Igazi nagyüzemként működik hétfőtől három napon át a Tisztelt Ház. Kétezernél is jóval több oldalt kell, kellene elolvasnia annak, aki tudni akarja miről is szólnak a vitára és szavazásra bocsátott indítványok.
kdnp.hu – Bartha Szabó József
HÉTFŐ
Bemelegítésként a napirend előtti szócsaták, majd interpellációk, azonnali kérdések és válaszok színesítik a hétfői napot.
Bizonyára nem csendben, négy ellenzéki javaslat tárgysorozatba-vételi kérelmének vitája lép a nyomába. Elutasításuk, jóstehetség nélkül borítékolható.
– A gyermekvállalás és a munkavállalás kedvezőbb összehangolását segítő intézkedésekről. (
– Magyarország Alaptörvényének hatodik módosításáról. (Előterjesztő, Jobbik: Vona Gábor, Apáti István, Z. Kárpát Dániel, dr. Staudt Gábor. Szövege: PDF.)
– A gyermekéhezés felszámolásának megalapozása érdekében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról. (Előterjesztő, MSZP: Tóbiás József, Bangóné Borbély Ildikó, Korózs Lajos, Lukács Zoltán, dr. Harangozó Tamás, dr. Tóth Bertalan, Demeter Márta, Gőgös Zoltán, Gúr Nándor, Harangozó Gábor István, Heringes Anita, dr. Hiller István, Horváth Imre, dr. Józsa István, Kiss László, Kunhalmi Ágnes, dr. Legény Zsolt, Mesterházy Attila, dr. Molnár Zsolt, Szabó Sándor, dr. Szakács László, Teleki László, Tukacs István, Velez Árpád, dr. Varga László, Hiszékeny Dezső, Burány Sándor, dr. Bárándy Gergely. Szövege: PDF.)
– A Honvéd Egészségpénztár önhibájukon kívül kárt szenvedett tagjainak megsegítéséről. (Előterjesztő, MSZP: Demeter Márta, Tóbiás József, dr. Tóth Bertalan, Gőgös Zoltán, dr. Szakács László, Bangóné Borbély Ildikó, Tukacs István, Gúr Nándor, Heringes Anita, Kiss László, dr. Legény Zsolt, Teleki László, dr. Varga László, Velez Árpád. Szövege: PDF.)
***
Követik, nem kevés lendülettel, éjszakában nyúlóan, a másnap végszavazáshoz érkező törvényjavaslatok általános vitái.
KEDD
Az igazi döntések napja. Lehetőség szerint zárószavazás nyomán zöld útra térhet több, mint két tucatnyi kormány oldalról érkező indítvány. Íme a tervezett zárószavazások.
A köztársasági elnök által Alaptörvény-ellenesség miatt visszaküldött, az Országgyűlés 2015. április 28-i ülésnapján elfogadott „Az állami földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról” szóló törvény.
A módosítások arra irányulnak, hogy valamennyi állami tulajdonú föld – függetlenül attól, hogy védett területnek minősül-e – a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) tulajdonosi joggyakorlása alá tartozzon. A kormányzati cél az, hogy egységes tulajdonosi joggyakorlás valósuljon meg az állami tulajdonú földek esetében, és egységes hasznosítási elvek mentén történjen az állami földek hasznosítása.(Előterjesztő: fö
A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú megállapodás kihirdetéséről.
Általánosan elismert, hogy a nemzetközi adócsalás és adóelkerülés megakadályozása egyik leghatékonyabb eszközének a hatóságok közötti együttműködés erősítését és az adóügyi információcserét tartják. A megállapodásban részt vevő államok adóhatóságai a pénzügyi számlák információcseréjét kötött menetrend alapján valósítják meg. Az információk első küldésére a számlák bizonyos köre tekintetében 2017 szeptemberében kerül sor, melyhez a megállapodás által érintett számlák azonosítására vonatkozó eljárásokat 2016. január 1-ig kell kialakítani.
