Az önkormányzati választást megelőző kéthetes szünet után Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdi a munkát újra a Tisztelt Ház. Természetesen a frakciók reagálásában sem lesz hiány. Új javaslatok sorakoznak a porondon.
kdnp.hu – Bartha Szabó József
Az Országgyűlés szeptember 24-én fogadta el azt a jogszabályt, amely alapján a bankoknak el kell számolniuk ügyfeleikkel az árfolyamrés semmissége és az egyoldalú szerződésmódosítások miatt keletkezett túlfizetéseiket. Áder János köztársasági elnök a Bankszövetség tiltakozó felszólítása ellenére, határidőn belül aláírta az elszámoltatási törvényt. Túlnyomó része november elsején lép hatályba, ám az sem nehéz megjósolni, hogy lesznek, akik látványosan megtámadják az Alkotmánybíróságon.
A július elején elfogadott első devizahiteles törvény után ez a második jogszabály, amelyet az Országgyűlés a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatban megszavazott. A törvény a fogyasztói hitelek érvénytelen szerződéses rendelkezéseinek alapján szükséges elszámolást szabályozza, mivel az ilyen szerződéses kikötések miatt túlfizetés keletkezett a fogyasztók javára. Az elszámolásoknak különböző időpontokban kell lezajlaniuk attól függően, hogy forint- vagy devizahiteleket érintenek, valamint attól, hogy a bank indított-e pert az ügyben, de legkésőbb 2015. szeptember 30-ig, vagy a polgári peres eljárás befejezésétől számított 60. napig kell elküldeniük azt az ügyfeleknek. Az elszámolás alapképletét MNB rendelet írja majd elő.
Az elszámolással kapcsolatban minden költség a bankot terheli. A bankoknak - az ügyfél kérésére - a végtörlesztőkkel is el kell számolniuk. Az elszámolásnak része az új törlesztőrészlet meghatározása is, emellett a törvény kamatemelési moratóriumot is hirdet 2016. április 30-áig.
Közel 400 pénzintézetnek kell minden fogyasztói deviza- és forinthitellel elszámolnia, ami összesen mintegy 1,3 millió családot – nagyságrendileg 680 ezer deviza- és 650 ezer forintalapú hitelt – érint. Egy átlag devizahiteles esetében 25 százalékkal csökkenhetnek a törlesztőrészletek és a kamatok, de olyan is lehet, akinél ez eléri a 30 százalékot. Mindent összevetve: ezermilliárd forint körül van az az összeg, amelyet a magyar bankrendszernek vissza kell fizetnie a családok számára.
+
„Menetrendszerű” feljelentések nyomán az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a patikatörvény előírásai miatt. Hivatalos felszólító levelet küldött Budapestre, melyre Magyarországnak 60 napon belül kell válaszolnia. A testület úgy ítélte meg, hogy a gyógyszertárak működését és tulajdonviszonyait szabályozó magyar jogszabály a letelepedés és a tőke szabad áramlásának szabadságát is sérti.
Előzménye: a 2011 elején hatályba lépett patikatörvény értelmében Magyarországon a többnyire külföldi befektetőknek, vagyis a tulajdonosoknak a patikában dolgozó, annak működtetésére jogosult gyógyszerészt kell kinevezniük igazgatónak, legkésőbb 2017-ig pedig a gyógyszertár többségi tulajdonát is át kell adniuk neki.
A kormány hamarosan válaszol az Európai Bizottság által sérelmezett felvetésekre, jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának Egészségügyért Felelős Államtitkársága. Közleményében leszögezi: a Magyarország ellen indított uniós eljárás mögött ezúttal is nagy gyógyszertárláncok tulajdonosai állnak, akiknek hátterében "külföldi érdekeltségek is kimutathatóak", holott a patikatörvény nem a külföldi befektetők ellen irányul, és hatását tekintve sem tekinthető diszkriminatívnak. A gyógyszertárak tulajdoni szabályozása összhangban van az uniós joggal, és megegyezik több más uniós ország szabályozásával.. Az Európai Bíróság már korábban is elismerte, a gyógyszerészek többségi vagy akár kizárólagos tulajdona elfogadható eszköz a gyógyszertárak szakmaiságának biztosítása érdekében. Az ellen sem lehet kifogás, ha a gyógyszertári tulajdonrendezés azzal jár, hogy a jelenleg többségi tulajdonos nem szakmai befektetők - hatéves felkészülési időt követően - kisebbségi tulajdonossá válnak.
