Nem lustult el, négy napon át ülésezett a héten. az Országgyűlés. Hevesen vitatkoztak arról, hogy  mi volt, mi van, és mi lesz, lehetne. Elfogadtak hét örvényt, az  Isztambuli Egyezmény ratifikálását szorgalmazó indítványt viszont határozottan elutasították.

Erősödő barátság

Nem okozott hangzatos ütközeteket „az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Mongólia közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodás”  kihirdetését szorgalmazó  indítvány.

Az Európai Unió és Mongólia közötti partnerségi és együttműködési megállapodást 2013. április 30-án írták alá a tagállamok képviselői Brüsszelben. Ezt eddig 11 tagállam és Mongólia ratifikálta. A megállapodás hatálybalépésének feltétele, hogy mindegyik tagállam ratifikálja.

Az egyezség az Európai Unió kelet-ázsiai fokozott politikai és gazdasági szerepvállalása tekintetében további előrelépésnek minősül. A megállapodás többek között tartalmazza az emberi jogokra, a nemzeti büntetőbíróságra, a tömegpusztító fegyverekre, a kézi- és könnyűfegyverekre és a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó uniós sztenderd politikai záradékokat, továbbá végrehajtja az adózással és a migrációval kapcsolatos uniós szakpolitikát. Az EU eddig hasonló partnerségi megállapodást kötött már Vietnammal és a Fülöp-szigetekkel, és várhatóan további hasonló fajsúlyú országokkal is lesz majd ilyen megállapodás.

Ez a megállapodás alapot nyújthat az EU és a tagállamai közötti hatékonyabb együttműködésre fejlesztési, kereskedelmi, gazdasági és igazságügyi területeken. Többek között egészségügy, környezetvédelem, éghajlatváltozás, energiaügy, oktatás, kultúra, munkaügy, a foglalkoztatási és szociális kérdések, a tudomány és technológia és a közlekedésügy is belefoglaltatik.

Idén ünnepelhetjük a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok felvételének 65. évfor­dulóját Mongóliával.Magyarország keleti nyitási politikája, valamint az ulánbátori nagykövetségünk jelenleg zajló újranyitása is indokolta, hogy hazánk ratifikálja az EU és a Mongólia közötti partnerségi és együttműködési megállapodást.

+

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 188 igen szavazattal, 5 tartózkodás kíséretében fogadta el. (Előterjesztő: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Szövege: PDF.)

Jövedéki biztosíték

Jövedéki biztosítékot azoknak kell fizetniük, akik alkoholos termékekkel kereskednek, illetve olyan termékekkel kereskednek, amely termékek jövedéki adóval sújtottak. A jövedéki biztosíték mértéke a tevékenység formájától függ. A gazdálkodók a jövedéki biztosítékot az engedélykérelem benyújtását követően a jogszabályokban meghatározott, az engedélytípushoz és a jövedéki termék adóalapját is figyelembe véve megállapított módon és összegben kötelesek teljesíteni.

A lényeg: az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény kiigazítása az alkoholtermékek, a sör, a bor, a pezsgő és a köztes alkoholtermékek tekintetében megemelt jövedéki biztosíték mértékét 22 millió forint helyett 20 millió forintra csökkenti. Lehetővé teszi azt is, hogy a most elfogadott csökkentés miatt visszajáró jövedéki biztosítékot a vámhatóság a törvény hatálybalépésekor haladéktalanul visszafizesse.

+

 Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 157 igen szavazattal, 8 nem ellenében, 29 tartózkodás kíséretében fogadta el.  (Előterjesztők: Lázár János, L. Simon László Fidesz-képviselők. Szövege: PDF.)

Paks és a villany

A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosítását szorgalmazó előterjesztés szerint  az atomenergiának jelenleg nincs versenyképes alternatívája Közép-Európában. Magyarország az energiaellátás megfelelő biztosítása érdekében hosszú távon számol az atomenergia felhasználásával, kiszámítható, biztonságos áramellátása lesz a magyar lakosságnak és a magyar iparnak. Első része a nemzetközi követelményeket figyelembe véve, azokkal összhangban álló jogi szabályozást teremt. A sugárvédelmi feladatokról szóló rendelkezések döntően profiltisztító jellegűek.. A tervezőktől független szakértők bevonása szintén a beruházással kapcsolatos engedélyezés biztonsági garanciáit növeli.

