Zárószavazásra várva

Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról.

A nemzetgazdasági miniszter által fémjelzett kétszáznál is több oldalas indítvány az adózás tucatját módosítja. Ízelítőül íme néhány:

A személyi jövedelemadóról szóló törvény úgy módosítja a családi kedvezmény érvényesítésére jogosultak körét, hogy a nevelőszülő a nevelt gyermekek után családi pótlékra egyébként nem jogosult házastársa is jogosult lehessen.

A javaslat szerint 2016-tól négy év alatt a duplájára nő a két gyermekes családok családi kedvezménye. Az összevont adóalapot csökkentő kedvezmény mértéke évről évre nő úgy, hogy a családoknál havonta maradó adó gyermekenként a jelenlegi 10 ezer forintról 2018-ra 20 ezer forintra (évente 2500 forinttal) nő.

A tervezet a házasságkötési kedv növelése érdekében „első házasok kedvezménye” néven új adóalap-csökkentő kedvezmény bevezetését kezdeményezi: 2015-től minden olyan ifjú pár, ahol legalább az egyik fél első házasságát köti, 24 hónapon keresztül, de legfeljebb a családi kedvezményre való jogosultság megnyíltáig együttesen havi 5000 forint adócsökkenést eredményező mértékben csökkentheti az adóalapját. A kedvezmény a családi kedvezményhez hasonlóan a megfelelő nyilatkozat megtétele esetén már az el őleg levonásánál figyelembe vehető, a házastársak közösen is érvényesíthetik, vagy az adóév elteltével az adóbevallásban megoszthatják egymás között.

A törvényjavaslat a munkabéren kívül adható juttatásokat (cafeteria) terhelő közteherrendszer jelentős átalakítását kezdeményezi. A béren kívüli juttatásként adható juttatások köre változatlan marad, megnő viszont a juttatások után a kifizető által fizetendő közteher. Az adóterhelés azonos lesz az egyes meghatározott juttatásokat terhelő közteherrel, azaz juttatások értékének 1,19-szerese után 16 % szja-t és 27 % eho-t kell fizetnie a munkáltatónak

Annak érdekében, hogy a munkáltató által valamennyi dolgozójának vagy valamennyi dolgozó által megismerhető szabályzatban rögzített módon adható juttatások ne jelentsenek konkurenciát a béren kívüli juttatásoknak, e juttatások közteher alapját megemeli. A közteher alapja ilyen esetekben a juttatás értékének 1,53-szorosa  Ennek következtében a béren kívüli juttatások után 51,17 % közterhet kell fizetni, a munkáltató által szabályozott módon béren kívüli juttatásnak nem minősülő juttatások esetében pedig 65,79 % lesz a közteher. Ugyancsak ezt a köztehermértéket indokol t alkalmazni a béren kívüli juttatás értékhatára és a 450 ezer forintos éves keretösszeg túllépése esetén is az említett értékhatárok betartatása érdekében.

A biztosítási szabályokkal összefüggő módosítások többsége a nyugdíjbiztosítások kedvezményi rendszerét érinti, de érintik a teljes életre szóló életbiztosítások adózását is. Ezen biztosítások 2017 után azonos adójogi kezelés alá esnek az egyéb megtakarítási jellegű biztosításokkal.

A jövedéki adózás területén az uniós szabályokkal kapcsolatos harmonizáció céljából módosul a bérfőzés és magánfőzés szabályozása, valamint a szivarka definíció és megszűnik a tömény szeszes italokra alkalmazott differenciált jövedéki adómérték. A vállalkozói környezet javítása érdekében a palackozott fröccs adózási és egyéb jövedéki szabályai a szőlőbornál alkalmazott szabályokhoz közelednek.

A helyi adókról szóló törvény módosítása révén az önkormányzatok települési adót vezethetnek be bármely adótárgyra, ha az nem képezi törvényben szabályozott közteher tárgyát.

A távközlési adóról szóló törvény módosítása kiterjeszti a távközlési adó hatályát az internet hozzáférés szolgáltatás nyújtására, de emellett a távközlési adóba beszámítható a megfizetett társasági adó.

