HÉTFŐ

Bemelegítésként a napirend előtti szócsaták, majd interpellációk, azonnali kérdések és válaszok színesítik a napot. Követik, nem kevés lendülettel, a kedden végszavazáshoz érkező törvény- és határozati javaslatok éjfélig történő vitái.  

KEDD

 

A döntések napja. Lehetőség szerint  zárószavazás nyomán zöld útra térhet két tucatnyi indítvány.

 

Törvények

A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosításáról.

A javaslat célja a magáncsőd törvény kis terjedelmű módosítása, és ebben az első ütemben kezdeményezhető adósságrendezési eljárások megindítására egy egyszeri póthatáridő biztosítása 2016. március 1-jéig. A póthatáridő engedélyezése lehetővé teszi, hogy azok is kezdeményezhessenek adósságrendezési eljárást, akik a most hatályos törvényi rendelkezések szerinti határidőket már túllépték. A törvényben biztosított póthatáridő nem érinti a végrehajtások és végrehajtáson kívüli értékesítések folytatására vonatkozó törvényi határidőket és az említett eljárásokra vonatkozóan ott megállapított sajátos szabályokat. (Előterjesztő: kormány – igazságügyi miniszter. Szövege: PDF.)

A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosításáról.

A törvényjavaslat az összegyűlt jogalkalmazói tapasztalatok beépítését kívánja megvalósítani. A koncepció alapvető célja, hogy egyértelmű, egyszerűsített, átlátható szabályrendszer alakuljon ki, amelyet mind a kötelezett gazdálkodók, mind az alkalmazó hatóságok azonosan értelmeznek és alkalmaznak. Jelentősen könnyíti az egyéni hulladékkezelést választó kötelezettek számára a termékdíj-kötelezettség teljesítését. Az eddigi negyedéves bevallási és fizetési kötelezettséget évente egyszeri előleg bevallási és megfizetési, majd tárgyévet követően egy éves elszámolási kötelezettség váltja fel.

Megnyílik az átalánydíj fizetés lehetősége a gépjármű gyártók és forgalmazók számára az eddigi tételesen kimunkált, termék- és anyagáramonként tömegalapon számított díjtétel helyett. Iparági becslések alapján közel 1200 gazdálkodót érint majd az egyszerűsítés.

A forgalomba hozatal definíciója kiegészítésével a továbbiakban nem csak a hazai, hanem a külföldi gazdálkodók is termékdíjat kötelesek fizetni a termékdíjköteles terméket a távolsági (online) értékesítés útján magyarországi vevő részére történő értékesítés esetén, amely módosítás a hazai gazdálkodók piaci hátrányát feloldja. A törvényjavaslat tartalmaz továbbá a jogértelmezést elősegítő szövegpontosításokat is. (Előterjesztő: kormány, – földművelésügyi miniszter. Szövege: PDF.)

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról.

A kormány által benyújtott törvényjavaslat a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvénynek a felszámolóbiztosok kijelölésével, a kötelező szakmai továbbképzéssel, a felszámolói névjegyzék vezetésével, valamint a felszámolási vagyonértékesítésekkel kapcsolatos módosításait tartalmazza. Indoklása szerint: szakmailag kellően megalapozott, azokat a  joggyakorlat által indokolt módosításokat és kiegészítéseket tartalmazza, amelyek elősegítik a kormányzati célok érvényesítését, a felszámolási tevékenység szakmai színvonalának emelését, valamint a felszámolási vagyonértékesítések átláthatóbbá tételét. (Előterjesztő: kormány, – nemzeti fejlesztési miniszter. Szövege: PDF.)

Egyes közlekedéssel összefüggő törvények módosításáról.

A törvényjavaslat kiemelt célja a polgári légiközlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről szóló 376/2014. európai uniós parlamenti és tanácsi rendeletnek való megfelelés megteremtése. Az uniós rendeletet és a végrehajtására kiadott bizottsági rendeletet a tagállamoknak 2015. november 15-től kell alkalmazniuk, ezért a nemzeti jogszabályoknak is ezen határidőig hatályba kell lépniük.

A légi közlekedésről szóló törvény módosítását az uniós rendelettel való harmonizáció indokolja. A jövőben azon légi járművek, amelyek korábban nem fizették meg a légtérhasználati díjat, nem repülhetnek át a magyar légtéren. Egyebek mellett tartalmazza még a szükségtelen légvédelmi riasztások költségeinek megtérítési kötelezettségét is.

A légi, vasúti és vízi közlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló törvény módosítását a légi balesetek, események bejelentéséről és elemzéséről szóló uniós rendelet indokolja.

