Az árfolyamváltozás, a hitelszerződések és a törlesztő részletek összefüggéseit feltáró parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását szorgalmazza Latorcai János, Rubovszky György és Semjén Zsolt. A három kereszténydemokrata politikus önálló indítványa hangsúlyozza: az utóbbi hónapokban a lakosság körében egyre nagyobb nyugtalanságot kelt a devizahitelek törlesztő részleteinek gyors növekedése. Az egyre nehezedő körülmények között családok tízezreinek okoz gondot a magas törleszt ő részletek fizetése. A nyugtalanságot csak fokozza, hogy a pénzintézetek által küldött értesítő nehezen értelmezhető és a törlesztő részletek változása nincs arányban az árfolyam - és kamatváltozásokkal. Számos beérkezett panasz szerint a devizaadósok bankok által előírt törlesztő részletei az árfolyam kedvezőtlen alakulásának és a kamat növekedésének mértékét jellegzetesen meghaladták. Gyakori, hogy a forint azonos mértékű gyengülésének és erősödésének következményei nem azonosak. Követhetetlen „kezelési költségek” és más, értelmezhetetlen hivatkozások alapján a törlesztő részletek érthetetlen növekedést mutatnak. A felmerült visszásságok tisztázása érdekében az Országgyűlés vizsgálóbizottságot hoz létre, melyek feladata lesz az alábbi kérdések megválaszolása is:   

• A devizahitelek törlesztő részleteinek gyors növekedése és az árfolyamváltozás között milyen összefüggések állnak?

• A pénzintézetek által küldött értesítő összeállításának milyen feltételrendszere van?

• A törlesztő részletek változása milyen arányban áll az árfolyam- és kamatváltozásokkal?

• Előfordulhat-e, hogy a devizaadósok bankok által előírt törlesztő részletei az árfolyam kedvezőtlen alakulásának és a kamat növekedésének mértékét jellegzetesen meghaladják?

• Mivel magyarázható, hogy a forint azonos mértékű gyengülésének és erősödésének következményei nem azonosak?

• A kezelési költségek változásait mi indokolja?

A 8 tagú vizsgálóbizottság (MSZP:3, Fidesz: 3, SZDSZ: 1. KDNP: 1) a tevékenységéről jelentést készít. Megbízatása feladatának elvégzéséig tart.

Megalakulhat a parkolás helyzetét vizsgáló bizottság is. Az Alkotmánybíróság döntése értelmében az Országgyűlés vizsgálóbizottságot hozhat létre az önkormányzati cégek vizsgálatára is. A Taláros Testület döntésével elhárult az akadálya annak, hogy az MDF által már két éve kezdeményezett, a főváros parkolási helyzetét vizsgáló parlamenti bizottság megalakuljon.  Az MDF – nyolc képviselő támogatásával – ismételten benyújtja az Országgyűlésnek a testület felállítására vonatkozó javaslatát – jelentette be Dávid Ibolya. Az elnök asszony reményei szerint az Országgyűlés már a jövő heti ülésén dönt a vizsgálóbizottság létrehozásáról.

Várhatóan a döntenek az Állami Számvevőszék elnökét, illetve alelnökeit jelölő bizottság felállításáról. Bár eddig is működött olyan testület, amely az ÁSZ alelnökeinek személyére tehetett volna javaslatot, de – mivel nem tudtak ebben megállapodni a pártok – ez nem történt meg. Azért van szükség új testület felállítására, mert Kovács Árpádnak, az ÁSZ elnökének az év végén lejár a mandátuma, így a létrejövő testületnek már az ő utódjára és az alelnökök személyére is javaslatot kell tennie. Semmilyen szabály nem zárja ki azt, hogy a korábbi bizottság tagjait jelöljék újra a frakciók az új testületbe.

Közpénzből fizeti feleségét három MDF-es képviselő. Képviselőnként egy személy alkalmazásának pénzügyi feltételeit biztosítja az Országgyűlés. Az asszisztensek havi nettó 90 ezer forintot kapnak. Karsai Péterné és Dragon Pálné mellett Csapody Miklós neje is szerepel az Országgyűlés fizetési listáján.

A házbizottság legutóbbi ülésén a frakciók támogatták azt a kezdeményezést, mely szerint a parlamentben a Nagy Imre-tárgyalót 56-os emlékteremmé alakítsák át. Változatlanul talány viszont hogy ki lesz az Országgyűlés elnöke, ha Szili Katalin győz a vasárnapi pécsi polgármester-választáson.

+

Az építőipari kivitelezők regisztrálásáról, valamint a fedezetkezelő létrehozásáról szóló szabályokat is tartalmazza az úgynevezett második építésügyi gyorsító csomag, amelyet pénteken terjesztett a parlament elé a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter. Elfogadása esetén építőipari kivitelezést csak az végezhet, akinek a tevékenységi körében szerepel a kivitelezés, és a cégnek tagja, alkalmazottja vagy vele egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll egy felelős műszaki vezető és legalább egy szakmunkás. A kivitelezőnek regisztráltatnia kell magát a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara névjegyzékében. Az a vállalkozó, aki nem regisztráltatta magát, csak saját céljára építhet. Engedélyhez nem kötött építést, felújítást szakmunkás - felelős műszaki vezető irányítása nélkül – is végezhet. A kivitelező csak akkor vállalhat el egy munkát, ha annak legalább az első fázisát saját költségén tudja teljesíteni. Ebbe beleszámít az alvállalkozók kifizetése is. A fővállalkozónak és az alvállalkozónak építési szerződést kell kötnie, és ebben az alvállalkozó kifizetésének határideje nem lehet későbbi, mint amit a megrendelő és a fővállalkozó szerződése a fővállalkozóra tartalmaz. A fővállalkozó csak akkor jogosult arra, hogy megkapja az ő végszámlájának az ellenértékét, ha igazolja az alvállalkozói teljes kifizetését. A fedezetkezelő feladata a kivitelezés fedezetének célhoz kötött felhasználása. A fedezetkezelő elkülönített számlán tartja a beruházás fedezetét. A fedezetkezelés részletes szabályait a kormány - rendeletben - határozza meg. A törvényjavaslat kimondja, hogy a hatósági engedélyezési eljárásokban az ügyfél nem jogosult, a hatóság pedig nem köteles elektronikus úton kapcsolatot tartani. A kiemelt beruházások gyorsításáról szóló törvény úgy módosul, hogy azok a beruházások lesznek kiemeltek, amelyeknek költségigénye legalább 10 milliárd forint, vagy legalább 250 új munkahely megteremtésével járnak.

