ZÁRÓSZAVAZÁSOK

Vitatkoznak még de a milliárdokról szóló végszavazás a lényeg. Ezer oldalnál is többet kell, kellene elolvasnia annak, a képviselőnek  aki ezen a hétfői napon mindent tisztán szeretne látni, hallani, értelmezni, mielőtt  az igen nem vagy tartózkodom gombot megnyomná.

Kellemes böngészést!

Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről.

A nemzetgazdasági miniszter által fémjelzett jövő évi költségvetés eredetileg 16 380,615 milliárd forint bevételi főösszeggel, 17 258,218 milliárd forint kiadási főösszeggel és 877,602 milliárd forint hiánnyal számolt. (Szövege: PDF.)

Kiigazítása után az Országgyűlés a 2015-ös költségvetés teljes bevételét 16 312 milliárd 873 millió forintban, kiadását 17 190 milliárd 277 millió forintban, hiányát pedig 877 milliárd 404 millió forintban állapította meg. A bevételi főösszeg 67,7 milliárd forinttal, a kiadási főösszeg 67,9 milliárd forinttal, a hiány pedig mintegy 198 millió forinttal lett kisebb az eredetileg javasoltnál.

116 kormánypárti igen, 40 nem  és 20 tartózkodás kíséretében fogadta el a T. Ház a költségvetési törvényjavaslathoz benyújtott összegző módosító indítványt. (Szövege: PDF.) 

+

A büdzsé zárószavazása – miután a Költségvetési Tanács véleményezte a módosításokkal egybeszerkesztett egységes költségvetési törvényjavaslatot – hétfőn várható.

A Költségvetési Tanács már jelezte: megadja az alaptörvény vonatkozó bekezdése szerinti előzetes hozzájárulását az egységes költségvetési törvényjavaslat zárószavazásához. Korábbi véleményét megerősítve fenntartja, hogy egyes bevételi előirányzatok megalapozottsága hiányos, különös tekintettel az állami vagyonnal kapcsolatos "egyéb értékesítési és hasznosítási bevételek" jelentős összegű előirányzatára. Ezért szükségesnek tartja, hogy a központi költségvetésből új fejlesztések csak olyan ütemben induljanak, amilyen mértékben e címen a bevételek befolynak. A tanács által beazonosított bevételi kockázatok, valamint az a tény, hogy a költségvetési törvényjavaslat a törvényi feltételeknél feszesebb hiánycélt és GDP-arányos államadósság-csökkentést irányoz elő, nem teszi szükségessé, hogy a 2015. évi költségvetés külön országvédelmi alapot tartalmazzon.

+

Félezernél több módosító indítvány ostromolta a Költségvetési bizottságot. A kormánypártok szerint  a használható ellenzéki ötleteket is beépítették. Az ellenzék viszont mindezt ezt cáfolja, sőt az MSZP és az LMP  a költségvetés teljes egészét országrontónak tartja.

Mégis, mégis, fő számait, azonban érdemes áttekinteni. Látni hol maradt, hol lett több, hol kevesebb. A számok milliókban értendők!!!

