Országgyűlés: erőltetett menet – sérelmek és remények

Áder János köztársasági elnök napirend előtti felszólalásával kezdődik. Bőséggel ütköznek az érdekek. Repkednek a vádak és a milliárdok. Íme a menetrend. 

kdnp.hu – Bartha Szabó József

Magyarországon 4,145 milliárd euró – több mint 1200 milliárd forint – jut a vidékfejlesztési program megvalósítására az unió mostani költségvetési időszakában, vagyis 2020-ig – tájékoztatta a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának tagjait.

Kis Miklós Zsolt elmondta: összességében a szóban forgó időszak alatt, vagyis 300 forintos euró árfolyamon számolva mintegy 39,183 milliárd forint áll az agrárium rendelkezésre. Ebből a közvetlen támogatásokra és a piaci intézkedések finanszírozására 8,916 milliárd euró,  – mintegy 2700 milliárd forint – használható fel. Éves átlagban ez összesen mintegy 653 milliárd forint forrást jelent a magyar mezőgazdaság és vidékfejlesztés számára 2020-ig.

A vidékfejlesztési programról szólva jelezte: prioritásai között szerepel többek között a tudás és az innováció előmozdítása; a versenyképesség fokozása; az ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása; az erőforrás-hatékonyság fokozása; az élelmiszerlánc szervezésének és kockázatkezelésének fejlesztése, valamint a társadalmi befogadás ösztönzése, előmozdítása. Célkitűzései között szerepel egyebek mellett: a vidéki munkahelyek megőrzése, gyarapítása, a kisebb gazdaságok differenciált segítése; a versenyképesség, a termelési és jövedelembiztonság erősítése; a korszerű tudásbővítés és tudástranszfer, valamint az innováció ösztönzése; a területi kiegyenlítés segítése. Emellett indulnak tematikus alprogramok is, mint például a „rövid ellátási lánc”, illetve a fiatal gazdák támogatása.

Támogatják az egyedi beruházások megvalósítását, de a közös célkitűzések elérését is, például az összefogást – konzorciumi formában – egy-egy beruházásnál. Új lehetőség lesz a fejlesztési átalány 15 ezer eurós keretösszegben igénybevételének lehetősége a kisgazdálkodók számára és a diverzifikáció előmozdítására. Emellett megvalósíthatók lesznek egység-költségalapú beruházások is például az erdőszerkezet-átalakításban. Kompenzációs átalányt is igénybe vehetnek a gazdálkodók, ha önhibán kívül korlátozást vagy hátrányt kell elszenvedniük.

+

A szegénység elleni küzdelem világnapján, pénteken, Korózs Lajos, a parlament népjóléti bizottságának szocialista alelnöke bejelentette: az MSZP ismét benyújtja az Országgyűlésnek a „Simicska-adóra” vonatkozó javaslatát, amely a 100 millió forintot meghaladó, legalább fele részt állami és uniós forrásból származó árbevételű cégek profitjának 5 százalék feletti részére 75 százalékos adót vetne ki. Az ebből befolyó mintegy 50 milliárd forintos bevételt a gyermekszegénység csökkentésére, a gyermekéhezés felszámolására javasolják fordítani.

Emlékeztetett arra, hogy 2010-ben Balog Zoltán, akkori államtitkár, mostani emberierőforrás-miniszter azt ígérte, hogy 500 ezer fővel csökkentik a szegények számát az első kormányzati ciklusuk végére. Állította: ehhez képest 500 ezer fővel, 3,3 millióra nőtt a számuk elsősorban a kormányzati intézkedések következtében, az igazságtalan adórendszer, az alacsony foglalkoztatás és a minimálbérnél is kevesebb közmunkabér miatt..

Állította: 2010 és 2013 között a gyerekszegénységre vonatkozó különböző mutatók 10-20 százalékkal nőttek. Utalva a Habitat for Humanity Magyarország lakhatásra vonatkozó jelentésére sorolta: 170 ezer gyerek él olyan lakásban, amelyben nincs vécé, 197 ezer gyermek pedig olyanban, amelyben nincs áram, 620 ezer gyermek pedig beázott, penészes lakásban lakik.

A szocialista politikus személyes indulatát sem titkolva, hangsúlyozta: „Én nagyon haragszom Orbán Viktorra, mert ő régen szegény gyerek volt és elfelejtette, hogy honnan jött!”

+

A jövő évi adójogszabályokban a Fidesz a kétgyermekes családok számára is gyermekenként ugyanolyan mértékű adókedvezményt biztosít majd, mint ami eddig a háromgyermekeseknél volt - jelentette be Gulyás Gergely. Az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke arról is beszélt, hogy jövőre is megmarad a 16 százalékos személyi jövedelemadó-kulcs.