A megállapodás alapján a pénzügyi információk automatikus cseréjére az államok illetékes hatóságai között meghatározott eljárásban, közös sztenderd alapján kerül sor évi rendszerességgel. Tartalmazza a pénzügyi információcsere automatikus cseréje során alkalmazott fogalmakat, jelentéstételi kötelezettség alá tartozó pénzügyi számlákat, megjelöli az információcsere határidejét és módját. A megállapodás-modell a tőkejövedelmekre, számlaegyenlegre terjed ki, hatálya alá tartozik a pénzügyi intézmények széles köre (bankok, biztosítók, befektetési alapok), valamint a magánszemélyek és más jogalanyok (vállalkozások, alapítványok) által birtokolt számlák is.(Előterjesztő: nemzetgazdas
Az Egységes Szanálási Rendszerhez kapcsolódó kormányközi megállapodás kihirdetéséről.
Az Egységes Szanálási Rendszer létrejötte a pénzügyi válságra adott egyik legfontosabb válasz annak érdekében, hogy az esetlegesen pénzügyi nehézségbe kerülő hitelintézetek szanálására, életképessé tételére ne költségvetési pénzekből, hanem túlnyomórészt a befektetők és nagybetétesek hozzájárulásából, ennek sikertelensége esetén az előre – a tagállamok hitelintézetei által – feltöltött pénzügyi alapból kerüljön sor.
Magyarország álláspontja szerint az euroövezeti tagállamoknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy stabilizálják az euroövezet helyzetét. Az ehhez szükséges döntéseket azonban oly módon kell meghozni, hogy abban minden tagállam részt vehessen; illetve biztosítani kell, hogy ezek a válságkezelő lépések ne okozzanak zavart a belső piac működésében.
A visegrádi és közép-európai partnereinkkel folyatott szoros egyeztetés és a velük való közös fellépés eredményeként sikerült a tárgyalások során valamennyi kiemelt magyar érdeket érvényesíteni. Ezek a következők: a megállapodás rendelkezései Magyarországra nézve csak az euroövezethez vagy a bankunióhoz történő csatlakozástól kezdve legyenek kötelezőek; a megállapodás ezt megelőzően ne hozzon létre kötelezettséget a bankuniós döntés tekintetében, se tartalmi se ütemezés szempontból; a megállapodás megőrizze a lehetőséget, hogy egy esetleges bankuniós csatlakozás követően, Magyarországnak lehetősége legyen kilépnie egyenlő feltételek mellett.
A megállapodás aláírása és elfogadása nem keletkeztet kötelezettséget a Bankunióhoz történő csatlakozásra, illetve az ahhoz szükséges döntésre. Viszont lehetővé teszi a Bankuniós lépések nyomon követését, ami a megfelelő és egyenlő feltételek kialakítása, a magyar érdekek védelme érdekében elengedhetetlen.
A megállapodás tartalmát tekintve törvényhozási tárgyat érint, ezért a nemzetközi szerződések megkötésének alkotmányos szabályai és a jogalkotás rendjének törvényi előírásai szerint kihirdetésére csak törvényben van mód. (Előterjesztő: nemzetgazd
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény, valamint ezzel összefüggésben egyes további törvények módosításáról.
Az egységes jogalkalmazás megteremtése érdekében vált szükségessé módosítás. Tartalmazza – többek között – a fiatalkorúak tekintetében a szabálysértési elzárás végrehajtás felfüggesztésének új jogintézményét, amely tovább szélesíti a bíróságok jogalkalmazói mozgásterét.
A törvényjavaslat a Büntető Törvénykönyv szabályozási elveinek, valamint a közösségi normákban megjelenő eljárási szabályoknak megfelelő alapjogi garanciákat biztosító keretet alkot, hasonlóan az egységes jogalkalmazást segítő, büntethetőséget kizáró okok rendszerének, valamint a kettős alakzatú cselekmények törvényi tényállása meghatározásának módosítására tett javaslathoz.
