Legfrissebb döntések

Zöld útra számíthattak a nemzetközi egyezmények szentesítéséről szóló kormányjavaslatok. Nem kísérték hangos viták, az ellenzéki oldalon sem robbantottak bombát. Tartalmukat a címeik is félreérthetetlenül jelezték.

– Magyarország kormánya és a Lengyel Köztársaság kormánya között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről  szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés a 164 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta. (Szövege: PDF.)

– Magyarország kormánya és az Osztrák Szövetségi kormány között a közös államhatáron lévő határátkelőhelyekről és határátlépési pontokról, valamint a közúti és vízi közlekedésben a határforgalom ellenőrzésében történő együttműködésről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés a 162 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 4 tartózkodás kíséretében elfogadta. (Szövege: PDF.)

– Magyarország kormánya és a Szerb Köztársaság kormánya között a nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról szóló egyezmény kihirdetését kezdeményező törvényjavaslatot az Országgyűlés a 166 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta. (Szövege: PDF.)

+

A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény, valamint a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény módosítását Völner Pál kezdeményezte.

Előzménye: az Európai Bizottság szeptember végén küldte el Magyarországnak azt az indoklással ellátott véleményt, amely a vasút biztonságával, a vasúti társaságok engedélyezésével, és a vasúti infrastruktúra használati díjával kapcsolatos kötelezettségszegést tartalmazza. Az uniós kötelezettségszegési eljárás lezárása érdekébe adta be a Fidesz képviselője  törvénymódosító javaslatát. Célja, hogy a kötelezettségszegési eljárás mielőbb lezáruljon. Ennek érdekében kimondja: a vasúti biztonsági hatóság szervezetileg független a pályavasúti társaságoktól, a vállalakozó vasúti társaságoktól, továbbá a beszerző egységektől is. 

Az Országgyűlés a törvénymódosítást 162 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 5 tartózkodás kíséretében elfogadta. (Szövege: PDF.)

+

Nem ígért nagy összeütközéseket a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény, valamint a légi-, a vasúti és a víziközlekedési  balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény  módosítása sem. A nemzeti fejlesztési miniszter kezdeményezte. Döntően technikai jellegű,  jogharmonizációs célú kiegészítéseket tartalmaz.

Az uniós rendeletek alapján egyrészt hatályon kívül helyezi az egyes uniós  szabályozási hatáskörbe tartozó légijárművek típusalkalmasságára és műszaki alkalmasságára  vonatkozó rendelkezéseket, másrészt szorgalmazza az uniós rendelet hatálya alá nem tartozó légijárművekre  e tárgykörben szükséges szabályozás felülvizsgálatát. Hangsúlyozza: a veszélyes áruk légi úton történő továbbítása olyan összetett és a légiközlekedés  biztonságára is kiható tevékenység, amely esetében indokolt az azzal összefüggő ismeretek oktatása és vizsgáztatása hatósági felügyeletének megteremtése, és a veszélyes áruk légi úton történő szállítás szabályainak törvényi szintű szabályozása. 

Az Országgyűlés az egységes javaslatot 167 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta. (Szövege: PDF.)

+

Végszavazáshoz érkezett a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása is. Dr. Mengyi Roland, Balla György Fidesz- képviselők javaslata lehetővé tette, hogy a közvámraktárként üzemeltetett földgáztárolóban elhelyezett földgáz tulajdonjogának átruházása nem minősül а földgázellátásról szóló törvény szerinti engedélyköteles tevékenységnek, ugyanakkor biztosítja, hogy а Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal е tevékenységet is ellenőrizni tudja. 

Az Országgyűlés az összegző, egységes módosító javaslatot 132 igen szavazattal, 35 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. (Szövege: PDF. )

+

Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítását Vona Gábor, Novák Előd, Mirkóczki Ádám, Gyöngyösi Márton a Jobbik csapatából szorgalmazták.

Állították: egy országgyűlési képviselőnek а nemzet és az ország iránti felelőssége feladatköréből, státuszából fakadóan kiemeltebb kell, hogy legyen más állampolgárokénál az a teljesen jogos elvárás, hogy állampolgárságát, illetve lehetséges állampolgárságait а közvélemény előtt ne titkolja, hanem nyilvános adatként elérhetővé tegye. Az állampolgárság kérdése semmivel sem érdektelenebb, sőt inkább fontosabb információ, mint egy-egy önéletrajz, iskolai végzettség vagy vagyonnyilatkozat. А módosító indítvány nem tilt, csupán bárki á1ta1 hozzáférhetővé, nyilvános információvá minősíti az állampolgárságokra vonatkozó adatokat, valamint eleget tesz egy alapvető választópolgári elvárásnak. (Szövege: PDF.)

