Törvényjavaslatok, határozatok, honi és nemzetközi szerződések megállapodások kaptak a héten is zöld utat. Az ellenzék ragaszkodva a hagyományokhoz, majdnem mindent elutasított, viszonzásuljavaslataikról a kormánypártok sem döntöttek másként.Meglepetésre kormánypárti törvényjavaslat is fennakadt a rostán.
kdnp.hu – Bartha Szabó József
ELFOGADVA
Polihisztor aki követni tudta! Megelőzendő a bajt, a frakciók előrelátóan kijelölték karmesterüket, akinek intése nyomán gondolkozás nélkül eldönthető volt, hogy melyik (igen, nem, tartózkodom) gombot kellett megnyomni.
A türelmesebb, kíváncsi honpolgár a részletekben is eligazodhat, ha rákapcsol a zárójelben jegyzett szövegükre.
Tengerészek, hajósok
A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosításának célja, hogy a tengerészek és a hajósok egészségi alkalmasságát vizsgáló orvosok hajózási hatóság által vezetett nyilvántartása megfelelő jogszabályi keretek között működjön. A nemzetközi egyezmények és európai uniós jogszabályok előírják, hogy a tengerészek egészségi alkalmasságát milyen követelmények szerint kell igazolni, és hogy kik lehetnek azok az orvosok, akik a vizsgálatokat lefolytathatják.
Magyarország a több száz magyar tengerész miatt érintett a szabályozásban, mivel a nemzetközi egyezmény szerint bármely hajón dolgozó személy tengerésznek számít. A nemzetközi egyezmény alapján tehát nemcsak a hivatásos tengerészek, tisztek, gépészek, hanem a hajón egyébként munkát végző személyek ‑ pincérek, zenészek, szakácsok ‑ is tengerésznek minősülnek.A nemzetközi egyezmény végrehajtása miniszteri rendeleti szinten történik. A nyilvántartásból tengerészek, hajósok, cégek vagy hatóságok kérésére adatokat kell és lehet szolgáltatni.(Előterjesztő: nemzeti fejlesztési miniszter. Szövege: PDF.)
+
Az Országgyűlés a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítását 161 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 31 tartózkodás kíséretében elfogadta.
Nemzetközi pénzpiac
A vártnál hangosabb figyelem kísérte „a Nemzetközi Beruházási Bank megalapítása tárgyában, Moszkvában, 1970. július 10-én aláírt és 1990. december 20. napján módosított egyezmény és az egyezményhez csatolt alapszabály, továbbá az ezek módosításáról szóló jegyzőkönyv, valamint a jegyzőkönyv részes államává válásához kiadott értesítések kihirdetéséről” szóló indítványt.
Indoklása szerint: „a Nemzetközi Beruházási Bankhoz fűződő kapcsolataink a tagországok közti gazdasági, kereskedelmi együttműködés elősegítése területén egészítik majd ki más nemzetközi pénzügyi intézményekhez fűződő jelenlegi kapcsolatainkat, elősegítve a beruházások finanszírozását, javítva az exportpiacra jutás feltételeit, mindenekelőtt a kereskedelmi ügyletek finanszírozása és az azokhoz kapcsolódó garanciák kibocsátása útján. A nemzetközi pénzpiaci feltételeknél kedvezőbb feltétekkel juthatunk finanszírozási forrásokhoz olyan projektek esetében is, amelyekre más forrásból hitel nem áll rendelkezésünkre.” (Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF.)
+
Az Országgyűlés a Nemzetközi Beruházási Bank megalapítása tárgyában, Moszkvában, 1970. július 10-én aláírt és 1990. december 20. napján módosított egyezmény és az egyezményhez csatolt alapszabály, továbbá az ezek módosításáról szóló jegyzőkönyv, valamint a jegyzőkönyv részes államává válásához kiadott értesítések kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot 134 igen szavazattal, 39 nem ellenében, 23 tartózkodás kíséretében elfogadta.
