A KDNP és a Fidesz állítja: Gyurcsány Ferenc az elmúlt héten a „reménytelenség csomagját" jelentette be, és minden egyes nap, amit a kormány a hatalomban tölt, újabb és újabb károkat okoz, ezért az lenne a legjobb Magyarország számára, ha az emberek minél előbb véleményt mondhatnának arról, hogy merre tovább.

Kovács Tibor, az MSZP frakcióvezető-helyettese sajnálatosnak nevezte, hogy a Fidesznek a hatalom megszerzése mindennél fontosabb. Mint mondta, azért sem támogatják az Országgyűlés feloszlásáról szóló javaslatot, mert a gazdasági válság olyan feladatok elé állítja minden ország politikai vezetését, amelyhez az összes energiájukra szükség van. Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője csatlakozva hozzá, bejelentette: pártja tartja magát korábbi döntéséhez, nem támogatja a parlament feloszlását.  Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője ellenben közölte: megszavazzák a parlament feloszlásáról szóló indítványt.

Tavaly 171 igen és 204 nem szavazattal utasította el a parlament ezt az indítványt  A Fidesz, a KDNP és az MDF voksolt igennel, az MSZP és az SZDSZ nem támogatta, ahogy a független országgyűlési képviselő, Gyenesei István önkormányzati miniszter és a szintén független Lengyel Zoltán sem, (azóta belépett az MDF-frakcióba.)

A jelenlévő képviselők többségével ki lehetne mondani az Országgyűlés feloszlását. Fogadni rá nem érdemes: nagy változás hétfőn sem lesz. Marad mi volt: a „puszta lét”…

+

Talány, hogy szól-e újra Gyurcsány Ferenc, s tud-e újat mondani, miután a média jóvoltából a nap minden szakában hallhatjuk.  Beszédei hátterében új hivatalt is köszönthetünk: megalakult a „Kormányzati Válságmegelőző és Válságkezelő Központ”. Létrehozását az MSZP elnökségének noszvaji ülése után jelentette be a miniszterelnök, elismerve, a becsületes kormányzás ellenére, „a válság hozzánk is megérkezett.” A testületet személyesen a miniszterelnök vezeti, tagjai az érintettek, Kiss Péter kancellária miniszter, Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter és Veres János pénzügyminiszter, s nem feledve, Tukacs István, a gazdasági válságövezetek kezeléséért felelős kormánybiztos. A „Központ” a tervek szerint kéthetente ülésezik, de szükség esetén gyakrabban, akár egy nap többször is összejöhet. Feladata lesz, nevéből adódóan, a válságkezelése. A KVVK a már eddig is működő kormányzati fórumok információit használva hozza meg döntéseit. A kiszivárgott információink szerint a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium például már készített kockázati térképet a gazdasági válsággal kapcsolatos várható problémákról. E mellett a kabinet ülésein rendszeresek a gazdasági válság hatásaival kapcsolatos tájékoztató jellegű előterjesztések. Tukacs István kormánybiztos vezetésével pedig már működik egy munkacsoport, amely „az egyes cégeket érintő problémákat tárja fel és készít megoldási javaslatokat.”

Nem támogatja a kormány és az Országgyűlés Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottsága az alapvető élelmiszereket terhelő áfa 20 százalékról 5 százalékra való csökkentését. A KDNP és a Fidesz képviselői által szorgalmazott javaslatot parlamenti vitára sem érdemesnek minősítették. Karácsony Imréné, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára szerint az alacsonyabb áfa-kulcs miatti bevételkiesés július 1- jétől való bevezetés esetén 122 milliárd forint lenne, egész éves hatása pedig 252 milliárd forint. Mádi László (Fidesz) a javaslat mellett érvelve emlékeztetett: a szegényebb csoportok élelmiszerfogyasztása arányaiban nagyobb, ezért az alacsonyabb áfa- kulcs a rászorulók helyzetén nagyobb arányban javítana, a javaslat elfogadása esetén a magyar családok átlagosan havi négyezer forintot takaríthatnának meg. Horn Gábor (SZDSZ) szerint javasolt megoldás rossz, mert szociális problémákat akar az áfarendszeren belül megoldani. A bizottság végül 14-13 arányban elutasította az indítványt.

Benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek azt a törvényjavaslatot, mely kisegítheti a bajba jutott devizahiteleseket. Azok, akik szeptember 30. után vesztették el állásukat, kérhetik hitelük felfüggesztését legfeljebb két évre. Az állam készfizető kezesként felel a meghatározott feltételeknek megfelelő adósok lakáshiteleinél. A kezességet 2009. szeptember 30-ig lehet kezdeményezni. A szerződésmódosítást a bajba került adósoknak a banknál kell kezdményezni. A kezesség 24 hónapra szól. Ha az adós a törvényben meghatározott valamennyi feltételnek megfelel, akkor a bank köteles elfogadni a halasztást és ezt igazolnia is kell. Az adós pedig azt vállalja, hogy legalább havi tízezer forint részletet fizet. A feltételek között szerepel, hogy az eredeti kölcsön összege nem haladhatja meg a húszmillió forintot. Feltétel még. „akkor álláskereső valaki, ha minden tőle elvárhatót megtesz annak érdekében, hogy munkahelyet találjon, együttműködik a munkaügyi központtal, elfogadja a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot.

Talány, hogy szól-e újra Gyurcsány Ferenc, s tud-e újat mondani, miután a média jóvoltából a nap minden szakában hallhatjuk.  Beszédei hátterében új hivatalt is köszönthetünk: megalakult a „Kormányzati Válságmegelőző és Válságkezelő Központ”. Létrehozását az MSZP elnökségének noszvaji ülése után jelentette be a miniszterelnök, elismerve, a becsületes kormányzás ellenére, „a válság hozzánk is megérkezett.” A testületet személyesen a miniszterelnök vezeti, tagjai az érintettek, Kiss Péter kancellária miniszter, Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter és Veres János pénzügyminiszter, s nem feledve, Tukacs István, a gazdasági válságövezetek kezeléséért felelős kormánybiztos. A „Központ” a tervek szerint kéthetente ülésezik, de szükség esetén gyakrabban, akár egy nap többször is összejöhet. Feladata lesz, nevéből adódóan, a válságkezelése. A KVVK a már eddig is működő kormányzati fórumok információit használva hozza meg döntéseit. A kiszivárgott információink szerint a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium például már készített kockázati térképet a gazdasági válsággal kapcsolatos várható problémákról. E mellett a kabinet ülésein rendszeresek a gazdasági válság hatásaival kapcsolatos tájékoztató jellegű előterjesztések. Tukacs István kormánybiztos vezetésével pedig már működik egy munkacsoport, amely „az egyes cégeket érintő problémákat tárja fel és készít megoldási javaslatokat.”

Nem támogatja a kormány és az Országgyűlés Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottsága az alapvető élelmiszereket terhelő áfa 20 százalékról 5 százalékra való csökkentését. A KDNP és a Fidesz képviselői által szorgalmazott javaslatot parlamenti vitára sem érdemesnek minősítették. Karácsony Imréné, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára szerint az alacsonyabb áfa-kulcs miatti bevételkiesés július 1- jétől való bevezetés esetén 122 milliárd forint lenne, egész éves hatása pedig 252 milliárd forint. Mádi László (Fidesz) a javaslat mellett érvelve emlékeztetett: a szegényebb csoportok élelmiszerfogyasztása arányaiban nagyobb, ezért az alacsonyabb áfa- kulcs a rászorulók helyzetén nagyobb arányban javítana, a javaslat elfogadása esetén a magyar családok átlagosan havi négyezer forintot takaríthatnának meg. Horn Gábor (SZDSZ) szerint javasolt megoldás rossz, mert szociális problémákat akar az áfarendszeren belül megoldani. A bizottság végül 14-13 arányban elutasította az indítványt.

Benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek azt a törvényjavaslatot, mely kisegítheti a bajba jutott devizahiteleseket. Azok, akik szeptember 30. után vesztették el állásukat, kérhetik hitelük felfüggesztését legfeljebb két évre. Az állam készfizető kezesként felel a meghatározott feltételeknek megfelelő adósok lakáshiteleinél. A kezességet 2009. szeptember 30-ig lehet kezdeményezni. A szerződésmódosítást a bajba került adósoknak a banknál kell kezdményezni. A kezesség 24 hónapra szól. Ha az adós a törvényben meghatározott valamennyi feltételnek megfelel, akkor a bank köteles elfogadni a halasztást és ezt igazolnia is kell. Az adós pedig azt vállalja, hogy legalább havi tízezer forint részletet fizet. A feltételek között szerepel, hogy az eredeti kölcsön összege nem haladhatja meg a húszmillió forintot. Feltétel még. „akkor álláskereső valaki, ha minden tőle elvárhatót megtesz annak érdekében, hogy munkahelyet találjon, együttműködik a munkaügyi központtal, elfogadja a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot.

„Az adós családjának az adósság fedezetéül szolgáló ingatlanban kell laknia, illetve a háztartás tagjai más lakóingatlannal nem rendelkezhetnek. A törvényt az elfogadása után még az Európai Bizottságnak is jóvá kell hagynia.  

Jelentősen szigorítaná a harmadjára visszaeső, erőszakos bűncselekményt elkövetők büntetését a "három csapás törvény", amelyet kedden nyújtott be a Fidesz a parlamentnek - jelentette be Répássy Róbert jogi kabinetvezető és Lázár János, a rendészeti bizottság fideszes elnöke.  Répássy Róbert elmondta, az amerikai mintán alapuló javaslat lényege, hogy aki háromszor követ el erőszakos, személy elleni bűncselekményt, az a harmadik esetben a büntetési tétel maximumának a kétszeresét kaphatja, ha pedig ez meghaladja a 20 évet, akkor a bírónak ténylegesen életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabnia. Ennek alapján aki két személy elleni bűncselekmény, például testi sértés után fegyveres rablást követ el, az 10 év helyett 20 év börtönbüntetést kaphatna, a két személy elleni erőszak után elkövetett emberölésért viszont minden esetben életfogytiglan járna. Egy másik példa szerint, ha valaki két személy elleni erőszak után 12 éven aluli gyermeket erőszakol meg, az 10 év helyett szintén 20 év börtönbüntetéssel sújtható, ha viszont az elkövető a gyermek nevelője, gondozója, vagy többen követik el a bűncselekményt, akkor tényleges életfogytiglant kapna a bűnöző. A Fidesz jogi kabinetvezetője szerint a szigorítás az elfogadást követő hatvanadik napon lépne hatályba, akár már tavasszal, és ha valaki a hatályba lépés után követ el harmadjára ilyen bűncselekményt, akkor arra már érvényes lenne a "harmadik csapás".

A személy elleni erőszakos bűncselekmények közé tartozik többek között az emberölés, a testi sértés, az emberrablás, az erőszakos közösülés, a szemérem elleni erőszak, a garázdaság, a rablás és a hivatalos személy elleni erőszak is – állítja Lázár János. A szigorító javaslatot azzal indokolta, hogy vitathatatlanul nőtt az erőszak az országban, az utóbbi hetekben soha nem látott brutalitású bűncselekmények történtek, a kormány pedig semmit nem tett eddig. At is elmondta, hogy az Egyesült Államok 27 tagállamában 1994-ben bevezetett három csapás törvény következtében például Kalifornia államban az évente ismertté vált 8,8 millió bűncselekmény száma két év alatt 6,5 millióra csökkent, és 2000-re töredékére esett vissza azoknak az elkövetőknek a száma is, akiket ez alapján a törvény alapján ítéltek el. Szerinte ez azt bizonyítja, hogy javaslat nem a börtönök megtöltéséről szól.

Ellenzéki javaslatról lévén szó, Bárándy Gergely, az MSZP újdondász „szakjogásza”már bejelentette: a Fidesz javaslatának szövegét ugyan nem ismeri, de az biztosnak látszik, hogy a „három csapás törvény" nincs összhangban az alkotmány rendelkezésével, „az amerikai modell változtatás nélküli átvételét” nem fogják támogatni a szocialisták.” A kormánypárti politikus visszatetszőnek tartja, hogy a közhangulat változásával, a Fidesz hirtelen fontosnak érzi e probléma kezelését.