Hangzatos előzetes szócsaták ellenére az Országgyűlés a törvényjavaslatot 23 igen szavazattal, 137 nem ellenében, tartózkodás nélkül nem vette tárgysorozatba.

Mentelmi jog megőrizve

A Nyíregyházi Járásbíróság kezdeményezte dr. Simon Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését rágalmazás vétsége miatt, Orosz Mihály Zoltán feljelentése alapján.

A vádindítvány szerint, a Fidesz parlamenti képviselője, dr. Simon Miklós a 2013. május o8. napján kelt, Érpatak lakosságához címzett és eljuttatott, saját kezűleg aláírt levelében az alábbi becsület csorbítására alkalmas kifejezéseket tette:„A bekövetkezett helyzetért, azért, hogy az arra rászorulók nem kapták meg a szociális ellátásokat minden felelősség Orosz Mihály Zoltánt, az érpataki polgármestert terheli. Minden magyar állampolgár számára a törvények betartása kötelező, igaz ez a polgármesterre is, dr. Orosz Mihály Zoltán felelőtlen magatartásával kárt okozott a lakosságnak, veszélybe sodorta szociális segélyek kifizetésének megakadályozásával több száz családot, veszélyeztette azok megélhetését…”

Orosz Mihály Zoltán állítja: Simon Miklós kijelentései a becsület csorbítására alkalmas, valótlan tényállítások. Feljelentését követően a Központi Nyomozó Főügyészség a valóság bizonyítottságának hiányában elutasította, amelyet a Legfőbb Ügyészség Kiemelt é s Katonai ügyek Főosztálya jóváhagyott.  Ügyvédje újabb fellebbezését követően ezután kérte a Nyíregyházi Járásbíróságon Orosz Mihály Zoltán sérelmének orvoslását.

Az Országgyűlés  136 nem 22 igen mellett, 2 tartózkodás kíséretében megőrizte Simon Miklós mentelmi jogát.

Visszatérő ütközetek

Megszokott dolog, hogy az Országgyűlés ülésein nem fukarkodnak az interpellációkkal és kérdésekkel a képviselők. Egyszerű műfaj: elmondják, felolvassák, a kérdéseket, a válaszokat. Hangzatos üzenetek váltják egymást. Az ellenzék ostorozza a kormány tetteit, a kormány jelesei pedig emlékeztetve a kártevő múltra, a szebb jelenről és a még szebb jövőről elmélkednek. Időnként folyamatos a zaj, az elnök csenget, majd minden párt elégedetten megtapsolja a maga szószólóját. Így történik, mindig így történik. Íme, a hátfői ülés tervezett témái.

Interpellációk

Kérdések

Zárószavazásra várva

Zárószavazáshoz érkezhet a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló megállapodás (SzMGSz) és mellékletei 2014. évi módosításának kihirdetéséről szóló törvényjavaslat.

A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásokról szóló 2005. évi L. törvény rendelkezése szerint az SzMGSz-t és annak éves módosításait és kiegészítéseit is törvényben kell kihirdetni. A nemzeti fejlesztési miniszter indítványa  e kötelességnek tesz eleget, annak érdekében, hogy a Magyarországon működő nemzetközi fuvarozásban részt vevő vasúttársaságok a jövőben egyszerűbben tudják alkalmazni. (Szövege: PDF.)

+

Zöld útra számíthat  az Állami Számvevőszék 2013. évi szakmai tevékenységéről és az intézmény működéséről szóló beszámoló is.  (Szöveges PDF,)

A Gazdasági bizottság indítványa megállapítja: az Állami Számvevőszék törvényi kötelezettségeit teljesítette, és elfogadja az intézmény 2013. évi tevékenységéről,

valamint az intézmény gazdálkodásáról készített, független könyvvizsgáló által felülvizsgált és hitelesnek minősített pénzügyi beszámolót. Az Országgyűlés elismeri és támogatja az Allami Számvevőszék társadalmi szerepvállalását a pénzügyi kultúra fejlesztésében. (Szövege: PDF.)

+

Fölöttébb terjedelmes a  Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény végrehajtásáról szóló indítvány, lévén nem egészen az elképzelések, remények szerint alakultak a kassza bevételei, kiadásai.  Voltak, amelyek ragyognak, s voltak, vannak, amelyeket jégeső is fenyegetett. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter  mindezekre tekintettel készítette el a 2013-as esztendő mérlegét. (Szövege: HTML.)