Az illetékekről szóló  törvény módosítása a szövegpontosításon és a gyakorlati jogalkalmazás során felmerült jogértelmezési kérdések egyértelműsítésén túl az illetékbélyegek használatának visszaszorítását is célozza.

A társasági adó módosítása révén a felsőoktatási intézményeket támogatók társaságok részére adóalap-kedvezmény válik elérhetővé.

Az általános forgalmi adózása módosítása 2015. január 1-jétől 27 %-ról 5 %-ra csökkenti a köztes terméknek minősülő, nagy testű élőállatok (szarvasmarha, juh és kecske) és vágott testek értékesítésére alkalmazandó áfa kulcsot, valamint megteremti a haditechnikai eszközök és szolgáltatások nemzetközi megállapodáson alapuló beszerzésének áfa mentességét.

A kisadózó vállalkozások tételes adójának vonatkozásában a javaslat az adónem gyakorlati alkalmazása során felmerült problémák megoldására tartalmaz pontosító rendelkezéseket.

A regisztrációs adó területén a flottaüzemeltetőnek elegendő lesz 50 gépjárművet tulajdonolnia e státusz elnyeréséhez, pénzügyi képviselő meghatalmazása pedig csak a harmadik országbeli cégeknél lesz kötelező.

Az energiaadózás területén az üveg-, csempe-, tégla-, cserép-, cement-, mész-, gipsz-, betongyártáshoz felhasznált villamos energia és földgáz után adó-visszaigénylési lehetőség nyílik.

A közösségi vámjog végrehajtására vonatkozó szabályok kiegészítésével a szabálysértési bírság és a szabálysértési elzárás helyett vámigazgatási bírság kerül kiszabásra, melynek meg nem fizetése esetén az eljáró szerv végrehajtási eljárást foganatosít, illetve külföldi elkövető esetében kiutasítás alkalmazható. (Szövege: PDF.)

+

Egyes önkormányzatokat érintő törvények módosításáról.

Rogán Antal, Németh Szilárd István, Papcsák Ferenc, Dunai Mónika, Fónagy János, Kucsák László, László Tamás, dr. Vas Imre (Fidesz), Simicskó István (KDNP) törvényjavaslatának jelentős része a fővárosi közgyűlésre, valamint a főpolgármester jogállására állapít meg új szabályokat. Ennek oka, hogy a 2014 . évi XXIII. törvény jelentős mértékben változtatta meg a fővárosi önkormányzat testületi összetételére és működésére vonatkozó szabályokat.

Indokolása szerint azzal, hogy a fővárosi önkormányzás két szintjének - a kerületi szint, amelyet a kerületi polgármesterek képviselnek, illetve a fővárosi szint, amelyet a főpolgármester és a fővárosi kompenzációs listáról bekerült képviselők jelenítenek meg - érdekei szabályozottan tudnak megjelenni, így e két szint egyetértésével születhetnek meg a fővárost érintő legfontosabb döntések.

A törvényjavaslat annak érdekében, hogy a fővárosi döntéshozatalban megfelelően jelenhessen meg a fővárosi önkormányzás mindkét szintje, lehetővé teszi, hogy Budapest esetében speciális szabályok érvényesüljenek egyfelől a döntéshozatal, másfelől a fővárosi közgyűlés és a főpolgármester jogállásával kapcsolatos egyes kérdésekben. Többek között, hogy a személyi és intézményi kérdésekről a fővárosi közgyűlés csak a főpolgármester javaslatára dönthessen. Továbbá lehetővé tenné azt is, hogy a fővárosi védelmi bizottság munkájában a főpolgármester helyett az általa kijelölt főpolgármester-helyettes vegyen részt, illetve a főpolgármester esetében speciális szabályok vonatkoznának az általa gyakorolható vétóra is.

Mindemellett a fővárosi közgyűlés feloszlására is tartalmaz egyértelműsítő szabályt. (Szövege: PDF.)

+

A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról.

Az Európai Parlament és a Tanács az európai védelmi határozatról szóló irányelvét a tagállamok 2011 végén fogadták el. Az irányelv átültetési határideje 2015 . január 11-én jár le. Ez azt jelenti, hogy annak érdekében, hogy Magyarország a késedelem miatt ne kerüljön automatikusan kötelezettségszegési eljárás alá, eddig a dátumig az átültető jogszabályi rendelkezéseknek hatályba kell lépniük. 