	Kiadás		Bevétel		Támogatás
	Előterjesztés	Módosítás	Előterjesztés	Módosítás	Előterjesztés	Módosítás
ORSZÁGGYŰLÉS	113 230,8	113 338,8	9 810,7		29 749,3	29 857,3
KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG	2 313,4				2 313,4
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG	1 797,1				1 797,1
ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA	1 325,2				1 325,2
ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK	8 324,5		20,0		8 304,5
BÍRÓSÁGOK	89 811,0		2 258,0		87 553,0
ÜGYÉSZSÉG	39 881,9		102,0		39 779,9
HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSAI	690 484,9	649 264,6
MINISZTERELNÖKSÉG	608 683,9	581 871,8	48 568,6	53 455,6	227 229,9	210 350,2
IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM	16 908,7	14 900,6	6 368,5		10 540,2	8 532,1
FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉR1UM	212 273,5	216 066,1	33 765,6	40 210 ,6	178 507,9	175 305,5
HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM	250 459,9	250 468,3	31 948,0		218 511,9	218 520, 3
BELÜGYMINISZTÉRIUM	515 576,5	517 490,1	29 716,4	29 726,4	485 805,1	483 708,7
NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM	86 667,0	89 654,7	28 925,1	29 122,9	57 741,9	60 531,8
NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM	587 656,0	581 032,1	52 881,7	53 881,7	254 800,2	248 176,3
KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM	111 911,1	91 109,9	8 705,0		103 206,1	82 404,9
EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA	3 035 532,2		908 456,5	912 657,3	1 412 348,9	1 366 360,1
NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL	138 286,4		3 232,1		135 054,3
UNIÓS FEJLESZTÉSEK	2 563 132,2	2 562 238,4	1 724 776,4	1 724 435,3	838 355,8	837 803,1
GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL	2 370,9		78,8		2 292,1
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL	10 086,5	10 086,5	1 037,2	1 037,2	9 049,3	9 049,3
MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA	64 365,6	56 318,1	16 528,8	16 528,8	47 836,8	39 789,3
MAGYAR MŰVÉSZETI AKADÉMIA	5 265,6				5 265,6
NEMZETI KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS HIVATAL		6 930 ,7		2 998,9		3 931,8
ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK	1 196 015,4	1 140 015,4	82 600,0
А KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI	1 335 050,7	1 333 245,1	7 728 757,4	7 636 662,4
AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK	199 445,0	162 110,0	237 104,8	236 104,8
NEMZETI FÖLDALAPPAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK	16 110,0		8 760,0
NEMZETI KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS  ALAP		74 106,6		77 951,6
NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALA P	428 374,6	427 364,6	360 697,6
BETHLEN GÁBOR ALAP	11 807,5		11 407,5
KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALA P	15 491,3		26 963,6
NEMZETI KULTURÁLIS ALAP	8 900,0		9 700,0
WESSELÉNYI MIKLÓS ÁR- ÉS BELVÍZVÉDELMI KÁRTALANÍTÁSI ALAP	10,0		10,0
KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓS ALAP	66 420,6		70 265,6
NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP	3 024 597,6	3 013 996,8	3 024 597,6	3 022 737,6	8 740,8
EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP	1 912 572,2	1 910 840,1	1 912 572,2	1 910 840,1	8 403,5

+

Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról.

A nemzetgazdasági miniszter által fémjelzett előterjesztés a kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazza, amelyet úgy nyújtott be az Országgyűlésnek, hogy az a központi költségvetésről szóló törvénnyel legalább egyidejűleg hatályba lépjen. (Sövege: PDF.)

+

Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága  számos változást szorgalmaz az eredeti törvényjavaslaton. Lapozva benne, többek között,  a családi pótlékot érintő és az önkormányzati támogatásokra vonatkozó szakaszok változása mellett a testület kormánypárti többsége módosítja a villamos energiáról szóló törvényt, rendelkeznek az ingatlanok ingyenes átadásáról egyházaknak és önkormányzatoknak. 
2015 szeptemberétől kötelező teszi a gyermekek óvodába járatását, az iskoláztatási támogatáshoz hasonlóan a javaslat megvonná a családi pótlékot azoktól a családoktól, akiknek a gyermeke legalább húsz napot igazolatlanul hiányzik az óvodából. A megvonás átmeneti lenne, - ha a gyermek ismét jár az intézménybe, azt újra folyósítják. A testület változtatást kezdeményezett a hulladékról szóló törvényen és az úthasználati díj szabályozásában is. Az ellenzékiek kifogása szerint ezzel az M0-s fizetőssé tételét kívánja megalapozni a kormány. 

A seregnyi paragrafus több száz részét módosító indítvány egyes szakaszai az Alaptörvény alapján sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen” szavazatára lesz  szükség.

+

A nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról.

Az Országgyűlés, Magyarország globális kihívások iránti elkötelezettségére tekintettel, az Egyesült Nemzetek Alapokmányára, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, valamint azEurópai Unió fejlesztéspolitikájára és humanitárius segélyezési alapelveire figyelemmel alkotja e törvényt. 

Magyarország a nemzetkőzi donorközösség tagjaként, nemzeti érdekeivel összhangban és az ország teherbíró képességének figyelembevételével közreműködik а szegénység elleni küzdelem, az emberi és kisebbségi jogok, а fenntartható fejlődés, valamint а nemzetközi biztonság és stabilitás elősegítését célzó nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenységben, továbbá humanitárius segítségnyújtással részt vállal а természeti és civilizációs katasztrófák által okozott válsághelyzetek negatív hatásainak csökkentésében. Együttműködési tevékenységünk elősegíti külkapcsolataink fejlesztését, а hazai gazdasági szereplők külpiacra jutását, az állami szektor (például, oktatás, egészségügy) egyes szegmenseinek részvételét és kapcsolati rendszerének bővülését, valamint előmozdítja а hazai tudás- és technológiatranszfer fejlesztését.

