Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy Magyarország és az Európai Unió schengeni övezetébe tartozó szomszédos országok (Ausztria, Szlovákia, Szlovénia) közös határszakaszain mielőbb álljanak helyre azok a közlekedési kapcsolatok, amelyek a területek települései között történelmileg korábban jellemzőek voltak, és ahol szükséges kezdeményezze új közlekedési kapcsolatok létesítését is; tegye meg a szükséges előkészítő lépéseket annak érdekében, hogy Magyarország és Románia, illetve Horvátország közös határszakaszain — ezen országoknak a schengeni övezethez történő kapcsolódásával - helyreállhassanak azok a közlekedési kapcsolatok, amelyek a területek települései között történelmileg korábban jellemzőek voltak, egyidejűleg — ahol szükséges- kezdeményezze új közlekedési kapcsolatok létesítését is; tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy Magyarország és Szerbia, illetve Ukrajna közös határszakaszain a már létező ideiglenesen működő határátmenetek állandósuljanak, illetve kezdeményezze további határátmenetek létesítését.

Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a Külkapcsolati Stratégia alapján kétévente készítsen kormányzati cselekvési programot, és ebben határozza meg a szükséges szakmai, szervezeti feltételek kidolgozásának feladatait, felel őseit, közreműködőit a határidők egyidejű megjelölésével. Az első cselekvési program elkészítésének határideje 2008.szeptember 1.

Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy kétévente értékelje a Külkapcsolati Stratégiában és az adott időszakra vonatkozó kormányzati cselekvési programban foglalt feladatok végrehajtását, és ennek alapján dolgozza ki a következő kormányzati cselekvési programot.

Az indítvány felkéri a Magyar Köztársaság Kormányát, hogy

- élénkítse az együttműködést hazánk és a Szerb Köztársaság között, mellyel a lakosság jobb életvitelének kialakítását segítik, illetve azt, hogy közvetett módon a Vajdaság a lokális megállapodások keretében végbemenő projekteken keresztül hozzájárulhasson Szerbia Európai Unióba való bejutásához; 

- Magyarországnak a schengeni övezetbe való belépése után is biztosítsa a vajdasági magyarok számára az akadálymentes kapcsolattartás lehetőségét az anyaországgal. Ennek keretében vizsgálja meg a vajdasági magyarság egyöntetű kérését a letelepedés nélküli magyar állampolgárság megszerezhetőségére vonatkozóan;

- a kishatárforgalmi megállapodásról szóló döntés meghozatala előtt kérje ki és vegye figyelembe a vajdasági magyarok álláspontját;

- kövesse szoros figyelemmel a Vajdaság Autonóm Tartomány területén végbemenő esetleges belső migrációs folyamatokat, és hívja fel a szerb illetékeseket arra, hogy kötelesek megtartani a történelmileg kialakult etnikai arányokat a nemzetközi normáknak megfelelően.

A Magyar Országgyűlés felkéri a Magyar Köztársaság Kormányát, hogy

- a Magyarország és Európa kiszolgáltatottságát fokozó, a közös európai projektekkel ellentétes egyéni különalkuk helyett az Európai Unió formálódó közös energiapolitikájának keretében keressen megoldást hazánk energiabiztonságára;

- ennek szellemében egyértelműen kötelezze el magát a Kaszpi-tenger térsége és Közép-Európa között létesítendő, az Európai Unió által stratégiai projektként megjelölt Nabucco földgázvezeték megépítése mellett.

Az Országgyűlés ezért felkéri a kormányt, hogy készítse el és terjessze az Országgyűlés elé a Költségvetési Tanács létrehozásáról rendelkező törvényjavaslatot.

A Költségvetési Tanács elsődleges feladata, hogy a kormány költségvetési törvényjavaslatát az Országgyűlésnek történő benyújtást megelőzően véleményezze; megállapítja, hogy a költségvetési törvényjavaslat tartalmilag összhangban áll-e az ország valós gazdasági helyzetével és teljesítőképességével.

Az Országgyűlésben csak olyan költségvetési törvényjavaslat tárgyalása kezdhető meg, amelyet a Költségvetési Tanács hitelesnek és valósnak nyilvánított és végrehajthatóságát is reálisnak tartja.