Formailag szintén a Bv. tv.-hez kapcsolódik a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek esetében bevezetendő különleges kegyelmi eljárás szabályozása.

Rendelkezései - többek között - rögzítik, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt személyek esetében, ha a szabadságvesztésből már megfelelő hosszúságú idő eltelt, különleges, nem kérelemre induló kegyelmi eljárást kell lefolytatni.

A javaslat a büntetés-végrehajtási intézetek telítettségének csökkentése és a fogvatartottak társadalmi beilleszkedésének elősegítése érdekében kidolgozza a reintegrációs őrizet végrehajtásának részletes szabályait is. Az erőszakos többszörös visszaesők tekintetében tisztázza, hogy a kötelező életfogytig tartó szabadságvesztés mely esetekben szabható ki, illetve a visszaesők ezen kategóriájával szemben a halmazati büntetés kiszabásának szabályait is egyértelműbben kívánja rendezni. A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját például nem a szabadságvesztés végrehajtási fokozatához képest, hanem az elítélt büntetőjogi előéletétől függően határozza meg. (Szövege: PDF.)

+

Az Európai Műholdas Távközlési Szervezet Módosított Egyezményének kihirdetéséről.

Az Európai Műholdas Távközlési Szervezetet 17 európai tagállam alapította 1977-ben a műholdas távközlés területén történő szakmai kapcsolatok elmélyítése, és ezáltal a tagországok közötti gazdasági együttműködés erősítése érdekében. Hazánk az országok együttműködésén alapuló nemzetközi szerződéshez 1993-ban csatlakozott. A szervezetnek jelenleg 49 ország a tagja. A Módosított Egyezmény 2002. november 28-án lépett hatályba, azonban azt Magyarországnak nem ratifikálta. A mostani törvényjavaslat e hiányt pótolja. Végrehajtásáról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke gondoskodik. (Szövege: PDF.)

+

Az Európai Unió, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között az Európai Unió tagállamai, valamint Izland és Norvégia közötti átadási eljárásról szóló megállapodásban meghatározott nyilatkozatok megtételéről.

A megállapodás elfogadása kötelező az Unió intézményeire és tagállamaira. Célja a kiadatási ügyek gyorsítása és egyszerűsítése. Alapgondolata az, hogy ha egy igazságügyi hatóság az általa kibocsátott jogi aktus (elfogatóparancs) alapján valamely büntetőeljárás alatt álló, vagy már elítélt személy átadását kéri, e határozatát a másik államban a lehető legrövidebb időn belül végrehajtják. Az új eljárási rendszerben az államközi kapcsolatokat lényegében felváltják az igazságügyi hatóságok közötti kapcsolatok, az elfogatóparancs végrehajtása ugyanis elsődlegesen az igazságügyi hatóságok közötti eljárásra épül, és megszűnik a hagyományos kiadatási eljárásban jelenlevő közigazgatási és politikai döntési szint. (Szövege: PDF.)

+

Az európai területi társulásról.

Az Európai Parlament és Tanács az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló rendelettel hozta létre az Európai Területi Társulások (ETT)  jogintézményét azzal a céllal, hogy lehetővé tegye két vagy több tagállam régiói és helyi  hatóságai között a hatékony határokon átnyúló együttműködést, és ezen keresztül a gazdasági és társadalmi kohézió megerősítését. Felülvizsgálatára 2013-ban került sor. Eredményeképpen született meg az Európai Parlament és a Tanács a csoportosulások létrehozásának és működésénekegyértelművé tétele, egyszerűsítése és átláthatóbbá tétele érdekében az a módosító rendelet, amely a szabályozás több pontján is jelentős változásokat és könnyítéseket vezetett be.

Az Országgyűlés mindezek figyelembevételével,  a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megerősítése és a határokon átnyúló, transznacionális, illetve régiók közötti együttműködés előmozdítása érdekében – összhangban az Európai Unió jogi aktusaival – alkothatja e törvényt. (Szövege: PDF.)