А nemzetközi fejlesztési együttműködésről és а nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló törvényjavaslat keret jelleggel meghatározza ezen két szakpolitika alapelveit, valamint а tervezés, végrehajtás, finanszírozás és ellenőrzés alapvető szabályait. (Szövege: PDF.)

+

A dohánytermék-kiskereskedelem integrált ellátásához szükséges egyes törvények módosításáról.

A törvénymódosítás  az elmúlt időszak tapasztalatai alapján egyes nemkívánatos piaci jelenségek miatt kívánja a dohánytermékek beszerzési tevékenységét szabályozott keretek közé szorítani.

A nagykereskedők káros piaci magatartásainak akként szabna gátat, hogy megszüntetné a kiskereskedők közvetlen kitettségét a dohánytermék-nagykereskedők irányába. A javaslat előírja, hogy a dohánytermék-kiskereskedő csak meghatározott, állami, vagy koncessziós szerződéssel feljogosított dohány-kiskereskedelmi ellátó társaságtól vásárolhat dohányterméket. A dohánytermék-nagykereskedők tevékenységüket – így különösen a dohánytermékek gyártását, vagy magyarországi szabadforgalomba helyezését – változatlan formában folytathatják, ugyanakkor jövőben közvetlenül csak a kiskereskedelmi ellátó társaságnak értékesíthetnek. Számos garanciális szabály biztosítja, hogy a dohány-kiskereskedelmi ellátó versenysemlegesen végezze tevékenységét, ugyanakkor biztosítsa azt, hogy a kiskereskedők dohánytermékekkel való ellátása valóban folyamatos, a piaci igényeknek megfelelő legyen.

 

A törvényjavaslat – figyelemmel a piaci változásokra –korrekciókat szorgalmaz a dohánytermékek jövedéki adója kapcsán is, annak érdekében, hogy az államháztartási bevételek kevésbé függjenek a gyártók árpolitikájától. (Szövege: PDF.)

+

A közszolgálati médiaszolgáltatásra és a médiapiacra vonatkozó egyes törvények módosításáról.

Dunai Mónika és Tuzson Bence Fidesz-képviselők indítványa a közszolgálati feladatokat ellátó, eddig önálló gazdasági társaságként működő négy médiaszolgáltató (Magyar Televízió Nonprofit Zrt  Magyar Rádió Nonprofit Zrt., Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. és Duna Televízió Nonprofit Zrt.) összevonását szorgalmazza. 

A médiavagyonra vonatkozó szabályok összehangolása mellett a tervezet ezen felül több, a közmédia, illetve egyes rendelkezések vonatkozásában a teljes médiapiac napi működése vonatkozó módosítást irányoz elő, például a műsorterjesztés, a műsorkvóták, vagy a hallássérültek számára hozzáférhetővé tett műsorszámok szabályozásával kapcsolatban. (Szövege. PDF.)

+

A központi címregiszter létrehozásával összefüggő, valamint egyes igazgatási tárgyú törvények módosításáról.

A belügyminiszter által fémjelzett indítvány elsődleges célja az egységes címképzés és címkezelés lehetőségének megteremtése. Az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló 2013. évi CCXX. törvény felhatalmazó rendelkezéseinek módosításával a kormány felhatalmazást kap az egységes címszabvány és az országos szinten egységes címkezelés szabályainak kormányrendeleti szintű szabályozására, ezzel pedig lehetővé válik a központi címregiszter létrehozása és működtetése.

A központi címregiszter egy olyan nyilvántartás, amely csak címadatokat (címet, irányítószámot, címkoordinátát) tartalmaz. A központi címregiszterre a tervezett 2015. január 1-jei indulás időpontjában a személyi adat- , a lakcím-,  és az ingatlan-nyilvántartás csatlakozik. (Szövege: PDF )

+

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény, valamint egyes törvényeknek a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő módosításáról.

A nemzetbiztonsági ellenőrzés feladata annak vizsgálata, hogy a fontos és bizalmas munkakörre jelölt, illetve az ilyen munkakört betöltő személyek, továbbá a minősített adatot kezelő szervvel közreműködő személyek esetében megállapíthatók-e olyan kockázati tényezők, amelyek felhasználásával e személyek tevékenysége jogellenes céllal befolyásolhatóvá, illetve támadhatóvá válhat.

