Rendkívüli ülés I. - Zátonyra futva!

A szocialisták rendkívüli ülést összehívó kezdeményezését az LMP és a független képviselők is támogatták. Az MSZP azt akarta elérni, hogy a parlament garantálja, egyetlen, jelenleg ingyenesen használható útszakasz sem legyen fizetős a jövőben, bármilyen ötlettel is álljon elő a kormány. A magyar autópálya-hálózat városi elkerülő szakaszai díjmentességének biztosításáról szóló indítványuk hangsúlyozta:

 „A világ nagyvárosainak egyik legnagyobb kihívása a közlekedés ésszerű megszervezése. A motorizáció egyre nagyobb ütemű elterjedésével a személygépjárművek fizikai jelenléte, illetve környezetterhelésük csökkentése minden nagyváros ésszerű politikájának kulcskérdése. Ezért épülnek mindenhol elkerülő autópályák, gyorsforgalmi utak a nagyvárosokban, és ezért igyekeznek a modern városokban magasabb rendű utakat kialakítani a városok külsőbb részeinek gyors, hatékony megközelítése érdekében. Ezen utak használata közvetlenül mindenhol ingyenes, azonban hasznuk messze túlnyúlik a be nem szedett utasdíjakon. A pályák használatából eredő hatékonyságnövekedés, a városok útszakaszait érő terhelés csökkenése, a légszennyezés kezelése az autók jelentős részének elvezetése által mind olyan előnyök, amelyek összegszerűen is kifejezhetően magasabbak, mint az utak ingyenességének alternatív költsége az államháztartás szempontjából. A kormány aktuális terve az M0-s körgyűrű egyes részei és a Budapestre bevezető autópályák fizetőssé tételére ezeket a hasznokat veszélyezteti. Mérhető kárt okoz Budapestnek, ezzel a budapesti gazdaság működésének, a központi régión belül ingázók tömegeinek. Ezáltal pedig az ország egésze szenvedi meg az intézkedés bevezetését, mivel a fővárosi gazdaság lassulásából következő csökkenő adóbevételek az államháztartásból maradnak, így azok csökkenése nem csak a városnak, az egész országnak kárt jelent. Fontos, hogy az Országgyűlés határozatban akadályozza meg, hogy a kormány a városnak és az országnak is kárt okozzon a díjmentes autópálya-használat megszüntetésével.” (A javaslat szövege: PDF)

+

 „Hajnali” nyolc órakor, napirend előtti szólásokkal  kezdték szidni a kormányt, azt követően azonban zátonyra futottak midőn arról kellett dönteni, hogy a kért, kivételes eljárásban egyáltalán tárgyalhatja-e a T. Ház az MSZP indítványát. A kivételes eljárás elrendeléséhez a Házszabály szerint ugyanis vita nélkül, az országgyűlési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. A kormánypárti képviselők távolmaradása miatt erre esély sem volt.

Mivel a parlament határozatképtelennek bizonyult, Latorcai János levezető elnök berekeszttette a tanácskozást és szélnek eresztette a túl korán kelőket.

+

MSZP: Tóbiás József a rendkívüli ülést azért kezdeményezték, mert a tömegek tiltakozása ellenére a kormánypártok adóval akarják megsarcolni az M0-s körgyűrű és az elkerülő utak használatát..

– A kormányoldal kedvezménynek hazudja a plusz terhelést és nem hallja meg a társadalom hangját, dialógus helyett önkényes döntésekben hisz, de ezzel elszakad a valóságtól. A távolmaradók világossá tették: bevezetik az útdíjat, ezzel föltették a „botrányos” egy év kormányzati politikájának i-jére a pontot.
Jobbik: Hegedűs Lorántné szerint az útdíj kiterjesztése a kormány legújabb rémálma. Az agglomerációba élők vámszedője a mostani kabinet.

– Miközben kiterjesztik az útdíjat, nem áll rendelkezésre reális alternatívát nyújtó közösségi közlekedés az érintettek számára. Miről akarja elterelni a figyelmet a kormányzat?    

 LMP: Szél Bernadett szerint az üres padsorok azt bizonyították a kormánypárti képviselők gyávák megvédeni saját javaslatukat, nem képesek kiállni igazukért, nem vállalnak sorsközösséget a megsarcolt emberekkel.