+

Pénztől szól,  a  Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. évi egységes költségvetéséről szóló indítvány is.(Szöveges PDF.)  Adatai milliárd forintokban értendők:

+

Döntés születhet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2015. évi egységes költségvetéséről.  A Költségvetési bizottság arra kéri az Országgyűlést, hogy

 „a) kiadási főösszegét 32 409,3 M Ft-ban, azaz harminckettőmilliárd-négyszázkilencmillió-háromszázezer forintban,

b.) bevételi főösszegét 32 409,3 M Ft-ban, azaz harminckettőmilliárd-négyszázkilencmillió-háromszázezer forintban hagyja jóvá.” (Szövege: PDF.)

+

Feltehetően zárószavazáshoz érkezik a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása is. Csöbör Katalin, Balla György Fidesz-képviselők indítványa szerint  a kedvezőbb szabályozás alkotmányosan igazolható indoka az, hogy a települések és az ott lakók fennmaradásának és ottmaradásának feltétele, hogy a jogalkotó minden lehetséges eszközzel segítse a munkahelyek odatelepülését, a vállalkozások létesítését, ehhez pedig szükséges, hogy a településen lakó, ott munkát végző, a közterhekhez hozzájáruló családokkal bővüljenek a közösségek.(Szövege:PDF.)

+

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvénynek a gyermekek és kiszolgáltatottak  fokozottabb védelme érdekében szükséges módosítását szorgalmazza dr. Selmeczi Gabriella ésBánki Erik (Fidesz-képviselők) indítványa.

A javaslat „kizárj azon bűncselekmények elévülését, amelyeket a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek sérelmére követnek el és a büntetési tételük felső határa az öt évet meghaladja; azon bűncselekmények elévülését, amelyeknél a hozzátartozó, vagy az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése, illetve egyéb módon a hatalma vagy befolyása alatt álló személy sérelmére történő elkövetés, valamint a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal történő visszaélés a súlyosabb minősítést megalapozza; végül pedig a gyermekprostitúció kihasználása és a gyermekpornográfia minden esetét függetlenül a büntetési tételtől.” (Szövege: PDF.)

Döntenek még  dr. Schiffer András két javaslatának tárgysorozatba vételéről is. Az LMP képviselője az országos politika rendszerváltást követő meghatározó szereplői állambiztonsági múltjának vizsgálatát, (Szövege: PDF),  valamint az állampárti vezetők és a diktatúra állambiztonságának hivatásos állományának egyes közhivatalok viseléséből való kizárása érdekében szükséges indítványának, (Szövege:PDF), napirendre tűzését szorgalmazza. Túlságosan nem lehet optimista, lévén az Igazságügyi bizottság mindkettő tárgysorozatba-vételét korábban már elutasította.

Általános viták a lezárásig

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításának célja az MFB Zrt. tekintetében a banktitoknak nem minősülő adatok körének kiszélesítése a közügyek átláthatóságának biztosítása érdekében. Lázár János, dr. Szűcs Lajos és Völner Pál Fidesz-képviselők javaslata alapján – többek között - az országgyűlési képviselők általános választásán országos listát állító és az Országgyűlésben képviselőcsoport alakítására is jogosultságot szerző párt részére, a párt működési feltételeinek biztosítása érdekében iroda rendeltetésű ingatlan vásárlásához az MFB Zrt. által a korábban nyújtott kölcsönre vonatkozó adatok a közügyek átláthatóságának elősegítése érdekében nem minősülnek banktitoknak, így ezen adatok tekintetében nem alkalmazandók a banktitok megtartására vonatkozó rendelkezések. (Szövege: PDF.)

+

Az Európai Műholdas Távközlési Szervezetet 17 európai - tagállam alapította 1977-ben a műholdas távközlés területén történő szakmai kapcsolatok elmélyítése, és ezáltal a tagországok közötti gazdasági együttműködés erősítése érdekében. A Szervezetnek jelenleg 49 ország a tagja. Hazánk 1993-ban csatlakozott.

A Módosított Egyezményt az EUTELSAT 1999. májusi közgyűlése hagyta jóvá. 2002. november 28-án lépett hatályba, azonban azt Magyarországnak ratifikálnia kell, ezt kívánja pótolni anemzeti fejlesztési miniszter indítványa. Elfogadása esetén kihirdeti a Módosított Egyezményt. Végrehajtásáról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke gondoskodik.

(Szövege: PDF.)

+

Könnyedén megjósolható: az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló törvényjavaslat általános vitája sem lesz csendes. 

