Felállították az Ország Karácsonyfáját a Parlament előtti Kossuth téren elé. A lucfenyő a Bükki Nemzeti Parkból érkezett, 18 méter magas, közel 90 éves és körülbelül 2 tonna. Hétfőn délután gyúlnak fel a fényei. Odabenn a Tisztelt Házban persze közel sem ennyire fényes és ünnepélyes lesz a hangulat.  Ez évben (zárás december 15.-én) , az utolsó előtti ütközetre készülnek...  

 

A plenáris ülés az Interparlamentáris Unió (IPU) közgyűlésével kezdődik, a déli harangszó előtt fél órával. Ezt követően a Ház elnöke (Szili Katalin) - halálának 15. évfordulója alkalmából - a rendszerváltás első miniszterelnökére, Antall Józsefre   emlékezik és emlékeztet. 

 

+

 

Hétfőn dönt az Országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökjelöltjéről. A Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, Lomnici Zoltán hatéves megbízatása június 24-én járt le. Sólyom László először Baka Andrást jelölte e posztra, az Országgyűlés azonban május 26-án nemet voksolt rá. A köztársasági elnök most Havasiné Orbán Máriát, a Győri Ítélőtábla elnökét javasolja Legfelsőbb Bíróság elnökének, akit az Országos Igazságszolgáltatási Tanács is támogat. 

 

Szemléletváltást szorgalmazott a meghallgatásán az alkotmányügyi bizottság ülésén az új főbírójelölt. Havasiné Orbán Mária az alkotmányügyi bizottság ülésén olcsóbb és átláthatóbb igazgatást sürgetett. Fontosnak nevezte a képzés és az utánpótlás szerepét. Bírálta az Országos Igazságszolgáltatási Tanács összetételét is, amelyben szerinte túlsúlyban vannak a megyei bírósági vezetők. Fontosnak mondotta: a legmagasabb szintű bírói önkormányzati szervben egészséges arányt kellene kialakítani, s minden bírói szintnek megfelelően képviselnie kellene magát. A megyei bíróságok elnökeit kinevező, irányító 15 tagú OIT 10 bíró tagjának túlnyomó többsége ugyanis a megyei elnökök közül kerül ki, a pályázáskor még csak ellenjelölt sincs, így saját magukat irányítják.

 

Havasiné Orbán Mária szerint  kötelezni lehetne és kellene a bírákat, az egész pályájukat végigkísérő tanulásra, képzésre. Ebből a szempontból ugyanis „elkényelmesedett” a bírói kar. Már az is emelné az ítélkezés színvonalát, ha mérséklődne a munkaterhek egyenlőtlen eloszlása, hiszen az országban van olyan bíró, akinek egyszerre 280 ügy van a kezében, és akad olyan is, akinek csak 80. Utalt arra is, hogy a bírói karban nem ismeretlen a „közbenjárás, a kijárás” és kevés a „civil kurázsi.”. Elmondta azt is, hogy kezdeményezett már fegyelmi és alkalmatlansági eljárást is bírók ellen. Ezeket az ügyeket, okulásul név nélkül nyilvánosságra hozná, mert álláspontja szerint nem az rombolja a bíróságok tekintélyét, hogy nyilvánosságra kerülnek a hibák, hanem az, hogy elkövetik azokat. 

 

Havasiné Orbán Mária parlamenti bizottsági meghallgatásain kétséget kizáróan bizonyította alkalmasságát a főbírói tisztségre – olvasható a Fidesz közleményében. A Kereszténydemokrata Néppárt, „ismerve Havasiné Orbán Mária eddigi tevékenységét", támogatja a megválasztását – közölte Rubovszky György. Az SZDSZ is bejelentette: támogatni fogják, mert "fontosnak tartják a változásokat". Az MDF még hezitál. 

 

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács támogató döntése fölöttébb kellemetlen helyzetbe hozta az MSZP-t is. A szocialisták ugyanis állítólag arra számítottak, hogy elutasítják a jelöltet, így különösebb indoklás nélkül nemet mondhatnak. Szakértők vélik: presztízsveszteség nélkül azonban ezt már aligha tehetik meg, hisz’ szocialista elutasítás nyomán meghosszabbodhat, sőt drámai méreteket ölthet a bírói szervezetrendszer csúcsán a vezetőhiány miatt kialakult káosz. Az egyelőre nem világos, hogy a szocialistáknak mi a problémájuk a jelölttel, távoli rokonainak politikai kötődésére hivatkozni meglehetősen furcsa lenne egy olyan frakcióban, melyben például férj feleséggel, anya fiával ül együtt, de előfordulnak unokatestvérek is. Nehéz elképzelni, hogy az MSZP tud olyan ellenérvet felhozni, mely sem a liberálisoknak, sem a konzervatívoknak, sem pedig a bírói szakmának nem szúrt szemet. Ettől függetlenül - lévén a politikában az észérvek mellékesek – nem kizárt, hogy nemmel szavaznak. 