– Ötletkormányzásba kezdett a kabinet, és ennek keretében most megadóztatják a magyar emberek mobilitását. Nem készültek hatástanulmányok, nem voltak egyeztetések a szakmai szervezetekkel, a kormány csupán azt tudta, pénzre van szüksége a költségvetés foltozására.
Kormány: Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára szerint a díjmentes szakaszok igazságosabb helyzetet teremtő megszüntetése nem vezet az autópályák elkerüléséhez. Kiemelt kormányzati cél, hogy a gyorsforgalmi úthálózathoz való hozzáférést minden autós számára azonos feltételekkel biztosítsák.

– Az autópálya-használat elterjesztését jobban szolgálja az évente 5 ezer forintért megvásárolható megyei matrica, mint az évente 43 ezer forintért elérhető rendszer. Százezrek vannak olyanok, akik az új lehetőséggel élve igénybe fogják venni az autópályákat, noha eddig elkerülték azokat. Ez a rendszer mindenki,  mindenki számára olcsóbb, hozzáférhetőbb és egyenlő feltételeket biztosít. Több százezer családnak megtakarítást jelent a havi négyszáz forintért elérhető megyei matrica.  

– Igenis voltak egyeztetéseket a fuvarozókkal, az autóklubbal, a gépjármű-kereskedőkkel, a főváros és az agglomeráció egyes polgármestereivel. A vélemények persze eltérőek voltak. A kritikák befogadására ékes példa, hogy a Megyeri híd továbbra is térítésmentes lesz. De, valóban van egy eddig kedvezményezett kör, amelyik mostantól havonta két gombóc fagylalt árával lesznek kénytelenek hozzájárulni az ország minden állampolgára által viselendő költséghez. Az elkövetkezendő egy év megmutatja majd, kinek miben volt igaza, és akkor újra lehet tárgyalni a témáról.

– Az ellenzék politikai érdekektől vezéreltetve érvel az egységes rendszer ellen, de az embereket ez legfeljebb 2-3 hétig tudja majd a mellékutakra terelni. Az autósok hamarosan fel fogják ismerni az érdekeiket és igénybe fogják venni a rendelkezésükre álló úthálózatot.

Rendkívüli ülés II. – Kiigazítások!

Déltől ült össze a második rendkívüli ülés. A köztársasági elnök által az Országgyűlésnek megfontolásra visszaküldött két törvény szerepelt a napirendjén. Mindkettőt december 9-én fogadta el az Országgyűlés. Áder János aggályai megjelölésével,  a hibák kiküszöbölését kérte.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek az egyes kereskedelmi építmények engedélyezése fenntarthatósági szempontjainak érdekében történő módosításáról.

Érvényesítése érdekében történő módosításával a parlament újra szabályozta - a 400 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építmények építésének, átalakításának és bővítésének építésügyi hatósági engedélyezési eljárási szabályait.

Előterjesztésében a Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta: a kereskedelmi építmények esetében jellemző szempontként került megfontolásra a rövid megtérülési idő, gyakori a magas energiafelhasználás, üvegházhatású gáz-kibocsátás, útterhelés, mely a fenntartható fejlődés megvalósulását veszélyezteti. A szabályozás kialakítása során az általános építéshatósági engedélyezésen túl olyan engedélyezési rendszert vezet be, amely fokozott figyelmet fordít a fenntartható fejlődés követelményeinek megvalósulására, a környezet védelmére.

A kormányhivatal a szakhatósági állásfoglalás kialakítása során kizárólag az építménynek a létesítés helye szerinti településre és vonzáskörzetére gyakorolt környezeti, közlekedési és településrendezési hatásait vizsgálja a külön kormányrendeletben meghatározott különös környezetvédelmi, közlekedési és településfejlesztési követelményeket figyelembe vételével, a tekintetben, hogy a kereskedelmi létesítmény nem okoz-e olyan hátrányos következményeket, amelyek aránytalanul meghaladják a kereskedelmi építmény létesítésétől várható előnyöket.

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 116 igen szavazattal, 39 nem ellenében, 21 tartózkodás kíséretében fogadta el. (A köztársasági elnöknek aláírásra megküldött törvény:  szövege: PDF.)

+

A köztársasági elnök a törvénymódosítás а 400 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építmények építésének, átalakításának és bővítésének építésügyi hatósági engedélyezési eljárásának szabályait több szempontból aggályosnak tartotta.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a 2015. január 1-jén hatályba lépő jogszabály-módosítás a szakhatósági eljárásban egy olyan bizottság véleményének beszerzését írja elő, amely testület megalakításának határideje 2015. február 1-je. A szakhatósági - és az előzetes szakhatósági - eljárás lefolytatása ezért a joghézag miatt 2015. február 1-je előtt nem lehetséges.

