A kormány nevében dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kezdeményezte az Országgyűlés elnökénél a rendkívüli ülés összehívását, a még folyamatban lévő előterjesztések mielőbbi elfogadása érdekében. „ A szavazások 2015 februárjára történő halasztása esetén ugyanis a döntések végrehajtásának előkészítése tolódna ki, ami számos problémát okozhat a jogalkalmazásban,  egyben fontos jogalkotói célkitűzések késedelmes megvalósítását eredményezné.”

A napirend szerint az Országgyűlés tizenhárom indítvány elfogadásáról vagy elutasításáról dönthet Bár ez utóbbi - tekintettel arra, hogy mind a 13 javaslatot a kormány s pártjaik fémjelezik - szenzációnak számítana.     

 ZÁRÓSZAVAZÁSOK

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és az azzal összefüggő törvények módosításáról.

 A Miniszterelnökséget vezető miniszter módosító javaslata a jelenlegihez képest átláthatóbb és kiszámíthatóbb szabályozást, az eljárások könnyítését, ezáltal gyorsítását is ígéri összehangolva a gazdaság, a tulajdonosok és az örökségvédelem érdekeit. Lényegi része a régészeti örökség védelmével kapcsolatos, elsősorban a nagyberuházásokat megelőző régészeti feladatellátás szabályait változtatja meg. A műemlékvédelmi előírások módosítása a műemléki értékek megalapozottabb és differenciált védelmére, a tulajdonosok és az értékvédelem érdekeinek jobb összehangolására terjed ki, míg a nemzeti emlékhelyekre vonatkozó módosítás elsősorban technikai, pontosító jellegű.  

Indoklása szerint, a régészeti örökség védelmével kapcsolatos új előírások rugalmasabbá és hatékonyabbá teszik a megelőző feltárások elvégzését. Szabályai egyszerűbbé és egyértelműbbé válnak mind a beruházó, mind a feladatellátásban részt vevő intézmények számára, ezzel a régészeti feltárások olcsóbbak és számonkérhetőbbek is lehetnek. Meghatározó új eleme, hogy a szubszidiaritás és a területiség elve alapján a megelőző feltárásokat elsődlegesen a régészeti gyűjtőkörrel és a feltárás helye szerinti, gyűjtőterülettel rendelkező területi múzeum végezheti. A szabad ásatási kapacitások kiegyenlítetten hasznosulhatnak egyaránt szolgálva a régészeti örökségvédelem ügyét és a kiemelt nemzetgazdasági érdekeket, központosítot tintézmény vagy szervezeti egység fenntartása nélkül.

A nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feltárások korábban meghatározott költségeire vonatkozó szabályokat olyan rendelkezések váltják fel, amelyek gördülékenyebbé kívánják tenni a nagyberuházások régészeti előkészítését és a feltárások lebonyolítását. A módosítás kiterjed a korábbi 200 millió Ft összegű költségkorlát eltörlésére, helyett a nagyberuházásokat megelőző feltárásra egységesen 1 %-os költséghatárt vezet be, meghatározva ennek terhére végzendő feladatok körét. A megelőző feltárásokra vonatkozó hatósági ár bevezetése azt a célt kívánja szolgálni, hogy a feltárások költségei a beruházók számára kiszámíthatóak éstervezhetőek legyenek. Rövidül a megelőző feltárásra vonatkozó szerződés megkötésének időtartama is.

A módosítás a régészeti lelőhelyek feltáráson kívüli védelme érdekében kitér a fémkereső műszer használatának szigorúbb szabályozására is, továbbá a Honvédelmi Minisztérium javaslatára beemeli a hadtörténeti örökség fogalmát is a kulturális örökség elemeinek körébe. (Szövege: PDF)

+

Egyes építésügyi és területrendezési tárgyú törvények módosításáról.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter által fémjelzett törvénymódosítás lehetővé teszi az önkormányzatokra feladatot telepítő szabályok alkalmazhatóságát. A módosítás további célja a jogszabályok pontosítása, valamint a településfejlesztési tervezés segítése.

A szabályozás a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését támogatja. A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezet szabályait is pontosítja annak érdekében, hogy a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek megfelelően legyenek teljesíthetőek. (Szövege: PDF.)

+

Egyes törvényeknek a nemzeti pénzügyi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter indítványa többek között rögzíti:

1. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság tevékenységét érintő új jogszabályoknak és közjogi szervezetszabályozó eszközöknek való megfelelés érdekében szükséges módosításokat tartalmazza.

