Takarékosabb választás

Csaknem 2,5 milliárd forinttal került kevesebbe a tervezettnél  az országgyűlési választás és az Európai Parlament magyar tagjainak választása – közölte a Nemzeti Választási Iroda.

Tájékoztatása szerint az országgyűlési képviselők áprilisi választásának lebonyolítására 7 milliárd 556 millió forintot fordítottak, ami 1 milliárd 366 millió forinttal kevesebb, mint amennyit terveztek. A választás költségénél jelentős tétel volt a választási rendszerek informatikai hátterének kiépítése. A helyi, országos egyéni választókerületi és területi választási irodák működésével kapcsolatban felmerült költségek 2 milliárd 327 millió forintot tettek ki, a külképviseleteken szavazás költsége pedig 120 millió forint volt.

A központi kiadásokra – nyomtatványokra, szavazólapok és szavazási kellékek előállítására, az informatikai eszközök beszerzésére és az informatikai rendszerek fejlesztésére, a postaköltségekre, továbbá a határon túliak levélszavazataira – 5 milliárd 109 millió forintot fordítottak.

Az Európai Parlament magyar tagjainak május 25-ei választása 3 milliárd 886 millió forintba került, ez 1 milliárd 86 millió forinttal kevesebb, mint amennyit előzetesen terveztek.

A helyi szintű kiadások 2 milliárd 166 millió forintot tettek ki, a külképviseleteken szavazókhoz kapcsolódó költség 64 millió forint volt, a központi kiadásokra pedig – ide tartoznak a nyomdai, az informatikai és a postai költségek – 1 milliárd 656 millió forintot fordítottak.

+

Az önkormányzati képviselők  választása során a jelöltek nem részesülnek kampánycélú költségvetési támogatásban.

Időközi ajánlás

A főváros 11-es számú (Újpest nagy részét és Angyalföld északi részét lefedő) országgyűlési egyéni választókerületében november 23-án tartanak időközi választást, mert a választókerületben áprilisban mandátumot szerző Kiss Péter szocialista politikus júliusban elhunyt.
A Nemzeti Választási Bizottság eddig kilenc pártot vett nyilvántartásba a választásra: a Magyar Liberális Pártot, a Magyar Munkáspártot, a Zöldek Pártját, a Magyar Szocialista Pártot, a Magyar Demokráciáért és Hazáért Pártot, a Lehet Más a Politikát, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetséget, a Kereszténydemokrata Néppártot, valamint a Demokratikus Koalíciót.

A jelöltek hétfőn megkezdhették gyűjteni az ajánlást.

Parlamenti képviselők önkormányzati ringben

Tizennyolc jelenlegi országgyűlési képviselő indul a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek október 12-i választásán. Tíz olyan, aki április 6-án országos listáról szerzett parlamenti mandátumot és nyolc olyan, aki egyéni választókerületből jutott az Országgyűlésbe. Ezúttal a polgármesteri, települési egyéni választókerületi, települési kompenzációs listás illetve megyei közgyűlési tagságért szállnak harcba.

+

Áprilisban mandátumot szerző parlamenti képviselők közül öten indulnak harcba a polgármesteri tisztségért. A Jobbik színeiben Ander Balázs Barcson a jelölt, Zsiga-Kárpát Dániel a főváros III. kerületében  Kepli Lajos Balatonalmádiban, Mirkóczki Ádám pedig Eger városában állt ringbe. Az MSZP favoritja Botka László  viszont Szegeden próbál szerencsét. 

Települési kompenzációs listán szerepel  a Fidesz jelöltjeként Kubatov Gábor a főváros XXIII. kerületében, Varga József a IX. kerületben, Csizi Péter és Hoppál Péter pedig Pécsett. 

Az MSZP színeiben Kiss László Budapest III. kerületében kapott helyet pártja listáján.

 (A tízezer lakosnál nagyobb településeken a képviselőtestület tagjait vegyes választási rendszerben, egyéni választókerületben és kompenzációs listán választják meg, a kompenzációs listáról a vesztes jelöltekre leadott töredékszavazatok arányában juthatnak mandátumhoz a jelölőszervezetek.)

A megyei közgyűlési listán várhatja a vasárnapi választást Kara Ákos, Nagy István, (Fidesz) és Firtl Mátyás (KDNP), Magyar Zoltán (Jobbik) Győr-Moson-Sopron megyében, Hargitai János(KDNP) és Tiffán Zsolt (Fidesz) Baranya megyében, .Kulcsár Gergely (Jobbik) pedig Hajdú-Bihar megyében. 

Az LMP-s  Sallai Róbert Szolnok egyik egyéni választókerületében próbál szerencsét.