Bírósági Végrehajtói Kamara
A módosítással révén a kamara mellé kirendelt miniszteri biztos rendkívüli közgyűlést hívhat össze, mely lehetővé teszi a felügyeleti jogkörének hatékonyabb gyakorlását. (Előterjesztő: Igazságügyi bizottság. Szövege: PDF.)
+
Az Országgyűlés a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítását 156 igen szavazattal, 36 nem ellenében, 2 tartózkodás kíséretében elfogadta.
Területrendezés
A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. Törvény módosítása csökkenti kívánja az állami főépítészi hatáskörben eljáró kormányhivatal adminisztratív terheit, valamint jelentős költség-megtakarítással jár mind az eljáró hatóság, mind az önkormányzatok tekintetében. (Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF. )
+
Az Országgyűlés a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény módosítását 129 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 63 tartózkodás kíséretében elfogadta.
Quaestor károsultak
A Quaestor károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásának célja,
a Quaestor vállalatcsoport kötvénykibocsátásával érintett befektetők helyzetének a rendezése.
A Quaestor vállalatcsoport jogszabálysértő és részben nem valós kötvénykibocsátása mintegy 32 .000 befektető számára tette bizonytalanná korábbi befektetéseik megtérülését. Az ügyfelek pénzt helyeztek el a vállalatcsoport tagjainál, amelyekért értékpapírt kaptak . Ezeknek az értékpapíroknak egy jelent ős részéről utóbb kiderült, hogy fiktív, vagyis tényleges értékpapír kibocsátásra nem is került sor. Ettől függetlenül azonban a kötvényeket forgalmazó társaság, valamint a készpénzt adó ügyfél között polgári jogi jogviszony jött létre. Ez részben a kölcsönszerződés, részben pedig a betétszerződés jellegzetességeit mutatja, hiszen az ügyfél kamat ellenében adta a pénzt a vállalatcsoport érintett tagjának.
A törvényjavaslat kárrendező alap felállításáról rendelkezik, amely - a Befektető-védelmi Alap kártalanításával együtt - 30 millió forintig kárpótolja az ügyfeleket. A 150 milliárd forint körüli összeget, a magyar bankrendszernek kell előteremtenie. (Rogán Antal, Bánki Erik, Balla György, Tuzson Bence, dr. Gulyás Gergely, dr. Szűcs Lajos Fidesz-képviselők indítványa. Szövege: PDF.)
+
Az Országgyűlés a Quaestor károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozását 185 igen szavazattal, 5 nem ellenében, tartózkodások nélkül elfogadta.
Halak, halászok, horgászok
A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosítása a elsősorban halállomány védelmében, valamint a horgászat halászattal szembeni előnyben részesítése érdekében született. A több százezres horgásztársadalom által évek óta várt vágyát teljesíti azáltal, hogy a természetes vizek halállományának kereskedelmi halászatát 2016. I. hó 1-jei hatállyal megtiltja.
A javaslat a halállományt és élőhelyét is védi azzal, hogy a halgazdálkodás folyamatosságának fenntartásáról gondoskodik olyan esetekben, ahol egy önkormányzat bármilyen okból nem igényli a halgazdálkodási jogot a tulajdonában vagy többségi tulajdonában álló vízterületeken. A tervezett kiegészítéssel e vízterületeken lehetőség lesz szabályozott eljárás keretében meghatározni a halgazdálkodásra jogosultat, aki a kapcsolódó kötelezettségeknek eleget tesz, így a vizek semmiképpen nem maradhatnak gazda nélkül.
A javaslat a hatósági működés biztosításával kapcsolatosan segíti a jogosulatlan horgászat és halászat tényállásának azonosítását, kiiktatja a kutatási tevékenységet, a halmentést, illetve az ökológiai célú szelektív halászatot folytató tevékenység elé indokolatlanul gördített akadályokat.
