Miniszterelnökünk, pártot és kormányt erősítő vidékjárása során, nagyvárosi emberként, midőn ránézett a ház körül legelésző négylábúakra, fölöttébb elcsodálkozott. Kiderül: ki a polip feje? Az ivóvíz nem eladó! Befagyasztják a családi pótlékot! Már papír is van róla: ellenzéki párt az SZDSZ! Landolás az Alkotmánybíróságnál! Új javaslat: fizetsz, ha..! Elborzasztó butítási program! Túlóra.
|
1. A tanya, a tanyás településrendszer és gazdálkodási forma a magyar nemzeti örökség része, amelynek fennmaradása, új életre keltése és fejlesztése nemzeti érdek. 2. Felkéri a kormányt, hogy az eddig elvégzett kutatások eredményeire támaszkodva a hazai tanyák és tanyás térségek helyzetéről, legfontosabb problémáikról és az azok megoldása érdekében eddig tett kormányzati lépésekről 2009. szeptember 15-ig készítsen átfogó jelentést és azt nyújtsa be a Magyar Országgyűlésnek. 3. Felkéri a kormányt, hogy 2009. november 30-ig készítsen a különböző szakpolitikákat integráló átfogó cselekvési tervet a tanyák és tanyás térségek meg őrzésére és fejlesztésére, különös tekintettel a legfontosabb feladatokra és fejlesztési irányokra, az azok megvalósításához szükséges intézkedésekre és támogatási lehetőségekre, továbbá azok összehangolására. 4. Felkéri a kormányt, hogy 2 évente számoljon be a Magyar Országgyűlésnek e cselekvési terv megvalósításáról. |
– Ilyen különleges lovat még nem láttam! – dicsérte a gazdát.
Zavartan forgatta kezében a kalapját a gazda:
– Nem ló ez uram! Öszvér, kolomppal a nyakában, ő vezeti a birkákat!
A Magyar Köztársaság polgárai személyes adatainak biztonságát, valamint egyes állami szerveket, közszereplőket érintő információszerzési, vagy más néven „árnyék-titkosszolgálati" botrány körülményeit és az ügy kezelésének anomáliáit vizsgáló bizottság kiegészítését szorgalmazza Gulyás József (SZDSZ). Az MDF- frakció megszűnésével ugyanis szükségszerűvé vált azon országgyűlési határozat módosítása, amely a paritásos alapon írja elő a bizottság összeetétetelét. Ennek érdekében indokolt, hogy a megszűnt ellenzéki MDF frakció által jelölt kiesése miatt, a kormánypárti oldalról javasolt tagok létszámának eggyel való csökkentése is indokolt.
Hétfőn szavaz róla a Tisztelt Ház. Sok vita aligha lesz. Jóval több, a vizsgálóbizottság által feltárandó történetről. Emlékeztetőül: 2008 szeptemberében, Szilvásy György akkor még a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter idején, látott napvilágot, hogy „egy titkos hálózat” működéséről, amely a biztonsági vállalkozás eredeti rendeltetésétől eltérően internetes kapcsolattartásra és információgyűjtésre specializálódott. Ezt a széles körű, jogosulatlan titkos adatgyűjtésre alkalmas hálózatot a gyanú szerint egyebek között minősített információk megszerzésére használták fel" A tájékoztatás szerint az ügyben az NBH főigazgatója szeptember 10-én tett feljelentést a rendőrségen, számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény, államtitoksértés, valamint más cselekmények gyanúja miatt.
Répássy Róbert (Fidesz) az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság alelnöke előre bejelentette: – Támogatjuk Gulyás képviselő úr indítványát. Azt pedig magam is nagyon remélem, hogy rövidesen tisztulni fog a kép, és ki fog derülni, hogy a polip valójában kinek a kezében volt, vagy inkább - hogy képletesek maradjunk – a polip feje ki volt? Remélem, hogy a büntetőeljárás tisztázni fogja ezeket a kérdéseket!