Az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény módosítását a közlekedésbiztonsági szervnek a légi, vasúti és vízi közlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatával összefüggő adatkezelése indokolja. (Előterjesztő: kormány, – nemzeti fejlesztési miniszter. Szövege: PDF.)

Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény végrehajtásáról.

Az Országgyűlés a Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény  a központi alrendszer tekintetében  17 458 407,8 millió forint bevétellel, 18 261 422,8 millió forint kiadással és 803 015,0 millió forint hiánnyal hagyja jóvá.

 Az államháztartás pénzforgalmi hiánya az 1121,5 milliárd forintos módosított törvényi előirányzattal szemben 713,5 milliárd forintban teljesült, amely a GDP 2,2 százaléka ezen belül a központi alrendszer hiánya a törvényi módosított 1151,5 milliárd forintos előirányzathoz képest kedvezőbben, 803 milliárd forintra teljesült.

 Az úgynevezett kormányzati szektor európai uniós módszertan szerinti hiánya is kisebb lett a kitűzött célnál, a GDP 2,9 százaléka helyett 2,5 százalékban teljesült, az ugyanezen módszertan szerint számított adósságrátája pedig 76,2 százalékra mérséklődött az előző évi 76,8 százalékról.

Az elmúlt évben megközelítőleg 2224 milliárd forint támogatás kifizetésére került sor, amelyből 1669 milliárd forint származott a különböző uniós alapokból. A támogatás így 250 milliárd forinttal haladta meg a 2013. évi szintet.

A központi költségvetési szervek és fejezetek által kezelt egyes jogcímeken megjelenő programok, feladatok, támogatások 2014. évi kiadásai 7480,4 milliárd forintra teljesültek, amely a törvényi előirányzat 85,3 százalékának felel meg. A teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottaknál a rendszeres személyi juttatásokra 1472,9 milliárd forintot fordítottak, az eredeti előirányzatnál 1,7 százalékkal többet. Ezzel összefüggésben a foglalkoztatottak éves átlagos létszáma - a közfoglalkoztatottak nélkül számítva - az előző évihez képest 1,8 százalékkal lett magasabb.

A helyi önkormányzatok 2014-ben összesen 2735,2 milliárd forint kiadással és 3123 milliárd forint bevétellel gazdálkodtak. Az államháztartás ezen alrendszerének költségvetési egyenlege - az adósságkonszolidációs támogatást is figyelembe véve - 89,5 milliárd forintra teljesült. Míg 2013-ban az önkormányzati adósságkonszolidáció keretében 36,3 milliárd forint, addig 2014-ben 68,8 milliárd forint állami támogatásban részesültek az önkormányzatok az adósságcsökkentés utolsó körében, annak lezárásaként.

A Nyugdíjbiztosítási Alap 2014. évi költségvetésének zárszámadási egyenlege 7,5 milliárd forint többletet tartalmazott. A bevételek túlteljesítését alapvetően a gazdasági növekedést előidéző folyamatok kedvező alakulása, a foglalkoztatás bővítéséből származó többletbevétel eredményezte. A kiadásokon belül a legnagyobb tételt a nyugellátási kiadások jelentették, amelyek összességükben 2915 milliárd forintot tettek ki.

A nyugellátási kiadások 2014-ben a 2 millió 207 ezer főt érintő 2,4 százalékos mértékű nyugdíjemelés hatását tartalmazták, amelyek a nyugdíjas fogyasztói kosárra számítva, a mínusz 0,6 százalékos inflációt is figyelembe véve a nyugdíjak vásárlóerejének 3 százalékos növekedését eredményezték.

Az Egészségbiztosítási Alap 2014. évi összes kiadása 1907,2 milliárd forint volt, amelynek több mint 29 százalékát, 559,1 milliárd forintot a pénzbeli ellátások kifizetésére, több mint 69 százalékát, 1325,5 milliárd forintot pedig a természetbeni ellátások finanszírozására használt fel az egészségbiztosítás. (Előterjesztő: kormány, – nemzetgazdasági miniszter. Szövege: HTML.)

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról.