Az atomenergiai beruházás – mint minden más országban, úgy Magyarországon is – nemzetbiztonságilag kiemelt beruházás, hiszen egy atomerőművet akár terrorveszély is fenyegethet. Biztonságát védi a beruházással kapcsolatos információk fokozott védelme. A beruházás végrehajtásával megbízott orosz és magyar szervezetek és alvállalkozóik által kötött szerződésekben szereplő üzleti és műszaki adatok, valamint a megvalósítási megállapodások és az egyezmény előkészítésével kapcsolatos, a döntéseket megalapozó adatok a keletkezésüktől számított harminc évig közérdekűek, ezért titkosak, garantálja, hogy ne kerüljenek illetéktelen kezekbe műszaki és egyéb dokumentációk.

A parlamentben jóformán csak ezt a 30 évet vitatták, nem köznapi hévvel. A tárcavezető eredeti, tavaly december elején beterjesztett indítványában 15 évre kezdeményezte titkosítani a szerződéses és döntés-előkészítő adatokat, a  törvényalkotási bizottság azonban az időtartam megduplázását szorgalmazta.

Magyarország tízmilliárd eurós kerettel rendelkező, sávosan, 3,95–4,95 százalék között kamatozó hitelt vesz fel Oroszországtól a paksi bővítésre. A hitel visszafizetését 2025-ben kell megkezdeni, és 21 évig tart, de előtörleszthető. A meglévő négy paksi atomerőművi blokk várhatóan 2032–37-ig működhet. A beruházás fővállalkozója az orosz állami atomenergiai vállalat, a Roszatom lesz.

+

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 130 szavazattal, 62 nem ellenében, 1  tartózkodás kíséretében fogadta el. (Előterjesztő: dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter. Szövege: PDF.) 

Gázpiac: uniós szabályokhoz igazodva

A földgázpiaci verseny fokozása érdekében az Európai Unió az úgynevezett harmadik energiacsomagban előírta a határokon átnyúló átviteli hálózatokhoz való tényleges és átlátható hozzáférés biztosítására és fenntartására vonatkozó közös üzemi és kereskedelmi szabályzatok elfogadását. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosításának célja az uniós előírásoknak megfelelően az európai bizottsági rendeletként kihirdetett szabályzat végrehajtásához szükséges módosítások átültetése a magyar jogrendszerbe.

 Magyarországnak 2015. október 1-jétől kötelezően alkalmaznia kell a gázszállítási rendszer-üzemeltetők közötti rendszer-egyensúlyozásra vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról szóló rendeletben foglalt kiegyensúlyozási szabályokat, amelyek célja a rövid távú gáz-nagykereskedelmi piac előmozdítása és kereskedelmi platformok létrehozása.

Az uniós előírásoknak megfelelően a földgáz-ágazati szabályozás vonatkozásában az alábbi főbb változtatások kerülnek végrehajtásra: a  földgázrendszerek működtetésének egyik alapjául szolgáló, jelenleg július 1-jétől a következő év június 30-áig tartó ún. gázév eltolódik: 2015. évtől október 1-jétől a következő év szeptember 30-áig fog tartani. Új kapacitáslekötési időtartamokkal is bővül a rendszer: a gázéves, a havi és a napi lekötés mellett megjelenik a negyedéves és a napon belüli lekötés. A rendszerhasználónak a földgáztároló szabad kapacitásait - egyéves időtartamra - legkésőbb március 31-ig kell lekötnie.

Új elem a törvényben a kereskedési platform, amelyet a szállítási rendszerüzemeltető vagy pedig a szervezett földgázpiacon engedéllyel tevékenykedő cég működtethet. A platform kereskedési szabályzatát a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hagyja jóvá. A platformon csak annak tagja kereskedhet. Tagok lehetnek: a földgázkereskedők, a saját jogon eljáró felhasználók, a földgáztermelők, a szállítási rendszerüzemeltetők, a földgáztárolói engedéllyel rendelkezők, továbbá a földgázelosztók és az - együttműködő földgázrendszerhez közvetlenül kapcsolódó - külföldi székhelyű szállítási rendszerüzemeltetők.

Kiegészítésként került be a törvénybe: a felhasználónak térítésmentesen jár a gázóra. Szintén ingyenes az óránként 20 köbméternél többet fogyasztó gázórájára a távadó felszerelése. Ez utóbbi azonban csak 2017-től lesz kötelező. A gáz számbavétele is változik: a szállító vezeték összes pontján és a tárolókban kilowattóra (kWh) lesz a mértékegység. Az elosztóvezetékeken - a fogyasztónál - azonban továbbra is megajoule-ban (MJ) veszik számba a felhasznált gázt.

