Országgyűlés: döntések napja volt

Törvényjavaslatok, határozatok, honi és nemzetközi szerződések megállapodások serege kapott zöld utat kedden. Az ellenzék ragaszkodva a hagyományokhoz, majdnem mindent elutasított, viszonzásul javaslataikról a kormánypártok sem döntöttek másként. Áder is „zátonyra” futott.

kdnp. hu – Bartha Szabó József

Tobzódtak a Tisztelt Házban a szavazásra bocsátott indítványok. 33-ról kellett fekete-fehéren dönteni. Kalap megemelve előtte, ’ki elolvasta mindet! Megelőzendő a bajt, a frakciók előrelátóan kijelölték karmesterüket, akinek intése nyomán gondolkozás nélkül eldönthető volt, hogy melyik (igen, nem, tartózkodom) gombot kell megnyomni.

A türelmesebb, kíváncsi honpolgár azonban a részletekben is eligazodhat, ha rákapcsol a zárójelben jegyzett szövegükre.

Változatlan formában

A területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosítását március 3-án, 126 igen szavazattal, 69 nem ellenében már elfogadta az Országgyűlés, Áder János azonban megfontolásra március 10.- én visszaküldte. A köztársasági elnök elsősorban azt kifogásolta, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyben a döntéseket a hatóság hirdetmény útján közli.

A döntés közlésének napja a hirdetmény kifüggesztését követő ötödik nap. A hirdetmény kifüggesztésével egyidejűleg a hatóság - ha a döntése az ügyfélnek kötelezettséget állapít meg, vagy alapvető jogát korlátozza - egyéb kapcsolattartási forma használatával is tájékoztatja az ismert ügyfelet a döntésről. Ám a törvény úgy szól, hogy a közlés jogkövetkezményei annak ellenére is a hirdetményi közléshez kapcsolódóan állnak be, ha a hatóság egyéb kapcsolattartási módon is tájékoztatja az ügyfelet a döntésről. A köztársasági elnök szerint azonban a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jog biztosítása érdekében fontos, hogy a jogkövetkezmények ne a hirdetmény kifüggesztésétől, hanem az egyéb közléshez kapcsolódóan történjenek.

A kormány viszont röpke mérlegelés után úgy döntött: változatlan formában fenntartja az Áder János köztársasági elnök által az Országgyűlésnek megfontolásra visszaküldött törvényjavaslatot, mivel az beleillik a kiemelt beruházások megvalósításának gyorsításáról szóló jogszabály koncepciójába. Célkitűzése az államreform program keretében a közigazgatás hatékonyságának növelése, az eddigieknél összefogottabban, ellenőrzöttebben és költségtakarékosan működő területi államigazgatás megteremtése. A törvénymódosítás az egyes területi államigazgatási szerveknek a fővárosi és megyei kormányhivatalokba történő integrálásához, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok belső szervezetének átalakításához szükséges szervezeti változásokat alapozza meg. Az egységes fővárosi és megyei kormányhivatali, illetve járási (fővárosi kerületi) hivatali szervezet kialakításának pedig együtt kell járnia a hatósági eljárások egyszerűsítésével és gyorsításával. (Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosításait 126 igen szavazattal, 69 nem ellenében, tartózkodások nélkül újra elfogadta.

II. Rákóczi Ferenc emléknapjáról

1. A Magyar Országgyűlés március 27-ét II. Rákóczi Ferenc emléknapjává nyilvánítja.

2. Az Országgyűlés

– megemlékezik II. Rákóczi Ferencről,

– tisztelettel adózik a „Cum Deo pro patria et libertate” zászló alatt II. Rákóczi

Ferencre felesküdöttek emléke előtt, akik a magyar szabadság kivívásáért küzdöttek,

– támogatja és szorgalmazza olyan megemlékezések szervezését, oktatási anyagok

készítését, amelyek II. Rákóczi Ferenc szabadságharcával kapcsolatosak.” (Semjén Zsolt, Vejkey Imre, Latorcai János, Rubovszky György – KDNP-, Lezsák Sándor, Bene Ildikó, Dunai Mónika – Fidesz- képviselők indítványa. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a határozati javaslatot 171 igen szavazattal, 0 nem ellenében, 2 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Nyilatkozni kell!

