A parlamentben a kormányt vagy az ellenzéket nem szidni „könyvritkaságnak” számit. Földi László más úton járt. Napirend előtt felszólalása alatt még pisszenést sem lehetett hallani. A kereszténydemokrata képviselő, szerint „nemcsak Kossuthra és Arany Jánosra kell büszkén emlékeznünk, hanem vállalnunk kell a XX. század viharainak felelevenítését is.
kdnp.hu – Bartha Szabó József
FÖLDI LÁSZLÓ: – Tisztelt Képviselőtársaim! Közeledik az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulója, és ilyenkor nekünk, Dél-Pest megyei embereknek különösen fontos az emlékezés. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy van mire visszagondolnunk, van miről beszélnünk, elmélkednünk ennek apropóján.
– Cegléd tavaly ünnepelte mezővárossá nyilvánításának 650. évfordulóját. Gazdag a történelmünk, amelynek egyik csúcspontja az volt, amikor Kossuth Lajos 1848. szeptember 24-én városunkban elmondta első alföldi toborzó körútjának nagy hatású beszédét. Ugyancsak Cegléden található az úgynevezett Kossuth-erkély. Erről, a Pozsonyi Zölddiófa Vendégfogadó erkélyéről szónokolva hirdette ki Kossuth Lajos a jobbágyfelszabadítást, és mutatta be Batthyány Lajost, az ország felelős miniszterelnökét. Az erkély a ceglédi református nagytemplom kertjében található. Cegléd Kossuth városa, és büszkék vagyunk a hagyományainkra. Ezt elismerve az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága Szellemi Kulturális Örökség Szakbizottságának javaslata alapján 2014-ben a Kossuth-kultusz ceglédi hagyománya is felkerült a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére. A jelöléshez szükséges dokumentációt a Kossuth Múzeum készítette el két éve. Itt is szeretném megköszönni Reznák Erzsébet múzeumigazgató, a Turini Százas Küldöttség és a Ceglédi Múzeumbaráti Kör tevékenységét.
– A térség történelmi gazdagságát mutatja, hogy Nagykőrösön Arany Jánosra lehetünk büszkék. Arany János 1851 és 1860 között kilenc éven át tanított a város főgimnáziumában. A város kultúrtörténetének legfényesebb időszaka volt ez. Nagykőrös mindig büszke volt arra, hogy a legnehezebb időszakban, a szabadságharc bukása után adott otthont és kenyeret a nagy magyar költőnek. Tegnap, március 2-án 198 évvel ezelőtt született Arany János. Ennek emlékére a héten kerül sor Nagykőrösön az Arany János balladamondó versenyre, ahová a Kárpát-medencei magyar középiskolásokat is várják.
– Tisztelt Képviselőtársaim! Eddig a szép emlékekről beszéltem, de természetesen a térségünket sem kerülte el a második világháború és az azt követő vészterhes időszak sem. Magyarországon 1944 őszétől sorra alakultak a hadifogolytáborok. A trianoni Magyarország területén több mint ötven gyűjtőtábor volt, amelyekben táboronként ezer-negyvenezer foglyot tartottak. A Kárpát-medence és Közép-Európa legnagyobb fogolytábora a ceglédi volt, ahol összesen 200 ezer fogoly fordult meg. 1945 májusában egyszerre közel 130 ezren voltak a három század befogadására készült huszárlaktanyában. A táborokban az embertelen körülmények, a hiányos táplálkozás és öltözködés, valamint az egészségügyi ellátás hiánya miatt tömegesen haltak meg a foglyok. A halottakat jeltelenül tömegsírba temették vagy csupán szeméttel fedték be. Cegléden körülbelül 5 ezren vesztették életüket. A történtekről sokáig nem volt szabad beszélni, a laktanya területére még csak bejutni sem volt szabad. A foglyok közül számosan téglára írták ceruzával vagy belevésték végső üzenetüket szeretteiknek és az utókor számára. Ennek a gyűjteménye jelent meg tavaly a „Téglába vésett történelem” című könyvben. A mű születésében dr. Jójárt György főorvosnak külön köszönettel tartozunk.
– A kormány a Kárpát-medencében élők 1944-45-ben kezdődő, a Szovjetunióba kényszermunkára történő internálásának 70. évfordulójára való méltó megemlékezésül a 2015. évet emlékévvé nyilvánította. Nekünk Dél-Pest megyében nemcsak Kossuthra és Aranyra kell büszkén emlékeznünk, hanem vállalnunk kell a XX. század viharainak felelevenítését is. Takács László ceglédi polgármester és a városi képviselő-testület kiáll amellett, hogy a település kiemelt fontosságú eseményként tartja számon az emlékévet.
– Tisztelt Képviselőtársaim! A méltó megemlékezéshez és a kegyeleti hely kialakításához kérem a kormány elvi és anyagi támogatását. Történelmünk szépségeire jó emlékezni, a sorscsapásokra kötelező, s nemcsak magunk, hanem az utánunk következő generációk miatt is. Köszönöm, hogy meghallgattak!