 

A Legfelsőbb Bíróság elnökjelöltjéről az Országgyűlés titkos szavazással dönt. A választás akkor eredményes, ha a képviselők kétharmada igennel voksol, - ez esetben Havasiné Orbán Mária még hétfőn leteheti az esküt. 

 

+

 

Kevésbé fontos, de fölöttébb nagy hanggal beharangozott esemény lesz: frakcióelnököt választ az SZDSZ.  Fodor Gábor a párt elnöke és Kóka János a jelenlegi frakcióvezető áll (újra) sorompóba. Kóka úgy fogalmazott: egy „jelenleg kicsi párt szeretne jó válaszokat adni az ország problémáira; húsz évvel a rendszerváltás után az SZDSZ továbbra is az állam és az adófizetők érdekeit tekinti elsődlegesnek.” Fodor Gábor szerint: „az SZDSZ a kiegyensúlyozott felelős gazdaságpolitika, a piacgazdaság mellett kötelezte el magát, és ehhez tartja is magát!"

 

„Csöbörből vödörbe!”- vélik az ellenzéki képviselők: „a Kis Testvér, a haszon reményében, így is, úgy is, tovább megy a Nagy Testvér diktálta úton!” 

+

 

Még ennél is szolidabb tettet szorgalmaz Almássy Kornél független, volt MDF-es parlamenti képviselő. Szerinte az lenne az elegáns, ha Dávid Ibolya, a demokrata fórum elnöke önként lemondana mentelmi jogáról a feljelentése nyomán.  

 

Almássy Kornél elmondta: reméli, Dávid Ibolya „nem bújik mentelmi joga mögé és vállalja tettéért a következményeket a bíróság előtt, továbbá nem játszik össze a szocialistákkal" annak érdekében, hogy a kormánypárti frakció szavazataival ne adják ki őt a bíróságnak. Bejelentette: ha az Országgyűlés nem függeszti fel Dávid Ibolya mentelmi jogát, akkor polgári jogi útra tereli az ügyet.

 

A jelenleg függetlenként politizáló országgyűlési képviselő szerint „ez a mentelmi ügy példa nélkül áll a magyarországi rendszerváltás történetében, hiszen több mint érdekes, hogy titkosszolgálati módszerekkel avatkoznak be egy demokratikusnak vélt párt belügyeibe.” Emlékeztetett arra, hogy a Fővárosi Főügyészség szeptember 18-án tette közzé határozatát, amelyben elutasította Dávid Ibolya feljelentését, amely szerint az MDF elnök asszonya a birtokába került hangfelvétel alapján Almássy Kornél érintett lehet az ő személyére vonatkozó adatgyűjtésben. Azóta a Legfőbb Ügyészség is elutasította ezt a feljelentést, így ez jogerőre emelkedett. Almássy Kornél szerint az MDF, illetve Dávid Ibolya rossz lelkiismeretét jelzi, hogy az UD Zrt. tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottság felállítását az MDF frakció nem szavazta meg. Ez azért lehet – mondta –, mert az MDF vezetése tart arról, hogy az ügyészség után a parlamenti bizottság is megállapítja: Dávid Ibolya alaptalanul rágalmaz.

 

Géczi József Alajos (MSZP), a mentelmi bizottság szocialista elnöke nem kívánt nyilatkozni, miként Dávid Ibolya és a párt frakcióvezetője (Herényi Károly) sem.  Az „ügy” érdekessége még: Dávid Ibolya MDF-es politikusként a mentelmi bizottságnak is tagja. 