A Büntető Törvénykönyv szabályozásával párhuzamosan meghatározza a közérdekű üzem működésének megzavarásával elkövetett szabálysértések körét is. Az átlátható szabályozás megteremtése érdekében az egységes joggyakorlat elősegítése céljából pontosítja a közérdekű munkára vonatkozó rendelkezéseket, amely kiterjed a közérdekű munka végrehajthatóságának elévülésére, valamint a végrehajtással kapcsolatban a munkakötelezettség teljesítése érdekében az állami foglalkoztatási szerv előtti megjelenési és ismételt megjelenési kötelezettségre.
A nevesített közösségi joganyagból eredő jogharmonizáció megteremtése érdekében módosulnak a képviseleti jogra vonatkozó szabályok, valamint biztosított lesz a képviseleti jogokról történő lemondás lehetősége is. A nyilvántartásokhoz való közvetlen hozzáférés lehetőségét is megteremteni, annak érdekében, hogy a különböző hatóságok külön törvényben meghatározott feladataik, engedélyezési eljárásaik során közvetlenül hozzáférjenek az eljárásukhoz jogszabály által megkövetelt szabálysértési előéleti adatokhoz. (Előterjesztő: belügyminiszter. Szövege: PDF.)
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról.
2015. július 1-jén az új szolgálati törvény hatálybalépésével történelmi léptékű változás következett be a rendvédelem hivatásos állományú tagjainak életében. Hosszú évek várakozását követően, az új törvény 2002 óta nem látott mértékű illetményemeléssel jelentős változást hozott a mintegy 60 000 fős hivatásos állomány anyagi megbecsülése terén, amely mellett egy új elveken nyugvó előmeneteli rendszer is bevezetésre került.
A bérfejlesztés több lépcsős, ennek első üteme valósult meg 2015. július 1-jével. Az új előmeneteli rendszer szerinti besorolással és szükség szerint további, egyéni korrekciós intézkedéssel a hivatásos állomány valamennyi tagja részére állomány kategóriánként differenciált mértékű 30, 25, illetve 15 %-os illetményemelés került biztosításra, amelyet az elkövetkező négy évben további, átlagosan 5-5 %-os béremelés fog követni. A Hszt. módosításának fő célja a 2016. január 1-jei illetményfejlesztés szabályainak meghatározása. (Előterjesztő: belügyminiszter. Szövege: PDF.)
A kéményseprő-ipari tevékenységről és az ezzel, valamint a tűz elleni védekezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról.
A javaslat a kéményseprő-ipari tevékenység hosszú távú, zavartalan ellátásának biztosítása, az emberi élet védelme és a vagyonbiztonság érdekében született. Állítja: a kéményseprő-ipari szolgáltatás stabilizálása a lakossági ellátásban csak teljes körű állami szerepvállalással lehetséges. A kormányzati szándék a lakossági kéményseprő-ipari ellátást ingyenessé kívánja tenni.
A törvényjavaslat másik célja a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása révén a megváltozott uniós és hazai szabályozási előírások összhangjának megteremtése. A módosítás tartalmazza hogy az építési termékek ne tartozzanak a tűzoltó-technikai termék fogalmába. Ezáltal megszűnik a kettős szabályozás az építési termékek forgalmazására, beépítésére.
A törvényjavaslat módosítja a tűzvédelmi szabályzat készítésére, valamint tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy vagy szolgáltatás igénybevételére kötelezettek körére vonatkozó hatályos rendelkezéseket is.(Előterjesztő: belügyminiszter. Szövege: PDF.)
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény, valamint az azzal összefüggő törvények módosításáról.
A módosítás az új, november elsején hatályba lépett közbeszerzési törvényt az uniós irányelveknek megfelelően módosítja. Tartalmazza továbbá a Központi Statisztikai Hivatal feladatkörét érintő, uniós jogszabályi rendelkezés alapján meghatározott, nyilvántartáshoz való hozzáférést biztosító rendelkezéseket is.(Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF.)
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról.
A módosítás célja, hogy a nemzetiségi önkormányzatok, azok társulásai és a nemzetiségi önkormányzatok intézményei - mint közfeladatot ellátó szervezetek – a nemzeti vagyon lehetséges vagyonkezelőiként meghatározva kerüljenek a törvényben. (Előterjesztő:
Magyarországi nemzetiségek bizottsága. Szövege: PDF.)