Álláspontja szerint a jogszabály a szakhatósági eljárás felfüggesztését is a közigazgatási hatósági eljárási törvény előírásával ellentétesen teszi lehetővé. A felfüggesztés legkevesebb 60 napos időtartamára tekintettel, nem biztosítja az ügyfeleket megillető tisztességes ügyintézéshez való jog érvényesülését. (Áder János köztársasági elnök megfontolást szorgalmazó levele: szövege: PDF.)

+

Az Országgyűlés mérlegelve a köztársasági elnök aggályait több ponton módosította azokat az engedélyezési részletszabályokat, amelyeket a 400 négyzetméteresnél nagyobb üzletek építésénél, bővítésénél kell alkalmazni.

A javaslat vitájában Kovács Zoltán (MSZP), Hegedűs Lorántné (Jobbik) és Vadai Ágnes (független) egyaránt bírálta, hogy a plázaépítési tilalom megítélése egyetlen vidéki kormányhivatal hatáskörébe kerül.

Hasonlóan vélekedett Schiffer András (LMP), aki szerint a kormányoldal pártja korábbi javaslatát forgatja ki úgy, hogy „csak a Fideszhez közel álló oligarchák tollasodhassanak”.

Szatmáry Kristóf (Fidesz) ezzel szemben úgy vélte: a köztársasági elnök által megfogalmazott hibák kijavítása után a törvény megfelelően segítheti a magyar kis- és középvállalkozásokat.

L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára előterjesztői zárszavában hangsúlyozta: decentralizációs céllal telepítették egy vidéki kormányhivatalba a plázaépítési folyamat felügyeletét. Az ország egyik legnagyobb megyéjének kormányhivatalában ehhez megvan a szükséges szakmai tudás.
Az Országgyűlés az épített környezet védelméről szóló, december 9-én jóváhagyott, de az államfő által december 19-én megfontolásra visszaküldött indítvány módosításait 119 igen szavazattal, 35 nem ellenében, 18 tartózkodás kíséretében elfogadta.  (Szövege: PDF.) 
A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvénynek a tisztességes piaci magatartás megvalósulása érdekében a vállalkozások működésével összefüggő módosítása.

A nemzetgazdasági miniszter előterjesztése indoklásában nem titkolta: Magyarországon egységes szabályok vonatkoznak a települések szélén létrehozott hipermarketekre, nagyméretű szupermarketekre, a diszkont élelmiszer-üzletekre, valamint a kis családi boltokra is.

–  Ebben a teljesen szabad versenyben azonban a tőkeerős hálózatok folyamatosan bővülnek és egyre több kisbolt zár be. A napi fogyasztási cikkek kereskedelme már nem elsősorban azonos profilú vállalatok, hanem a különböző értékesítési modellek versenyévé vált. A tőkeerős üzletláncok piaci erőfölénnyel rendelkeznek, melyet minden lehetséges módon ki is használnak.

– A vállalatok méretét tekintve az az elmúlt évek tapasztalata, hogy a foglalkoztatás bővülése a kis és középvállalatok révén valósulhat meg. A jelenlegi jogszabályok azonban nem biztosítanak a kicsiknek megfelelő védelmet, hiszen általában egységesen ugyanazok a rendelkezések vonatkoznak minden üzlettípusra. Ahhoz, hogy hatékonyan, de az EU előírásokat tiszteletben tartva tudjunk védelmet biztosítani a hazai kis- és középvállalkozásoknak, eltérő szabályokat kellett alkotni a különböző üzlettípusokra. 

– Szankcionálhatók lesznek a nem nyereséges szuper- és hipermarketek. 2018-tól megtiltja a napi fogyasztási cikkek árusítását azoknak a nagyobb üzleteknek, amelyek nem képesek nyereséget termelni két egymást követő évben. Ugyancsak 2018-tól betiltja a bruttó 400 négyzetméteresnél nagyobb, napi fogyasztási cikkeket árusító üzletek működését a világörökségi területeken, az ottani értékek, valamint a városkép és a környezet védelmére hivatkozva.

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 116 igen szavazattal, 34 nem ellenében, 25  tartózkodás kíséretében fogadta el. (A köztársasági elnöknek aláírásra megküldött törvény: szövege: PDF.)