A jelen törvényjavaslat azt célja, hogy a nemzetbiztonsági érdekek hatékony védelmét biztosító, az alkotmányossági elveknek megfelelő rendszerben szabályozza.  A javaslat szerint a nemzetbiztonsági ellenőrzés egyszintű, 60 nap időtartamú, 30 napos hosszabbítási lehetőséggel, lefolytatása során a nemzetbiztonsági szolgálat az ellenőrzött személlyel konzultálhat, az ellenőrzött személlyel kapcsolatban álló személyeket hallgathat meg, a kérdőíven feltüntetett adatokat ellenőrizheti, továbbá titkos információgyűjtést is  folytathat.

A nemzetbiztonsági szolgálat a nemzetbiztonsági ellenőrzésről biztonsági szakvéleményt állít ki. A biztonsági szakvélemény érvényességi ideje öt év, ezt követően új ellenőrzést kell kezdeményezni. A szakmai szempontok alapján kialakított felülvizsgálati okok lényege: ha az ellenőrzés kezdeményezésére jogosult vagy maga a nemzetbiztonsági szolgálat biztonsági kockázatra utaló körülményről szerez tudomást, úgy a felülvizsgálat elindítható. A törvény a legjellemzőbb ilyen eseteket felsorolja.

A felülvizsgálati eljárásról az ellenőrzött személy mindig értesülhet, így lehetősége nyílik egyfelől a jogorvoslat igénybevételére, másfelől pedig az alapvető jogok biztosa eljárásának kezdeményezésére. Biztonsági kockázat megállapítása esetén a jogviszony nem hozható létre, illetve nem tartható fenn. Hiányában az érintett ötéves érvényességi idővel tanúsítja a biztonsági feltételek fennállását.

A tervezet a felülvizsgálati eljárás tekintetében megteremti az Alkotmánybíróság által is feltételként megjelölt külső ellenőrzés lehetőségét, amely a jogorvoslati út igénybevételétől függetlenül biztosítja a törvényes elrendelés és eljárás vizsgálatát. Az alapvető jogok biztosa egyfelől a felülvizsgálati eljárás alá vont személy kérelmére az adott ügyben, másfelől hivatalból a nemzetbiztonsági szolgálat felülvizsgálati eljárást érintő gyakorlatára vonatkozóan folytathat vizsgálatot, vizsgálati jogköre azonban nem terjed ki a nemzetbiztonsági kockázatok megállapításának szakszerűségére. Ha az alapvető jogok biztosa visszásságot állapít meg, tájékoztatja a nemzetbiztonsági szolgálatot irányító minisztert, és egyben ajánlást fogalmaz meg a szükséges intézkedések megtételére. Mindez szükségessé teszi az alapvető jogok biztosáról szóló törvény módosítását is.

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény módosítása a közszolgálati tisztviselőkre vonatkozó rendelkezésekhez hasonlóan a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai esetében is megteremti annak lehetőségét, hogy a nemzetbiztonsági kockázat megállapítása esetén felajánlható más, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem tartozó beosztás. (Szövege: PDF.)

+

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról.

A törvény módosítása orvosolható problémák kezelésére, egyes értelmezési nehézségek kiküszöbölésére, továbbá a szociális intézmények fenntarthatóságának elősegítésére irányul.

A módosítás  egyik fő célja a 2014. január 1-jétől bevezetett nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony rugalmasabbá tétele, a gyakorlatban felmerült problémák megoldása, valamint a nevelésbe vett gyermekek és a tanulói jogviszonyban álló, utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek számára természetbeni juttatások biztosításával az ellátásuk színvonalának növelése.

A módosítás másik fő indoka, hogy törvényi szinten szükséges rendelkezni a gyermekvédelmi rendszer részeként működő javítóintézetben a fiatalkorúak ellátásával és nevelésével összefüggő szabályokról, a javítóintézeti ellátásról, a javítóintézeti ellátással kapcsolatos nyilvántartások vezetéséről, valamint azok tartalmáról.

A javaslat pontosítja a rehabilitációs hatóság által, a rehabilitációs szolgáltatások biztosítása céljából vezetett nyilvántartás adatkörét is.(Szövege: PDF.)

+

Egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a betétbiztosítást, valamint a pénzügyi közvetítőrendszert érintő módosításáról.

