Lenkovics Barnabást választotta Paczolay Péter utódjául az Országgyűlés az Alkotmánybíróság élére. Ha nem is könnyen, öt törvényjavaslat is zöld utat kapott.
kdnp.hu – Bartha Szabó József
Paczolay Péternek, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökének megbízatása 2015. február 24-én lejár. Utódjául az Alkotmánybíróság tagjai közül, Kövér László az Országgyűlés elnöke Lenkovics Barnabás alkotmánybírót javasolta. Megválasztásához, név szerinti titkos szavazással az Országgyűlés összes képviselő kétharmadának, azaz legalább 132 igen szavazatára volt szükség.
Az MSZP bojkottot hirdetett, pedig 207-ben alkotmánybíróvá választásakor még támogatták. A Jobbik a szavazólapot sem vette fel, az LMP pedig előre bejelentette, hogy nemmel voksol.
A szavazáson 140 képviselő vett részt, 2 érvénytelen voks mellett 138 bizonyult érvényesnek. Eredménye: az Országgyűlés 132 igen, 6 nem kíséretében Lenkovics Barnabást az Alkotmánybíróság elnökévé választotta.
|
DR. LENKOVICS BARNABÁS, (1950) Az Országgyűlés 2007 márciusában választotta az Alkotmánybíróság tagjává, 2007. április 21. napjától. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1974-ben végzett, summa cum laude minősítéssel. 1974 márciusától egyetemi oktató az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszékén. 1976-ig gyakornok, 1982-ig tanársegéd, 1991-ig adjunktus, 1999-ig egyetemi docens, 2000-től egyetemi tanár. 1996-tól a győri Széchenyi István Egyetem, Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar, Polgári- és Polgári Eljárásjogi Tanszék vezetője. 2001. július 1-től 2007. április 20-ig az állampolgári jogok országgyűlési biztosa volt. 1992-ben kandidátusi fokozatot szerzett, 1999-ben habilitált. Számos tankönyv, jegyzet és publikáció szerzője. Szakterülete a polgári jog, kutatási területe a dologi jog, különösen a tulajdonjog. |
Az új elnök ünnepélyes keretek között esküt tett. Újságírói kérdésre válaszolva nem titkolta: az alapjogok és az alkotmányosság védelme miatt vállalta az Alkotmánybíróság elnöki posztját. A személye és az intézmény iránti bizalom jeleként értékelné, ha csökkennének az Alkotmánybíróság működését érintő korlátozások.
Elfogadva
Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről.
A polgárok az egyes gazdasági, állami, önkormányzati szolgáltatásokat elektronikus kártyával történő azonosítás, elektronikus kártyák segítségével, informatikai rendszerek útján veszik
igénybe. A kártyakibocsátók száma folyamatosan nő, viszont jellemző, hogy a szigetszerűen megvalósított fejlesztések egymással nem kompatibilisek, nem átjárhatóak. Nem áll tehát rendelkezésre egy olyan rendszer, mely egységesen és hitelesen, az állam által garantált módon, elektronikus úton tudná biztosítani a felhasználók azonosítását; és ezzel személyhez kötött - akár az állam, akár piaci szereplők által garantált - szolgáltatásoknyújtását, jogosultságok, kedvezmények igénybevételét.
A belügyminiszter által fémjelzett törvényjavaslat nem közvetlen kártya-kibocsátást és -felhasználást jelent, hanem egy olyan jogi-műszaki keretrendszert takar, amely megteremti az elektronikus kártyakibocsátás egységesítésének legfontosabb, alapvető technológiai, eljárási, szervezeti és egyéb keretfeltételeit. Az állam által biztosított azonosítási szolgáltatással, valamint háttér-adatbázissal, a személyi adat-, és lakcímnyilvántartás segítségével megszünteti az azonosításhoz kapcsolódó hitelességi hiányosságot. A nyilvántartás tartalmazza az egyes személyekhez tartozó kártyák adatait, biztosítja az ágazati vagy kereskedelmi rendszerekkel való kapcsolatot, ezzel garantálva azt, hogy az egyes jogosultságok nem a kártyákhoz kapcsolódnak, hanem a ténylegesen arra jogosult személyhez. (Szövege: PDF.)
Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 124 igen szavazattal, 29 nem ellenében, 19 tartózkodás kíséretében elfogadta.
+
Az egyes jogállási törvények módosításáról.
Az igazságügyi miniszter által benyújtott indítvány tucatnyi törvényt módosít, kiigazít, összehangol. Szükségesnek tartja például a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény technikai jellegű módosítását, az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény módosítását, a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítását, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény módosítását, a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítását, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011 . évi CLXXXIX. törvény módosítását.