+

Az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezi a Demokratikus Koalíció, jelentette be Kerék-Bárczy Szabolcs, a párt elnökségi tagja.

Napirendjén a több magyar állampolgárt érintő amerikai beutazási tilalom szerepelne a napirenden. Tájékoztatást várnak a miniszterelnöktől, a Miniszterelnökséget vezető minisztertől, a belügyminisztertől, a külügyminisztertől és a nemzetgazdasági minisztertől arra vonatkozóan, hogy igazak-e a sajtóhírek, s ha igen, mi az ügy előzménye, folytatnak-e vizsgálatot, milyen lépéseket tettek, illetve terveznek?

Sajtóinformációkra hivatkozva hangsúlyozta: az Egyesült Államokba való beutazást magas rangú állami tisztségviselőknek és a kormányfő közvetlen környezetében dolgozóknak tiltották meg. Ez nem egy párt ügye, hanem a haza presztízse! Kerék-Bárczy Szabolcs szerint ha igazak a korrupcióról szóló hírek, akkor mindkét szövetséges állam érdekei sérültek, a magyar kormány érdekelt abban, hogy ne maradjon megválaszolatlan kérdés.  

+

„Menetrendszerű” feljelentések nyomán az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a patikatörvény előírásai miatt. Hivatalos felszólító levelet küldött Budapestre, melyre Magyarországnak 60 napon belül kell válaszolnia. A testület úgy ítélte meg, hogy a gyógyszertárak működését és tulajdonviszonyait szabályozó magyar jogszabály a letelepedés és a tőke szabad áramlásának szabadságát is sérti.

Előzménye: a 2011 elején hatályba lépett patikatörvény értelmében Magyarországon a többnyire külföldi befektetőknek, vagyis a tulajdonosoknak a patikában dolgozó, annak működtetésére jogosult gyógyszerészt kell kinevezniük igazgatónak, legkésőbb 2017-ig pedig a gyógyszertár többségi tulajdonát is át kell adniuk neki.

A kormány hamarosan válaszol az Európai Bizottság által sérelmezett felvetésekre, jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának Egészségügyért Felelős Államtitkársága. Közleményében leszögezi: a Magyarország ellen indított uniós eljárás mögött ezúttal is nagy gyógyszertárláncok tulajdonosai állnak, akiknek hátterében "külföldi érdekeltségek is kimutathatóak", holott a patikatörvény nem a külföldi befektetők ellen irányul, és hatását tekintve sem tekinthető diszkriminatívnak. A gyógyszertárak tulajdoni szabályozása összhangban van az uniós joggal, és megegyezik több más uniós ország szabályozásával.. Az Európai Bíróság már korábban is elismerte, a gyógyszerészek többségi vagy akár kizárólagos tulajdona elfogadható eszköz a gyógyszertárak szakmaiságának biztosítása érdekében. Az ellen sem lehet kifogás, ha a gyógyszertári tulajdonrendezés azzal jár, hogy a jelenleg többségi tulajdonos nem szakmai befektetők - hatéves felkészülési időt követően - kisebbségi tulajdonossá válnak.

Bár az eredeti tervben nem szerepelt, mégis napirendjére tűzi a külhoni magyarság oktatási-nevelési támogatásának kérdését még ebben a ciklusban az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága – jelentette be Pánczél Károly a testület elnöke.

A tervek szerint a magyar nyelvű oktatást és nevelést segítő támogatást az anyaország biztosítja, az egyszeri juttatás összege 20 ezer forint lesz diákonként. 

+

Csere az MSZP frakciójában. Miután Botka Lászlót Szeged polgármesterévé választották, e tisztsége az új szabályok szerint már nem fér össze az országgyűlési képviselőséggel. Döntenie kellett, s döntött is: búcsút int a parlamentnek. Sajtóhírek szerint Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese, a párt agrárpolitikusa „örökli” a mandátumát.

Erőltetett menet

Áder János köztársasági elnök felszólalásával kezdődik a parlament egynapos ülése hétfőn. Az ENSZ-közgyűlés szeptemberi ülésén és a világszervezet által rendezett klíma-csúcstalálkozón elhangzottakról, valamint az ezekből fakadó feladatokról kívánja tájékoztatni a parlamentet.

+

Megemlékeznek az elhunyt Veér Miklósról, volt szocialista országgyűlési képviselőről, és nem maradnak el a frakciók ügyeletes harcosainak napirend előtti szereplése sem.

+

Fontos napirendi pontként szerepel a kormány által beterjesztett nemzetközi szerződések vitájának lezárása és lehetőség szerint a zárószavazása. Íme:

A Magyarország Kormánya és a Bahreini Királyság Kormány között a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló, Manamában, 2014. február 24. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről. (Szövege: PDF.)