A törvénymódosító javaslat az Európai Unió 575/2013. rendeletének tükrében tovább pontosítja és egyben ésszerűsíti is a Magyar Fejlesztési Bankról szóló jogszabályt, amely a kormány álláspontja szerint nagyban hozzájárulhat a bank működésének az optimalizálásához. Többek között rögzíti: a hitelintézetnek nem minősülő ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben a Magyar Fejlesztési Bank kitettsége nem haladhatja meg a szakosított hitelintézet szavatolótőkéjének 45 százalékát..A módosítás továbbá lehetővé teszi azt is, hogy az MFB Zrt. speciális jogállása és ahhoz kapcsolódó feladatai miatt az uniós forrásokból finanszírozott kitettségekhez 0%-os kockázati súlyt rendeljen. (Előterjesztő: kormány, – Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF.)

Egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról.

Indoklása szerint  a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2014. évi XX. törvény és a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosításáról szóló T/6291. számú törvényjavaslatban foglaltakkal összefüggésben az újonnan megalakuló Miniszterelnöki Kabinetiroda tekintetében – a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter feladat- és hatásköréhez igazodóan – indokolt lehetővé tenni mindazon személyzetpolitikai, illetve igazgatási-szervezési jellegű döntések meghozatalát, amelyekre a Miniszterelnökség tekintetében lehetőség van. (Előterjesztő: kormány, – Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF.)

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosításáról.

E törvény alkalmazási köre kiterjed] „a) a földgáz vezetéken történő szállítására, elosztására, tárolására, kereskedelmére, fogyasztására, felhasználására, elszámolására. Módosításának elsődleges célja egy olyan adatgyűjtő és adatfeldolgozó, továbbá elosztórendszeri elszámolási feladatok ellátásában közreműködő rendszer létrehozása, amely átláthatóvá és ellenőrizhetővé teszi az elosztói elszámolások rendjét. (Előterjesztő: kormány, – Miniszterelnökséget vezető miniszter.Szövege: PDF.)

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2014. évi egységes költségvetésének végrehajtásáról.

A Hatóság kiadási és bevételi főösszege 32 432,8 M Ft-ban, a Médiatanács működési költségvetését pedig 173,9 M Ft összeggel hagyta jóvá az Országgyűlés. A Médiatanács kezelésében lévő, költségvetésen kívüli bevételek és kiadások 2014. évi főösszege 1 528,1 M Ft a jóváhagyott előirányzatok szerint. A Hatóság egységes költségvetésének mellékleteként a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2014. évi költségvetését 77 945,4 M Ft összeggel hagyta jóvá a törvényhozó testület.

A benyújtott zárszámadási törvényjavaslat alapdokumentációnak számító intézményi éves elemi költségvetési beszámolókat a hatóság és a Médiatanács által felkért független könyvvizsgálók véleményezték, mely szerint a költségvetések teljesítéséről, valamint a 2014. év december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről a beszámoló megbízható és valós képet ad. A tervezet a törvényi előírásoknak megfelelően tartalmazza az NMHH, valamint az NMHH Médiatanácsa 2014. évre vonatkozó teljesített bevételeit és kiadásait. Az NMHH által benyújtott 2014. évi zárszámadás 27 milliárd 74 millió forintos bevételről és 25 milliárd 380 millió forintos kiadásról számol be. A hatóság kiadási oldalán pedig megközelítőleg 70 százalékát a működési költségek tették ki. A személyi juttatások terén a módosított előirányzathoz képest több mint 900 millió forintos megtakarítás volt tapasztalható, amit több tényező okozott. Először is a 650 fő engedélyezett létszámmal szemben 630 fő munkavállaló volt 2014-ben a hatóság kötelékében, s megemlítendő továbbá, hogy a közszféra elvárásaihoz igazodva a külső személyi juttatások területén is megtakarítások keletkeztek. A működési kiadásokon belüli dologi kiadások a 2014. évben 10 milliárd 43 millió forintot tettek ki, ami alatta marad a módosított előirányzati tervnek. (Előterjesztő: Költségvetési bizottság. Szövege: PDF.)

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2016. évi egységes költségvetéséről.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. 2016. évre tervezett bevételi főösszege 32 milliárd 297,6 millió forint, közhatalmi bevételeit az igazgatási szolgáltatási díjak, a frekvencia használatáért, az azonosítók lekötéséért és használatáért fizetett díjak, a felügyeleti díj, valamint a beszedett bírságok, a késedelmi pótlékok képezik.

A hírközlési területen tervezett közhatalmi bevételek nettó összege 23 milliárd 889,2 millió forint, mintegy másfél százalékkal nagyobb a 2015. évre vonatkozó költségvetési törvényben elfogadott előirányzatnál. A bevételek között külön figyelemmel van a frekvenciadíjakra, ugyanis ezek képezik a teljes bevétel közel 80 százalékát, pontosan 18,95 milliárd forintot.