+

Az Európa Tanács Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezményének Strasbourgban, 2003. május 15-én kelt Kiegészítő Jegyzőkönyve kihirdetéséről és az Európa Tanács Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezményének kihirdetéséről szóló 2002. évi XLIX. törvény módosításáról.

Az Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyvét az Európa Tanács 2003. május 15-én fogadta el, azóta 45 állam – köztük Magyarország – írta alá, és 34 állam már ratifikálta. Magyarország viszont még nem. A közigazgatási és igazságügyi miniszter indítványa ezt kívánja pótolni. (Szövege: PDF.)

+

Egyes igazságügyi és magánjogi tárgyú törvények módosításáról.

Az igazságügyi miniszter indítványa a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012-i európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismeréséről szóló 2013. június 12-i  európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásának biztosításához szükséges törvénymódosításokat, továbbá tucatnyi egyes egyéb igazságügyi és magánjogi tárgyú törvények módosítását tartalmazza. (Szövege: PDF.)

+

Döntenek még  Novák Előd javaslatának tárgysorozatba vételéről is. A Jobbik képviselője a luxus-úszómedencékre kíván terhelő adót kivetni. Indítványának lényege: Adóköteles minden, Magyarország területén lévő, lakásnak, valamint üdülőnek minősülő, magánszemély tulajdonában, vagy társasházi közös tulajdonban álló épületben, épületrészben  illetve ingatlanon lévő úszómedence, amelynek értéke a 20 millió forintot eléri. Az adó évi mértéke az úszómedence értékének 20 millió forint feletti része után 1,0 százalék. (Szövege: PDF.)

Túlságosan nem lehet optimista, lévén a Gazdasági bizottság a tárgysorozatba-vételét korábban már elutasította.

Általános viták a lezárásig

A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról.

A fogyasztói hitelek a hitelek egy különálló csoportját alkotják, amelyek közgazdasági és jogi szempontból is számos sajátossággal rendelkeznek. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a fogyasztó gazdasági és jogi szempontból is kiszolgáltatott helyzetben van a hitelnyújtóval szemben, aki jellemzően egy professzionálisan működő pénzügyi vállalkozás, általában hitelintézet. Ebben a jogviszonyban a fogyasztó a gyengébb fél, aki a hitelügylet valós tartalmát illetően is jóval kevésbé informált, mint a hitelező. E kapcsolat javítása érdekében az igazságügyi miniszter által előterjesztett a törvényjavaslat  - többek között - kimondja, hogy a szerződéskötést megelőzően a hitelező és a hitelközvetítő a fogyasztó részére olyan felvilágosítást köteles adni, amelynek alapján a fogyasztó felmérheti, hogy az igénybe venni kívánt hitel megfelel-e az igényeinek, illetve a pénzügyi teljesítőképességének. Ennek során a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani a különböző ajánlatok összehasonlításához szükséges információkat, annak érdekében, hogy megalapozott döntést hozhasson a hitelszerződés esetleges megkötéséről. (Szövege: PDF.)

+

Egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a betétbiztosítást, valamint a pénzügyi közvetítőrendszert érintő módosításáról.

A nemzetgazdasági miniszter a tőkepiaci szabályozás hatékonyságának növelése érdekében alkotta seregnyi törvényt átértelmező, kiegészítő indítványát.

A javaslat elfogadása esetén – sok más mellett - módosítja a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényt, a befektetési vállalkozásokról  és az árutőzsdei szolgáltatókról, az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényt, a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvényt.

A betétbiztosítási rendszerekről szóló 2014/49/EU irányelv átültetése érdekében módosítja a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényt. Módosítja többek között a betétbiztosítás védelme alá tartozó betétek körét, a betétesek tájékoztatásának szabályait és a rendszer finanszírozására vonatkozó rendelkezéseket.

A hitelintézetek és a befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról szóló 2014/59/EU irányelv teljes átültetése érdekében módosítja a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. Törvény felügyeleti biztossal kapcsolatos rendelkezéseit. Az Európai Unió jogának való megfelelés mellett kiegészíti a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát  erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvényt is. (Szövege: PDF.)