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló javaslat pontosítja az érintett jogszabályi rendelkezéseket, egyértelműbb szabályokat határoz meg. Minden érintett önkormányzatnak nyilatkoznia kell a saját tulajdonában álló és az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményei működtetésével kapcsolatos további szándékáról. A teljes körű adatszolgáltatással egységes ügykezelés megvalósíthatóságát kívánja biztosítani. A nyilatkozattételre, március 31. helyett a határidőt június 15-ére módosítja. (Kucsák László Fidesz-képviselő indítványa. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 113 igen szavazattal, 59 nem ellenében, 5 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Városligeti beruházás

A Városliget megújításához és fejlesztéséhez kapcsolódó beruházások megvalósítása érdekében született törvénymódosítás, a Liget Budapest projekt kapcsolódó beruházásainak megvalósítása érdekében bővíti a Városliget Zrt. vagyonkezelésébe kerülő ingatlanok körét. A beruházás keretében újonnan felépülő, az állam 100 %-os tulajdonába kerülő épületeket esetében is a Városliget Zrt.-t jelöli ki vagyonkezelőként. Rendezi továbbá az állam részére történő átadás eljárását, amely adatszolgáltatással megvalósuló nyilvántartásba vételt jelent a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél, összhangban az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló kormányrendelettel. (Előterjesztő: emberi erőforrások minisztere. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény módosítását 114 igen szavazattal, 62 nem ellenében, 1 tartózkodás kíséretében fogadta el.

Primerenergia-felhasználására vonatkozó előrejelzések frissítése

A Nemzeti Energiastratégiáról szóló 77/2011. (X. 14.) OGY határozat módosításának célja, hogy az Országgyűlés felhatalmazása alapján a kormány a határozatban szereplő, primerenergia-felhasználásra vonatkozó előrejelzések frissítését saját hatáskörben elvégezhesse.

Az Országgyűlés felkérte a kormányt, hogy „legalább kétévenként készítsen tájékoztatót az energiapolitika megvalósulásáról és annak a 2. pont b) alpontjában meghatározott szakterületekkel történő összhangjáról az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottsága részére, és amennyiben az energiapolitika feltételrendszerében bekövetkezett változások indokolják, egyidejűleg tegyen javaslatokat az Energiastratégia kiigazítására”.

Hatékonyabb végrehajtása és az új előrejelzések folyamatos alkalmazhatósága érdekében indokolt, hogy a frissített előrejelzéseket a jövőben a kormány határozatban tegye közzé.(Előterjesztő: nemzeti fejlesztési miniszter. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a határozati javaslatot 113 igen szavazattal, 35 nem ellenében, 29 tartózkodás kíséretében fogadta el.

Felsőoktatás

Az egyes felsőoktatási tárgyú törvények módosítása rögzíti a közigazgatási, rendészeti, katonai és nemzetbiztonsági felsőoktatás vonatkozásában az évenként felvehető hallgatói létszám megállapításával és elosztásával kapcsolatos eljárás részletes szabályait, valamint a külföldi hallgatók Nemzeti Közszolgálati Egyetemre történő felvételének, jogállásának és tanulmányainak részletes szabályait is. Ez a közszolgálat nemzetközi feladatainak ellátására és diplomáciai feladatokra történő felkészítést célzó, a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területhez tartozó szakokat jelent. Lehetővé teszi, hogy kizárólagos szakértői hatáskörébe tartozó egyes ügyekben, így a közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, valamint nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatási képzések indításával és a doktori iskola létesítésével kapcsolatos szakvélemény elkészítésében, az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség is teljes jogú tagjaként járjon el.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény kiegészül egy speciális szabállyal is. A törvénymódosítás révén a kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza az alap- és mesterképzés képzési területeit, képzési ágait, szakjait, az azokhoz rendelt kreditek számát, valamint az indítással összefüggő eljárási rendet, továbbá azokat a szakokat, amelyekben külső, nem felsőoktatási intézményi keretek között folyó gyakorlati képzést kell szervezni.

A módosítás a jogszabályi környezet változásaiból adódó pontosításokat is végrehajt. E körben a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény rendelkezéseit is kiegészíti a koherencia fenntartása érdekében. (Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés az egyes felsőoktatási tárgyú törvények módosításait 113 igen szavazattal, 64 nem ellenében, tartózkodás nélkül fogadta el.