Kiemelt célja, többek között, hogy rendezze a jogalkalmazási gyakorlat során felmerült problémákat, továbbá, hogy megteremtse az összhangot az uniós jog és a honi törvények rendelkezései között. Gondoskodik a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal átszervezése okán felmerülő technikai jellegű módosításokról is, továbbá megteremti az – Alaptörvényben nevesített, az Országgyűlés által választott – közjogi tisztségviselők igazolvánnyal való ellátásának jogi alapját is. A tisztség betöltését igazoló igazolványt ennek megfelelően a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Alkotmánybíróság elnöke és tagjai, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, az alapvető jogok biztosa és helyettesei, valamint az Állami Számvevőszék elnöke részére az Országgyűlés elnöke állítja ki. E mellett a házelnök részére is biztosít közjogi tisztségviselői igazolványt, amelyet a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke állít ki. (Szövege: PDF.)
Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 128 igen szavazattal, 51 nem ellenében, tartózkodások nélkül elfogadta.
+
Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer továbbfejlesztésével összefüggésben egyes törvények módosításáról.
A földművelésügyi miniszter által fémjelzett indítvány elsődleges célja az „OKIR Környezet- és természetvédelmi alapinfrastruktúra fejlesztése, alrendszerek továbbfejlesztése” nevű projekt megvalósításához kapcsolódóan a környezeti adatgyűjtési rendszer és ezzel párhuzamosan a környezettel kapcsolatos adatok, információk publikálásának korszerű, az elektronikus közigazgatási szolgáltatások rendszerébe illeszkedő átalakítása.
Elfogadásával a környezethasználók adatszolgáltatásának elektronikus alapokra helyezése valósul meg, vagyis a jelenlegi, döntően papíralapú adatszolgáltatás felváltása az ügyfélkapus adatszolgáltatási rendszerrel. A jogi szabályozás ezért főszabályként elektronikus adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő. Kivételes esetekben, kifejezett jogszabályi rendelkezés esetén marad csak meg a papíralapú adatszolgáltatás.
A rendszerfejlesztés eredményeképpen létrejön az OKIR nyilvánosság tájékoztatásához szükséges internetes felülete, mindenki számára korlátozásmentesen és ingyenesen hozzáférhetővé válnak. A rendszer fejlesztése révén a környezetvédelmi azonosító adatok kiadása a mainál gyorsabbá válik, a hatóságnak 3 napon belül ki kell adnia az eljárás-kezdeményezéshez és adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges azonosítókat. (Szövege: PDF.)
Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 158 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta.
+
Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény módosításáról.
Még tart az év, ezért is lett fölöttébb aktuális az idei esztendő központi költségvetéséről szóló törvény több ponton történő módosítása, lévén nem egészen az elképzelések, remények szerint alakultak a kassza kiadásai. A nemzetgazdasági miniszter mindezekre tekintettel nyújtotta be az esztendő költségvetésének utólagos kiigazítását szorgalmazó indítványát. (Szövege: PDF.)
A módosítás lényege: az államháztartás kiadási főösszegét 16 968 milliárd 306,1 millió forintról 17 120 milliárd 306,1 millió forintra emelte, hiányát pedig 984 milliárd 637,4 millió helyett 1 136 milliárd 637,4 millió forintban állapította meg.
Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 116 igen szavazattal, 31 nem ellenében és 17 tartózkodás kíséretében elfogadta.
+
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény és a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításáról.
A gyakorlati tapasztalatok alapján a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvényben több olyan problémás szabályra derült fény, amely mind a jogalkalmazó ügyfelek, mind a hatóság számára bizonytalan jogi környezetet teremtettek. A nemzeti fejlesztési miniszter indítványa elsősorban ezeknek a problémás kérdéseknek a megnyugtató megoldását szorgalmazta, a joghézagokat pótló előírások megalkotásával, illetve módosítás és dereguláció útján. E részletszabályok megalkotása mellett azonban számos figyelemre méltó téma szabályozása is megtalálható a törvénymódosításban. Új területeket vagy meglévő tevékenységeket hiányosan szabályozó rendelkezéseket kiegészítő szabályok bevezetésével lehetővé teszik a műszaki-biztonsági követelmények betartását, az emberi élet, az egészség, a környezet és az ásványvagyon fokozottabb védelmét, továbbá a hazai bányászatban tevékenykedő vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentésével ösztönzik az ásványi nyersanyag vagyon hatékonyabb kitermelését. (Szövege: PDF.)
Az Országgyűlés az egységes javaslatot 116 igen szavazattal, 21 ellenében, 28 tartózkodással elfogadta.