Elfogadhatatlannak tartja a vízközművek eladását a Fidesz és a KDNP, ezért minden politikai, jogi, parlamenti eszközt kész bevetni a megakadályozása érdekében. Mindkét párt, minden olyan privatizációt ellenez, ami a nemzeti vagyon maradékát érinti, főleg olyanokat, amelyek meghatározóak a közszolgáltatás szempontjából! Megakadályozás érdekében Fónagy János és Ékes János már be is nyújtotta indítványát, melynek célja, hogy az öt magyarországi regionális vízművet visszahelyezze a tartósan állami tulajdonban lévő vállalatok körébe, ahonnan 2007-ben kivették, tudatosan készülve a privatizációjukra. Örvénymódosítási javaslatukban hangsúlyozzák: hétszáz település és kétmillió ember vízellátását biztosítják; a magyar vízvagyonnal, valamint annak hasznosításával, működtetésével és üzemeltetésével kapcsolatban minden kérdés kiemelt jelentőséggel bír, ezért a tartós állami tulajdonban tartásuk kiemelkedő nemzetgazdasági és nemzetbiztonsági kérdés!
A parlament egyébként végszavaz a szociális törvények módosításáról is. Az eredménye nem kétséges. Az anyasági támogatások csökkenése mintegy hetvenezer szülőt érinthet, az ő gyesükön, illetve gyedükön az állam évi 14 milliárd forintot spórolhat meg. A tervezett szigorítások szerint a jövőben 180 nap helyett 365 napot kell dolgozni ahhoz, hogy az anya a gyermeke kétéves koráig legyen jogosult a gyedre. Ha kevesebb ideig dolgozott, időarányosan kaphatja meg a keresetének 70 százalékával megegyező, de legfeljebb 110 000 forintos gondozási díjat. A fennmaradó hónapokra, a gyermek kétéves koráig pedig a mindenkori minimál-nyugdíjjal egyező összegű gyest kapja. Ezt követően viszont már nem jár támogatás. A gyed jogosultsági idejének módosításával a nők 4,7 százalékának kell számolnia, a gyes idejének csökkentése viszont 70 000 nőt érint. Mindkét intézkedés a 2010. április 30. után született gyermekekre vo¬natkozik. – A törvénytervezet a gyes időtartamát is háromról két évre csökkenti.
Az SZDSZ ellenzéki képviselőcsoportnak tekinthető! Erről döntött az alkotmányügyi bizottság - kormánypárti többséggel - a kormánypárti státuszról szóló általános érvényű állásfoglalása. A bizottság általános érvényű állásfoglalása szerint a kormánypárti, illetve az ellenzéki képviselőcsoport fogalmának meghatározásakor kizárólag objektív, külső és formális ismérveket lehet alkalmazni, azaz részt vesz-e a kormányban vagy sem. „Csak a koalíciós szerződés létéhez és a de facto kormányzati részvételhez kapcsolható a kormánypártiság. Más, nem formális szempontok nem vehetők figyelembe." – tartalmazza az állásfoglalás. A bizottságot - mint a házszabály értelmezéséért felelős bizottságot - Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke kérte fel a kormánypárti, illetve az ellenzéki státusz meghatározására.
A köztársasági elnökhöz fordul a Kereszténydemokrata Néppárt, hogy normakontrollt kérjen az Alkotmánybíróságtól, ha az Országgyűlés hétfőn elfogadja a „a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény és az ezzel összefüggő egyes törvények” módosítását. Szerintük ugyanis nemcsak a szakképzésben résztvevőket érinti rendkívül hátrányosan, de alkotmányellenes is. Kuzma László rámutatott: a szakiskolai képzésben részvevő 44 ezer diák között igen nagy számban találni halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket. Az őket érintő, ide vonatkozó pontok leglényegesebbike a tanulószerződés. Az ilyen jellegű kontraktus (amiből tehát 44 ezer létezik) azt jelenti, hogy amíg az elméleti képzését az adott szakiskola látja el, addig a gyakorlati oktatást a különböző termelőcégek végzik, szerződéssel.
Az egyik ilyen módosulás, hogy a tanulóra a minimálbérhez képest 30 százalékos ösztöndíjat kell fizetniük a vállalkozásoknak, akik azonban a szakképzési alapból már csak 20 százalékot igényelhetnek vissza. Ennek Kuzma szerint – egy friss felmérésre hivatkozva – az lesz a következménye, hogy a gazdálkodó szervezetek 74 százaléka fogja megszüntetni a szakiskolai gyakorlati képzést, illetve a tanulók mintegy fele nem fog rendelkezni szerződéssel a törvény hatályba lépését követően. Ez pedig olyan konfliktust eredményez, hogy kontraktus nélkül a 11. osztály után nem folytatható a tanulmány – holott a gyermekek 18 éves korig tankötelesek. A jogalkotási visszásságaira áttérve elmondta: az Alkotmánybíróság korábban már úgy rendelkezett, hogy a salátatörvénybe nem lehet szakmapolitikai dolgokat beletenni. Márpedig itt ez történik! Alkotmányba ütköző az is, mivel már megkötött tanulószerződésekről van szó, hogy a folyamatban lévő jogviszonyt visszamenőleges hatállyal kívánják módosítani.