A határozat abból indul ki, hogy Tibet etnikai-vallási identitása történetileg kialakult, sajátosságait az emberiség közös kulturális örökségének kell tekinteni.  Elismeri a tibeti nép autonómiájáért, saját világa megőrzéséért folytatott küzdelmét, és kapcsolódik ahhoz a magyar hagyományhoz, amely Kőrösi Csoma Sándorral kezdődően a tibeti világ megismerését és megismertetését, a tibeti-magyar kapcsolatok ápolását az azonosságtudat megőrzésével fűzi össze. Figyelembe veszi a pekingi rendszer ellen irányuló 1959-es lhászai felkelést, amely tibetiek ezreinek bebörtönzésével és halálával, valamint a dalai láma és több tízezer tibeti száműzetésbe vonulásával kezdődött. Arról is megemlékezik, hogy a dalai láma 1989-ben béke Nobel-díjat kapott, és a díj átvételekor a nemzetközi közvéleményt arra kérte, hogy a tibeti kérdés békés rendezését támogassa. Azon kívül megemlíti azt a párhuzamot is, amelyik a magyar 1956-os forradalom és az 1959-es tibeti népfelkelés között létezik.

A határozati javaslat fölszólítja a Kínai Népköztársaságot, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközileg elismert emberi jogokat, és vessen véget az erőszak alkalmazásának. Fölhívja a Magyar Köztársaság kormányát, hogy az Európai Parlament 2000. június 6-án kelt határozata értelmében, összhangban az Európai Tanács és az ENSZ törekvéseivel, támogassa a nemzetközi fórumokon a tárgyalások megkezdését a Kínai Népköztársaság és a dalai láma között Tibet új státusának meghatározásáért, amelynek politikailag és gazdaságilag biztosítania kell Tibet autonómiáját a vallási, a társadalmi és a kulturális életben egyaránt.

„Az Országgyűlés szeptember 15-ét a Demokrácia Nemzetközi Napjává nyilvánítja - annak érdekében, hogy hangsúlyozza a demokrácia fontosságát, az annak fenntartását célzó demokratikus rendszerek előtt álló kihívásokat.”

A mű Horvay János  szobrász koncepciója.  Avatása az Országház előtt – amelyet előtte négy nappal neveztek el Kossuth Lajos térnek - 1927. november 6-án volt. Másnap a Parlamentben folytatódott az ünnepség március 15-e nemzeti ünneppé tételével, és Kossuth Lajos érdemeinek törvénykönyvi megörökítésével. 1952-ben a szoborcsoportot  feldarabolták és a rákoskeresztúri temetőbe szállították. Az első felelős kormány tagjait ábrázoló szobrok évekig hevertek a bejárat közelében gondozás nélkül, kitéve az időjárás pusztításának. A temető igazgatósága egy idő után szeretett volna megszabadulni tőle, 1957-ben sírköveseknek akarták eladni, ám erről tudomást szerzett Dombóvár akkori tanácselnöke, és nemsokára írásbeli kérésére a Fővárosi Tanács és a Fővárosi Műemlék Bizottság Dombóvárnak ajándékozta. A lebontott Kossuth-szoborcsoportot, s a több vagonnyi, részeire bontott művészi alkotás nagy részét 1958-ban teherautók vitték Dombóvárra. A város önkormányzata ez év januárjától megkezdte a szoborcsoport restaurálási és új elhelyezési tervének kidolgozását.

Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a közösségi közlekedéssel kapcsolatos közszolgáltatások fenntarthatóságának és versenyképességének erősítésére irányuló átalakításáról szóló döntések - így különösen az egyes vasúti mellékvonalakon történő személyszállítás szüneteltetésével kapcsolatos döntések - megalapozásához szükséges társadalmi és szakmai egyeztetéseket minden érintett önkormányzattal és szakmai érdekképviseleti szervvel végezze el, és ezek alapján a döntésekről szóló javaslatát legkésőbb 2008 . május 31-ig terjessze az Országgyűlés elé.

1. Az Országgyűlés az ország energiaellátásának biztosítása, az egyoldalú importfüggőség elkerülése érdekében alapvető fontosságúnak tartja és stratégiai prioritásként támogatja az Európai Unió által stratégiai projektként megjelölt Nabucco földgázvezeték mielőbbi megépítését.

2. Az Országgyűlés felkéri a Magyar Köztársaság Kormányát, hogy Magyarország energiapolitikai célkitűzéseit a jelen határozatban foglaltakra figyelemmel alakítsa ki és hajtsa végre, ennek során – figyelemmel a Magyar Köztársaság érvényesen megkötött

nemzetközi szerződéseire is – csak olyan intézkedéseket tegyen, ami nem sérti, vagy veszélyezteti a Nabucco földgázvezeték megvalósulását.

A Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló 106/2007. (XII. 6.) OGY határozat módosításáról.

Kormány (honvédelmi miniszter)

2008.09.05.

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. § (2) bekezdése alapján az M3 Nyíregyháza-Vásárosnamény közötti szakaszának koncesszióba adására vonatkozó közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges országgyűlési felhatalmazás megadásáról.

Kormány (közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter)

2008.05.30.