+

A nyugdíj szabályainak és az adótörvényeknek a módosításáról is szavaznak a T. Házban. Feltehetően döntenek a Duna TV, a Magyar Televízió és a Magyar Rádió kuratóriumának kiegészítéséről. A Házbizottság megállapodott abban is, hogy a tavaszi ülésszakból hátralévő időszakban elsőbbséget biztosítanak a törvényjavaslatok tárgyalásának, így egyelőre hátrább sorolják az ORTT, valamint az ombudsmanok jelentéseinek parlamenti megvitatását. A kormány - az eredeti törvényalkotási tervtől eltérően - további négy-öt törvényjavaslatot kíván benyújtani a tavaszi ülésszakon. Továbbra is az az elképzelés, hogy lesz nyári rendkívüli ülésszak, amely június végéig is eltarthat.

Íme, a T. Ház hétfői, keddi ülésének részletes törvényalkotási programja. Természetesen nem maradnak el a törvényhozást színesítő műfajok, a napirend előtti felszólalások, az interpellációk és kérdések sem.

Hétfő

A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény és a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója: Gráf József, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.)

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szabó Zoltán, Tóbiás József (MSZP) képviselők önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója: Tóbiás József.)

A hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényjavaslat. (Záróvita és a zárószavazás. A napirendi pont előadója: Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter.)

Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Záróvita és zárószavazás. A napirendi pont előadója: Oszkó Péter, pénzügyminiszter.)

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Záróvita és zárószavazás. A napirendi pont előadója: Herczog László, szociális és munkaügyi miniszter.)

A rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét érintő törvények módosításáról és egyéb, munkaügyi szempontból szükséges intézkedésekről szóló törvényjavaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója: Herczog László, szociális és munkaügyi miniszter.)

A 2009. április 18-án, a Budai Várban megtartott neonáci rendezvénnyel kapcsolatos rendőri intézkedések szakszerűségét és jogszerűségét vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Répássy Róbert (Fidesz) képviselő önálló indítványa. Az általános vita folytatása és lezárása. A napirendi pont előadója: Répássy Róbert.)

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Részletes vita. A napirendi pont előadója: Hónig Péter, közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter.)

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény betétbiztosítást érintő módosításáról szóló törvényjavaslat. (Részletes vita. A napirendi pont előadója: Oszkó Péter, pénzügyminiszter.)

A vállalkozások közötti jogviták gyorsabb elbírálása érdekében a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Részletes vita. A napirendi pont előadója: Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter.)

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Részletes vita. A napirendi pont előadója: Herczog László, szociális és munkaügyi miniszter.)

A Soros Fund Management LLC magyarországi káros pénzügyi tevékenységeit feltáró vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Új változat. Ágh Péter (Fidesz) képviselő önálló indítványa.  Részletes vita. A napirendi pont előadója: Ágh Péter.)

A Magyar Köztársaság polgárai személyes adatainak biztonságát, valamint egyes állami szerveket, közszereplőket érintő információszerzési, vagy más néven „árnyék-titkosszolgálati” botrány körülményeit és az ügy kezelésének anomáliáit vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló 125/2008. (XII.3.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Gulyás József (SZDSZ) képviselő önálló indítványa. Részletes vita. A napirendi pont előadója: Gulyás József.)

Kedd

A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Részletes vita. A napirendi pont előadója: Molnár Csaba, Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter.)

A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Általános vita a lezárásig. A napirendi pont előadója: Hónig Péter, közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter.)

Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Általános vita a lezárásig. A napirendi pont előadója: Hónig Péter, közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter.)

Az igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Az általános vita folytatása és lezárása. A napirendi pont előadója: Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter. Uniós napirendi pont!)

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényjavaslat. (Az együttes általános vita folytatása és lezárása. A napirendi pontok előadója: Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter.)

A fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényjavaslat. (Az általános vita folytatása és lezárása. A napirendi pontok előadója: Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter.)

A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Herbály Imre (MSZP) képviselő önálló indítványa. Általános vita a lezárásig. A napirendi pont előadója: Herbály Imre.)

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Tatai-Tóth András, Rózsa Endre, Bókay Endre, Botka Lajosné, Földesi Zoltán, Deák Istvánné, Katanics Sándor, Kormos Dénes, Mohácsi József, Rónavölgyi Endréné, Sós Tamás, Szabó Gyula, Tóth Tiborné dr. (MSZP) képviselők önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Gúr Nándor, Filló Pál, Sós Tamás, Bókay Endre, Nagy László, Tatai-Tóth András, Rózsa Endre, Kiss Ferenc (MSZP)képviselők önálló indítványa. Részletes vita. A napirendi pont előadója: Gúr Nándor.)

Bartha Szabó József