 

+

 

Meghallgatta a parlament Sport- és turisztikai bizottsága az önkormányzati minisztert (Gyenesi István) az elmúlt fél éves tevékenységéről. A bizottság vezetője, Bánki Erik (Fidesz) szerint az önkormányzati tárca vezetője Európa leggyengébb kormányának leggyengébb minisztere, aki kinevezését a Gyurcsány-kabinet mandátumvásárlási akciójának köszönheti. „Kormányon belüli érdekérvényesítő képessége nulla, féléves működése pedig elégtelen!” Kifejtette: a pénzügyi-gazdasági válság idején a miniszternek nincs semmiféle koncepciója a turizmus gondjainak kezelésére. A turizmusra szánt állami támogatás összege visszaesett az 1999-es szintre, alig éri el a hétmilliárd forintot. Emlékeztetett: 2002-ben ennek az összegnek több mint négyszerese állt rendelkezésre, és ennek, akkor, meg is lett a kedvező eredménye. 

 

Hasonlóan sikertelen Gyenesei István a sport irányításában: nem volt előrelépés abban, hogy a sportolók is az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerint adózhassanak, bár megígérte, a javaslatot be sem terjesztette az Országgyűlésnek. Nem történt előrelépés a sportberuházások kérdésében sem.

 

A Sport- és turisztikai bizottság vezetője katasztrofálisnak kitért arra is, hogy kinevezése előtt Gyenesei István Somogy megyei közgyűlési elnöki tevékenységét: „zavaros pénzügyek jellemezték, amelyek egy része már bíróság előtt van”.  Most pedig, „már miniszterként lobbizik színházi rendező barátja mellett, leánya szerepel a Magyar Turizmus Rt. óriásplakátján, mint nemzeti marketing eszköz." Mindez azonban nem segít sem a turizmuson, sem pedig a sporton –  mondotta volt Bánki Erik. Hozzá tette: Gyenesei István pozícióhalmozó, hiszen jelenleg négy komoly funkciót tölt be: amellett, hogy önkormányzati miniszter, tagja a Somogy megyei közgyűlésnek, a Magyar Olimpiai Bizottságnak, és elnöke a Somogyért Egyesületnek is. „E feladatok ellátása egy-egy embert kíván, és a pozícióhalmozás az eredményesség rovására megy!”

 

+

 

Országgyűlési határozatot kezdeményez a Fidesz a határon túli magyarokért. A javaslat szerint (Németh Zsolt és Balog Zoltán fémjelzi) az Országgyűlés felkérné a kormányt, hogy kísérje fokozott figyelemmel a határon túli magyarok egyéni és kollektív emberi jogi helyzetének alakulását, jogsértések esetén pedig tegyen lépéseket és erről évente jelentésben számolna be a parlamentnek. 

 

Az Országgyűlés Külügyi bizottságának hétközi ülésén az MSZP és a kormány képviselője kiemelte:  a határozati javaslatot „bukásra van ítélve", sem a bizottság sem a kabinet nem támogatja! 

+

A külügyi és határon túli magyarok bizottsága 17 igennel, három tartózkodással támogatta „az államhatárt, az államhatár vonalának” megállapítását tartalmazó egyes nemzetközi szerződések és határokmányok kihirdetéséről szóló előterjesztést. Az igazságügyi és rendészeti miniszter által előterjesztett beadvány célja, hogy egyetlen jogszabályban hirdesse ki az államhatárról, az államhatár vonaláról szóló nemzetközi szerződéseket és határokmányokat. „Erre egy 2007-es törvény alapján van szükség, amely előírja, hogy ezeket az okmányokat 2008 év végéig ki kell hirdetni.”

 

A kihirdetendő megállapodások között van az 1983-as magyar-román határegyezmény, amelyet – akkor még – a Magyar Népköztársaság kormánya és a Román Szocialista Köztársaság kormánya írt alá. A román-magyar határegyezmény alapja még az 1920-ban aláírt trianoni béke-megállapodás. A törvényjavaslat tartalmazza a magyar-jugoszláv megállapodást is, amellyel egy 1956-os egyezményt írtak felül, valamint a magyar-osztrák és a magyar-szlovák megállapodást. A magyar-ukrán határ-megállapodást idén már ratifikálta az Országgyűlés.

 

+

 

Ellenszavazat nélkül elfogadta az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2007. évi tevékenységéről szóló beszámolóját. A bizottsági tagok hosszas vitát folytattak az úgynevezett Kenedi-jelentésről. 

 

Gyarmati György, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója állította: a kormány által létrehozott bizottság új iratokat nem tárt fel. Így a levéltár jelentése azzal érdemben nem foglalkozik. Elmondta: az 1944 és 1990 között keletkezett, kimutathatóan meglévő titkosszolgálati dokumentumok 93 százalékát már beszállították hozzájuk, míg 7 százalék átadásra vár. A 60 millió oldalnyi irat együttest nem tétel, hanem iratfolyóméter szerint számolták, így a levéltáros rendbe történő felvételkor keletkezhetnek számadatnyi különbségek. Hozzáfűzte: abban bíznak, hogy a 4250 irat-folyóméternyi anyag is hamarosan a birtokukba kerül. 

