Országgyűlés – Még nem döntenek róla, de már megérkezett!

Íme a hétfői menetrend. Zárószavazások. Általános viták a lezárásig. Interpellációk, kérdések. Feljelentve.

kdnp.hu – Bartha Szabó József

Tervezett milliárdok

A jövő évi költségvetés 16 380,615 milliárd forint bevételi főösszeggel, 17 258,218 milliárd forint kiadási főösszeggel és 877,602 milliárd forint hiánnyal számol, 33 228 milliárd forint nominális GDP mellett - derül ki az Országgyűlés elé benyújtott dokumentumból. Az államadósság a GDP 75,4 százalékára csökken jövő év végére az idén év végén várható 76,3 százalékról. A 2015. december 31-ére tervezett adósság értéke 25 100,4 milliárd forint, 310,1 forint/euró, 255,2 forint/svájci frank és 230,1 forint/amerikai dollár árfolyam mellett számolva. A jövő évi költségvetési törvényjavaslat benyújtott szövege szerint a kormány az idén az eddigi 3,1 százalék helyett 3,2 százalékos GDP-növekedést, stagnáló fogyasztói árakat és 3,9 százalékos reálbér-növekedést vár.

A törvényjavaslat 2,5 százalékos GDP-növekedéssel, 1,8 százalékos éves inflációval számol. A bruttó átlagkereset 3,4 százalékkal, a nettó 3,6 százalékkal nő, az egy keresőre eső nettó reálbér 1,8 százalékkal emelkedik az előterjesztés szerint. A háztartások fogyasztása 2,1 százalékkal emelkedik, a közösségi fogyasztás 2 százalékkal csökken, a bruttó állóeszköz-felhalmozás (beruházás) 4,3 százalékkal emelkedik jövőre. A javaslat szerint a belföldi felhasználás 2,1 százalékkal, a termékek és szolgáltatások exportja 6,9, importja 7 százalékkal bővül 2015-ben. A folyó fizetési mérleg egyenlege a tervek szerint az idei 4,4 milliárd euróról 5,3 milliárd euróra nő, ami a GDP 4,9 százaléka.  (Szövege: PDF.)

Zárószavazások

Már most hétfőn zöld útra számíthatnak viszont a nemzetközi egyezmények szentesítéséről szóló kormányjavaslatok. Nem kísérték hangos viták, a zárószavazásuk, feltehetően az ellenzéki oldalon sem robbantanak bombát. Tartalmukat a címeik is félreérthetetlenül jelzik. 

Téma

Előterjesztő

Magyarország Kormánya és a Lengyel Köztársaság Kormánya között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről.

szövege: PDF

Belügyminiszter

Magyarország Kormánya és az Osztrák Szövetségi Kormány között a közös államhatáron lévő határátkelőhelyekről és határátlépési pontokról, valamint a közúti és vízi közlekedésben a határforgalom ellenőrzésében történő együttműködésről szóló megállapodás kihirdetéséről.

szövege: PDF

Belügyminiszter

Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között a nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról szóló egyezmény kihirdetéséről.

szövege: PDF

nemzeti fejlesztési miniszter

+

Végszavazáshoz érkezik a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása is. Dr. Mengyi Roland, Balla György Fidesz- képviselők javaslatának elfogadása esetén a közvámraktárként üzemeltetett földgáztárolóban elhelyezett földgáz tulajdonjogának átruházása nem minősül а földgázellátásról szóló törvény szerinti engedélyköteles tevékenységnek, ugyanakkor biztosít] a, hogy а Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal е tevékenységet is ellenőrizni tudja. (Szövege: PDF.)

+

Nem ígér nagy összeütközéseket a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény, valamint a légi-, a vasúti és a víziközlekedési  balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény  módosítása sem. A nemzeti fejlesztési miniszter kezdeményezte. Döntően technikai jellegű,  jogharmonizációs célú módosításokat tartalmaz.

Az uniós rendeletek alapján egyrészt hatályon kívül helyezi az egyes uniós  szabályozási hatáskörbe tartozó légijárművek típusalkalmasságára és műszaki alkalmasságára  vonatkozó rendelkezéseket, másrészt szorgalmazza az uniós rendelet hatálya alá nem tartozó légijárművekre  e tárgykörben szükséges szabályozás felülvizsgálatát. Hangsúlyozza: a veszélyes áruk légi úton történő továbbítása olyan összetett és a légiközlekedés  biztonságára is kiható tevékenység, amely esetében indokolt az azzal összefüggő ismeretek oktatása és vizsgáztatása hatósági felügyeletének megteremtése, és a veszélyes áruk légi úton történő szállítás szabályainak törvényi szintű szabályozása. (Szövege: PDF.)