A korábbi tervekkel ellentétben mégsem szavaz a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnökjelöltjéről hétfőn az Országgyűlés. Szili Katalin házelnök ezt azzal indokolta, hogy az alkotmányügyi bizottság szerdán kialakított álláspontja szerint nincs újrajelölés, csak jelölés, így az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) után a parlamenti testület újra meghallgatja majd a jelöltet. Így várhatóan egy vagy két hét múlva lehet ismét szavazni a Legfelsőbb Bíróság elnökjelöltjéről.

Természetesen nem maradnak el a Ház vitáit színesítő más témák sem. Íme a program:

Az Országgyűlés feloszlásáról szóló országgyűlési határozati javaslat, továbbá „ A 2006-ban alakult Országgyűlés feloszlásának kimondásáról" tárgyban a Magyar Polgári Demokráciáért Alapítvány által kezdeményezett országos népi kezdeményezés.” (A népi kezdeményezés és az országgyűlési határozati javaslat összevont általános és részletes vitájának együttes tárgyalása, a határozati javaslat módosító javaslatairól történő szavazás és a zárószavazás, majd a népi kezdeményezésről való döntés. A napirendi pont előadója: dr. Navracsics Tibor, Fidesz.)

Egyes, a vállalkozásokat korlátozó törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslat. (Szatmáry Kristóf, Pelczné dr. Gáll Ildikó (Fidesz) képviselők önálló indítványa. Általános vita és a határozathozatal. A napirendi pont előadója: Szatmáry Kristóf.)

A lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló törvényjavaslat. (Általános és részletes vita, szavazás a módosító javaslatokról és a zárószavazás. A napirendi pont előadója: dr. Veres János, pénzügyminiszter.)

A Módosított Európai Szociális Karta kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (Általános vita és a határozathozatal. A napirendi pont előadója: Szűcs Erika, szociális és munkaügyi miniszter.)

Az államhatárt, az államhatár vonalának megállapítását tartalmazó egyes nemzetközi szerződések és határokmányok kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról és lehetőség szerint a zárószavazás. A napirendi pont előadója: dr. Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter.)

Az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződésnek az áruk szabad áramlását biztosító rendelkezéseihez kapcsolódó kölcsönös elismerés alkalmazásáról szóló törvényjavaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója: dr. Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter.)

Az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők (ISAF) műveleteiben történő további magyar katonai szerepvállalásról szóló (2186/2008.XII.29. Korm. határozat) foglalt döntésről szóló jelentésről, s annak elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (A Honvédelmi és rendészeti bizottság önálló indítványa. Együttes, általános vita és lehetőség szerint a határozathozatal. A napirendi pont előadói: dr. Szekeres Imre, honvédelmi miniszter,  Csampa Zsolt, a Honvédelmi és rendészeti bizottság.)

Mentelmi ügyek. Karsai József (MSZP), Lengyel Zoltán  (MDF), Nagy Imre (MSZP), Dr. Fazekas Sándor (Fidesz), Nyakó István (MSZP), Dávid Ibolya (MDF), Szabados József (MSZP) mentelmi ügye. (Szavazás a mentelmi jog megtartásáról, felfüggesztéséről.)

Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Dr. Répássy Róbert (Fidesz) képviselő önálló indítványa. Az általános vita folytatása és lezárása. A napirendi pont előadója: Répássy Róbert.)  

Az Országgyűlés elnökének „diplomatikus” szólása hívja fel a figyelmet, a kinek jobb, kinek rosszabb időkre, a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja alkalmából. Az MSZP megbecsült tagja lévén, nem tudni, milyen messze, meddig, és merre néz, - szól-e a „körmösöknél” szelídebb „forradalmi KISZ-titkárokról”, s napjaink  áldozatairól...

A folytatásban:
– A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Az általános vita megkezdése. A napirendi pont előadója: dr. Molnár Károly, a kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter.)  

– A Kábítószerügyi eseti bizottság tevékenységéről (2007. november -2008. október) szóló jelentésről. (A Kábítószerügyi eseti bizottság önálló indítványa.)

– A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Részletes vita. A napirendi pont előadója: dr. Veres János, pénzügyminiszter.)

– Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Az általános vita folytatása és lezárása. A napirendi pont előadója: Gráf József, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.)

– Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényjavaslat. (Az általános vita folytatása és lezárása. A napirendi pont előadója: Gráf József, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.)