Egyes hatósági eljárások illetékének és igazgatási szolgáltatási díjának megszüntetéséről.
Az állami ügyintézés reformjának egyik célja , hogy az állampolgárok és a vállalkozások széles körét terhelő fizetési kötelezettségeket keletkeztető adminisztratív terheket egyszerűsítse vagy megszüntesse. (Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF.)
A jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény módosításáról.
A módosítás elsődlegesen a hatályban lévő jogszabálynak az új irányelv rendelkezéseinek megfelelő kiigazítást célozza, másodsorban pedig az egyébként is szükséges lehetőségét felhasználja a jogszabályszöveg belső koherenciájának erősítésére, az eredeti jogszabály – változatlanul fennálló – céljainak eredményesebb elérését garantáló eljárások meghonosítására.
Egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról.
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosításának célja elsősorban a sugárvédelem érvényesítése érdekében szükséges szabályok megalkotása. Célja továbbá a hiányzó, talált és lefoglalt nukleáris és egyéb radioaktív anyagokra vonatkozó szabályok felülvizsgálata és korszerűsítése. Tartalmazza a hiányzó, talált és lefoglalt nukleáris és egyéb radioaktív anyagok fogalmának meghatározását, továbbá egyértelművé teszi, hogy ezen anyagokkal, valamint az ezen anyagok jogellenes birtoklásával kapcsolatos bejelentést követő intézkedéseket kormányrendelet határozza meg.
A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter tájékoztatásának biztosítása érdekében vált szükségessé.
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvényben szabályozott évenként megállapítandó, ún. pénzeszközök mértékére vonatkozó módosítási javaslat, valamint a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény jogalkalmazás során felmerült módosítási javaslat aktuális gondokat kíván orvosolni.
Az elszámolási rendszer egyszerűbbé és átláthatóbbá tétele érdekében megszűnik a fizikai allokáció, ez lehetővé teszi a tényadatokon alapuló utólagos elszámolást, így nem lesz szükség a terv és tény adatok eltéréséből fakadó korrekciókra, megnöveli a kereskedők és a fogyasztók mozgásterét portfóliójuk összeállításában.
Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény energetikai auditálással kapcsolatos módosítások a szabályok egységes értelmezését szorgalmazza, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása pedig kisebb, jogtechnikai jellegű pontosításokat tartalmaz. (Előterjesztő: nemzeti fejlesztési miniszter. Szövege: PDF.)
Az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés során a fogyasztók védelme érdekében szükséges egyes törvények módosításáról.
Az árubemutatóval egybekötött termékértékesítési tevékenység a hagyományostól eltérő kereskedelmi formák egyike, ahol a fogyasztók fokozott védelmet igényelnek. A vállalkozások a legtöbb esetben magányos időseket céloznak meg, szerveznek részükre programokat, akik ezért úgy érzik, hogy cserébe „hálával” tartoznak és olyan magas áron kínált termékeket vásárolnak meg, amelyekre valójában nincs is szükségük. Az ilyen módon értékesített termékek kifizetése – önerő hiányában – sok esetben súlyos anyagi terhet, drága hitelek felvételét jelenti az érintett családok részére, negatív következményei hosszú éveken át érzetethetik hatásukat.
Tapasztalható, hogy ezek a termékek a hagyományos kereskedelmi forgalomban kapható hasonló jellegű árukhoz képest jelentős mértékben túlárazottak. Egyértelműen megállapítható, hogy a cégek csak az értékesítésről szóló szerződés megkötéséig és a termék átadásáig készségesek, ezután a fogyasztók részére már elérhetetlenné válnak. Különösen igaz ez az általuk közvetített hitelekre, mert esetleges nemfizetés esetén a fogyasztók már egy-egy pénzügyi intézménnyel állnak szemben.
Mindezen indokok alapján nem tűr halasztást a fogyasztók, a koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportjához tartozó fogyasztók védelme érekében szükséges törvények módosítása. (Előterjesztő, KDNP: dr. Semjén Zsolt, Harrach Péter, dr. Latorcai János, dr. Rubovszky György, dr. Aradszki András, dr. Seszták Miklós, dr. Rétvári Bence, dr. Vejkey Imre. Szövege: PDF.)