+

Áder Jánosa kereskedelmi törvényt elsősorban uniós szabályokra és uniós bírósági állásfoglalásra hivatkozva küldte vissza. Levelében konkrétan kifogásolta azt a paragrafust, amely az értékesítési szankcióra vonatkozik. Ez 2018-tól azokat az üzleteket érintené, amelyek nettó árbevételének több mint fele napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítéséből ered, két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele pedig eléri az 50-50 milliárd forintot, de a mérleg szerinti eredménye mindkét esetben nulla vagy negatív.

Utalt az Európai Unióról és az unió működéséről szóló szerződésre, amelynek 49. cikke tilt minden olyan korlátozást, amely egy tagállam állampolgárainak egy másik tagállam területén a szabad letelepedés joga kiterjed az önálló vállalkozóként folytatott gazdasági tevékenységre, vállalkozások alapítására és irányítására is. A szerződés azt is kimondja, hogy egy tagállami jogszabály alapján létrehozott társaságnak - amelynek székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye az EU területén van - a szóban forgó szabályok alkalmazása szempontjából ugyanolyan elbánásban kell részesülnie, mint az adott tagállam állampolgárainak.

A köztársasági elnök idézte az Európai Unió Bíróságának azt az állásfoglalását is, amely rögzíti: az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az egyenlő bánásmódra vonatkozó szabályok nemcsak a társaságok székhelye alapján történő nyílt hátrányos megkülönböztetést tiltják, hanem az ilyen megkülönböztetés rejtett formáit is, amelyek „egyéb elhatárolási szempontok” alkalmazásával „ténylegesen ugyanahhoz az eredményhez vezetnek”.

Az államfő mindezek alapján úgy látta, hogy a december 9-én elfogadott törvénymódosítás felveti a közvetett hátrányos megkülönböztetés kérdését. Emellett azt is aggályosnak tartotta, hogy a kifogásolt paragrafus 2018. január 1-jén lép hatályba, és nyitva hagyja a kérdést, hogy a benne foglalt határidők számítása hogyan történik. (Áder János köztársasági elnök megfontolást szorgalmazó levele , szövege: PDF.)

+

Az Országgyűlés az eredetileg 50 milliárdos árbevételi határt leszállította 15 milliárd forintra, így az értékesítési szankció több üzletet érinthet majd.

Szankcionálhatók lesznek a nem nyereséges szuper- és hipermarketek. 2018-tól megtiltja a napi fogyasztási cikkek árusítását azoknak a nagyobb üzleteknek, amelyek nem képesek nyereséget termelni két egymást követő évben. Fontos változás továbbá: a korábban javasolt 2018 helyett már 2017. január 1-jétől alkalmazható lesz a tiltás a 2015-ös és a 2016-os üzleti év alapján.

Ugyancsak betiltja a bruttó 400 négyzetméteresnél nagyobb, napi fogyasztási cikkeket árusító üzletek működését a világörökségi területeken, az ottani értékek, valamint a városkép és a környezet védelmére hivatkozva.

Az Országgyűlés 120 igen szavazattal, 31 nem ellenében, 23 tartózkodás kíséretében a módosítások módosításait elfogadta. (Szövege: PDF.) 
+

MSZP, Tóth Bertalan: – A változtatások nem általánosságban a kis- és középvállalkozásokat, hanem csak a „Fidesz legnagyobb barátjának” számító CBA-t hozzák előnyös helyzetbe.. 
Jobbik,  Z. Kárpát Dániel: - A kormány ismét rossz tartalmú javaslattal állt elő, mivel továbbra sem képes megvédeni a magyar munkavállalókat és kisvállalkozásokat, sőt, a multinacionális cégek „nekiállhatnak felvásárolni” a magyar kiskereskedelmi egységeket.
LMP, Schiffer András: – Egy üzlet azért veszteséges, mert fejlesztésre fordította profitját vagy „külföldre pumpálta jövedelmét”. Ha kormány valóban az „offshore lovagok” ellen küzdene, akkor már korábban támogatták volna az erre vonatkozó javaslatainkat.
Független, Vadai Ágnes: – A kormányoldal a mostani módosítással csak tetézi a problémás intézkedéseket. Az európai bíróság elmarasztaló ítéletet hoz majd az ügyben.
Fidesz, Szatmáry Kristóf: – A módosítás alapvető célja, hogy az országban szerzett profit Magyarországon adózzon. Így a bankok és közműszolgáltatók után a kereskedelemben is helyes irányba fordul a közteherviselés.

Kormány, Glattfelder Béla, nemzetgazdasági államtitkár: – Ezek a javaslatok reményeink szerint sikeresen akadályozzák meg a monopóliumok kialakulását a kereskedelemben, mivel azok a fogyasztókra nézve károsan működnek.