Dr. Rétvári Bence, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára

Dr. RÉTVÁRI BENCE, (KDNP): - Tisztelt Ház! Úgy látszik, a Magyar Szocialista Párt elnökeinek néha egy-egy őszinteségi rohama van. Ezt láttuk már egy korábbi elnök, Gyurcsány Ferenc esetében is, aki az őszödi beszédben fejtette ki az igazságnak egyes olyan részletkérdéseit, amelyeket korábban nem osztott meg a nyilvánossággal. A hétvégén Molnár Gyulától, az MSZP elnökétől is érdekes felvetéseket hallottunk. Kiss Péter szabadegyetemén fejtette ki álláspontját. Visszagondolt a Magyar Kommunista Párt idejére, meg a Magyar Dolgozók Pártjára, de elemezte a Magyar Szocialista Párt 2006 utáni időszakát is. Felsorolta a szocialista-liberális kormányzás főbb hibáit. Tette volt nyilván azzal a retorikai szándékkal, hogy ezeket megpróbálja kivetíteni a Fidesz-KDNP kormányzásra. Beismerésként hangzott: a rossz gazdaságpolitika, az agyonadóztatott gazdaság, éppen ezért a külföldi tőke, de a magyar tőkének is a nehéz helyzetbe hozása, valamint a sajtószabadság korlátozása. Mindezt megfejelte azzal a mondatával, hogy 2018 után akár meg is szűnhet az MSZP, ha vesztesek lesznek a választáson. Ez eléggé sokat mondó jövőkép. Látjuk, hogy dolgoznak is érte, érdemes lesz az elnökeit figyelni, mert időről időre ez az őszinteségi roham úgy látszik, eléri őket. Molnár Gyula őszödi beszéde, megtörtént ezen hétvégén!

– Ezzel szemben 2010 után olyan politikát vitt a Fidesz-KDNP-kormányzat, amely segítséget nyújtott ahhoz, hogy minél többen minél többet kereshessenek. Ha annak az okait nézzük, hogy miért éri meg most jobban dolgozni, mint 6 évvel ezelőtt, akkor azt látjuk: több munkahely, több munkalehetőség van, magasabbak a fizetések, kevesebb adót kell fizetni annak, aki dolgozik, és mellette gyermeket is vállal. Külön-külön is ezek mind-mind adócsökkentési indokok, együtt pedig Európában is példamutatóan magas kedvezményeket jelentenek.

– Ha a fizetési viszonyait nézzük és hasonlítjuk össze a 2010 előtti időszakkal, akkor a minimálbér adatait kell figyelembe vennünk. A minimálbér esetében az éves átlagos emelkedés összege a szocialista időszakban 2937 forint volt, míg a Fidesz-KDNP időszakában 6270 forint környékén alakul. Tehát több mint kétszeres ütemben nőttek 2010 után a legalacsonyabb fizetések, mint annak előtte.

– A munka, a munkavállalás, az emelkedő munkabérek tudják a szegénységi spirált megtörni, márpedig ebben igen szép adatokat tudunk most már 6 hév után mindenkivel megosztani. Míg 2010-ben havi 202 ezer forint volt az átlagos bruttó bér, most ez 257 ezer forint, több mint 25 százalékkal több.

– A nettó bérek szintén óriási mértékben, főleg a korábbi időszakhoz képest nőttek: 132 ezerről 171 ezer forintra. De hangsúlyozom: a családi adókedvezményt a nettó értékek nem tartalmazzák, tehát annál, aki 2-3 gyermeket nevel, ez a 257 ezer forint bruttó-nettót is jelent. A nettó átlagkereset a családi kedvezmény igénybevevőinél így 33-34 százalékkal emelkedett, és ha ebből a kismértékű inflációt leszámítom, az is 20 százalékos vásárlóérték-, reálkereset-emelkedést jelent.

– Tisztelt Ház! Nemcsak általánosságban, de egyes esetekben külön-külön is meg tudjuk nézni, hogy miként emelkedett, miként emelkedik a bér ágazatonként. Ha a szociális szférában nézem, egy szakirányú végzettségű gyermekfelügyelő, aki 37 éve van a pályán, most 36 ezer forinttal kap többet, egy főiskolai végzettségű pályakezdő családgondozó pedig 43 700 forinttal indul kedvezőbb helyzetből, mint indult, mondjuk, 4 évvel ezelőtt, egy pályakezdő szociális tanácsadónak pedig a kezdő bére 52 ezer forinttal magasabb, mint 5 évvel ezelőtt. A felsőoktatásban egy „egyetemi tanár III.” fokozatban levő tanár bruttó fizetése 437 300 forintról 528 ezer forintra emelkedett. A pedagógusok bére másfélszeresére emelkedett  az orvosok számára 207 ezer forintos egészségügyi béremelés indult el. Ezek mind-mind megteremtik a munka becsületét és a munka értelmét Magyarországon!