Végkövetkeztetésül megjegyezte: ha az esetet a Btk-ból átvett terminológiával szeretné jellemezni, akkor ez előre megfontolt szándékkal, aljas indokból elkövetett cselekedetről beszélhetünk! „Hiába hívta fel ugyanis a szabálytalanságra a figyelmet számtalan társadalmi szervezet, a szocialisták aljas módon elbújtatták a részleteket a számviteli törvények közé. Ez tehát a közoktatásban azért számítana súlyosbító tényezőnek, mert a termelőmunka amúgy is nehéz helyzetben lévő várományosait sújtja" – fogalmazott fölöttébb keményen Kuzma László. A KDNP ezért arra kéri az államfőt, a törvény kihirdetése előtt kérjen normakontrollt az Alkotmánybíróságtól!
Magyar Bálint volt liberális oktatási miniszter társaival, (Sándor Klára – SZDSZ; Magda Sándor, Szabó Zoltán – MSZP) olyan indítványt nyújtott be a parlament elé, amely minden ingyenes képzésben részt vevő diákot költségtérítés fizetésére kötelezne, aki akár egyetlen félévvel is túllépi a minimális képzési időt. A jelenleg hatályos felsőoktatási törvény szerint az államilag finanszírozott hallgatók tanulmányait 12 féléven keresztül fizeti az állam. Ha Magyarék javaslatát elfogadja az Országgyűlés, akkor az adott felsőfokú szakképzéshez, alap- és mesterképzéshez vagy doktori képzéshez rendelkezésre álló állami támogatási idő lerövidülne. Egy orvostanhallgatónak halasztás, vagy évismétlés esetén, például 2,5 millió forintot kellene fizetnie a tanulmányai folytatásáért.
Megszüntetné a nyolcosztályos gimnáziumokat is a héten beterjesztett törvényjavaslatával Magyar Bálint, melyet Sándor Klára is jegyez. A hatoldalas tervezet szerint 2010 szeptemberében már nem lehetne nyolcosztályos gimnáziumi osztályt indítani. Szorgalmazzák azt is, hogy a 12 évfolyamos iskolákban az első hat osztályban vezessék be a nem szakrendszerű oktatást. Vagyis ezeken az évfolyamokon szaktantárgyak helyett csak az alapkészségeket - írás, olvasás, számolás – erősítsék, és csak a hetedik évfolyamtól kezdődne a hagyományos tantárgyi bontás.
Egyelőre nem tudni, hogy az MSZP, illetve a kormány támogatja-e a szabad demokrata elképzelést, az viszont biztosnak látszik, hogy a KDNP szakpolitikusai a leghatározottabban elutasítják e butítási programot. . Dr. Hoffmann Rózsa már a gondolata is egészen elborzasztó annak, hogy hetedik osztályig csak olvasni, írni, számolni szabadna tanítani a gyerekeket!
A házelnök (Szili Katalin) bejelentette: meghosszabbítják a parlament tavaszi ülésszakát, június 29-én üléseznek utoljára. Beszámolt arról is, hogy a képviselői tiszteletdíjakról szóló, Göndör István (MSZP) által benyújtott javaslat vitáját pünkösd után kezdi el a Ház. Továbbá: a június 4-i házbizottsági ülésen állapodnak meg arról, hogy milyen menetrendben tárgyalja az Országgyűlés a jövő évi adótörvényekről szóló javaslatot.
Íme, a T. Ház hétfői, keddi ülésének részletes törvényalkotási programja.