+

Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítását Vona Gábor, Novák Előd, Mirkóczki Ádám, Gyöngyösi Márton a Jobbik csapatából szorgalmazzák.

Állítják:  egy országgyűlési képviselőnek а nemzet és az ország iránti felelőssége feladatköréből, státuszából fakadóan kiemeltebb kell, hogy legyen más állampolgárokénál, teljesen jogos elvárás, hogy állampolgárságát, illetve lehetséges állampolgárságait а közvélemény előtt ne titkolja, hanem nyilvános adatként elérhetővé tegye. Az állampolgárság kérdése semmivel sem érdektelenebb, sőt inkább fontosabb információ, mint egy-egy önéletrajz, iskolai végzettség vagy vagyonnyilatkozat. А módosító indítvány nem tilt, csupán bárki á1ta1 hozzáférhetővé, nyilvános információvá minősíti az állampolgárságokra vonatkozó adatokat, valamint eleget tesz egy alapvető választópolgári elvárásnak. (Szövege: PDF.)

Általános viták a lezárásig

A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény, valamint a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény módosításáról.

Az uniós kötelezettségszegési eljárás lezárása érdekében adta be a Fidesz képviselője, Völner Pál  a vasúti törvényt módosító javaslatát. Indoklásában kiemeli: az Európai Bizottság szeptember végén küldte meg Magyarországnak azt az indoklással ellátott véleményt, amely a vasút biztonságával, a vasúti társaságok engedélyezésével, és a vasúti infrastruktúra használati díjával kapcsolatos kötelezettségszegést tartalmazza. A vasúti törvény módosításának az a célja, hogy a kötelezettségszegési eljárás mielőbb lezáruljon.

Ennek érdekében a javaslat kimondja, hogy a vasúti biztonsági hatóság szervezetileg független a pályavasúti társaságoktól, a vállalakozó vasúti társaságoktól, továbbá a beszerző egységektől is. (Szövege: PDF.)

+

A központi címregiszter létrehozásával összefüggő, valamint egyes igazgatási tárgyú törvények módosításáról.

A belügyminiszter által  előterjesztett törvényjavaslat elsődleges célja az egységes címképzés és címkezelés lehetőségének megteremtése. Az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló 2013. évi CCXX. törvény felhatalmazó rendelkezéseinek módosításával a kormány felhatalmazást kap az egységes címszabvány és az országos szinten egységes címkezelés szabályainak kormányrendeleti szintű szabályozására, ezzel pedig lehetővé válik a központi címregiszter létrehozása és működtetése.

A központi címregiszter egy olyan nyilvántartás, amely csak címadatokat (címet, irányítószámot, címkoordinátát) tartalmaz. Elfogadása esetén kormányrendelet fogja megállapítani az egységes címképzés szabályait. Az egységes címképzés azt jelenti, hogy a kormányrendelet alapján elnevezett közterületeken létesített (lak)címek egységes formátumúak lesznek. A törvényjavaslat ezen kívül tartalmazza egyes más, igazgatási tárgyú törvények módosítását is,  egyenként kis terjedelemben.

A törvényjavaslat egyes szakaszai az Alaptörvény vonatkozó szakaszai alapján sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen” szavazat szükséges. (Szövege: PDF.)

+

Az európai területi társulásról.

Az Európai Parlament és Tanács az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló rendelettel hozta létre az európai területi társulások jogintézményét azzal a céllal, hogy lehetővé tegye két vagy több tagállam régiói és helyi  hatóságai között a hatékony határokon átnyúló, transznacionális és/vagy interregionális együttműködést, és ezen keresztül a gazdasági és társadalmi kohézió megerősítését az érintett  területeken. Felülvizsgálatára 2013-ban került sor. Eredményeképpen született az Európai Parlament és a Tanács a csoportosulások létrehozásának és működésének egyértelművé tétele, egyszerűsítése és javítása tekintetében történő módosításáról szóló  1302/2013/EU rendelete, amely a szabályozás több pontján is jelentős változásokat és  könnyítéseket vezetett be a felülvizsgált rendelethez képest. Célja a rendelet egyszerűsítése, és átláthatóbbá tétele volt. A külgazdasági és külügyminiszter javaslata  e módosítások bevezetését szorgalmazza. (Szövege: PDF.)

+

Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény módosításáról.

Még tart az év, ezért is lett fölöttébb aktuális az idei esztendő központi költségvetéséről szóló törvény több ponton történő módosítása, lévén nem egészen az elképzelések, remények szerint alakultak a kassza bevételei, kiadásai.  Voltak, amelyek ragyognak, s voltak, vannak, amelyeket jégeső is fenyegetett, fenyeget. A nemzetgazdasági miniszter  mindezekre tekintettel nyújtotta be az esztendő költségvetésének utólagos kiigazítását szorgalmazó indítványát. (Szövege: PDF.)

