZSEF ATTILA (KDNP): - Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kapcsán csupán néhány dologra szeretném a figyelmet felhívni.

- A használt járművásárlás biztonságának növelése érdekében az úgynevezett járműéletút-adatszolgáltatás kialakításával lehetővé válik, hogy a több nyilvántartó szerv által nyilvántartott adat egységes szolgáltató felületen keresztül elérhető legyen. Az állampolgárok az adathoz egy felületen, egy adatigénylési folyamat keretén belül juthatnak hozzá díjmentesen. Ez teszi szükségessé a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítását. A módosítással lehetővé válik a közlekedési hatóság által vezetett közútijármű-előéleti nyilvántartásban szereplő, a közlekedési hatósági engedéllyel ellátott közúti járművek forgalomban tartásával kapcsolatban keletkezett műszaki, környezetvédelmi, közlekedésbiztonsági, javítási és karbantartási, gépjármű-felelősségbiztosítási, valamint a használatra jellemző egyes adatok lekérdezése.

- A módosítás meghatározza a járműéletút-adatszolgáltatás és az adatszolgáltatás technikai lebonyolítását szolgáló rendszer, valamint az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartásának fogalmát, az ideiglenes rendszámtáblák kiadásának alapjául szolgáló okiratok okmánytárba történő kötelező továbbítását, azok későbbi visszakereshetősége érdekében. Miután az ideiglenes rendszámtáblával ellátott járművek nincsenek forgalom helyezve, ezért nincs róluk közhiteles központi nyilvántartás. Ennek hiányában sem a járművekről, sem a rendszámtábla jogosultjáról nincs lehetőség adatot szolgáltatni. Az ideiglenes rendszámtáblákról vezetett központi nyilvántartás létrehozásával a rendvédelmi szerveknek, a parkolási társaságoknak és az útdíjszedésre jogosult szervezeteknek a jövőben lesz lehetőségük adatot szolgáltatni az ideiglenes rendszámtáblák jogosultjairól, így várhatóan csökkennek majd az ideiglenes rendszámtáblákkal elkövetett visszaélések is.

- Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Hajózási Szövetség és az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége által kötött, a munkaidő-szervezés egyes szempontjainak a belvízi hajózási ágazaton belüli szabályozásáról szóló európai megállapodás végrehajtásáról szóló, 2014. december 19-én írásba foglalt tanácsi irányelve a megfeleléshez szükséges, vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása, tekintettel a belvízi hajózással együtt járó különleges munka- és életkörülményekre, az általánosan alkalmazandó munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló irányelv és a hatálya alá tartozó munkavállalók esetében speciális szabályokat vezet be. Ezen szabályok átvezetéséhez biztosítani kell a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény munkarenddel, a munkavállaló munkaidő-beosztásával, valamint a munkaidejével és pihenőidejével kapcsolatos szabályaitól való eltérést, továbbá a munkavállaló egészségvédelmének javítását célzó intézkedések bevezetését a törvény módosításával.

- A javaslat meghatározza a belvízi hajózás, a belvízi hajózási vállalkozó, az éjszakai munka, a munkaidő, a pihenőidő, a nem hajós személyzet, a több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló, továbbá az utazó munkavállaló fogalmának jelentését is az érintett szakaszok alkalmazásában. Továbbá előírja, hogy a munkáltatónak az egészséges és biztonságos munkavégzés és a közlekedésbiztonság követelményeire is figyelemmel kell elkészítenie az utazó munkavállaló munkaidő-beosztását. Pontosító jellegű kiegészítő rendelkezést is tartalmaz, amellyel egyértelműsíti, hogy az állam tulajdonában lévő vízi út, meder, parton lévő létesítmény és kapcsolódó ingatlanok, továbbá az országos közforgalmú kikötők létesítése és felújítása, valamint az ezekkel összefüggő úszó létesítmény és egyéb eszközbeszerzés és felújítás az előzőek tulajdonosának, vagyonkezelőjének, működtetőjének vagy üzemben tartójának a feladata. Egyes projektek esetén a tulajdonos, vagyonkezelő, működtető vagy üzemben tartó feladatainak elvonása, felülírása nélkül a jogszabályban vagy kormányhatározatban kijelölt szervezet ‑ mint az állam nevében és javára eljáró fejlesztési közreműködő ‑ is elláthat fejlesztési feladatokat. A javaslat ezzel összefüggésben módosítja a fejlesztési közreműködő meghatározást is.