A Magyarország Kormánya és a Szaúd-Arábiai Királyság Kormánya között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és vagyonadók területén, Rijádban, 2014. március 23. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről. (Szöveges PDF.)

Magyarország Kormánya és Jersey Kormánya között az adóügyi információcseréről szóló, Londonban, 2014. január 28-án aláírt Egyezmény kihirdetéséről. (Szövege: PDF.)

A tajpeji Magyar Kereskedelmi Iroda és a Magyarországi Tajpej Képviseleti Iroda között az ideiglenesen munkát vállaló turisták programjáról szóló Megállapodás kihirdetéséről. (Szövege: PDF.)

A Magyarország Kormánya és Románia Kormánya között, a magyar-román államhatáron átvezető közúti kapcsolatokról szóló megállapodás kihirdetéséről. (Szövege: PDF.)

Az áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó, Genfben, 1975. november 14-én kelt vámegyezmény módosításának  kihirdetéséről. (Szövege: PDF)

Az áruk ideiglenes behozataláról, Isztambulban, 1990. június 26-án kelt Egyezmény és mellékletei módosításának kihirdetéséről. (Szövege: PDF)

+

Döntenek három olyan indítvány tárgysorozatba vételéről vagy elutasításáról is, amelyeket a bizottságok előzetesen tárgyalásra alkalmatlannak minősítettek.

A Paksi Atomerőmű telephelyén új atomerőművi blokk(ok) létesítése előkészítésének és megvalósításának országgyűlési felügyeletét ellátó eseti

bizottság létrehozásáról. (Elutasító: Gazdasági bizottság.)

Szövege: PDF

dr. Tóth Bertalan, dr. Harangozó Tamás Attila, Tóth Csaba, Heringes Anita, Velez Árpád (MSZP)

A Magyar Nemzeti Bank gazdálkodásának rendkívüli ellenőrzéséről. (Elutasító: Gazdasági bizottság.)

Szövege: PDF

Burány Sándor, Szakács László (MSZP), Hegedűs Lorántné (Jobbik), Schmuck Erzsébet (LMP), Szelényi Zsuzsanna (független)

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvénynek a hivatalos és közfeladatot ellátó, valamint az őket támogató személyek hathatósabb védelme érdekében szükséges módosításáról. (Elutasító:

Igazságügyi bizottság.)

Szövege: PDF

Mirkóczki Ádám (Jobbik)

+

A hagyományokhoz híven természetesen az interpellációk, azonnali és „mezítlábas” kérdések, válaszok is színesítetik a hétfői napot.

Általános viták a lezárásig

A nap hátralévő részében már nem lesz szavazás, így a teremben ülök száma fölöttébb megcsappan. Ettől függetlenül késő estébe nyúló szónoklatok várhatók, kormányzati és ellenzéki oldalon egyaránt. 

Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény módosításáról. (Szövege: PDF.)

Az elektronikus útdíjszedési rendszer bevezetésével az útdíj megfizetése önbevallás útján történik, ez az önbevallás történhet előre megváltott  viszonylati jegy útján vagy bevallási közreműködő igénybe vételével fedélzeti eszköz  segítségével. Azon felhasználók, akik rendszeresen használják Magyarország útdíjköteles  úthálózatát, nyilvánvalóan elsősorban a fedélzeti eszköz útján történő bevallást preferálják, hiszen ebben az esetben nincs meg az előre megváltott viszonylattal járó kötöttség. A viszonylati jeggyel az úthasználók az egyes útdíjköteles elemi útszakaszok egyszeri, egyirányban történő használatára szereznek jogosultságot. E bevallási mód előnye, hogy nem igényli fedélzeti eszköz telepítését, tehát egyszeri beruházást sem igényel, és bárki által igénybe vehető. Hátránya, hogy kizárólag a benne meghatározott útvonal használatára jogosít, és kizárólag a megváltását követő időponttól.

A jogszerű magatartás  kikényszerítésére az eljáró hatóság (rendőrség) bírságot szabhat ki, helyszíni megállítás esetén akár a járművet is visszatarthatja.

Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter a törvény módosítását szorgalmazó előterjesztésének indoklásában hangsúlyozza: a kialakított rendszer az útdíj megfizetésének kikényszerítését és nem a bírságolás elterjedését célozza. A bírság megfizetése alól egyszeri alkalommal mentesítést lehet adni. A mentesítés a bírság megfizetésére kötelezett kérelmére, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. által kiállított igazolás alapján történik.

+

A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény, valamint a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény módosításáról. (Szövege: PDF.)