A tanyák és tanyás térségek megőrzéséről, fejlesztéséről szóló országgyűlési határozati javaslat. (Lezsák Sándor, Ángyán József, Bagi Béla, Balogh József, Bányai Gábor Czerván György, Ékes József, Font Sándor, Fülöp István, Bodó Imre, Jakab István, Járvás István, Örvendi László József, Turi-Kovács Béla, Nógrádi Zoltán, Kékkői Zoltán József (Fidesz), Bedő Tamás, Borenszki Ervin, Csontos János, Demendi László, Frankné dr.Kovács Szilvia, dr. Garai István Levente, Godó Lajos, Herbály Imre, Karsai József, Kis Péter László, Paizs József, Zatykó János (MSZP), Lengyel Zoltán (független), Medgyasszay László (KDNP), Velkey Gábor (SZDSZ) képviselők önálló indítványa. Határozathozatal. A napirendi pont előadója:Lezsák Sándor.)
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Kósa Lajos (Fidesz), Botka László (MSZP) képviselők önálló indítványa. Határozathozatal. A napirendi pont előadója: Kósa Lajos.)
A Magyar Köztársaság polgárai személyes adatainak biztonságát, valamint egyes állami szerveket, közszereplőket érintő információszerzési, vagy más néven „árnyék-titkosszolgálati” botrány körülményeit és az ügy kezelésének anomáliáit vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló 125/2008. (XII.3.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Gulyás József (SZDSZ) képviselő önálló indítványa. Zárószavazás. A napirendi pont előadója: Gulyás József.)
A Soros Fund Management LLC magyarországi káros pénzügyi tevékenységeit feltáró vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Új változat. Ágh Péter (Fidesz) képviselő önálló indítványa. Zárószavazás. A napirendi pont előadója: Ágh Péter.)
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Gúr Nándor, Filló Pál, Sós Tamás, Bókay Endre, Nagy László, Tatai-Tóth András, Rózsa Endre, Kiss Ferenc (MSZP) képviselők önálló indítványa. Záróvita és a zárószavazás. A napirendi pont előadója: Gúr Nándor.)
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Tatai-Tóth András, Rózsa Endre, Bókay Endre, Botka Lajosné, Földesi Zoltán, Deák Istvánné, Katanics Sándor, Kormos Dénes, Mohácsi József, Rónavölgyi Endréné, Sós Tamás, Szabó Gyula, Tóth Tiborné (MSZP) képviselők önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója:Tatai-Tóth András.)
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Záróvita és a zárószavazás. A napirendi pont előadója: Herczog László, szociális és munkaügyi miniszter.)
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvényjavaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója: Oszkó Péter, pénzügyminiszter.)
A 2009. április 18-án, a Budai Várban megtartott neonáci rendezvénnyel kapcsolatos rendőri intézkedések szakszerűségét és jogszerűségét vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Répássy Róbert (Fidesz) képviselő önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója: Répássy Róbert.)
Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója: Hónig Péter, közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter.)
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója: Hónig Péter, közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter.)
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója: Hónig Péter, közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter.)
A vállalkozások közötti jogviták gyorsabb elbírálása érdekében a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója: Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter.)
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója: Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter.)
A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója: Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter.)
Az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvényjavaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója: Molnár Csaba, Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter.)
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Az általános vita folytatása és lezárása. A napirendi pont előadója: Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter.)
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Új változat. Kovács Tibor, Podolák György, Kékesi Tibor, Szabó Lajos, Keller László (MSZP) képviselők önálló indítványa. Részletes vita. A napirendi pont előadója: Kovács Tibor.)
A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványára vonatkozó szabályozás szigorításáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Hagyó Miklós (MSZP) képviselő önálló indítványa. Az általános vita folytatása és lezárása. A napirendi pont előadója: Hagyó Miklós.)
A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényjavaslat. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény pénzforgalmi intézményekkel és pénzforgalmi szolgáltatással összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. (Az együttes általános vita megkezdése. A napirendi pontok előadója: Oszkó Péter, pénzügyminiszter. A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának „igen” szavazata szükséges.)
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Keller László, Halmai Gáborné, dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP) képviselők önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)
A közbiztonság és a közrend védelmében, illetve fenntartásában közreműködő szervezetekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Az általános vita folytatása és lezárása. A napirendi pont előadója: Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter.)
A büntetőeljárások időszerűségének javítása céljából a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Az általános vita folytatása és lezárása. A napirendi pont előadója: Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter.)
A fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényjavaslat. (Részletes vita. A napirendi pont előadója: Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter.)
Az igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Részletes vita. A napirendi pont előadója: Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter.)
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szirbik Imre, Farkas Sándor, Bedő Tamás, Balogh László (MSZP) képviselők önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)