- A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása az ország területén található vasúti rendszerek biztonsági berendezéseinek, műszaki adatainak védelmére szolgál, hogy azok ne lehessenek bárki számára hozzáférhetőek. A vasútnak nem minősülő kötöttpályás közlekedésről szóló törvény módosítása rögzíti, hogy az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszereknél mely esetekben és mit kell bejelenteni. Tekintettel arra, hogy az alsó kötélvezetésű sífelvonók kivételével a többi egyéb kötöttpályás létesítmény esetén a tevékenység megkezdéséről és a tevékenység befejezéséről is van információja a közlekedési hatóságnak, ezért szükségtelen további bejelentési kötelezettséget előírni részükre, így nekik csak az üzemszüneteltetést kell bejelenteniük, míg az alsó kötélvezetésű felvonóknál a tevékenység megkezdését, annak szüneteltetését és a tevékenységgel történő felhagyást is be kell jelenteni.

- A módosító javaslat a kisajátítási eljárások és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedésiinfrastruktúra-beruházások megvalósításához szükséges eljárások kapcsán is megfogalmaz egyszerűsítési szabályokat. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának, gyorsításának és egyszerűsítésének érdekében felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben állapíthassa meg a közlekedésiinfrastruktúra-beruházás megvalósításához szükséges, legfeljebb 200 méter szélességű területsávot vagy nyomvonalat. Amennyiben a közlekedésiinfrastruktúra-beruházás megvalósításához környezetvédelmi engedély szükséges, a rendelet kiadására a környezetvédelmi engedély jogerőre emelkedését követően kerülhet sor.

- Az építési engedély kiadásának és az építési tevékenység megkezdésének feltétele a rendelettel való összhang megléte. A településrendezési eszközöknek a közlekedésiinfrastruktúra-beruházással való összhangját azonban ebben az esetben is meg kell teremtenie az érintett helyi önkormányzatnak, legkésőbb a közlekedésiinfrastruktúra-beruházás végleges, vagy ennek hiányában ideiglenes forgalomba helyezését követő hat hónapon belül. A rendeletben megállapította nyomvonal szélességét a javaslat az egyes nyomvonalas infrastruktúrák sajátosságai alapján állapítja meg, így gyorsforgalmi út tengelyétől számított legfeljebb 100-100 méter, egyéb közút tengelyétől számított legfeljebb 50-50 méter, vasút tengelyétől számított legfeljebb 100-100 méter, kerékpárút esetén 25-25 méter széles sáv jelölhető ki. A javaslat rendelkezik az építési korlátozásokról, a védettség időtartamáról, valamint a korlátozással arányos kártalanítási kötelezettségről is.

- Tisztelt Ház! Ezeket kívántam kiemelni a 11 módosításra javasolt törvény közül, és szeretném előrebocsátani, hogy a törvényjavaslatot a KDNP frakciója támogatja.

 

 

A Honvédelmi Sportszövetségről

A Honvédelmi Sportszövetség létrehozása olyan, a KDNP által is fontosnak tartott, meghatározó értékekre alapozódik, mint a nemzetvédelem, a  hazafiasság, a közösségi értékek, javak és eredmények védelme, erre elkötelezettség az áldozatkészség, az önkéntesség és a civil kurázsi.

Magyarország Alaptörvénye XXXI. cikk (1) bekezdése szerint minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére. 2005. január 1-jével azonban megszűnt a békeidejű sorozás és sorkatonai szolgálat intézménye, ezzel viszont csökkent azon személyek köre, akik rendkívüli állapot vagy megelőző védelmi helyzet idején felkészülten képesek eleget tenni katonai szolgálati kötelezettségüknek.

A Honvédelmi Sportszövetségről létrehozásáról szóló törvényjavaslat célja, hogy Magyarország állampolgárainak a haza védelme iránti hazafias elkötelezettségét és áldozatkészségét az önkéntesség figyelembevételével Magyarország nemzeti védelmi képességének fenntartásába és fejlesztésébe minél szélesebb körben bevonja, a társadalom és a honvédelem kapcsolatát erősítse. Megteremti annak a szervezeti formáját, hogy a honvédelem ügye iránt elkötelezett állampolgárok önkéntes alapon, a rendszeres testmozgásra épített honvédelmi nevelési programon keresztül, a honvédelmi szempontból hasznosítható tudást, előképzést megszerezhessék, az esetleges katonai szolgálatot és alapkiképzést megalapozó ismereteket elsajátíthassák. (Előterjesztő: honvédelmi miniszter.  Szövege: PDF.)

A KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka hangsúlyozta: a sport a hazafias viselkedés gyakorlásának mikrokörnyezete is, mindez a törvényben meghatározott honvédelmi sportok esetében hatványozottan érvényes.