+

A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról.

A miniszterelnökséget vezető miniszter, tőmondatnak aligha nevezhető indoklásában hangsúlyozza, bár egy szuszra a T. Házban sem lesz könnyű kimondania:

 „Az Országgyűlés annak érdekében, hogy megteremtse a tudományos kutatás Alaptörvényben rögzített autonómiájának részletes jogszabályi és finanszírozási feltételeit, a magyar gazdaság és társadalom versenyképességét és jövedelemtermelő képességét biztosító tudásalapú társadalmat, valamint a fejlesztésre és az innovációra épülő, fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődést és munkahelyteremtést szolgáló növekedést, továbbá abból a célból, hogy létrehozza a hazai kutatás-fejlesztés és innováció kormányzati koordinációjának és kiszámítható finanszírozásának stabil intézményi rendszerét, amely végrehajtja a rendelkezésre álló források hatékony és átlátható felhasználását, megteremtse az alap (felfedező) tudományos kutatások szakszerű támogatásának intézményes rendszerét, az alapkutatások eredményeire épülő alkalmazott kutatások és kísérleti fejlesztések támogatásával megalapozza a további fejlesztési és innovációs folyamatokat, a kutatás-fejlesztési és innovációs eredmények létrehozásának és hasznosításának támogatásával segítse a magyar gazdaság fenntartható fejlődését, elősegítse a vállalkozások kutatáson, fejlesztésen és innováción alapuló versenyképességének növekedését, ösztönözze a magas hozzáadott értéket előállító munkahelyek létrehozását, előmozdítsa a kutatás-fejlesztésben és az innovációban foglalkoztatottak szakmai felkészültségének javulását és társadalmi elismertségük növelését, hozzájáruljon az ország védelmi és biztonsági képességeíhez szükséges fejlett technológiák alkalmazásához és hozzájáruljon a tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakításához és ezáltal az intelligens növekedés beindításához majd fenntartásához alkotja törvényt.” (Szövege: PDF)

+

Az Európai Unió, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között az Európai Unió tagállamai, valamint Izland és Norvégia közötti átadási eljárásról szóló megállapodásban meghatározott nyilatkozatok megtételéről.

Előterjesztője az igazságügyi miniszter. Célja a kiadatási ügyek gyorsítása és egyszerűsítése. Az új eljárási rendszerben az államközi kapcsolatokat lényegében felváltják az igazságügyi hatóságok közötti kapcsolatok. A megállapodás szerinti elfogatóparancs végrehajtása elsődlegesen az igazságügyi hatóságok közötti eljárásra épül, és megszűnik a hagyományos kiadatási eljárásban jelen levő közigazgatási és politikai döntési szint. Ha egy igazságügyi hatóság az általa kibocsátott jogi aktus (elfogatóparancs) alapján valamely büntetőeljárás alatt álló, vagy már elítélt személy átadását kéri, e határozatát a másik államban végrehajtják, és a személyt a lehető legrövidebb időn belül átadják. (Szövege: PDF.)

Visszatérő ütközetek

Megszokott dolog, hogy az Országgyűlés ülésein nem fukarkodnak az interpellációkkal és kérdésekkel a képviselők. Egyszerű műfaj: elmondják, felolvassák, a kérdéseket, a válaszokat. Hangzatos üzenetek váltják egymást. Az ellenzék ostorozza a kormány tetteit, a kormány jelesei pedig emlékeztetve a kártevő múltra, a szebb jelenről és a még szebb jövőről elmélkednek. Időnként folyamatos a zaj, az elnök csenget, majd minden párt elégedetten megtapsolja a maga szószólóját. Így történik, mindig így történik. Íme, a hátfői ülés tervezett témái.

Interpellációk

Képviselő

Téma

Megszólított

GŐGÖS ZOLTÁN

MSZP

Milyen felhalmozás?

földművelésügyi miniszter

DÚRÓ DÓRA

Jobbik

Rossz koncepció, alacsony színvonal, hibás pedagógia , hogy lesz ebből jó tankönyv?

emberi erőforrások minisztere

IKOTITY ISTVÁN

LMP

Ha uniós pénz, akkor nem számít hova folyik el?

miniszterelnökséget vezető miniszter

PÓCS JÁNOS

Fidesz

Milyen eredményei vannak a tűzifa-rezsicsökkentési programnak?

földművelésügyi miniszter

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ

MSZP

Tízezreket vesznek ki százezrek zsebéből, avagy mi is az igazság a családok terheiről?

nemzetgazdasági miniszter

Z. KÁRPÁT DÁNIEL

Jobbik

Hány új adófajta található még ki?

nemzetgazdasági miniszter

KORÓZS LAJOS

MSZP

Új év, új szokások: jövőre már magunk áshatjuk a sírokat?