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról.
A törvényjavaslat azt a helyzetet kívánja rendezni, amikor egy követelést egy másik követelés biztosítása érdekében elrendelt bűnügyi zárlat (büntetőeljárási törvény szerinti zár alá vétel) keretében lefoglaltak és – mint már esedékessé vált követelést – a fedezetbiztosítás keretében a végrehajtói letéti számlára befizettek. Ilyen esetben ha a követelést az eredeti hitelező akár végrehajtási, akár felszámolási eljárásban érvényesítené, az adós lényegében kétszer teljesítené azt, és külön eljárást kellene a hitelezőnek nem járó összeg visszafizetése érdekében kezdeményezni.
A javaslat kimondja: csődeljárásban ezeket a követeléseket a vitatott követelések között veszi nyilvántartásba a vagyonfelügyelő, a felszámolási eljárás kezdeményezésének pedig akadályát képezi a jelzett helyzet. Ha pedig az eljárás már olyan szakaszban van, hogy már elrendelték a felszámolást, a bíróság a felszámolási eljárást hivatalból felfüggeszti, mindaddig, amíg a büntetőeljárásban el nem dől, hogy feloldja-e a bíróság a zár alá vételt vagy a követelés megfizetése tárgyában hoz döntést. Ezekben az esetekben a felszámoló kirendelését az eljárás felfüggesztése miatt nem kell visszavonni, és a törvényjavaslat szabályozza a felszámoló jogait, kötelezettségeit a felfüggesztés időtartama alatt.
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII . törvény módosítására azért kerül sor, hogy átutalási végzés meghozatalára a jelzett esetben ne kerülhessen sor, a végzés meghozatalára irányuló eljárásban ugyanis az adós nem vesz részt, a követelés időközbeni teljesítésére vonatkozó kifogással nem tud élni.(Előterjesztő, Fidesz: Csizi Péter, Bánki Erik, dr. Vas Imre. Szövege: PDF.)
A kötelező gépjármű-
Az elmúlt években a kötelező gépjármű felelősségbiztosítást kínáló egyes biztosítók az új biztosítási időszakra kedvezőbb ajánlatot csak az új ügyfelek részére tettek, így régi ügyfeleik szerződése az újakhoz képest rosszabb feltételekkel módosult. A törvényjavaslat ezt a tendenciát kívánja megfordítani úgy, hogy a biztosítók korábbi ügyfeleik hűségét tudják csak díjtarifájuk kialakításánál elismerni. (Előterjesztő,
Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény és egyes törvények módosításáról.
Adóharmonizációs kötelezettségünkből fakadóan ez a tervezet a DAC2, továbbá OECD tagságunkból fakadóan a CRS magyar átvételét végzi el az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény, valamint a kapcsolódó egyes pénzügyi ágazati törvények módosításával. (Előterjesztő:
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, valamint a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról.
A szerencsejáték szervezéséről szóló törvény módosuló rendelkezése biztosítja, hogy az állami játékszervező a sportról szóló törvény szerinti vagyoni értékű jogra megkötött szerződés ellenértékét a sorsolásos és fogadási játékok, távszerencsejáték játékadójából az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül levonja.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996 . évi LXXXI . törvényt érintő módosító javaslat a sportfejlesztési programok pénzügyi megvalósítása biztosításának és tervezhetőségének garanciális feltételeit szabályozza.
A sporttevékenységgel kapcsolatos törvény módosítása egyértelművé kívánja tenni, hogy a sporttal összefüggő reklám- és marketingjogok a közvetítéssel, illetve versenyrendszer (bajnokság) kiírásával, szervezésével és lebonyolításával összefüggő jogokkal azonos vagyoni értékű jogot képeznek. (Előterjesztő: Gazdasági bizottság. Szövege: PDF. )
A pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény módosításáról.