Az uniós kötelezettségszegési eljárás lezárása érdekében adta be a Fidesz képviselője, Völner Pál  a vasúti törvényt módosító javaslatát. Indoklásában kiemeli: az Európai Bizottság szeptember végén küldte meg Magyarországnak azt az indoklással ellátott véleményt, amely a vasút biztonságával, a vasúti társaságok engedélyezésével, és a vasúti infrastruktúra használati díjával kapcsolatos kötelezettségszegést tartalmazza. A vasúti törvény módosításának az a célja, hogy a kötelezettségszegési eljárás mielőbb lezáruljon.

Ennek érdekében a javaslat kimondja, hogy a vasúti biztonsági hatóság szervezetileg független a pályavasúti társaságoktól, a vállalakozó vasúti társaságoktól, továbbá a beszerző egységektől is. (Szövege: PDF.)

+

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvénynek a gyermekek és kiszolgáltatottak fokozottabb védelme érdekében szükséges módosításáról. (Szövege: PDF.)

A közelmúlt sajnálatos eseményei bebizonyították, hogy a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni legvisszataszítóbb, a gyermekek vagy más kiszolgáltatott személyek sérelmére elkövetett bűncselekmények elkövetése sok-sok évvel később is felszínre kerülhetnek. Ha az Országgyűlés elfogadja  Fidesz két képviselőjének, Selmeczi Gabriella és Bánki Erik a büntetőtörvényt szigorító indítványát, akkor a kiskorúak sérelmére elkövetett szexuális indíttatású bűncselekmények a jövőben nem évülhetnek el.Az elévülési szabályok megváltoztatása révén, a sértett a nagykorúvá válása után,  az elévülési időn túl is dönthet a büntetőeljárás megindításáról.

+

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról. (Szövege: PDF.)

Csöbör Katalin, (Fidesz)indítványa szerint a végrehajtás törvényben rögzített szabályt nem kell alkalmazni, ha a végrehajtási eljárásban a végrehajtást kérő

a) helyi önkormányzat vagy olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együtt 100%-os részesedéssel rendelkezik, és

b) írásban kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben a végrehajtás alá vont lakóingatlan tulajdonát ő szerezné meg, úgy a lakóingatlan birtokba vételétől számított 2 éven belül

ba a lakóingatlant felújítja vagy felújíttatja, és

bb) a munkahelyteremtés, munkaerő-megtartás és helybenmaradás elősegítése céljából pályázatot ír ki a lakóingatlannak a lakóingatlan fekvése szerinti településen munkát vállaló személy részére az önkormányzat bérbeadásról szóló rendeletében meghatározott feltételek szerinti bérbeadására.

A kedvezőbb szabályozás alkotmányosan igazolható indoka: a települések és az ott lakók fennmaradásának és ottmaradásának feltétele, hogy a jogalkotó minden lehetséges eszközzel segítse a munkahelyek odatelepülését, a vállalkozások létesítését, ehhez pedig szükséges, hogy a településen lakó, ott munkát végző, a közterhekhez hozzájáruló családokkal bővüljenek a közösségek.

+

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. évi egységes költségvetésének végrehajtásáról. (Szövege: PDF.)

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. évi költségvetésének bevételi és a kiadási főösszegét egyaránt 35 026,0 M Ft-ban, azaz harmincötmilliárd-huszonhatmillió forintban, hagyta jóvá a törvényhozó testület – (2012.12.03.17.).

A Költségvetési bizottság mostani mérlegzáró előterjesztése szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013 évben 47 351,2 M Ft, azaz negyvenhétmilliárd-háromszázötvenegymillió-kettőszázezer forint bevételt és 33 054,3 M Ft, azaz harminchárommilliárd-ötvennégymillió-háromszázezer forint kiadást produkált.


+

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2015. évi egységes költségvetéséről. (Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés költségvetési bizottsága tette a Tisztelt Ház asztalára a médiahatóság jövő évi költségvetéséről szóló előterjesztést.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 32,4 milliárd forintból, míg a médiatanács 173,9 millió forintból gazdálkodhat. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) büdzséje jövőre pedig 80,49 milliárd forint lesz. – Természetesen csak akkor, ha az Országgyűlés többsége rábólint. 

 

 

 

Fogadj örökbeegy keresztet!

Országos akciónk célja az utak mentén, a települések közterületein álló keresztek megmentése, felújítása és állaguk megóvása az utókor számára.

Ha Ön is szeretne részt venni az akcióban, az alábbi gombra kattintva tájékozódhat a Fogadj örökbe egy keresztet! program részleteiről!

Hernádkércs
Bárdudvarnok
Sopron
Sopron
Sopron
Magyarszerdahely külterület
Felsőörs
Lőrinci
Újnéppuszta külterület

Kérdése van? Írjon nekünk!

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Küldjön üzenetet munkatársainknak az alábbi lehetőségre kattintva!
Készséggel állunk rendelkezésére!