A fogási naplóval kapcsolatosan is szigorításokat vezet be. Tiltja a halállományban, illetve a környezetben kárt okozó halfogási módszerek alkalmazását. Ennek érdekében a halgazdálkodási és halvédelmi bírságok kiszabásáról fogalmaz meg változásokat, a díjbevételekkel kapcsolatosan pedig egyértelműen rögzíti, hogy azt a horgászturizmus, a horgászat tömegcélú, az utánpótlás-neveléstől kezdve a versenysport-támogatására lehet hasznosítani. (Előterjesztő: földművelésügyi miniszter. Szövege: PDF.)
+
Az Országgyűlés a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosítását 158 igen szavazattal, 5 nem ellenében, 33 tartózkodás kíséretében elfogadta.
Rendvédelmi feladatokat ellátó szervek
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényjavaslat célul tűzi ki a kiszámítható és motiváló előmeneteli rendszert és az új illetményrendszert, a hivatásos állomány anyagi megbecsülésének növekedését. Egyben elindítani kívánja a közszolgálati hivatásrendek közötti foglalkoztatási összhangnak és az átjárhatóságnak a megteremtését. Elérendő céljai között szerepel a közszolgálat vonzerejének növelése, a kiváló képességűek bevonása az ország közigazgatási, rendészeti irányításába.
A törvényjavaslat hatálya kiterjed a rendőrség, a Terrorelhárítási Központ, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a büntetés-végrehajtási szervezet, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, az Országgyűlési Őrség, a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományára.
Megszűnik az automatikus előmeneteli rendszer. Csak az idő előrehaladása miatt sem beosztásban, sem rendfokozatban nem haladhat előre senki. Valamennyi előmeneteli lépés feltételhez, vizsgához, képzettséghez és teljesítményértékeléshez kötött. A jövőben tiszti kinevezést csak az kaphat, akinek felsőfokú iskolai végzettsége van és a törvényjavaslatban jelölt nyelvek valamelyikéből államilag elismert nyelvvizsgával rendelkezik. A magasabb rendfokozat elérésének feltétele is a sikeres rendfokozati vizsga lesz. A vezetői megbízások meghatározott időre fognak szólni. A helyi és a területi vezetők öt évre nevezhetőek ki. A kinevezés azonos szolgálati helyen egyszer öt évvel meghosszabbítható, de csak akkor, ha az irányított terület legalább jó teljesítményt nyújtott és ezt megfelelő módon értékelték.
A törvényjavaslat 50 százalékos mértékű átlagos béremelésre tesz javaslatot, amelyet évenként eltérő arányban, 2019. január 1-jéig kell megvalósítani. Bevezetése több ütemben történik: 2015. július 1-jével átlagosan 30 százalékos mértékű, ezt követően, 2016. január 1-jétől évente 5-5 százalékos mértékben fog emelkedni. Ezzel párhuzamosan megszűnik az illetménykiegészítés, a korábbi harmincféle pótlékból mindösszesen ötöt tart meg. Továbbra is lehetőség lesz viszont a jubileumi jutalom elnyerésére és a jubileumi jutalom kiadására.
A törvényjavaslat több új jogintézményt is bevezet. Létrejön a becsületbíróság. Ez új jogorvoslati fórum lesz, döntése kötelezi a parancsnokokat, a munkaadói jogot gyakorlókat. Létrehozza a hivatásos állomány volt tagjaiból a tartalékos állományt, és egyben lehetőséget nyújt azoknak, akik szeretnének visszatérni időszakosan a rendőri, a hivatásos állomány kötelékébe. (Előterjesztő: belügyminiszter. Szövege: PDF.)
+
Az Országgyűlés a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényjavaslatot 188 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 7 tartózkodás kíséretében elfogadta.
A honvédek jogállásáról
A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása révén 2015. év során kerül bevezetésre az új katonai életpálya, valamint ezzel összefüggésben a honvédek illetményrendszerének átalakítására.