Képmás és hangfelvételhez való jog

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása kapcsolódik az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdéséhez, amely a magán- és családi élet, az otthon, a kapcsolattartás és a jó hírnév tiszteletben tartásához való jogot szabályozza. A magánélethez való jogot napjainkban – a kommunikáció és az információtechnológia fokozatos fejlődése révén – jellemzően a képmással és hangfelvétellel történő visszaéléssel lehet megsérteni. A mai digitális korban mindinkább sürgető feladattá válik annak biztosítása, hogy ezekben az esetekben az érintettek rendelkezésére álljon a jogsértések elleni gyors, hatékony és átlátható fellépési lehetőséget biztosító eljárási rend.

A jogvédelem erősítése e területen annak érdekében, hogy az ember magánéletének, a személyiség egyes elemeinek jogi védelme szilárd alapokon nyugodjon és az nemcsak az anyagi jogi, hanem a jogérvényesítés hatékonyságát növelő eljárásjogi szabályozás révén is fokozottan biztosított legyen.

A törvénymódosítás a képmás és hangfelvételhez való jog anyagi jogi védelmét biztosító rendelkezések következetes végrehajtását szolgálja, megteremtve ezen személyiségi jog érvényesítése iránti külön eljárás jogi alapját. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatályos szabályozása alapján a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése esetén az általános szabályok alapján indítható per. A jogsértés jellege miatt azonban elengedhetetlen a rövid időn belüli reagálás és szankcionálás, éppen ezért a sajtó-helyreigazítási eljáráshoz hasonlóan egy külön eljárást hoz létre ezen személyiségi jogok hatékony érvényesítése érdekében. (Előterjesztő: igazságügyi miniszter. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítását 113 igen szavazattal, 42 nem ellenében, 22 tartózkodás kíséretében fogadta el.

Vasárnapi munkavégzés tilalma

A törvénymódosítás vasárnapi munkavégzés esetén száz százalék bérpótlékot állapít meg azon munkavállaló számára, akit a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény keretei között foglalkoztatnak. Emellett azt is biztosítja, hogy rendes munkaidőben történő munkavégzésre egy naptári hónapban legfeljebb két alkalommal kötelezhető. (Szatmáry Kristóf, Vas Imre - Fidesz- , Harrach Péter – KDNP-képviselők indítványa. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmával összefüggésben a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítását 138 igen szavazattal, 37 nem ellenében, 1 tartózkodás kíséretében fogadta el.

Nyitvatartási tilalom

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításának célja tisztázni a jogalkalmazás számára, hogy a vegyesen működő – kis- és nagykereskedelmi – üzletek a vasárnapi nyitvatartási tilalom szempontjából milyen szabályok alkalmazása mentén határozhatják meg nyitva tartásukat. (Szatmáry Kristóf, dr. Mengyi Roland, dr. Vas Imre Fidesz-képviselők indítványa. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a törvény módosítását 115 igen szavazattal, 37 nem ellenében, 24 tartózkodás kíséretében fogadta el.

A népesség személyi, családi és lakásviszonyainak felméréséről

A társadalmi folyamatok változása tesz szükségessé, hogy a döntések előkészítéséhez és hatásainak méréséhez megbízható, időszerű adatok álljanak rendelkezésre. A legutóbbi, 2011. évi népszámlálás adatai az öt évvel korábbi állapotokat tükrözik, a következő népszámlálás pedig 2021-ben esedékes. A szükséges adatok biztosítására két népszámlálás közötti időszakban az elmúlt öt évtizedben kialakult gyakorlat szerint a Központi Statisztikai Hivatal a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 6. § (1) bekezdés d) pontjával összhangban mikrocenzust hajt végre.

A törvényjavaslat tartalmazza az adatszolgáltatás eszmei időpontját, vagyis azt az időpontot, amelyre az adatok vonatkoznak. A 2016. évi mikrocenzus eszmei időpontja pontosan öt évvel követi a 2011. évi népszámlálás eszmei időpontját, így a társadalmi jellemzőkben az elmúlt öt évben bekövetkezett változások pontosan mérhetővé válnak.