+

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 131 igen szavazattal, 65 nem ellenében, tartózkodások nélkül fogadta el. (Előterjesztő: dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter. Szövege: PDF.)

A közigazgatás az állam arca!

А kormány kiemelt célkitűzése az Államreform program keretében а közigazgatás hatékonyságának növelése, az eddigieknél összefogottabban, ellenőrzöttebben és költségtakarékosabban működő területi államigazgatás megteremtése, ezáltal а területi feladatellátása hatékonyságának és eredményességének megvalósítása. Az indítványozó nem titkolta: a közigazgatási tárgyú törvények módosításának elsődleges célja а bürokrácia csökkentése, az ügyfélbarát közigazgatás megteremtése, а társadalom cselekvési szabadságának biztosítása а közérdek érvényesítése mellett. Mindez szükségessé teszi a többi közt a közúti közlekedésről, a munkanélküliek ellátásáról, a csődeljárásról, a bányászatról, a társadalombiztosítási alapokról, a bérgarancia-alapról, a védett természeti területek védettségéről, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, az ingatlan-nyilvántartásról, az egészségről, a családok támogatásáról, továbbá az adózás rendjéről szóló törvény módosítását.

Az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításával megszűnik például a gyámhivatalok, a társadalombiztosítási igazgatási szervek, a munkaügyi központok, a földhivatalok, a bányakapitányságok és a környezetvédelmi felügyelőségek eddigi önállósága, hatásköreik a kormánymegbízott és a járási hivatal vezetőjéhez kerülnek. A megyei és járási szinten működő, önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szakigazgatási szervek belső integrációjával módosul a szervezeti tagozódásuk, és huszonöt feladat, hatáskör címzettje lesz a kormánymegbízott és a járási hivatal vezetője az április 1-jén hatályba lépő jogszabály értelmében.

A változtatás szerint a kormányhivatalokhoz kerülnek például a területi egészségbiztosítási pénztárak baleseti megtérítési feladatai, a honosításokhoz kapcsolódó anyakönyvezés, valamint az államkincstár családtámogatással és lakáscélú támogatásaival kapcsolatos feladatai is. A családi pótlékkal és az anyasági támogatásokkal kapcsolatos ügyek intézése az eddigi megyei szintről szintén a járási hivatalokhoz kerül.

A kormányhivatalokban megszűnik a szakigazgatási szervre és törzshivatalra való felosztás, csökken a vezetői szintek száma, az önálló szakigazgatási szervek és a törzshivatali szervezeti egységek összeolvadnak. A jogszabályt jegyző miniszterelnökséget vezető miniszter szerint mindez egyebek mellett egységes feladatellátást, gyorsabb döntéshozatalt és olcsóbb működést eredményez.

+

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 130  igen szavazattal, 65 nem ellenében, 1 tartózkodás kíséretében fogadta el. (Előterjesztő: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF.)

Gyorsabban, sokkal gyorsabban!

A kormány kiemelt célkitűzése az Államreform program keretében a közigazgatás hatékonyságának növelése, az eddigieknél összefogottabban, ellenőrzöttebben és költségtakarékosan működő területi államigazgatás megteremtése, ezáltal a kormány területi feladatellátása hatékonyságának és eredményességének megvalósítása. Mindennek érdekében került benyújtásra az Országgyűlés elé az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, amely egyes területi államigazgatási szerveknek a fővárosi és megyei kormányhivatalokba történő integrálásához, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok belső szervezetének átalakításához szükséges, elsősorban szervezeti változásokat alapozza meg. 

A területi államigazgatás szervezeti oldalának átalakításához szükséges ugyanakkor a hatósági eljárások szabályozásának megfelelő átalakítása is. Az egységes fővárosi és megyei kormányhivatali, illetve járási (fővárosi kerületi) hivatali szervezet kialakításának ugyanis együtt kell járnia a hatósági eljárások egyszerűsítésével és gyorsításával. A területi államigazgatás átalakításával az eljárások intézésének a gyorsítása várható, amely nem az általános ügyintézési időtartam (21 nap) csökkentésével, hanem a bruttó ügyintézés időtartamának (azon eljárásokra is tekintettel, amelyeket az ügyintézésbe nem kell beleszámítani) csökkenésével valósul meg azzal, hogy például megszűnnek a kormányhivatali rendszeren belüli szakhatósági eljárások.

+

Az Országgyűlés a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslatot 126 igen szavazattal, 69 nem ellenében, tartózkodások nélkül elfogadta. (Előterjesztő:Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter Szövege: PDF .)

Büntetőeljárás: nem maradhat titokban!