A tőkepiaci szabályozás hatékonyságának növelése érdekében a javaslat módosítja a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényt, a befektetési vállalkozásokról

és az árutőzsdei szolgáltatókról, az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. Törvényt, és a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvényt. Ennek keretében a módosító rendelkezések egyúttal a tőkepiaci szektor hazai szabályozását nagyban meghatározó európai uniós szabályozásnak való megfelelést is biztosítani hivatottak.

A javaslat módosítja többek között a betétbiztosítás védelme alá tartozó betétek körét, a betétesek tájékoztatásának szabályait és a rendszer finanszírozására vonatkozó rendelkezéseket is.(Szövege:PDF.)

+

A honvédek jogállásával, valamint a hadigondozással összefüggő egyes törvények módosításáról.

Az előterjesztő honvédelmi miniszter nem titkolja: a jelen módosítások célja a honvédelmi ágazatot érintő több törvény kiigazítása egyfelől a jelen nemzetközi helyzet kihívásaihoz, másfelől pedig a mindennapi élet kívánalmaihoz.

Ha megszavazza az Országgyűlés, akkor a jövőben a honvédelem napja, Budavár visszavételének az ünnepe, 1849. május 21. emlékére munkaszüneti nap lesz minden, a honvédelemben dolgozónak, nem csak a katonáknak.

A hadigondozásról szóló 1994. évi törvény módosítása például a kormány méltányossági szándéka alapján a hadiözvegyek járadékát megemeli az eddigi havi 21 375 forintról 32 062 forintra.

A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről szóló 2011. évi törvény kapcsán a javaslat kölcsönös adatszolgáltatási kötelezettséget rögzít a célhoz kötöttség megjelölése jogi követelményének figyelembevételével a honvédség központi személyügyi nyilvántartó szerve és a nyugdíjfolyósító között.

A javaslat pontosítja az egyenruha, illetve a rendfokozat viselésére vonatkozó szabályokat is és rendezi az eddig nem szabályozott köztársasági elnöki jogköröket a tábornokok szolgálati viszonya kapcsán.

Létrehoz a javaslat bizonyos közszolgálati életpályamodell-szinkronokat, azaz összehangolja a különböző közszolgálati életpályákat, és ezzel jelentősen megkönnyíti azok átjárhatóságát.m Rendezi a beosztási előmenetel egyes kérdéseit a várakozási idő függvényében is. Az alacsonyabb bérezésű legénységi és altiszti állománynak járó havi bruttó 10 ezer forintos kiegészítő juttatást kiterjeszti a még szerződéses pályakezdőként alapkiképzésen nem estek át.

A javaslat a gyakorlati tapasztalatokra figyelemmel pontosítja a szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt a felmentési időre járó távolléti díj folyósításának szabályait is.(Szövege: PDF.)

+

A dohánytermék-kiskereskedelem integrált ellátásához szükséges egyes törvények módosításáról.

Részletesen meghatározza azt, hogy milyen társaság végezhet a dohánykiskereskedelem-ellátási feladatokat. Szabályozza, hogy a dohánytermék-nagykereskedők a kiskereskedőkkel milyen keretek között köthetnek megállapodásokat. Előírja, hogy a dohánytermék-kiskereskedő csak állami vagy koncessziós szerződéssel feljogosított dohány-kiskeres­kedelmi ellátó társaságtól vásárolhat dohányterméket. 

A törvényjavaslat rögzíti, hogy a dohánytermék-kiskereskedő dohánytermék kiskereskedelmi értékesítési célból Magyarországon szabad forgalomba bocsátott dohányterméket kizárólag a dohány-kiskereskedelmi ellátótól szerezhet be, az ezzel ellentétes jogügylet semmis.

Szabályozza a felelősségi és tulajdonviszonyokat, a felek közötti szerződéses rendszert, a fizetési kötelezettségeket a nagy- és kiskereskedők irányába is.

A dohánytermék-nagyke­reskedő a dohányterméket kizárólag a dohánytermék-kiskereskedelmi ellátó részére értékesítheti a kiskereskedelmi forgalomban. A javaslat szerint ha a dohánytermék-kiske­reskedő a dohányterméket nem a törvényjavaslatban előírt módon szerzi be, a vámhatóság 5 milliótól 500 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki.

A kormány törvényjavaslata, figyelemmel a piaci változásokra, más korrekciókat is szorgalmaz a dohánytermékek jövedéki adója kapcsán annak érdekében, hogy az államháztartási bevételek kevésbé függjenek a gyártók árpolitikájától. ((Szövege: PDF.)