A törvényjavaslat meghatározza az adatszolgáltatók körét, majd tételesen is felsorolja az adatszolgáltatásra kötelezettetek csoportjait. Össze kell írni a mintába kiválasztott valamennyi lakott, üres vagy nem lakás céljára használt lakást, a lakott üdülőket, a lakott egyéb lakóegységeket és a közösségi éjszakai elhelyezést nyújtó intézeteket, valamint az ezekben élő, az összeírás körébe tartozó személyeket. Beleértve az összeírt lakásban, intézetben életvitelszerűen élő magyar állampolgárokat, beleértve az átmenetileg külföldön tartózkodókat is, függetlenül attól, hogy be vannak-e jelentve adott címre, beleértve az összeírt lakásban, intézetben élő külföldi állampolgárokat is, ha három hónapnál hosszabb ideig tartózkodnak a Magyarország területén,

Az összeírás során az adatszolgáltatóktól nem szabad dokumentumokat kérni. Az egészségi állapot, a fogyatékosság, az anyanyelv és a nemzetiség adatkörök az ún. különleges adatok közé tartoznak, az ezekbe a csoportokba tartozó kérdések kitöltése önkéntes, az adatszolgáltató nem köteles azokra válaszolni. (Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a népesség személyi, családi és lakásviszonyainak minta alapján történő 2016. évi felméréséről szóló törvényjavaslatot 142 igen szavazattal, 5 nem ellenében, 30 tartózkodás kíséretében fogadta el.

Befogadó nyilatkozat

Az egyes agrártámogatási tárgyú törvények módosítása bevezeti a befogadó nyilatkozat intézményét olyan támogatások esetében, ahol előzetes részkifizetések történnek, majd az időszak végén kerül elszámolásra a támogatás az ügyféllel. Lehetőség nyílik a módosítás nyomán, hogy a támogatást kérő ügyfél köztartozásának fennállása esetén azt ne csak az uniós, hanem a nemzeti támogatásból is vissza lehessen tartani. Eddig ugyanis köztartozás esetén az nem volt levonható a nemzeti támogatásból, hanem az egész támogatás került elutasításra.

Technikailag módosulnak a nem-teljesítési bírság szabályai is, figyelemmel arra, hogy a szerkezetátalakítási programok lezárultak, ezért az azokra vonatkozó bírságok további fenntartása sem indokolt. A módosítás biztosítja, hogy a területalapú támogatások zöld komponensének alkalmazása során figyelembe vehető ökológiai célterületek körébe a támogatást igénylő földhasználó támogatható területével közvetlenül határos tájelem is elszámolható legyen.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Egységes Mezőgazdasági Ügyfélnyilvántartási Rendszerének adatszinkronizálását is tartalmazza a módosítás. Az Európai Bizottság jóváhagyta ugyanis az őszi fagy káreseményének bevezetésére, valamint az üzemi szintű

hozamérték-csökkenésnek 30 %-ról 15 %-ra történő mérséklésének a tervezett szabályait, így a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény kiegészül az említett új rendelkezésekkel. (Előterjesztő: földművelésügyi miniszter. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés az egyes agrártámogatási tárgyú törvények módosítását 134 igen szavazattal, 10 nem ellenében, 29 tartózkodás kíséretében fogadta el.

Zárószavazások nemzetközi szerződésekről, beszámolókról, megállapodásokról

Magyarország kormánya és az Azerbajdzsáni Köztársaság kormánya közötti légiközlekedési megállapodás ihirdetéséről. (Előterjesztő: nemzeti fejlesztési miniszter. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés 172 igen szavazattal, 0 nem ellenében, 1 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Magyarország kormánya és az Albán Köztársaság Minisztertanácsa között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezménye kihirdetéséről. (Előterjesztő: belügyminiszter. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés 171 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

Magyarország kormánya és a Macedón Köztársaság kormánya között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről. (Előterjesztő: belügyminiszter. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés 174 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

A Szlovén Köztársaság kormánya, Magyarország kormánya és az Olasz Köztársaság kormánya között a Többnemzeti Szárazföldi Kötelékről szóló megállapodás kihirdetéséről. (Előterjesztő: honvédelmi miniszter. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés 154 igen szavazattal, 22 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Magyarország és a Macedón Köztársaság között a társadalombiztosításról és a szociális biztonságról szóló egyezmény kihirdetéséről. (Előterjesztő: emberi erőforrások minisztere. Szövege: PDF.)