A kereszténydemokrata politikus arra hívta fel az Országgyűlés figyelmét, hogy a nagycenki kápolna helyreállítása a legméltóbb kezdete lehet a Széchenyi-örökség fejlesztésének.

Elöljáróban múlt századi elődjét, Östör Józsefet, Sopron vármegye nemzetgyűlési képviselőjét idézte: „Az isteni Gondviselés osztotta el nagyjainkat hazánk különböző tájain. Felső-Magyarországnak megvan a maga Rákóczi Ference és Kossuth Lajosa, Erdélynek Bethlen Gábora és Teleki Mihálya, Zala vármegyének Deák Ference, Biharországnak Tisza Istvánja – hogy csak az államférfiaknál maradjunk. Így van meg nekünk, Sopron vármegyének ezer esztendő legnagyobb magyarja: gróf Széchenyi István… Elmondhatjuk, hogy Széchenyi István az egész országé ugyan, de reá mi sopronmegyeiek különös just formálunk… Ha a kereszténység hőskorában élnénk, azt hiszem, hogy őt választotta volna Sopron vármegye védőpatrónusának.”

Hangsúlyozta: – Mi, Sopron vármegyeiek büszkék vagyunk a legnagyobb magyarra. Korszerű államférfi és követendő példakép, akinek tanítása, elvei teljes összhangban állnak dolgos életével, maradandó alkotásaival. Életműve, cselekvő haza- és nemzetszeretete időszerű és követendő példa, ahogyan az értékteremtő szellem erejével az egész nemzet érdekeit, javát és jövőjét szolgálta.

Emlékeztetett: – A reformkor vezéralakja, az egyik legnagyobb formátumú valaha élt politikus gyermekkorát, élete fontos, meghatározó, alkotó éveit Cenken és Sopronban töltötte. Az egész haza sorsát átfogó munkásságának nemcsak Sopron és az egykori Sopron vármegye lehetett boldog részese, hanem az egész nemzet jövője. Ezért is tölt el örömmel az, hogy az utóbbi időszakban a magyar kormány fokozott figyelmet szán a Széchenyi-emlékhelyek és a Széchenyi-örökség rangjához méltó helyreállítása és fejlesztése előkészítésére.

Nem titkolta: - Kötelességemnek tartom a nagycenki Széchenyi-emlékhely, a Széchenyi-kastély felújítása, a Széchenyi-örökség és -szellemiség rangjához méltó helyreállításának szükségességére ráirányítani a figyelmet. A Széchenyiek valamikori kápolnája elfogadhatatlanul méltatlan állapotban van. Az egyházellenes állampárti időszakban a hatalom számára semmi sem számított szentnek – még a felszentelt kápolna sem –, így aztán asztalosműhelynek és más mellékhelyiségnek használják a mai napig is. Ez az állapot a legnagyobb magyar örökségének méltatlanul elhanyagolt részeként szégyenfolt a jelen pillanatban is.

Remélte: – A kápolna eredeti funkciójának mielőbbi visszaállítása Széchenyi igaz hitét, rendíthetetlen hazafiságát, a magyar hazát szolgáló életpéldáját tisztelve nekünk hitbéli és hazafias kötelességünk. Nemzetépítő munkájához, szolgálatához talán ezen a helyen is kérhetett, kaphatott erőt a legnagyobb magyar. Ezért ő és a nemzet iránti megbecsülés jele, önbecsülésünk jele is lenne a kápolna mielőbbi helyreállítása. Mi több, az igaz keresztény hitet szolgáló kötelességünk, amelynek teljesítése erőt adhat további közös építőmunkánkhoz a Széchenyi-örökség méltó helyreállításában és Magyarország felemelésében, kiteljesítésében.

Kérte: – Tisztelt Képviselőtársaim! A kápolna felújítása a legméltóbb kezdete lehet a Széchenyi-örökség felújításának. A kápolna helyreállításánál méltóbb, szimbolikusabb és egyben valódi cselekedetet aligha lehetne véghez vinni a nagyszabású felújítási folyamatok elindításakor, annak nyitányaként. Gróf Széchenyi István egykori lakhelye felújításának elkezdésében a kápolna helyreállítása és eredeti funkciójának visszaadása első lépésként mint tettben megnyilvánuló imádság jelezné az értékrendiséget, azt az erőt, amely Széchenyi Istvánt is vezérelte és bátorította a nemzet szolgálatában. Ehhez kérem a kormányzat támogatását, hogy a kápolna a hit erejének üzenetét is hordozva, a Széchenyi-emlékhelyek részeként, méltó nemzeti zarándokhelyként erősíthesse a nemzettudatot, a nemzetszeretetet az odalátogatókban.