+

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek az egyes kereskedelmi építmények engedélyezése fenntarthatósági szempontjainak érvényesítése érdekében történő módosításáról.

A kereskedelmi építmények esetében jellemző szempontként kerül megfontolásra a rövid megtérülési idő, gyakori a magas energiafelhasználás, üvegházhatású gáz-kibocsátás, útterhelés, mely a fenntartható fejlődés megvalósulását veszélyezteti. A jogalkotó felelőssége, hogy a szabályozás kialakítása során az általános építéshatósági engedélyezésen túl olyan engedélyezési rendszert vezessen be, amely fokozott figyelmet fordít a fenntartható fejlődés követelményeinek megvalósulására, a környezet védelmére. A Miniszterelnökséget vezető miniszter törvénymódosítási javaslata e célt szolgálja. (Szövege:PDF.)

+

Egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Grúzia közötti társulási megállapodás kihirdetéséről.

Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Grúzia közötti Társulási Megállapodás kötelező hatályának elismerésére. E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külpolitikáért felelős miniszter gondoskodik. (Szövege:PDF.)

+

Egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről a Moldovai Köztársaság közötti Társulási Megállapodás kihirdetéséről.

Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről a Moldovai Köztársaság közötti Társulási Megállapodás kötelező hatályának elismerésére. E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külpolitikáért felelős miniszter gondoskodik. (Szövege: PDF.)

+

Egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Ukrajna közötti Társulási Megállapodás kihirdetéséről.

Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Ukrajna közötti Társulási Megállapodás kötelező hatályának elismerésére. E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külpolitikáért felelős miniszter gondoskodik. (Szövege. PDF.)

+

Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer továbbfejlesztésével összefüggésben egyes törvények módosításáról.

A földművelésügyi miniszter által fémjelzett javaslat a környezethasználók adatszolgáltatását elektronikus alapokra helyezi, vagyis a jelenlegi, döntően papíralapú adatszolgáltatást felváltja az ügyfélkapus adatszolgáltatási rendszer. A jogi szabályozás ezért főszabályként elektronikus adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő. A rendszer fejlesztése révén a környezetvédelmi azonosító adatok kiadása a mainál gyorsabbá válik, a hatóságnak 3 napon belül ki kell adnia az eljárás-kezdeményezéshez és adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges azonosítókat. Egyúttal biztosítja, hogy az elektronikus adatszolgáltatás rendjét meghatározó tájékoztatót, valamint a teljesítéséhez szükséges űrlapokat a nyilvánosság a rendszer publikus felületén megismerhesse. Az elektronikus adatszolgáltatás egységes bevezetése, valamint külső szakrendszerekkel való átjárhatóvá tétele a különböző adatszolgáltatások összevetésével, keresztellenőrzésével a hatósági munkavégzést is nagymértékben segítheti, hatékonyabbá teheti. Kivételes esetekben, kifejezett jogszabályi rendelkezés esetén marad csak meg a papíralapú adatszolgáltatás. (Szövege: PDF.)

Szerda – Csütörtök – Péntek

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hivatalosan is átadta Kövér László házelnöknek a 2015-ös esztendő költségvetési törvényjavaslatát. (Szövege: PDF.)

A benyújtott javaslat szerint a jövő évi költségvetés 16 380,615 milliárd forint bevételi főösszeggel, 17 258,218 milliárd forint kiadási főösszeggel és 877,602 milliárd forint hiánnyal számol, 33 228 milliárd forint nominális bruttó hazai termék (GDP) mellett. 

Az államháztartás hiánya a GDP 2,4 százalékát teszi ki a javaslat szerint. Az államadósság a GDP 75,4 százalékára csökken jövő év végére az idén év végén várható 76,3 százalékról. A 2015. december 31-ére tervezett adósság értéke 25 100,4 milliárd forint, 310,1 forint/euró, 255,2 forint/svájci frank és 230,1 forint/amerikai dollár árfolyam mellett számolva.