+
Az LMP társelnöke Szél Bernadett legfrissebb kezdeményezése, hogy az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága vegye napirendjére az Ökotárs-nyomozásban kiszivárgott levelezés ügyét. Közleményében hangsúlyozza: világossá kell válnia, miként szivárog az Ökotárs Alapítvány levelezése azok után, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda mindent lefoglalt a civileknél zajló nyomozás során.
Az LMP társelnöke szerit a civilek elleni megfélemlítő kormányzati hadjáratban jól láthatóan manipulatív szándékkal kerülnek a nyilvánosság elé az alapítvány levelezésének részletei. Ez felveti annak gyanúját, hogy a vizsgálatok elsődleges célja nem az igazság kiderítése, hanem a civilek politikai célú lejáratása. A Nemzetbiztonsági bizottságnak már csak a nyomozó hatóságok hitelességének megőrzése érdekében is foglalkoznia kell a kiszivárogtatással, hiszen a szakmaiság kerül veszélybe ott, ahol a politikai érdekek felülírják a pártatlan vizsgálat lehetőségét és követelményét.
Szél Bernadett pártja nevében arra szólította fel a kormányt, hogy tartsa távol magát a nyomozásoktól: ne avatkozzon az ügybe, és ne akarjon a vizsgálatok lezárulta előtt ítéletet hirdetni.
+
Az uniós kötelezettségszegési eljárás lezárása érdekében adott be képviselői módosító javaslatot a vasúti törvényhez Völner Pál. A Fidesz képviselője indoklásában kiemeli: a vasúti törvény módosításának az a célja, hogy az Európai Bizottság által megállapított kötelezettségszegési eljárás mielőbb lezáruljon. Az Európai Bizottság ugyanis független szervezetként követeli meg a beszerző egységeket. Ezek intézik a pályavasút és a vasúti társaságok beszerzéseit.
Ennek érdekében a javaslat kimondja, hogy a vasúti biztonsági hatóság szervezetileg független a pályavasúti társaságoktól, a vállalakozó vasúti társaságoktól, továbbá a beszerző egységektől is.
+
Az országgyűlési képviselők, a jegybankelnök, a legfőbb ügyész és az alkotmánybírák vagyongyarapodásának vizsgálatát is szorgalmazza az LMP.
Schiffer András törvényjavaslata szerint az Állami Számvevőszéknek a vagyonnyilatkozat megtételét követő 60 napon belül kellene hivatalból vizsgálnia elsősorban а közhiteles állami nyilvántartások adatai alapján. A vizsgálat egyrészt a nyilatkozatok tartalmának helytállóságára és teljességére, másrészt az azt megelőző tíz évben nyilvánosan tett vagyonnyilatkozathoz képest történt vagyongyarapodás fedezetére vonatkozna.
Szintén hivatalból kellene számvevőszéki vizsgálatot lefolytatni akkor, ha a képviselővel kapcsolatban olyan adatok – például а bevallott jövedelem által nem fedezett életvitel vagy egyedi kiadások – merülnének fel, amelyek a bevallott adatok valóságtartalmát megkérdőjelezik.
A javaslat megváltoztatná a vagyonnyilatkozatok formáját is: mulasztás, valótlan adatközlés esetén lenne mód új nyilatkozatra, de ez nem az eredeti helyébe, hanem az eredeti mellé kerülne, így nyoma maradna a tévedésnek, elhallgatásnak. Ha a vagyonnövekedés a nyilatkozatban bevallott jövedelmi forrásokkal nem magyarázható, az ellenőrzésnek ki kellene terjedni az ingyenes vagyonszerzés, az ajándékozás megtörténtére, az ajándékozó családtag adatainak vizsgálatára is.
Az indítvány javasolja a köztulajdonban álló gazdasági társaságok és felügyelőbizottsági tagok vezetőinek vagyonnyilatkozati kötelezettségének bevezetését is. Az ÁSZ hivatalból vizsgálhatná a köztársasági elnök, a képviselői megbizatással nem rendelkező kormánytagok és más politikai vezetők vagyonnyilatkozatának valóságtartalmát is, szigorítaná továbbá az önkormányzati képviselői és polgármesteri nyilatkozattételt.