A katonai életpálya bevezetésének célja a hazánkat fegyverrel szolgáló katonák megbecsülése, számukra nyugodt életkörülmények és méltó megélhetés biztosítása a jelenleginél lényegesen magasabb életszínvonalon, illetve a szolgálat érdekeinek megfelelő, ugyanakkor tervezhető és kiszámítható előmeneteli rendszer működtetése. Az illetményrendszer alapvető célja a hosszú, akár 40 év feletti szolgálati időt átívelő pályaív támogatása, illetve az, hogy a 10-15 év szolgálati idővel rendelkezőket is ösztönözze a pályán maradásra. Mindez együtt jár egy nagyarányú illetményemeléssel. A hivatásos és szerződéses katonák illetménye 2015. július 1-jétől átlagosan 30 százalékkal nő, az emelés differenciált lesz. Átlagosan 26 százalékkal nő a legénységi állomány, 38 százalékkal az altiszti állomány és 15 százalékos lesz a tiszti állomány illetményének növekedése.
Az új törvénnyel átalakul a szerződéses katonák szerződéséhez kapcsolódó juttatások rendszere is. A hivatásos és szerződéses katonák juttatásai közötti, mára már indokolatlan különbségek megszűnnek. Az átalakítás eredményeként egy átmeneti időszakot követően a szerződéses tiszti és altiszti állomány a hivatásos állományéval megegyező mértékű végkielégítésre és jubileumi jutalomra, míg a legénységi állomány szerződéshosszabbítási díjra, a leszerelési segélyt kiváltó visszailleszkedési támogatásra és az önkéntes tartalékos szolgálat vállalását elismerő további juttatásra lehet jogosult. Az átalakítás során alapvető szempont még, hogy egyetlen szerződéses tiszt, altiszt vagy legénységi állományú katona esetében sem veszhet el az új szabályozásig megszerzett szolgálati idő, és az ehhez kapcsolódó leszerelési segély mértéke sem változhat. (Előterjesztő: honvédelmi miniszter. Szövege: PDF. )
+
Az Országgyűlés a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosítását 166 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 29 tartózkodás kíséretében elfogadta.
Az élelmiszerlánc-biztonsága
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása az élelmiszerek jelölésére vonatkozó egyes előírások, valamint a hatósági működéssel kapcsolatos rendelkezések vonatkozásában tartalmaz jórészt technikai jellegű javaslatokat.
A törvényjavaslat a jelenleg széttagolt hálózati struktúra helyett központi kockázatértékelési rendszert alakít ki. A korábbi megyei szint helyett országosan egységes minősítési metodika kerül bevezetésre. Az emberi egészség védelme érdekében biztosítja, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által az emberi egészséget veszélyeztető események elhárítása érdekében hozott intézkedést elrendelő határozat végrehajtható legyen.
A törvénymódosítás tartalmazza azt is, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat - összhangban az uniós jog előírásaival ‑ csak az élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó termékekből származó árbevétel után kell fizetni.
A törvénymódosítás felhatalmazása nyomán lehetőség nyílik arra a több uniós tagállam által már követett gyakorlatra is, hogy a géntechnológiával módosított szervezettől mentes élelmiszer és takarmány előállításának, jelölésének, forgalomba hozatalának és ellenőrzésének szabályait az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter rendeletben állapítsa meg.
A törvényjavaslat további kiegészítéseket és módosításokat tartalmaz az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében. Így például az uniós joggal összhangban rögzíti a vendéglátó-ipari létesítmény fogalmát. (Előterjesztő: földművelésügyi miniszter. Szövege: PDF.)
+
Az Országgyűlés az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítását 151 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 29 tartózkodás kíséretében elfogadta.