belügyminiszter

KEPLI LAJOS

Jobbik

Számít-e a kormánynak több száz bányászcsalád megélhetése?

nemzeti fejlesztési miniszter

Kérdések

Képviselő

Téma

Megszólított

SZAKÁCS LÁSZLÓ

MSZP

Mit tesz a kormány, hogy végrehajtsa a határozatát?

nemzeti fejlesztési miniszter

LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY

Jobbik

Mikorra és miképp tervezi a kormány a cukorbeteg gyermekek óvodai és általános iskolai ellátásának részletes szabályozását?

emberi erőforrások minisztere

SCHMUCK ERZSÉBET

LMP

Kinek jó a cafeteria-rendszer kivéreztetése?

nemzetgazdasági miniszter

SIMON RÓBERT BALÁZS

Fidesz

Befejeződnek-e 2015. augusztus végéig a Győrt keleti irányból elkerülő 813. számú főút I. ütemének építési munkálatai, majd ezt követően mikor kezdődik a II. ütem kivitelezése?

nemzeti fejlesztési miniszter

LEGÉNY ZSOLT

MSZP

Közfoglalkoztattotti vagy minimálbér!

nemzetgazdasági miniszter

BANA TIBOR

Jobbik

Soha nem látott fejlesztések az egészségügy területén?

emberi erőforrások minisztere

KULCSÁR GERGELY

Jobbik

Ebben a ciklusban sem lesz megoldva a debreceni menekülttábor ügye?

belügyminiszter

Feljelentették

A Nyíregyházi Járásbíróság indítványozta Simon Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését rágalmazás vétsége miatt, Orosz Mihály Zoltán feljelentése alapján. A vádindítvány szerint, a Fidesz parlamenti képviselője, Simon Miklós a 2013. május o8. napján kelt, Érpatak lakosságához címzett és eljuttatott, saját kezűleg aláírt levelében az alábbi becsület csorbítására alkalmas kifejezéseket tette: „A bekövetkezett helyzetért, azért, hogy az arra rászorulók nem kapták meg a szociális ellátásokat minden felelősség Orosz Mihály Zoltánt, az érpataki polgármestert terheli. Minden magyar állampolgár számára a törvények betartása kötelező, igaz ez a polgármesterre is, dr. Orosz Mihály Zoltán felelőtlen magatartásával kárt okozott a lakosságnak, veszélybe sodorta szociális segélyek kifizetésének megakadályozásával több száz családot, veszélyeztette azok megélhetését…"

Orosz Mihály Zoltán állítja: Simon Miklós kijelentései a becsület csorbítására alkalmas, valótlan tényállítások. Feljelentését követően a Központi Nyomozó Főügyészség a valóság bizonyítottságának hiányában elutasította, amelyet a Legfőbb Ügyészség Kiemelt é s Katonai ügyek Főosztálya jóváhagyott. Ügyvédje újabb fellebbezését követően ezután kérte a Nyíregyházi Járásbíróságon Orosz Mihály Zoltán sérelmének orvoslását.

A Mentelmi bizottság hatáskör hiányában nem foglalkozott az ügy büntetőjogi megítélésével. A kormánypárti tagjai szerint ebben az ügyben követni kell a Mentelmi bizottság rágalmazás vétsége miatti ügyekben folytatott mentelmi jogot szakadatlanul fenntartó gyakorlatát, amely a mentelmi jog célját biztosítja, azaz : az Országgyűlés, illetve a képviselők zavartalan munkavégzését. Erre tekintettel a mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó indítványra hárman nemmel szavaztak. Az ellenzéki képviselők viszont, 2 igen és 1 tartózkodással másként vélekedtek.

A Mentelmi bizottság javaslata - az árnyalati többség figyelembevételével -, az, hogy dr. Simon Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogát az Országgyűlés adott ügyben ne függessze fel.

A végleges döntés, hétfőn, az Országgyűlés feladata lesz. A mentelmi jog felfüggesztésére a jelen lévő  képviselők kétharmadának igen szavazata – lenne - szükséges.

Fogadj örökbeegy keresztet!

Országos akciónk célja az utak mentén, a települések közterületein álló keresztek megmentése, felújítása és állaguk megóvása az utókor számára.

Ha Ön is szeretne részt venni az akcióban, az alábbi gombra kattintva tájékozódhat a Fogadj örökbe egy keresztet! program részleteiről!

Hernádkércs
Bárdudvarnok
Sopron
Sopron
Sopron
Magyarszerdahely külterület
Felsőörs
Lőrinci
Újnéppuszta külterület

Kérdése van? Írjon nekünk!

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Küldjön üzenetet munkatársainknak az alábbi lehetőségre kattintva!
Készséggel állunk rendelkezésére!