2. A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII . törvény módosítását a törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek, felügyelőbizottsági tagjainak és a tulajdonosi joggyakorlónak a felelősségére vonatkozó különös rendelkezések megjelenítése, a titoktartási kötelezettség alóli mentességre vonatkozó rendelkezések beillesztése indokolja.

3. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013 . évi CXXXV. törvény módosítása pontosítja, illetve kiegészíti a szövetkezeti hitelintézetek kilépésére, kizárására, jogutód nélküli megszűnésére és a felügyeleti biztos kijelölésének eseteire, továbbá a szövetkezeti hitelintézetek legfőbb szervének határozatképességére, döntéshozatalára és a Takarékbank Zrt. részvételérevonatkozó szabályokat. (Szövege: PDF.)

+

A dohányipari vállalkozások 2015. évi egészségügyi hozzájárulásáról.

Magyarországon a dohányzás továbbra is döntő szerepet játszik a betegségek kialakulásában, illetve a halálozási okok között is kiemelt helyen szerepel. Szatmáry Kristóf, dr. Selmeczi Gabriella, Gelencsér Attila Fidesz-képviselők törvényjavaslatának  általános célja kettős: egyszerre kíván érvényt szerezni az igazságosabb közteherviselés alapvető célkitűzésének akkor, amikor a dohánygyártók, illetve bejegyzett kereskedők teherviselését is előírja, ugyanakkor segíteni kívánja az egészségügyi rendszer átalakítására vonatkozó kormányzati elképzeléseket is további források bevonásával.

A törvényjavaslat szerint rendkívüli egészségügyi hozzájárulás fizetésére lesz kötelezve az a jogi személy, amelyik Magyarországon dohánytermék gyártására és kereskedelmére irányuló tevékenységet folytat, vagy folytatott.

A sávos fizetési kötelezettség a piacon arányaiban nagyobb részesedéssel bíró dohányipari vállalkozásokat nagyobb teherrel sújtja, de a kisebb vállalkozások is kénytelenek lesznek  kivenni részüket az egészségügyi kiadások finanszírozásából. Mértéke az adóalap 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,2 %, de legalább harmincmillió forint, az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 60 milliárd forintot meg nem haladó része után 2,5 %, az adóalap 60 milliárd forintot meghaladó része után  pedig 4,5 % .

Az előterjesztők a piaci versenyre tekintettel azt remélik, hogy a piaci szereplők a terheket a fogyasztókra nem fogják tovább hárítani. (Szövege: PDF.)

+

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény módosításáról.

A nemzeti fejlesztési miniszter indítványa  „mindössze” a törvény egyes rendelkezéseinek további pontosítását, „finomhangolását” szolgálja annak érdekében, hogy a hazai dohány-kiskereskedelmi piac tovább erősödjék.

Lehetővé teszi a dohányboltban forgalmazható termékkör ésszerű, minimális bővítését olyan termékekkel, amelyek a trafikok árukínálatához szervesen kapcsolódnak, (rágógumi, mentolos termékek, cukorkák, tömegközlekedési jegyek, mobiltelefon egyenlegének feltöltése, stb.).

Megteremti a lehetőségét annak, hogy a koncessziós pályázatokat elektronikus úton is be lehessen nyújtani. Szorgalmazza, hogy az egyéni vállalkozó kiskereskedelmi jogosult halála esetén a családi vállalkozás fennmaradhasson.

Pontosítja a törvény alapján kiszabható bírsággal kapcsolatos rendelkezéseket.  A bírság összege a dohánytermék-kiskereskedővel szemben 10 ezer forinttól 20 millió forintig terjedhet, ha a dohánytermék-kiskereskedő:

a) az engedélyben foglaltaktól eltér vagy a dohánytermékek kiskereskedelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megsérti,

b) az állammal szembeni kötelezettségét nem teljesíti,

c) a számára előírt nyilvántartási, könyvvezetési előírásoknak nem tesz eleget vagy hamis adatot tüntet fel. (Szövege: PDF.)

+

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény és az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról.

A nemzeti fejlesztési miniszter által jegyzett törvénymódosítás szükségességét az uniós jogi szabályoknak való megfelelési kötelezettség, valamint az egyszerűbb és átláthatóbb szabályozás kialakítása indokolja.