A termőföld védelméről
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása meghatározza, hogy mely esetekben mentes a termőföld más célú hasznosítása az ingatlanügyi hatóság engedélye alól. „Értelemszerűen mentesítésre kerül az az eset, amikor újrahasznosítási eljárás eredményeként keletkezik termőföld, vagy ültetvény újratelepítésekor a korábbi ültetvény kivágásra majd ismételt betelepítésre került, továbbá ha az erdő alakul át fásított területté.”
A módosítás a földvédelmi és a kisajátítási eljárás jelenlegi kapcsolódásának összehangolását is biztosítja. A földvédelmi engedélyezési eljárásokban, és az engedély nélküli más célú hasznosítási ügyekben külön szabályokat épít be arra az esetre, ha az érintett földrészlet azonos területére kisajátítási célú kérelmet is benyújtanak. Ez esetben a kisajátítási célú kérelem elbírálása elsőbbséget élvez az egyéni kérelemhez képest, figyelembe véve azt, hogy a kisajátítási célú kérelem mögött valamilyen közérdekű cél megvalósításának szándéka áll. A tervezet differenciál aszerint is, hogy az egyéni kérelem tekintetében folyamatban lévő, vagy lezárt földvédelmi eljárásról van szó.
A módosítás célja továbbá a gyümölcs ültetvény-kataszter törvényi szabályainak pontosítása is. (Előterjesztő: földművelésügyi miniszter. Szövege: PDF. )
+
Az Országgyűlés a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítását 145 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 34 tartózkodás kíséretében elfogadta.
Vadgazdálkodás
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása a vadgazdálkodási tervezés valódi tervszerűségét, a hivatásos vadászok képesítési követelményeinek ésszerű csökkentését, valamint a jogbizonytalanság felszámolását célozza. Javaslatot tesz a körzeti vadgazdálkodási tervek időbeli hatályának meghosszabbítására, a hivatásos vadász szakképesítési követelményének enyhítésére, továbbá a vad és gépjárműütközés kárfelelősségi szabályainak kiigazítására.
A módosítás megszünteti a felsőfokú végzettségű hivatásos vadász kötelező alkalmazását a tízezer hektárnál nagyobb, valamint a különleges rendeltetésű vadászterületeken, párhuzamosan meghagyva a vadászati hatóság mérlegelési lehetőségét arra, hogy ahol a vadgazdálkodási helyi érdek megkívánja, ott felsőfokú végzettségű hivatásos vadász alkalmazását írja elő.
A vad és a gépjármű ütközésének kérdéskörét is megpróbálja rendezni, olyan ésszerű jogszabályi háttér kialakításával, ami az öngondoskodást ugyan jobban preferálja a mostaninál, eközben pedig nem teremt olyan vállalhatatlan kötelezettségeket vagy olyan szerencsétlen helyzeteket, ahol adott esetben az autós vagy a vadászatra jogosult szenved indokolatlanul nagy kárt.(Előterjesztő: földművelésügyi miniszter. Szövege: PDF. )
+
Az Országgyűlés a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítását 146 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 39 tartózkodás kíséretében elfogadta.
Vétó az illegális fakitermelésre
Az Európai Uniónak a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelete követeli meg az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítását. az illegális fakitermelés hatékony visszaszorítása, így az erdőgazdálkodás fenntarthatósága érdekében.
Szakértői becslések szerint Magyarországon az illegális fakitermelés mennyisége évi 300 ezer köbméter körül mozog, ez nagyjából 3 milliárd forint összeget jelent. Igen jelentős ezen túl a szomszéd országokból illegálisan behozott faanyag, fatermékmennyiség is. A törvényjavaslat a tervezett intézkedésekkel a vidéki gazdálkodás biztonságát igyekszik növelni, valamint a más uniós tagállamokból behozott, adójogszabályokat kijátszó faanyag-értékesítés visszaszorítását eredményezheti. A rezsicsökkentésre irányuló kormányzati szándékot is közvetve szolgálja, mivel a lakossági fogyasztók megfelelő mennyiségű és minőségű tűzifával való ellátását a kereskedelmi rendszer ellenőrzésével biztosítja. (Előterjesztő: földművelésügyi miniszter. Szövege: PDF. )
+
Az Országgyűlés az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítását 170 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 10 tartózkodás kíséretében elfogadta.