A törvényjavaslat  jövőre 2,5 százalékos GDP-növekedéssel, és 1,8 százalékos éves inflációval számol. Az előterjesztés szerint a bruttó átlagkereset 3,4 százalékkal, a nettó 3,6 százalékkal nő, az egy keresőre eső nettó reálbér 1,8 százalékkal, a háztartások fogyasztása 2,1 százalékkal, a bruttó állóeszköz-felhalmozás (beruházás) pedig 4,3 százalékkal emelkedik, a közösségi fogyasztás viszont 2 százalékkal csökken. A belföldi felhasználás 2,1 százalékkal, a termékek és szolgáltatások exportja 6,9, importja 7 százalékkal bővül 2015-ben. A háztartások fogyasztási kiadása az évközi bérintézkedések hatására 2,6 százalékkal nőhet. 

A folyó fizetési mérleg egyenlege az idei 4,4 milliárd euróról 5,3 milliárd euróra nő, ami a GDP 4,9 százaléka – derül ki a javaslatból.

Biztonságos tartalékkal számol, az Országvédelmi Alap 60 milliárd forintja és az általános tartalékban lévő 100 milliárd forint megfelelő biztonságot nyújt az előre nem látható helyzetekre is.

A béremelés több ágazatban folytatódik, a pedagógusbérek további javítására 38 milliárd forintot irányoz elő a 2015. év költségvetés,  a fegyveres és rendvédelmi dolgozók béremelésére pedig 44 milliárd forintot. Ebben az ágazatban 2015 júliusától 30 százalékos béremelést terveznek, ezt követően pedig évente 5 százalékkal nőnek a bérek. Az emelés mértéke így 2019-re eléri majd az 50 százalékot. A kormány emellett kidolgozza a rendvédelmi dolgozók új lakástámogatási programját is. 

Az energiaadó esetén a vonatkozó európai uniós irányelv adta lehetőség kihasználásával visszaigényelhetővé válik az építőanyag-, kerámia- és üveggyártó vállalatok által felhasznált földgáz, villamos energia és szén energiaadója.

+

Varga Mihály nem titkolta: maradnak a különadók, marad a reklámadó és a bankadó is. Hangsúlyozta: a jövő évi költségvetés a banki elszámoltatás büdzséje lesz, az elszámoltatás eredményeképpen pedig a hitelesek vagy pénzhez jutnak, vagy – még élő hitelszerződés esetén – 25-30 százalékkal csökkenhet a törlesztőrészletük. Kiemelte: a jövő évi költségvetés megőrzi a kormányzás eddigi eredményeit, jövőre is családi adórendszerben történik az adózás, 240 milliárd forint marad a családoknál, és megmarad a rezsicsökkentés is, 20-25 százalékkal mérséklődnek a háztartások rezsiterhei. Jelezte: övőre még több embernek biztosítják a közmunka lehetőségét, erre 35 milliárddal többet, 270 milliárd forintot biztosít a kormány. Megjegyezte: folytatódnak a foglalkoztatás ösztönző programok is. Kitért arra is, hogy 2016-tól négy év alatt fokozatosan a kétszeresére, a gyermekenkénti 10 ezer forintról 20 ezer forintra emelik a két gyermeket nevelő szülők kedvezményét. A gyed-extra is megmarad jövőre, mert bebizonyította, hogy ösztönzi a gyermekvállalást és a kisgyermekes édesanyák foglalkoztatását.

+

Ezer oldalt meghaladó a 2015-ös költségvetési törvényjavaslatot terjedelme. Általános vitája a kormány 40 perces nyitóbeszédével kezdődik, amelyet az Állami Számvevőszék elnökének 30 perces, majd a Költségvetési Tanács elnökének 30 perces felszólalása követ.

A képviselők általános vitájára szánt idő 30 óra. Felszólalásaik vezérszónokaik 30 perces bevezetőivel kezdődnek.

	Szerda	Csütörtük	Péntek	Összesen
Fidesz	207	248	165	620
KDNP	93	112	75	280
MSZP	115	138	91	344
Jobbik	103	123	83	309
LMP	62	74	49	185
Független	20	25	17	62
Összesen	600	720	480	1800

Az egyes ülésnapokon rendelkezésre álló tárgyalási időkeret másnapra nem vihető át! A részletes vita november 26-27-én lesz a bizottságokban, az Országgyűlés pedig várhatóan december 15-én szavaz a költségvetésről.