Tán még sosem volt ilyen mozgalmas a karácsonyvárás a T. Házban. Kedden, szent este előtt egy nappal, egy (!) nap alatt két (!) rendkívüli ülés köszönt rájuk. Reggel az MSZP, déltől a Fidesz–KDNP kezdeményezésére. A reggeli és a déli ülés is napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, és mindkettőn elhangzanak majd interpellációk, azonnali kérdések és kérdések is. Az Országgyűlés várhatóan sötétedéskor, az esti órákban, fejezi be munkáját.
kdnp.hu – Bartha Szabó József
Rendkívüli ülés I.
A szocialisták rendkívüli ülést összehívó kezdeményezését az LMP és a független képviselők is támogatták. Az MSZP azt akarja elérni, hogy a parlament garantálja, egyetlen, jelenleg ingyenesen használható útszakasz sem legyen fizetős a jövőben, bármilyen ötlettel is álljon elő a kormány.
Indoklásként hosszasan sorolják. A világ nagyvárosainak egyik legnagyobb kihívása a közlekedés ésszerű megszervezése. A motorizáció egyre nagyobb ütemű elterjedésével a személygépjárművek fizikai jelenléte, illetve környezetterhelésük csökkentése minden nagyváros ésszerű politikájának kulcskérdése . Ezért épülnek mindenhol elkerülő autópályák, gyorsforgalmi utak a nagyvárosokban, és ezért igyekeznek a modern városokban magasabb rendű utakat kialakítani a városok külsőbb részeinek gyors, hatékony megközelítése érdekében. Ezen utak használata közvetlenül mindenhol ingyenes, azonban hasznuk messze túlnyúlik a be nem szedett utasdíjakon. A pályák használatából eredő hatékonyságnövekedés, a városok útszakaszait érő terhelés csökkenése, a légszennyezés kezelése az autók jelentős részének elvezetése által mind olyan előnyök, amelyek összegszerűen is kifejezhetően magasabbak, mint az utak ingyenességének alternatív költsége az államháztartás szempontjából. A kormány aktuális terve az M0-s körgyűrű egyes részei és a Budapestre bevezető autópályák fizetőssé tételére ezeket a hasznokat veszélyezteti. Mérhető kárt okoz Budapestnek, ezzel a budapesti gazdaság működésének, a központi régión belül ingázók tömegeinek. Ezáltal pedig az ország egésze szenvedi meg az intézkedés bevezetését, mivel a fővárosi gazdaság lassulásából következő csökkenő adóbevételek az államháztartásból maradnak, így azok csökkenése nem csak a városnak, az egész országnak kárt jelent.
Fontos, hogy az Országgyűlés határozatban akadályozza meg, hogy a kormány a városnak és az országnak is kárt okozzon a díjmentes autópálya-használat megszüntetésével. (A javaslat szövege: PDF)
+
A reggel nyolckor kezdődő ülésen először arról döntenek, hogy a kért, kivételes eljárásban egyáltalán tárgyalja a T. Ház az indítványt. A kivételes eljárás elrendeléséhez a Házszabály szerint, ugyanis vita nélkül, az országgyűlési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.
A „jósok” szerint, csoda lenne, ha megtörténne!
Renbdkívüli ülés II.
A Fidesz–KDNP kezdeményezésére kedden déltől lesz a második rendkívüli ülés. A köztársasági elnök által az Országgyűlésnek megfontolásra visszaküldött két törvény szerepel a napirendjén. Mindkettőt december 9-én fogadta el az Országgyűlés. Áder Jánosnak mindkét törvénymódosítással kapcsolatban kifogásai voltak, vannak, ezért az elfogadott törvénymódosításokat nem írta alá. Mindkét törvény esetében a hibák kiküszöbölését, majd azt követően újbóli elfogadásukat kérte.
Plázák
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek az egyes kereskedelmi építmények engedélyezése fenntarthatósági szempontjainak érvényesítése érdekében történő módosításával a parlament újra szabályozta - a 400 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építmények építésének, átalakításának és bővítésének építésügyi hatósági engedélyezési eljárási szabályait.
Indoklásában hangsúlyozza: a kereskedelmi építmények esetében jellemző szempontként kerül megfontolásra a rövid megtérülési idő, gyakori a magas energiafelhasználás, üvegházhatású gáz-kibocsátás, útterhelés, mely a fenntartható fejlődés megvalósulását veszélyezteti. A szabályozás kialakítása során az általános építéshatósági engedélyezésen túl olyan engedélyezési rendszert vezet be, amely fokozott figyelmet fordít a fenntartható fejlődés követelményeinek megvalósulására, a környezet védelmére. A kormányhivatal a szakhatósági állásfoglalás kialakítása során kizárólag az építménynek a létesítés helye szerinti településre és vonzáskörzetére gyakorolt környezeti, közlekedési és településrendezési hatásait vizsgálja a külön kormányrendeletben meghatározott különös környezetvédelmi, közlekedési és településfejlesztési követelményeket figyelembe vételével, a tekintetben, hogy a kereskedelmi létesítmény nem okoz-e olyan hátrányos következményeket, amelyek aránytalanul meghaladják a kereskedelmi építmény létesítésétől várható előnyöket.
Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 116 igen szavazattal, 39 nem ellenében, 21 tartózkodás kíséretében fogadta el. (A köztársasági elnöknek aláírásra megküldött törvény szövege: PDF.)