Ingatlan-nyilvántartás
Az egyes ingatlan-nyilvántartással és földméréssel összefüggő törvényjavaslat öt törvény módosítását szorgalmazza. sok-sok oldalon amelyek a következők: az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény; az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény; a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény; a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény, a központi címregiszter létrehozásával összefüggő, egyes igazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XCIII. törvény.
Az illetéktörvény valamint a tulajdonilap-másolat szolgáltatási díjáról szóló törvény módosításának célja a természetvédelmi ingatlan-nyilvántartási bejegyzések előmozdítása.
Az ingatlan-nyilvántartási törvény módosítását az egységes joggyakorlat kialakítása, valamint más jogszabályokkal való összhang megteremtése indokolja. A közhiteles címregiszter működéséhez szükséges technikai pontosításokat tartalmazza. Magában foglalja a zártkerti ingatlanok művelés alóli kivonásának szabályait is. Lehetővé teszi, hogy átmeneti ideig, 2016. december 31-ig a tulajdonos kérhesse az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlana művelési ágának művelés alól kivett területként történő átvezetését. A kivonására irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárás díjmentes.
A haszonélvezeti jog szabályainak módosításával a törvényjavaslat elősegíti a haszonélvezeti és használat jog tisztázásának körülményeit az ingatlan-nyilvántartási eljárásban. Kiegészül egy olyan, az állampolgárok érdekeit szem előtt tartó ügyfélbarát rendelkezéssel is, mely alapján a nyilatkozattételt elmulasztó ügyfél haszonélvezeti jogának törléséről rendelkező földhivatali határozat ellen jogorvoslatnak lesz helye.
A földmérési törvény módosítása hogy megváltozott az ingatlanrendező-földmérő minősítés feltétele. Az eddig határozatlan időre történő minősítés öt évre korlátozódik, így szükségessé vált az újbóli megadás igazgatási szolgáltatási díjáról történő rendelkezés. A meghosszabbítás díja a megalkotásra kerülő új díjrendeletben kerül szabályozásra. A Földmérési és Távérzékelési Intézetnek közhiteles nyilvántartást kell vezetnie, melyet a honlapján mindenki számára díjmentesen elérhetővé kell tennie.
Az egységes jogértelmezés kialakítását szolgálják a tervezet pontosító rendelkezései az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis közhiteles tartalmára, az abból történő adatszolgáltatásra, illetve kompenzációjára, a felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kiigazítási eljárására, a távérzékelési adatok tárolására, a földmérési munkarészek vizsgálatára, a földmérési munkarészek selejtezésére, valamint a geodéziai tervezői és geodéziai szakértői minősítés eljárásra vonatkozóan.
A javaslat rendelkezést tartalmaz arra nézve is, hogy a hegyközségi tagot az elő-haszonbérleti jog milyen ranghelyen illeti meg, illetve hogy a hegybíró milyen adatkörökre nézve ad tájékoztatást. A módosítás lehetővé teszi nemcsak az ingatlan-nyilvántartáshoz, hanem a földhasználati nyilvántartáshoz való térítésmentes hozzáférést a hegybíró részére a telepítési és kivágási engedélyek megadásával, valamint az újratelepítési jogok nyilvántartásával kapcsolatos feladatai ellátása érdekében. A tervezet összhangba hozza a hegyközségi törvény rendelkezéseit a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának az agrárgazdasági tevékenységet is végző hegyközségi tagok kettős járulékfizetésének megszüntetése érdekében módosításra kerülő rendelkezésével. (Előterjesztő: földművelésügyi miniszter. Szövege: PDF.)