A klímavédelmi felelősség keretében mindenképpen szükséges egy új és mindenre kiterjedő szabályozás a felmelegedésért felelős fluorgázokkal kapcsolatban, ugyanis 2014. május 6. napjával hatályba lépett az erről szóló  európai parlament és tanácsi rendelet, melynek rendelkezéseit 2015. január 1. napjától alkalmazni kell. Annak érdekében, hogy hazánk az uniós kívánalmaknak maradéktalanul eleget tudjon tenni, elengedhetetlen jelen módosítás Országgyűlés általi elfogadása, valamint a törvényjavaslatnak megfelelő végrehajtási szabályok megalkotása. (Szövege: PDF.)

+

A hűség falvairól.

Hende Csaba és Ágh Péter,  Gyopáros Alpár Fidesz-képviselők indítványa  fejet hajtva a nyugat-magyarországi területek elszakítása ellen 1921-ben kibontakozó fegyveres küzdelem résztvevői és az 1922 . évi népszövetségi döntést kikényszerítő falvak lakosainak bátor magatartása előtt, Szentpéterfa, Olmod, Narda, Felsőcsatár, Horvátlövő, Vaskeresztes és Pornóapáti községeknek a ,Leghűségesebb Falu" („Communitas Fidelissima") címet adományozza. (Szövege: PDF.)

+

A magyar zászló és címer napjáról.

Rogán Antal és Németh Szilárd István Fidesz-képviselők határozati javaslatának célja, hogy Magyarország zászlaja és címere minden évben ugyanazon a napon, március 23-án kerüljön az érdeklődés fókuszába, így emlékezvén az 1848 . évi XXI. törvénycikk elfogadásának napjára, amely nyilvános ünnepek alkalmával valamennyi közintézmény és magyar hajó esetében kötelezővé tette a nemzeti lobogó és az ország címerének használatát. Egyúttal alkalmat adva ezzel az oktatási, tudományos és kulturális intézményeknek, a médiának, civil szervezeteknek, közösségeknek a magyar zászló és címer közös megünneplésére, a hagyományőrzéssel kapcsolatos tudásuk és szándékaik megjelenítésére, kezdeményezések elindítására. Az országgyűlési határozat a magyar zászló és címer napjáról megerősítést, új lendületet adhat a zászló és címer iránti tisztelet és megbecsülés megélésének, az ebből fakadó felelős cselekvésnek. (Szövege: PDF.)

+

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról.

Az elmúlt négy tapasztalatai alapján a törvény hatékonyságának növelése, működőképességének fokozása érdekében terjesztette be az  emberi erőforrások minisztere a  módosító javaslatát. A törvénybe a javaslat alapján beépül, és ezt követően jelentős európai uniós forrásokkal támogatott lesz az iskolai lemorzsolódás megelőzését támogató intézkedés és annak központi eleme, az iskolai jelző- és pedagógiai támogatórendszer.

A lemorzsolódást csökkentő intézkedéshez kapcsolódik a tankötelezettség megszűnésére vonatkozó szabályozás módosítása, ami a jelenlegi hatályos 16. életév betöltésének napja helyett a tanév végéig határozza meg a tankötelezettséget. 

A javaslat fontosnak tartja, hogy a gyógytestnevelés, a konduktív pedagógiai ellátás és a kiemelten tehetséges tanulók ellátása ne csak a pedagógiai szakszolgálati intézményben, hanem a nevelési, oktatási intézményben is ellátható feladat legyen a jövőben. Az iskolákban alkalmazott kötelező kerettantervek heti óraszámát is beépíti a szabályozásba,  lehetővé teszi, hogy az órák száma növelhető legyen, az iskola helyi tantervében meghatározott óraszám mértékéig.

Több olyan kérdést is rendezni kíván a törvénymódosítás, amelyek a foglalkoztatás és a  szakképzés előmozdítását támogatják.

A lényeginek mondható változtatásokon kívül apróbb koherencia problémákat, jogtechnikai módosításokat is tartalmaz a törvényjavaslat az egységesebb jogszabály-értelmezés előmozdítása érdekében. A köznevelési rendszer működőképességének, hatékonyságának a növelése, a bevezetett új intézkedések tökéletesítése mellett a rendelkezések számának a csökkentésére is tartalmaz megoldást azzal, hogy ezen rendelkezések alacsonyabb szintű jogszabályba kerülnek áthelyezésre a kerettörvényi jelleg erősítése érdekében. (Szövege: PDF.)

+

Egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról.