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): - Tisztelt Ház! A Honvédelmi Sportszövetség létrehozására megalkotott törvényjavaslat megteremti azt a szervezeti formát, amely keretet, lehetőséget, fejlődési pályát biztosít a honvédelmi sporttevékenységeknek, az aktív sportra alapozott elméleti és gyakorlati ismereteket adó nevelési programnak. A  haza védelme iránti elkötelezettséget erősíti,  a civil szervezetekre jellemző önkéntességre építve. A Honvédelmi Sportszövetség megalakítása és tevékenysége élő és erős kapcsolatot teremt a társadalom és a honvédelem között,  arra a nélkülözhetetlen állampolgári aktivitásra alapozva, amelynek alapja a honvédelem iránti elkötelezettség, a haza és a nemzet szolgálata, hogy adott esetben megelőző védelmi helyzetben vagy rendkívüli állapotban akár katonai szolgálatra alkalmas erőnléttel és felkészültséggel tudjanak rendelkezni az ebben részt vevők.

- Tisztelt Ház! A Honvédelmi Sportszövetség létrehozása olyan, a KDNP által is fontosnak tartott, meghatározó értékekre alapozódik, mint a nemzetvédelem, a  hazafiasság, a közösségi értékek, javak és eredmények védelme, erre elkötelezettség  az áldozatkészség, az önkéntesség és a civil kurázsi. Mindezek az egyén és a közösség viszonylatában egyaránt szilárd alapjai annak a jövőt szolgáló nemzetépítésnek, amely iránt a magyar kormány elkötelezett. Elsődleges eszközként a sport, nevezetesen a honvédelmi sportok, amelyeknek katonai szakmai jelentőségük van, a legalkalmasabbak arra, hogy minél szélesebb rétegeknek megteremtsük a lehetőséget arra, hogy aktív részvétellel, rendszeres sporttevékenységgel és az arra épített honvédelmi nevelési programon keresztül nemcsak kellő edzettséget, de használható honvédelmi tudást, ismereteket  is szerezzenek a célok elérésére. 

- Tisztelt Ház! A már említett értékekre is hivatkozva fontos ideidézni azt a sportszakmai véleményt, amely szerint a sport általában is a legalkalmasabb színtere és eszköze a hazafias nevelésnek, a kötelességtudatnak, az egymásért küzdeni tudásnak, a helytállásnak a nehéz küzdelmekben, az önfeláldozó segítőkészségnek, a nehéz élethelyzeteken keresztüli átjutásnak. Tehát a sport a hazafias viselkedés gyakorlásának mikrokörnyezete is. Mindez a törvényben meghatározott honvédelmi sportok esetében hatványozottan érvényes.

- A civil szervezeti forma a legalkalmasabb kerete és a garanciája annak az eredményességnek és sikerességnek, amelyek alapja a civil közösségben felhalmozott tudás, tapasztalat és felkészültség. Vagyis, a civil szervezetekre jellemző megalapozott szakmaiság, közösségi összetartozás, amihez céltudatosság társul, továbbá az önkéntességből következő erős hivatástudat, amely éppen a civil közösségek természete, s egyben energiatartaléka is.

- Tisztelt Ház! Köztudott, hogy az erőtartalékok kellő támogatással meghatványozhatóak. A jelenlegi kormány sportpolitikájának köszönhetően Magyarországon a sport nemzeti ügy, és azt is tapasztalhattuk, hogy a sport területén mindenhol növekedést értünk el, tehát gyakorlatilag a nemzeti növekedés szolgálatába állíthatjuk ezt is. Meggyőződésem: az eddig tapasztalt sport általi növekedés, fejlődés a honvédelem területén is hasonlóan eredményessé tehető, és további sikerek érhetők el. A Honvédelmi Sportszövetséget erre a küldetésre hozta létre a minisztérium szakmai háttere a köztestület formát, amelyek a törvényben meghatározott feladatokat, továbbá koordináló, együttműködő szerepet töltenek be azzal, hogy a hazaszeretet, a nemzetvédelem ügye iránt elkötelezettek fejlődését a közszolgálatban érvényre is juttassák.

- Képviselőtársaimat arra kérem, hogy támogassák a törvényjavaslatot, a Kereszténydemokrata Néppárt természetesen ezt teszi!

Fogadj örökbeegy keresztet!

Országos akciónk célja az utak mentén, a települések közterületein álló keresztek megmentése, felújítása és állaguk megóvása az utókor számára.

Ha Ön is szeretne részt venni az akcióban, az alábbi gombra kattintva tájékozódhat a Fogadj örökbe egy keresztet! program részleteiről!

Hernádkércs
Bárdudvarnok
Sopron
Sopron
Sopron
Magyarszerdahely külterület
Felsőörs
Lőrinci
Újnéppuszta külterület

Kérdése van? Írjon nekünk!

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Küldjön üzenetet munkatársainknak az alábbi lehetőségre kattintva!
Készséggel állunk rendelkezésére!