+
Az Országgyűlés az egyes ingatlan-nyilvántartással és földméréssel összefüggő törvények módosítását 139 igen szavazattal, 11 nem ellenében, 32 tartózkodás kíséretében elfogadta.
Magyar katonai kontingens Irak területén
A Magyar Honvédségnek az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet elleni nemzetközi fellépésben való részvételéről szóló határozati javaslat alapján Magyarország legfeljebb 150 katonát küld az Iszlám Állam terrorszervezet elleni fellépéshez az iraki Erbílben található kiképző központba. Feladatuk partnerképesség-építési, őrző-védő és csapatkísérő feladatokra terjed ki, melyet 2017. december 31-ig látnak el az erbíli támaszponton. A misszió költségvetését 20 milliárd forintra becsülik. A kormánynak ülésszakonként legalább egy alkalommal tájékoztatást kell nyújtania a kontingens tevékenységéről. (Előterjesztő: honvédelmi miniszter. Szövege: PDF.)
+
Az Országgyűlés a határozati javaslatot 137 igen szavazattal, 57 nem ellenében, tartózkodások nélkül elfogadta.
Gazdasági Versenyhivatal beszámolója
A Gazdasági Versenyhivatal 2013. évi tevékenységéről és a Versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló beszámoló. (Szövege: PDF.)
A Gazdasági bizottság - mint feladat- és hatáskör szerint illetékes bizottság - 2015. március 24-ei ülésén a beszámolót megvitatta, és azt az Országgyűlésnek elfogadásra javasolta. Megállapította, hogy a Gazdasági Versenyhivatal 2013 . évi tevékenységéről szóló beszámoló megfelel a jogszabályban foglalt követelményeknek, alaposan és részletesen beszámol a versenypiaci folyamatokról, tendenciákról és a versenyfelügyeleti eljárásokról.
+
Az Országgyűlés a beszámolót 129 igen szavazattal, 61 nem ellenében, 6 tartózkodás kíséretében elfogadta.
Alapvető jogok biztosának beszámolója
Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről 2013 szóló beszámoló. (Szövege: PDF.)
Az Igazságügyi bizottság, mint feladat- és hatáskör szerint illetékes bizottság a beszámolót a
2015. március 10-i ülésén megtárgyalta, és azt az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Megállapította: a beszámoló a törvényi rendelkezéseknek megfelelően mutatja be az alapvető jogok biztosának alapjogvédelmi tevékenységét, a gyermekek jogainak, a jövő nemzedékek érdekeinek, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak, valamint a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok - különös tekintettel a fogyatékossággal élő személyek - jogainak védelme érdekében kifejtett tevékenységét.
+
Az Országgyűlés a beszámolót 166 igen szavazattal, 24 nem ellenében, 5 tartózkodás kíséretében elfogadta.
ELUTASÍTVA
Voltak, vannak s természetesen lesznek is javaslatok, indítványok amelyek fennakadnak a rostán. Nem történt ez másként e héten sem. Íme.
Állami földvagyon
Az állami földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosításai arra irányulnak, hogy valamennyi állami tulajdonú föld – függetlenül attól, hogy védett területnek minősül-e – a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) tulajdonosi joggyakorlása alá tartozzon. A kormányzati cél az, hogy egységes tulajdonosi joggyakorlás valósuljon meg az állami tulajdonú földek esetében, és egységes hasznosítási elvek mentén történjen az állami földek hasznosítása. (Előterjesztő: földművelésügyi miniszter. Szövege: PDF.)
+
Az Országgyűlés az állami földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosításának zárószavazását 128 igen szavazattal, 43 nem ellenében, 1 tartózkodás kíséretében elhalasztotta. Az Országgyűlés azután döntött így, miután a törvényjavaslat minősített többséget igénylő passzusai nem kapták meg a szükséges kétharmados többséget.