Az emberi erőforrások minisztere által fémjelzett  törvényjavaslat sok más mellett a háziorvosi kar fokozottabb védelmét is célozza. A területi ellátási kötelezettséggel rendelkező praxisok üzemeltetéséhez a kormány támogatást biztosít. Ez jövőre körzetenként havonta plusz 130 ezer forintot jelent a háziorvosoknak. Fontos kérdésként kezeli  a sürgősségi ellátást, és egyértelműen definiálja a mentőszolgálat feladatkörét is.

A törvénycsomag tartalmaz olyan javaslatot is, amely azt célozza, hogy központi forrásból minden Magyarországon végzett orvos számára elérhetővé váljon a Markusovszky- vagy a hozzá hasonló rezidensösztöndíjak. Módosításokat javasol az egészségügy pénzbeli ellátásait érintő jogszabályokban is. Ennek megvalósulásaként az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdőnapján bevallott jö­ve­delmet kell figyelembe venni. Megszűnik a rendszeres és nem rendszeres jövedelem közötti különbségtétel, és megváltozik a pénzbeli ellátások összegének kiszámításánál figyelembe vehető időszak.

Rendezni kívánja az egészségügyi rendszerben az állami és a magán-egészségügy keveredését. Fontos alapelve, hogy a két ellátási formát térben, időben, szervezetileg és finanszírozási szempontból is el kell különíteni. A közfinanszírozott és a magánszolgáltatások egymástól elválasztása érdekében rögzíti: a finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltató a kötelező egészségbiztosítás keretében az Egészségbiztosítási Alap terhére igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásért a biztosítottól nem kérhet térítési díjat.

A pénzbeli ellátásokra vonatkozó része a törvényjavaslatnak arról is rendelkezik, hogy a terhességi-gyermekágyi segély neve a jövőben csecsemőgondozási díj legyen. Azon rendszeres pénzellátásban részesülő, megváltozott munkaképességű kismamák, akik pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezettek, a módosítás következtében jogosulttá válhatnak gyermekgondozási díjra is. A csecsemőgondozási díjra, illetve gyermekgondozási díjra a családba fogadó gyámok is jogosulttá válhatnak.

A gyógyszerellátással kapcsolatban javasat tartalmaz több olyan módosítást is, amely a lakossági gyógyszerellátás feltételrendszerét javítja. Bővíti a hamis és illegális gyógyszerekkel szembeni hatósági fellépés eszköztárát. A fekvőbeteg-ellátásban is alkalmazott gyógyszerek tekintetében pontosítja a kedvezményezetti státusz megszerezhetőségének feltételét. Szigorúbb kontrol alá vonja  a pszichotróp anyagokat tartalmazó közegészségügyi és szociális problémát jelentő anyagokat. Megteremti a szankció lehetőségét. a kiemelten súlyos szakmai szabálysértést ismételten elkövető gyógyszerészek esetében.  

Rendezi az egészségügyben működő szakmai kamarák jogi személyiséggel rendelkező területi szervezetei és országos szervei bírósági nyilvántartásával összefüggő kérdéseket. A kamarai szervek működőképességének biztosítása érdekében a kamarai választási szabályok részletszabályait, érvényességi feltételeit újra szabályozza.

A javaslat tartalmazza az egészségügyi intézményrendszer átalakítása miatt szükséges módosításokat is. A GYEMSZI helyébe, annak jogutódjaként az állami egészségügyi szolgáltatók és az egészségügyi ellátáshoz használt állami vagyon vonatkozásában a fenntartói, illetve tulajdonosi joggyakorlói feladatok tekintetében az Állami Egészségügyi Ellátó Központ lép. (Szövege: PDF.) 

+

A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara működésével összefüggő egyes agrártárgyú törvények módosításáról.

Jakab István, és Győrffy Balázs Fidesz-képviselők indítványa annak érdekében, hogy a kamarai tagsággal kapcsolatos nyilvántartási feladatokat a Kamara megfelelően el tudja látni, szükségesnek  tartja az adatszolgáltatási rendre vonatkozó szabályok pontosítását.

Az agrártámogatási eljárási rendszerre vonatkozó új rendelkezés a tagállami és a közösségi pénzügyi érdekek sérelmét nem veszélyeztető eljárási könnyítéseket is tartalmaz.

A szakképzési rendszerre vonatkozó módosítás megteremti annak az anyagi alapját, hogy a gazdasági kamarák, így az agrárkamara a vállalkozói érdekek figyelembe vétele mellett tudja magasabb színvonalra emelni ezen a területen folytatott tevékenységét. (Szövege: PDF.)

+

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosításáról.