+
A köztársasági elnök a törvénymódosítás а 400 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építmények építésének, átalakításának és bővítésének építésügyi hatósági engedélyezési eljárásának szabályait több szempontból aggályosnak tartja. Felhívja a figyelmet arra is, hogy a 2015. január 1-jén hatályba lépő jogszabály-módosítás a szakhatósági eljárásban egy olyan bizottság véleményének beszerzését írja elő, amely testület megalakításának határideje 2015. február 1-je. A szakhatósági - és az előzetes szakhatósági - eljárás lefolytatása ezért a joghézag miatt 2015. február 1-je előtt nem lehetséges. Álláspontja szerint a jogszabály a szakhatósági eljárás felfüggesztését a közigazgatási hatósági eljárási törvény előírásával ellentétesen teszi lehetővé. A felfüggesztés legkevesebb 60 napos időtartamára tekintettel, a szabályozás nem biztosítja az ügyfeleket megillető tisztességes ügyintézéshez való jog érvényesülését sem. (Áder János köztársasági elnök megfontolást szorgalmazó levele: (Szövege: PDF.)
Kereskedelem
A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvénynek a tisztességes piaci magatartás megvalósulása érdekében a vállalkozások működésével összefüggő módosítása indoklásában nem titkolja: Magyarországon egységes szabályok vonatkoznak a települések szélén létrehozott hipermarketekre, nagyméretű szupermarketekre, a diszkont élelmiszer-üzletekre, valamint a kis családi boltokra is. Ebben a teljesen szabad versenyben azonban a tőkeerős hálózatok folyamatosan bővülnek és egyre több kisbolt zár be. A napi fogyasztási cikkek kereskedelme már nem elsősorban azonos profilú vállalatok, hanem a különböző értékesítési modellek versenyévé vált. A tőkeerős üzletláncok piaci erőfölénnyel rendelkeznek, melyet minden lehetséges módon ki is használnak.
A vállalatok méretét tekintve az az elmúlt évek tapasztalata, hogy a foglalkoztatás bővülése a kis és középvállalatok révén valósulhat meg. A jelenlegi jogszabályok azonban nem biztosítanak a kicsiknek megfelelő védelmet, hiszen általában egységesen ugyanazok a rendelkezések vonatkoznak minden üzlettípusra. Ahhoz, hogy hatékonyan, de az EU előírásokat tiszteletben tartva tudjunk védelmet biztosítani a hazai kis- és középvállalkozásoknak, eltérő szabályokat kellett alkotni a különböző üzlettípusokra. Szankcionálhatók lesznek a nem nyereséges szuper- és hipermarketek. 2018-tól megtiltja a napi fogyasztási cikkek árusítását azoknak a nagyobb üzleteknek, amelyek nem képesek nyereséget termelni két egymást követő évben. Ugyancsak 2018-tól betiltja a bruttó 400 négyzetméteresnél nagyobb, napi fogyasztási cikkeket árusító üzletek működését a világörökségi területeken, az ottani értékek, valamint a városkép és a környezet védelmére hivatkozva.
Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 116 igen szavazattal, 34 nem ellenében, 25 tartózkodás kíséretében fogadta el. (A köztársasági elnöknek aláírásra megküldött törvény: szövege: PDF .)
+
Áder János a kereskedelmi törvényt elsősorban uniós szabályokra és uniós bírósági állásfoglalásra hivatkozva küldte vissza. Levelében konkrétan kifogásolta azt a paragrafust, amely az értékesítési szankcióra vonatkozik. Ez 2018-tól azokat az üzleteket érintené, amelyek nettó árbevételének több mint fele napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítéséből ered, két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele pedig eléri az 50-50 milliárd forintot, de a mérleg szerinti eredménye mindkét esetben nulla vagy negatív.
Utalt az Európai Unióról és az unió működéséről szóló szerződésre, amelynek 49. cikke tilt minden olyan korlátozást, amely egy tagállam állampolgárainak egy másik tagállam területén a szabad letelepedés joga kiterjed az önálló vállalkozóként folytatott gazdasági tevékenységre, vállalkozások alapítására és irányítására is. A szerződés azt is kimondja, hogy egy tagállami jogszabály alapján létrehozott társaságnak - amelynek székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye az EU területén van - a szóban forgó szabályok alkalmazása szempontjából ugyanolyan elbánásban kell részesülnie, mint az adott tagállam állampolgárainak. A köztársasági elnök idézte az Európai Unió Bíróságának azt az állásfoglalását is, amely rögzíti: az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az egyenlő bánásmódra vonatkozó szabályok nemcsak a társaságok székhelye alapján történő nyílt hátrányos megkülönböztetést tiltják, hanem az ilyen megkülönböztetés rejtett formáit is, amelyek „egyéb elhatárolási szempontok” alkalmazásával „ténylegesen ugyanahhoz az eredményhez vezetnek”. Az államfő mindezek alapján úgy látta, látja, hogy a december 9-én elfogadott törvénymódosítás elfogadott passzusa felveti a közvetett hátrányos megkülönböztetés kérdését. Emellett azt is aggályosnak tartja, hogy a kifogásolt paragrafus 2018. január 1-jén lép hatályba, és nyitva hagyja a kérdést, hogy a benne foglalt határidők számítása hogyan történik. (Áder János köztársasági elnök megfontolást szorgalmazó levele: szövege: PDF.)
+
Mindkét törvénymódosítás esetében előbb a törvényalkotási bizottság jelentését és annak módosító javaslatát vitatják meg a képviselők, majd zárószavazás következik.