Bűnügyi költség
A bűncselekmények sértettjeinek és a sértettek hozzátartozóinak hathatósabb védelme érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat állítja: az elmúlt időszak nagy port kavart büntetőügyei (többek között a Cozma-ügy, Szögi Lajos
megölésének ügye) alapján rávilágít arra a tényre, hogy a bűnügyi költség elengedését nem csak az elkövető személyi és vagyoni viszonyai, hanem a bűncselekmény igazi áldozatának, a sértettnek – vagy amennyiben a sértett épp a bűncselekmény nyomán meghalt, úgy közeli hozzátartozóinak – különösen méltányolható körülményei is indokolhatják. Abban az esetben ugyanis, ha egy tetemesre rúgó bűnügyi költség felemészti az elkövető(k) vagyonának nagy részét, úgy a sértett, vagy túlélő hozzátartozói hiába terjesztenek elő polgári jogi igényt, anyagi és erkölcsi káruk (amely pénzben természetesen ki sem fejezhető) megtérítésére reményük sem marad.
Az indítvány hangsúlyozza: rendkívül visszás az a jelenlegi helyzet, hogy amíg a bűnelkövető számára megadja a lehetőséget, hogy - személyi és vagyoni viszonyaira tekintettel - beadvánnyal forduljon a miniszterhez, kérve a bűnügyi költség mérséklését, addig az áldozatoknak és családjaiknak erre semmilyen lehetőséget nem biztosít. Így ha egy magas összegű bűnügyi költség felemészti az elkövető teljes vagyonát, az áldozatoknak és családjaiknak a hatalmas erkölcsi és érzelmi veszteség mellett a teljes anyagi ellehetetlenüléssel is szembe kell nézniük sok esetben. (A Jobbik képviselőcsoportjának kezdeményezése, - dr. Staudt Gábor indítványa. Szövege: PDF.)
+
Az Országgyűlés az egyes jogállási tárgyú törvények módosítását tárgysorozatba vételét, 119 nem szavazattal 58 igen ellenében, 4 tartózkodás kíséretében elutasította.
Az állambiztonsági iratok nyilvánosságáról
Az állambiztonsági iratok nyilvánosságát szorgalmazó határozati javaslat kifejezi elkötelezettségét aziránt, hogy Magyarországon, negyedszázaddal a rendszerváltás után, történelmi mulasztást pótolva, haladéktalanul nyilvánosságra kerüljenek az állambiztonsági múlt iratai és adatai. Hangsúlyozza: Jogállam nem állhat a diktatúra iratai titkosításának a pártján. Az antidemokratikus rendszer antidemokratikus jogszabályai alapján, az alapvető szabadságjogok sérelmével gyűjtött információk további titkosításához semmiféle közérdek nem fűződik. Ellenkezőleg: közérdek ahhoz fűződik, hogy Magyarország végre lebontsa a pártállami múlttal való szembenézés valamennyi akadályát, és megakadályozza az állambiztonsági iratokkal, információkkal való visszaélések gyakorlatát.
A határozati javaslat felszólítja a kormányt, hogy egy hónapon belül nyújtson be az Országgyűlés számára olyan törvényjavaslatot, amely garantálja az állambiztonsági múlt iratainak és adatainak a törvény kihirdetésétől számított fél éven belüli, teljeskörű nyilvánosságra hozatalát, garanciális szabályokat tartalmaz azok kezelésére, rendszerezésére és gondozására, továbbá büntetőjogi szankciókat állapít meg az adatok eltitkolása esetére. Felszólítja a kormányt arra is, hogy vegye fel a kapcsolatot az orosz állam képviselőivel, és szerezze vissza az esetlegesen ott lévő állambiztonsági iratokat. (Szelényi Zsuzsanna, Szabó Szabolcs független képviselők kezdeményezése. Szövege: PDF.)
+
Az Országgyűlés az egyes jogállási tárgyú törvények módosítását tárgysorozatba vételét, 118 nem szavazattal 65 igen ellenében, tartózkodások nélkül elutasította.