A pálinkák földrajzi árujelzőinek uniós oltalmából eredő jogérvényesítés szükségessé teszi, hogy a Pálinka Nemzeti Tanács megfelelő hatáskörrel rendelkezzen. A törvényjavaslat alapján a Pálinka Nemzeti Tanács jogi személlyé, köztestületté válik, amely közfeladatai tekintetében a származás-, minőség és eredetvédelemmel, a pálinka piacra jutásának elősegítésével, a pálinka mint nemzeti kincs megóvásával kapcsolatos közfeladatokat látja el. A törvényjavaslat a Pálinka Nemzeti Tanács közfeladatává teszi többek között az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező pálinka, törkölypálinka termékleírások betartásának vizsgálatát, az uniós földrajzi jelzés oltalommal összefüggő jogérvényesítést, a jogsértőkkel szemben. fellépést. (Előterjesztő:
Egyes honvédelemi tárgyú törvények módosításáról.
A javaslat a Magyar Honvédségnél, továbbá a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottakra vonatkozó speciális ágazati rendelkezések módosítására irányul, egyrészt annak érdekében, hogy a közalkalmazott a munkáltató engedélye alapján is mentesülhessen a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól. Fontosnak tartja, hogy a Magyar Honvédségnél foglalkoztatott, a katasztrófavédelmi vagy egészségügyi válsághelyzeti feladatokban, valamint a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésében személyesen közreműködő közalkalmazottak munkaidejére vonatkozó rendelkezések több rugalmasságot biztosítsanak e feladatok biztonságos ellátásához.
A javaslat további célja a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosításával annak lehetővé tétele, hogy a honvédelemért felelős miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok, valamint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat létesítményei, illetve a Magyar Honvédség fokozott védelmét igénylő létesítményei – különösen katonai protokolláris rendezvények – védelmét fegyveres biztonsági őrség vagy – az új jogintézményként létrehozásra kerülő – honvédelmi célú fegyveres őrség láthassa el.
A javasat a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésével kapcsolatosan a rendelkezésre álló személyi feltételek objektív nagyságára és az elvégzendő feladatok jelentős mennyiségére tekintettel szükségesnek tartja a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény alapvető jogok gyakorlására vonatkozó fejezetének kiegészítését, a kivételes és speciális feladatellátás személyügyi kereteinek rugalmasabbá tételét is. (Előterjesztő:
honvédelmi miniszter. Szövege: PDF.)
A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosításáról.
A javaslat szövegpontosítást tartalmaz az értelmező rendelkezésekben annak érdekében, hogy a hadigondozási ellátást a Magyarország a magyar állam érdekében veszteséget szenvedetteknek támogatást nyújtson. Célja, egy még méltányosabb rendszer kialakításával, hogy minden igénylő számára biztosított legyen a kétfokú a jogorvoslati rendszer. A határon túli magyar állampolgárságú kérelmezők esetében például a másodfokú hadigondozási hatósági jogkört a honvédelemért felelős miniszterhez telepíti. (Előterjesztő, Fides
A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról.
A Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény módosítása a Magyar Művészeti Akadémia kultúrstratégiai szerepének megerősítését hivatott szolgálni.
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény módosításának elsődleges jogalkotói szándéka, hogy az eddig törvényben nem szabályozott, a könyvtári állomány nyilvántartásáról, az állomány ellenőrzéséről és a könyvtári dokumentumoknak a könyvtári állományból történő kivezetéséről szóló alapvető szabályozás új - törvényi - alapokra kerüljön.
A javaslat tartalmazza ezen túlmenően a kiadványok kötelespéldányainak – az elektronikus kiadványokra is kiterjedő – szolgáltatására vonatkozó új, a hatályos rendelkezéseknél pontosabb szabályokat, továbbá a muzeális intézmények gyűjtési tevékenységére és gyűjtőkörére vonatkozó szabályozás kiegészítését.
Rendelkezik továbbá a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Francia Köztársaság Kormánya között Párizsban, az 1970. évi február hó 17. napján aláírt, a filmek együttes készítéséről és filmek cseréjéről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 1970. évi 33. törvényerejű rendelet deregulációjáról. (