Az azonosítók használatáért tervezett 2 milliárd 450 millió forint hasonló nagyságrendű az ez évi bevételhez. A felügyeleti díjból várhatóan 1 milliárd 897 millió forint fog befolyni. A bírságokból várhatóan 200 millió forint bevételre számíthat a hatóság a jövő év folyamán, amelyet a törvényi előírás szerint a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztésére kell fordítani. A működési bevételek tervezett előirányzata 6,159 milliárd forint, ez magában foglalja a bevételekhez kapcsolódó 5,779 milliárd forintos általános forgalmi adót és a tartalékok hatékony befektetésének eredményét is.

A kiadási oldalon belül jelentős arányt képviselnek a személyi juttatások és az ezt terhelő adók, járulékok, amelyek összege 8 milliárd 860,9 millió forint. Ez az előirányzat 680 munkavállalóval tervez. A dologi kiadások előirányzata 10 milliárd forint, az előirányzatok, beruházások összege 4 milliárd forint. A tartalékok között szerepel a következő évek működési tartalékának fedezete 5 milliárd 919 millió forinttal, valamint a takarékos gazdálkodás következményeként képződő tárgyévi működési tartalék 3 milliárd 179 millió forintos összeggel.

A Médiatanács 2016. évre tervezett költségvetése: a Médiatanács működési költségvetésének fedezetére fordítható összeg 173,9 millió forint, ez magában foglalja az öttagú Médiatanács személyi juttatásait, a járulékokat, a szakmai működésüket segítő szakértői kereteket, valamint a társhatósági működésre tervezett támogató összegek fedezetét.

A törvény alapján a kereskedelmi és vagyongazdálkodási bevételek az MTVA-t illetik meg, az alábbiakban a reklám- és egyéb vállalkozási, valamint pénzügyi bevételek szerepelnek bevételként. A közszolgálati hozzájárulás a 2015. évi előirányzattal megegyezik, vagyis jövőre is 69 milliárd 861 millió forint. A médiaszolgáltatási díj 1 milliárd 91 millió forint, ami a kereskedelmi médiaszolgáltatók által befizetett médiaszolgáltatási díjat tartalmazza. A pályázati díjak: a frekvenciapályázati díjak és támogatási pályázati díjak MTVA-t megillető hányadát tartalmazza 54 millió forint értékben, a médiaszolgáltatási szerződéskötési kötbér, bírság, késedelmi kamat 23 millió forint értékben. Az MTVA kiadásai tartalmazzák a működésének, a műsorgyártásnak, a vagyongazdálkodásnak valamennyi személyi, járuléki, dologi és felhalmozási kiadásait. A Média Mecenatúra támogatása 3 milliárd 145 millió forint.  (Előterjesztő: Költségvetési bizottság. Szövege: PDF.)

Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény módosításáról.

A tömeges bevándorlás és az illegális határátlépések számának drasztikus növekedése a magyarországi közigazgatási és rendvédelmi intézményrendszert komoly kihívás elé állítja. A feladatok zökkenőmentes ellátásához, a gyors ügyintézéshez szükséges műszaki és informatikai infrastrukturális feltételek kialakításához, a felkészült személyi állomány biztosításához többletforrások szükségesek. A javaslat az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének 2015. évi

bevételi főösszegét 16 420 724,5 millió forintban, kiadási főösszegét 17 313 128,6 millió forintban, hiányát pedig 892 404,1 millió forintban állapítja meg. (Előterjesztő: kormány– nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF.)

 

Határozathozatalok

A Magyar Szórvány Napjáról.

Az Országgyűlés a határon túli magyarság iránt viselt, az Alaptörvényben rögzített felelősségnek megfelelve november 15-ét, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem és magyar király születésének napját, a Magyar Szórvány Napjává nyilvánítja. Felhívja az intézményeket, szervezeteket, és egyúttal felkéri a polgárokat, hogy a nemzetünk szerves részét alkotó szórvány magyarság támogatásának egy kiemelt napot szenteljenek, és 2015. november 15. napjától kezdve ezt a napot közösen, méltó keretek között ünnepeljék meg. (Előterjesztők: Németh Zsolt, Pánczél Károly, Potápi Árpád János , - Fidesz, dr. Semjén Zsolt, - KDNP. Szövege: PDF.)

- Az áthelyezési válságmechanizmus létrehozásáról, valamint az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26-i 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet vonatkozásában az indokolt vélemény elfogadása feltételeinek fennállásáról szóló beszámolójelentés – szövege: PDF -  elfogadásáról. (Uniós napirendi pont! Elfogadását szorgalmazó határozati javaslat: előterjesztő: Európai ügyek bizottsága. Szövege: PDF.)