Végszavazáshoz érkező beszámolók

Várhatóan – túl már a vitán –  gyors határozat születik:

–  a Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének az ügyészség 2009. évi tevékenységéről szóló beszámolóról, (Szövege: PDF.),

– a Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének az ügyészség 2010. évi tevékenységéről szóló beszámolóról, (Szövege: PDF.) 

– a Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének az ügyészség 2011. évi tevékenységéről szóló beszámolóról,. (Szövege: PDF.)

– a Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének az ügyészség 2012. évi tevékenységéről szóló beszámolóról, (Szövege: PDF.)

– a Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének az ügyészség 2013. évi tevékenységéről szóló beszámolóról, (Szövege: PDF.)

Az Igazságügyi bizottság valamennyi elfogadását szorgalmazza.

+

Folytatásként határoznak a Kúria elnökének a Kúria 2013. évi tevékenységéről, a jogegység biztosításáról és az önkormányzati normakontrollról szóló jelentéséről. (Szövege: PDF.)

Előzetesen mérlegelve, elfogadását az Igazságügyi bizottság javasolja. (Szövege: PDF.)

+

Szavaznak az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2013. évi beszámolójáról is. (Szövege: PDF.)

Előzetesen mérlegelve, elfogadását az Igazságügyi bizottság  szorgalmazza. (Szövege: PDF.)

Tárgysorozatba vétel?

Tárgyalják és döntenek négy ellenzéki indítvány tárgysorozatba vételéről is. Már a címeik is fölöttébb beszédesek. A bizottságok korábban a tárgysorozatba vételüket már elutasították, a frakciók azonban élve a jogukkal, az Országgyűléstől remélnek orvoslást.  Mérget senki se vegyen rá, hogy bármelyiket is elfogadják.

 A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvénynek a jegybanki működés ésszerű keretek közé szorításához szükséges módosításáról.

Schmuck Erzsébet, dr. Schiffer András, és az LMP képviselőcsoportjának kezdeményezése. (Szövege: PDF.)

+

Egyes törvényeknek a kisgyermekes szülők rugalmas munkavégzésének elősegítése érdekében szükséges módosításáról.

Szél Bernadett, dr. Schiffer András és az LMP képviselőcsoportjának kezdeményezése. (Szövege: PDF.)

+

Országgyűlési képviselők, a Kormány tagjai és az államtitkárok kötelező vagyongyarapodási vizsgálatáról.

Vona Gábor, Szilágyi György és Jobbik képviselőcsoportjának kezdeményezése! (Szövege: PDF.)

+

 

A tizennyolcadik életévet be nem töltött személyek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények visszaszorítása érdekében szükséges intézkedések megtételéről.

Vágó Sebestyén, Mirkóczki Ádám, Bana Tibor és a Jobbik képviselőcsoportjának kezdeményezése! (Szövege: PDF.)

Vitatkoznak még

A hűség falvairól.

Hende Csaba, Ágh Péter, Gyopáros Alpár, (Fidesz) indítványa. (Szövege: PDF.)

+

A magyar zászló és címer napjáról.

Rogán Antal, Németh Szilárd István, Vécsey László (Fidesz) indítványa. (Szövege: PDF.)

+

Az üzletek nyitva tartásáról.

Semjén Zsolt, Harrach Péter, dr. Latorcai János, dr. Rétvári Bence, Móring József Attila, dr. Aradszki András, Soltész Miklós, dr. Hoffmann Rózsa, dr. Vejkey Imre, dr. Simicskó István, dr. Rubovszky György, dr. Seszták Miklós, dr. Hargitai János, Firtl Mátyás, Földi László, Szászfalvi László (KDNP) indítványa. (Szövege:  PDF.)

+

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény és az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási htározat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról.

Nemzeti fejlesztési miniszter indítványa. (Szövege: PDF.)

+

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény módosításáról.

Nemzeti fejlesztési miniszter indítványa. (Szövege: PDF.)

+

Egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról.

Emberi erőforrások miniszterének indítványa. (Szövege: PDF.)

+

 

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról.

 

Emberi erőforrások miniszterének indítványa. (Szövege: PDF.)

+

Egyes törvényeknek a nemzeti pénzügyi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról.

Miniszterelnökséget vezető miniszter indítványa. (Szövege: PDF.)

+

A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara működésével összefüggő egyes agrártárgyú törvények módosításáról.

Jakab István, Győrffy Balázs (Fidesz) indítványa. (Szövege: PDF.)