Rogán Antal, Tuzson Bence, Csizi Péter Fidesz-képviselők indítványa szerint nemzetgazdasági célból tartózkodási engedélyt kérelmező, az állandó vagy szokásos tartózkodási helytől, illetve állampolgárság szerinti országtól eltérő országban történő kérelmezése egy évet meghaladó tartózkodásra jogosító engedéllyel minősül jogszerűnek.

Magyarországon nemzeti letelepedési engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább hat hónapja rendelkezik tartózkodási engedéllyel. A tartózkodási engedély iránti kérelem előterjesztésekor a kérelmezőnek be kell mutatnia érvényes úti okmányát, illetve egy évet meghaladó tartózkodásra jogosító engedélyét is.

A jóváhagyást vissza kell vonni, különösen ha a vállalkozás valótlan adatot szolgáltat, vagy a lejegyzési kötelezettségét megszegi, illetve ha bekezdéstől eltérő ország területén közvetlenül vagy közvetett közreműködő útján értékpapír értékesítési tevékenységet, vagy azt segítő bármely tevékenységet fejt ki, illetve, ha magyarországi kérelmezés esetén a vállalkozás a jóváhagyásban szereplő állampolgársági kategóriától eltért.

A letelepedési, nemzeti letelepedési vagy a bevándorlási engedélyt az idegenrendészeti hatóság visszavonhatja, ha a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területét hat hónapnál hosszabb ideig elhagyta, kivéve, ha az ezen alapon kiadott nemzeti letelepedési engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár házastársaként, vagy kiskorú gyermekeként alapján kiadott nemzeti letelepedési engedéllyel rendelkezik. Azidegenrendészeti hatóság az engedélyt visszavonja, ha az engedélyezéshez szükséges állampapír lejegyzése az előírt határidőn belül nem történik  meg. (Szövege: PDF.)

+

Az üzletek nyitva tartásáról.

Semjén Zsolt, Harrach Péter, dr. Latorcai János, dr. Rétvári Bence, Móring József Attila, dr. Aradszki András, Soltész Miklós, dr. Hoffmann Rózsa, dr. Vejkey Imre, dr. Simicskó István, dr. Rubovszky György, dr. Seszták Miklós, dr. Hargitai János, Firtl Mátyás, Földi László, Szászfalvi László KDNP-képviselők indítványa egy régóta a közbeszéd középpontjában álló vita végére kíván pontot tenni annak meghatározásával, hogy az üzletek mikor lehetnek nyitva Magyarországon. Az előterjesztők álláspontja szerint mára már megérett a helyzet arra, hogy számos nyugat-európai példa – így az osztrák vagy német minta – alapul vételével hazánkban is törvény szabályozza a kereskedelmi elárusítóhelyek nyitva tartását.

A törvényjavaslat egyaránt törekszik arra, hogy a kereskedelmet – amely a nemzetgazdaság húzó ágazata – csak ésszerű mértékben, a nyilvánvaló kivételek alkalmazása mellett korlátozza, ugyanakkor elősegítse azt is, hogy a vasárnap valóban az ország döntő része számára pihenőnap legyen. Olyan szabadnap, amelyen a családi együttlétre nyitva álló rövid időt nem kurtítja még a vásárlással eltöltött idő is.

A javaslat kizárólag a vasárnap és a munkaszüneti napon tiltja meg az üzletek nyitva tartását. A kereskedelemben dolgozó szülők a Munka törvénykönyve alapján járó heti 2 pihenőnapjuk egyikét vasárnap kapnák meg kötelezően.

A javaslat a törvény  hatályát nem terjeszti ki egyes létesítményekre, tevékenységekre (pl. üzemanyagtöltő-állomás, gyógyszertárak, dohányboltok stb.), továbbá egyes tevékenységekre (pl. újságárus, virágárus, pék) eleve különös rendelkezéseket tartalmaz. Másrészt megteremti a lehetőséget arra is, hogy a kormány – indokolt esetben – így különösen az érintett település(rész) sajátosságai, illetve turisztikai szempontok alapján kivételeket állapíthasson meg egy erre külön meghatározott eljárásrendben.

Fontos célkitűzése még a javaslatnak, hogy nem kívánja korlátozni a kis családi üzletek nyitva tartását akkor, ha ezek nem jelentős  alapterületű kereskedelmi egységek, és a tiltott időszakokban az üzlet tulajdonosai, illetve segítő családtagjaik maguk végzik a kereskedelmi tevékenységet. (Szövege:  PDF.)