A polgárok az egyes gazdasági, állami, önkormányzati szolgáltatásokat elektronikus kártyával történő azonosítás, elektronikus kártyák segítségével, informatikai rendszerek útján veszikigénybe. A szolgáltatások számának növekedésével azonban a különböző platformon működő elektronikus kártyák száma is növekszik, hiszen az egyes rendszerek közötti koordinációt éstechnológiai egységesítést senki sem valósítja meg. Nem áll tehát rendelkezésre egy olyan rendszer, mely egységesen és hitelesen, az állam által garantált módon, elektronikus úton tudná biztosítani a felhasználók azonosítását, és ezzel személyhez kötött - akár az állam, akár piaci szereplők által garantált – szolgáltatások nyújtását, jogosultságok, kedvezmények igénybevételét.

A belügyminiszter indítványa szerint az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszer nem közvetlen kártya-kibocsátást és -felhasználást jelent, hanem egy olyan jogi-műszaki keretrendszert takar, amely megteremti az elektronikus kártyakibocsátás egységesítésének legfontosabb, alapvető technológiai, eljárási, szervezeti és egyéb keretfeltételeit, és - az állam által biztosított azonosítási szolgáltatással, valamint háttér-adatbázissal (a tervezet értelmében: a személyi adat-, és lakcímnyilvántartás segítségével) megszünteti az azonosításhoz kapcsolódó hitelességi hiányosságot (a nyilvántartás tartalmazza az egyes személyekhez tartozó kártyák adatait, biztosítja az ágazati vagy kereskedelmi rendszerekkel való kapcsolatot, ezzel garantálva azt, hogy az egyes jogosultságok nem a kártyákhoz kapcsolódnak, hanem a ténylegesen arra jogosult személyhez).

A törvényjavaslatnak van olyan  szakasza is amely sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen” szavazata lesz szükséges. (Szövege: PDF.)

+

Az egyes jogállási törvények módosítását az igazságügyi miniszter fémjelzi. Csendes ellenzéki bólogatásra ő sem számíthat.  A törvényjavaslat célja, hogy a jogalkalmazási gyakorlat során felmerült problémákat rendezze, e mellett gondoskodni kíván a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal átszervezése okán felmerülő technikai jellegű módosításokról is. Egyes szakaszai az Alaptörvény vonatkozó  szakaszai alapján sarkalatosnak minősülnek, ezért  elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők  kétharmadának „igen” szavazatára lesz majd szükség. (Szövege: PDF.)

+

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény és a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítását jegyző nemzeti fejlesztési miniszternek sem kell attól tartania hogy némaság övezi indítványának általános vitáját.

A gyakorlati tapasztalatok alapján a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvényben több olyan problémás szabályra derült fény, amely mind a jogalkalmazó ügyfelek, mind a hatóság számára bizonytalan jogi környezetet teremtettek. A módosítás tehát elsősorban ezeknek a problémás kérdéseknek a megnyugtató megoldása miatt szükséges a joghézagokat pótló előírások megalkotásával, illetve módosítás és dereguláció útján. E részletszabályok megalkotása mellett azonban számos figyelemre méltó téma szabályozása is megtalálható a javaslatban, amelyek új területeket vagy meglévő tevékenységeket hiányosan szabályozó rendelkezéseket kiegészítő szabályok bevezetésével lehetővé teszik a műszaki-biztonsági követelmények betartását, az emberi élet, az egészség, a környezet és az ásványvagyon fokozottabb védelmét, továbbá a hazai bányászatban tevékenykedő vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentésével ösztönzik az ásványi nyersanyag vagyon hatékonyabb kitermelését. (Szövege: PDF.)

+

A keddi napot a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló majd 250 oldalas javaslatának általános vitája zárja. A nemzetgazdasági miniszter szerényen egy új és korszerű biztosítási törvény megalkotását szorgalmazza - az EK-hoz igazodva -  a hazai jogszabályi környezet fejlesztését a felhalmozódott piaci és felügyeleti, és a pénzügyi válság tapasztalatainak hasznosítása révén.

Jelentős újításokat kíván bevezetni a tartalékképzés és a tőkemegfelelés terén. A tőkeszámítás – az eddigi díjbevétel és kárfizetés alapján meghatározott mennyiségi mutató helyett – a tevékenység végzése során fellépő biztosítási, piaci, működési és egyéb kockázatokhoz igazodik. A biztosítóknak bizonyítaniuk kell, hogy megfelelnek az alkalmazási feltételeknek, a statisztikai minőségi normáknak, a számítási, értékelési és dokumentációs előírásoknak. (Szövege: PDF.)