+

Amennyiben az áprilisban parlamentbe jutott képviselők az önkormányzati választáson is mandátumot szereznek, úgy dönteniük kell, melyiket tartják meg. A választási törvény módosítása értelmében ugyanis október 12-től  a parlamenti képviselői tisztség összeférhetetlen a települési képviselői, polgármesteri illetve megyei közgyűlési mandátummal.

+

Bár nem országgyűlési képviselő, de a parlament tagja Farkas Flórián, aki áprilisban a roma nemzetiség szószólójaként lett az Országgyűlés tagja, és aki ugyancsak indul az október 12-i választáson: a politikus a Lungo Drom Országos Cigány érdekvédelmi és Polgári Szövetség országos listáját vezeti. Mivel az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény szerint október 12-e után szószóló nem lehet nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy tagja, így amennyiben Farkas Flórián mandátumot szerez a roma nemzetiség országos listájáról, neki is döntenie kell, melyik posztot tartja meg.

Parlamenti albérlet, irodabérlet

Törvény szerint a nem budapesti lakóhellyel rendelkező képviselőknek jár budapesti lakóház vagy lakás, valamint az Országgyűlés alelnökeinek és a képviselőcsoportok vezetőinek budapesti hivatali lakás. Továbbá valamennyi honatya (199 fő) és nemzetiségi szószóló (13 fő) számára biztosítani kell a munkavégzéshez irodát a választókerületében vagy az általa meghatározott településen.

A szerződéseket határozatlan időre köti az Országgyűlés Hivatal. Éves szinten irodára legfeljebb 951,3 millió forintot, lakásra 269,2 millió forintot költhetnek. Egy képviselő lakhatásának támogatására havonta 186 969 forint, míg irodájának biztosítására (a felszereléssel és rezsivel együtt) 373 939 forint fordítható. A hivatal havonta utólag fizeti a bérleti díjakat, számla alapján. 

Lakásbérletet eddig 41, irodabérletet 65 képviselő kért. 

Az Országgyűlés Hivatal időről időre nyilvánosságra hozza a parlamenti képviselők számára már megkötött nyilvános lakás- és irodabérleti szerződések adatait. Az eddig közzétett adatok szerint (szeptember 30-ai állapot), 32 lakásszerződést és 6 irodabérleti szerződés kötöttek. A szerződéses értékek négy éves keretösszegek..  

Lakásbérleti szerződések

Pártjaikban listavezetők között is első Sneider Tamás jobbikos képviselő: júliustól hatályos lakásbérleti szerződése - eddig - a legdrágább: négy évre számolva 9,66 millió forint, (bérbeadó a Duna Szektor Kft.). Szeptembertől irodát is bérelnek hozzá., négy évre 5,717 millió forintért.

A szombathelyi – a Fidesz színeiben Győr-Moson-Sopron megye 3-as választókerületéből parlamentbe jutott Gyopáros Alpár számára 7,843 millió forintért kötöttek albérleti szerződést.

Hoffmann Rózsa KDNP-s képviselő, az előző Orbán-kormány köznevelési államtitkára lakásbérlete is a drágábbak közé tartozik: 4 évre 7,632 millió forint.

A szlovén nemzetiségi szószoló Kissné Köles Erika részére 7,467 millió forintért, az LMP-s, bajai Ikotity Istvánnak 7,350 millió forintért, az MSZP-s, nyíregyházi Tukacs Istvánnak 7,051 millió az LMP-s, bajai Ikotity Istvánnak pedig 7,350 millió forintért,  bérelnek lakást négy évre.

A legolcsóbb lakásbérletet (4 évre 2,322 millió forint) az Együtt-PM ellenzéki összefogás jelöltjeként parlamentbe jutott csepeli képviselő, Szabó Szabolcs részére kötötték.

Irodabérleti szerződések

Eddig hét irodabérlet adatait ismertette az Országgyűlés Hivatal. (DÁTUM) Ezekből kiderül, hogy a szerződéses árak között nagy a szórás: a 4 éves keretösszegek  3,9-től 14,9 millió forintig terjednek. Az irodák esetében állják annak felszerelési, berendezési és rezsiköltségét is, a telekommunikációs szolgáltatásoktól a fűtésig. Havi maximum költséggel számolva (373,9 ezer forint), négy év alatt legfeljebb 17,947 millió forint költhető képviselőnként a munkájuk végzéséhez szükséges iroda biztosítására.

Az eddigi legdrágább irodabérleti szerződést az MSZP-s Hiszékeny Dezső számára kötötték (14,865 millió forint, a szerződő fél a Pozsonyi-Terem Zrt.), a legolcsóbbat pedig (3,926 millió forint) Kepli Lajos jobbikos képviselőnek.