+
A Jobbik a 20 millió forint feletti úszómedencék különadójára vonatkozó javaslatot nyújtott be a parlamentnek. Novák Előd, a párt alelnöke nem titkolta: a javaslat megegyezik azzal, amelyet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még 2005-ben, országgyűlési képviselőként indítványozott.
A jobbikos politikus szerint nem ildomos megfeledkezni a korábbi, a közteherviselést kiszélesítő javaslatról, ugyanakkor annak benyújtását szimbolikusnak szánja és nincs kétsége a sorsa felől, lévén a miniszter úr új házának medencéje is adóköteles lenne. Egyúttal közölte: legszívesebben egy fém szélkakast adna át Szijjártó Péternek, jelezve ezzel, hogy "politikai szélkakasnak" tartja.
Hétfő
Az önkormányzati választást megelőző kéthetes szünet után Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdi a munkát újra a Tisztelt Ház. Természetesen a frakciók reagálásában sem lesz hiány.
A folytatásban egyetlen szavazással határoznak az előző Országgyűléshez benyújtott beszámolók tárgyalás nélküli lezártnak minősítéséről.
Döntenek az MSZP képviselőcsoport által beterjesztett két olyan javaslat tárgysorozatba vételéről is, amelyeket a Költségvetési bizottság tárgyalásra alkalmatlannak minősített. Szakértők szerint a parlamenti többség támogatásában sem nagyon reménykedhetnek, pedig fölöttébb hangzatos címet viselve „Az alapvető élelmiszerek árának csökkentése érdekében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosításáról”, (Szövege: PDF,), és az „Egyes adótörvényeknek a gyermekéhezés felszámolása érdekében történő módosításáról”, (Szövege: PDF.) szólnak.
+
Fő napirendi pontként a kormány által beterjesztett majd’ féltucatnyi nemzetközi szerződés általános vitája szerepel. Íme:
– A Magyarország Kormánya és a Bahreini Királyság Kormány között a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló, Manamában, 2014. február 24. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről. (Szövege: PDF.)
– A Magyarország Kormánya és a Szaúd-Arábiai Királyság Kormánya között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és vagyonadók területén, Rijádban, 2014. március 23. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről. (Szöveges PDF.)
– Magyarország Kormánya és Jersey Kormánya között az adóügyi információcseréről szóló, Londonban, 2014. január 28-án aláírt Egyezmény kihirdetéséről. (Szövege: PDF.)
– A tajpeji Magyar Kereskedelmi Iroda és a Magyarországi Tajpej Képviseleti Iroda között az ideiglenesen munkát vállaló turisták programjáról szóló Megállapodás kihirdetéséről. (Szövege: PDF.)
– A Magyarország Kormánya és Románia Kormánya között, a magyar-román államhatáron átvezető közúti kapcsolatokról szóló megállapodás kihirdetéséről. (Szövege: PDF.)
+
Este megtartják még a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosításának (Szövege: PDF.) általános vitáját.
Mengyi Roland (Fidesz) kezdeményezésű módosítás kimondaná, hogy a közvámraktárként üzemeltetett földgáztárolóban elhelyezett földgáz tulajdonjogának átruházása nem minősül a földgázellátási törvény szerinti engedélyköteles tevékenységnek.
+
A hagyományokhoz híven természetesen az interpellációk, azonnali és „mezítlábas” kérdések, válaszok is színesítik a hétfői napot.
Kedd
Megkezdik a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény végrehajtásárólszóló, úgynevezett zárszámadási törvényjavaslat általános vitáját. (Szövege: HTML)
A könnyebb tájékozódást segítendő, a vitát kiegészíti az Állami Számvevőszék jelentése
Magyarország 2013. évi költségvetésének zárszámadásról, végrehajtásának ellenőrzéséről.
+
Újabb két kormány által előterjesztett nemzetközi megállapodásról szó törvényjavaslat általános vitája is szerepel az „étlapon”.
– Az áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó, Genfben, 1975. november 14-én kelt vámegyezmény módosításának kihirdetéséről. (Szövege: PDF.)
– Az áruk ideiglenes behozataláról, Isztambulban, 1990. június 26-án kelt Egyezmény és mellékletei módosításának kihirdetéséről. (Szövege: PDF.)
+
A napot a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény, valamint a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény módosításáról szóló indítvány általános vitája zárja. (Szövege. PDF.)