Az egyes jogállási tárgyú törvények módosításának kiemelt célja a közszférába vetett bizalom növelése.  A foglalkoztatási jogviszonyokban alapvető követelmény, hogy a foglalkoztató és a foglalkoztatott kölcsönösen tájékoztassák egymást minden olyan tényről, amely a jogviszony tekintetében lényeges. E követelménynek a közszférában része, hogy a költségvetési szerv mint munkáltató az alkalmazottaival szemben indult büntetőeljárásról azonnal tudomást szerezzen.

A módosítás legjelentősebb részét kitevő kiindulópontja az az alapvető követelmény, hogy az állam csak olyan személlyel létesíthessen jogviszonyt, aki ellen nem indult olyan büntetőeljárás, amely fokozottan megkérdőjelezheti az adott szervbe, munkakörbe vetett közbizalmat.  Kimondja, hogy a közszféra azon dolgozóinak, akiket köztörvényes bűncselekmény miatt büntetőeljárás alá vontak, tájékoztatniuk kell munkáltatójukat a meggyanúsításukról. Rögzíti továbbá, hogy a megalapozott gyanú közlését követően az ügyésznek is haladéktalanul tájékoztatnia kell az érintett munkáltatóját.

A javasolt módosítás egyaránt szolgálja a munkáltatók érdekeit, rugalmasabbá téve a munkavégzés településen belüli megváltoztatását, ugyanakkor továbbra is biztosítja a megfelelő garanciákat a kormánytisztviselők számára.

+

Az Országgyűlés az egyes jogállási tárgyú törvények módosítását 131 igen szavazattal, 43 nem ellenében, 21  tartózkodás kíséretében fogadta el. (Előterjesztő: dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter: Szövege: PDF.)

Szemben az árral?

Látványosan elbukott az Európa Tanács Isztambuli Egyezmény ratifikálását szorgalmazó indítvány. Magyarország 2014. március 14-én csatlakozott az egyezményhez, azóta nyolc állam ratifikálta a dokumentumot, Magyarország még nem. Számosan  találgatják az okát, hiszen  a családon belüli (és elsősorban a nők elleni) erőszak minden formájának felszámolása a célja.

Ezt sürgette – volna  – Szelényi Zsuzsa (Együtt, a parlamentben független) és még 35 szocialista és LMP-s képviselő határozati javaslata.  Szerinte ez történne, ha az Isztambuli Egyezmény életbe lépne Magyarországon: 

· Kampány folyna a nők és férfiak felvilágosítására, az erőszaknak ezt a ma még rejtett formáját egyértelműen elítélné a társadalom.

· Törvénybe lenne iktatva, hogy a nők ellen elkövetett erőszak alapvető emberei jogokat sért, és az állam felel azért, hogy mindez ne történhessen.

· Nők és gyerekek számára a mainál ötször több menedékház állna rendelkezése, és segítő, támogató szakemberek, akik vigyáznak rájuk.

· Nők tudnának arról, hogy hova forduljanak, ha bajba kerülnek.

· Képzések lennének a rendőrség tagjai számára, hogy felismerjék és kezelni tudják a családon belüli erőszak körülményeit.

· Az ügyészség azonnal eljárást kezdeményezne, ha nők elleni szexuális erőszak gyanúja merülne fel.

· Az elkövetőket elkülönítenék, és külön szakember foglalkozna velük is.

A határozati javaslat határozottan rögzítette:

„Az Országgyűlés kifejezi elkötelezettségét aziránt, hogy Magyarországon a családon belüli erőszakkal összefüggő esetek száma radikálisan csökkenjen. Az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy elítéli az erőszak minden formáját, ezek közül is különösen azokat, amelyekben fizikai és érzelmi szempontból védtelen nők és gyermekek az áldozatok...

Az Országgyűlés számára nincsen olyan ismert tény vagy körülmény, amely akadályozná, hogy Magyarország ratifikálja az Egyezményt, ezzel alávetve magát a családon belüli erőszak megfékezésére vonatkozó nemzetközi kötelezettségnek.

Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy haladéktalanul tegyen intézkedéseket annak érdekében, hogy mihamarább megtörténjék az Isztambuli Egyezmény kihirdetése.”

Az egyezményről többen is szóltak a parlamentben, ebben a „vitában” azonban nem vett részt kormánypárti politikus.

+

Az Országgyűlés az Isztambuli Egyezmény ratifikálását szorgalmazó indítvány tárgysorozatba vételét 42 igen 129 nem, 22 tartózkodás kíséretében elutasította.