- A Kúria elnökének a Kúria 2014. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében címmel benyújtott beszámolójának – szövege: PDF – elfogadásáról. (Elfogadását szorgalmazó határozati javaslat: igazságügyi bizottság. Szövege: PDF.)

- Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2014. évi beszámolója – szövege: PDF – elfogadásáról. (Elfogadását szorgalmazó határozati javaslat: igazságügyi bizottság. Szövege: PDF. )

- A legfőbb ügyésznek az ügyészség 2014. évi tevékenységéről szóló beszámolójának – szövege: PDF -  elfogadásáról. (Elfogadását szorgalmazó határozati javaslat: igazságügyi bizottság. Szövege: PDF.)

Döntés tárgysorozatba-vételi kérelmekről

- A Quaestor-károsultak valódi kártalanításáról. (Előterjesztő: Szabó Szabolcs független képviselő. Szövege: PDF.)

- Az energiaárak világpiaci csökkenésével összefüggésben a rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény módosításáról. (Előterjesztő: dr. Tóth Bertalan, Tóbiás József MSZP képviselők. Szövege: PDF.)

- A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény általános bérplafon megteremtésére irányuló módosításáról. (Előterjesztő: Schmuck Erzsébet LMP képviselő.  Szövege: PDF.)

- Az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről, valamint az állampárti vezetők és a diktatúra állambiztonságának hivatásos állományának egyes közhivatalok viseléséből való kizárása érdekében szükséges törvénymódosításokról. (Előterjesztő: dr. Schiffer András LMP képviselő. Szövege: PDF)

- A közpénzek elköltéséről szóló szerződések nyilvánossá tételéről. (Előterjesztő: dr. Staudt Gábor Jobbik képviselő. Szövege: PDF.)

Általános viták a lezárásig

- A Magyarország és a Belga Királyság között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről.  (Előterjesztő: belügyminiszter. Szövege: PDF.)

- A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról.  (Előterjesztő: belügyminiszter. Szövege: PDF.)

- A vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal összefüggő egyes törvények módosításáról. (Előterjesztő: földművelésügyi miniszter. Szövege: PDF.)

- A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosításáról. (Előterjesztő: dr. Szűcs Lajos Fidesz képviselő. Szövege: PDF. )

- A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosításáról. (Előterjesztő:  Győrffy Balázs Fidesz képviselő. Szövege: PDF.)

- Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról. (Előterjesztő: földművelésügyi miniszter. Szövege: PDF.)

- A pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény módosításáról. (Előterjesztő: földművelésügyi miniszter. Szövege: PDF.)

- A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény, valamint az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvény módosításáról. (Előterjesztő: földművelésügyi miniszter. Szövege: PDF.)

SZERDA

Általános viták a lezárásig.

- A Magyar Nemzeti Bank 2012. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója. (Előterjesztő: Magyar Nemzeti Bank. Szövege: PDF.)

- A Magyar Nemzeti Bank 2012. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója. elfogadásáról. (Előterjesztő: Gazdasági bizottság. Szövege: PDF.)

-A Magyar Nemzeti Bank 2013. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója. (Előterjesztő: Magyar Nemzeti Bank. Szövege: PDF.)

- A Magyar Nemzeti Bank 2013. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója elfogadásáról. (Előterjesztő: Gazdasági bizottság. Szövege: PDF.)

- A Magyar Nemzeti Bank 2014. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója. (Előterjesztő: Magyar Nemzeti Bank. Szövege: PDF.)

- A Magyar Nemzeti Bank 2014. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója elfogadásáról. (Előterjesztő: Gazdasági bizottság. Szövege: PDF.)

- Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény és egyes törvények módosításáról. (Előterjesztő:  nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF.)

CSÜTÖRTÖK

Általános viták a lezárásig.

- A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint egyéb eljárásjogi és igazságügyi törvények módosításáról. (Előterjesztő: igazságügyi miniszter. Szövege: PDF.)

- A nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló 2014. évi XC. törvény, valamint a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról. (Előterjesztő: külgazdasági és külügyminiszter. Szövege: PDF.)

- Egyes hatósági eljárások illetékének és igazgatási szolgáltatási díjának megszüntetéséről. (Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF.)

- A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvénynek a közös önkormányzati hivatalokkal összefüggő módosításáról. (Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF.)

- A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény, valamint az azzal összefüggő törvények módosításáról. (Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF.)