 

Gyarmati György szerint az áldozatok információs kárpótlása, a közélet tisztasága és a történelmi múlt feltárása miatt fontos, hogy az egykori ügynökakták nyilvánosságra kerüljenek. Szerencsétlen állapotnak nevezte, hogy húsz évvel a rendszerváltozás után "még mindig az alapproblémánál áll a dolog, így az iratok betekintését kérelmező perli a vélelmezett közszereplőt, míg az a levéltárat." A főigazgató elmondta: 16 pontban összefoglalták a törvény visszásságait, ellentmondásait, de nem történt érdemi lépés, mégis bíznak abban, hogy az új törvényalkotás során figyelembe veszik megállapításaikat is.

 

Gulyás József (SZDSZ) megemlítette, hogy a bizottság 110.518 tételt regisztrált, és ez eltér a levéltár adataitól. 32.618 minősített iratot őriznek a szolgálatok, és a fellehető iratok egy része nem került át a levéltárhoz. Szorgalmazta: "túl sok irat maradt,a szakszolgálatoknál,  fontos, hogy ezek is kutathatóvá váljanak." 

 

Boross Péter (MDF) úgy vélte: az ügynöknevek nyilvánosságra hozatala nem éri el célját, ugyanis a közvélekedés nem ítéli el, hanem együttérzését fejezi ki az egykori jelentéstevőkkel. Véleménye szerint "a megítélésnek, a megbélyegzésnek akkor lenne nyomatéka, ha nyilvánosságra kerülne, kik azok, akiket megnyomorított helyzettel, zsarolással kényszeríthettek jelentéstevésre, és kik azok, akik önként, érdekből vállalták az ügynöki munkát." 

 

Tóth Károly (MSZP) a bizottság alelnöke szerint "a szolgálatok jogszerűen és törvényesen jártak el, amikor visszatartottak iratokat, ugyanis az érvényes törvények szerint kell értékelniük azokat." Bejelentette: december 15-ig a kormány megtárgyalja, majd ötpárti és szakértői egyeztetéseket követően fogalmazzák meg a törvényjavaslatot, de hogy az mikor kerülhet az parlament elé, arra nem tudott választ adni. 

 

+

 

Dönt az Országgyűlés az útlevéltörvény és az anyakönyvi törvény módosításáról. Arról, hogy legyen-e a 14 éven aluli gyermekeknek személyi igazolványa, adóigazolványa, illetve az újszülötteknek születés után tajkártyája is.  2009. június 28.-tól a nyilvántartás már a digitális ujjlenyomatot is tartalmaznák. Mindez csak a törvény hatályba lépése után születettekre lenne érvényes, tehát ha valakinek például 10 éves a gyermeke, akkor a személyi igazolványt, s a vele járó ujjlenyomatot is külön kell kérnie. A jogszabály az özvegyek névhasználatáról is rendelkezne.

 

+

 

Persze, további szavazások is  lesznek. Jóval több, mint száz alkalommal kell honatyáinknak, honasszonyainknak, hionifjainknak és honleányainknak megnyomniuk az igen, a nem vagy a tartózkodás gombot, hisz döntenek a bankmentő csomaghoz benyújtott módosító indítványokról, valamint a költségvetési törvény fejezetein belüli átcsoportosítást kezdeményező beadványokról is. 

 

Sőt, várhatóan minden idők parlamenti rekordját döntheti meg dr. Rubovszky György, dr. Salamon László és dr. Répássy Róbert, (Fidesz) indítványa. Eddig hatvanötször (!) akadályozta meg az MSZP–SZDSZ duó a napirendre tűzését. A javaslat lényege: „Az Országgyűlés… legfeljebb kétszáz képviselőből áll… A kormány… gondoskodjon az e törvény végrehajtásához szükséges törvényjavaslat Országgyűlés elé terjesztéséről!” (Benyújtva: 2006. 06.16.)

 

Feltehetően hasonló sors vár, dr. Répássy Róbert, Hirt Ferenc (Fidesz), dr. Rubovszky György fémjelezte indítványra is: „Az ország jelenlegi gazdasági állapota, teljes lakosságot érintő jelentős megszorítások indokolják, hogy a takarékosságot a kormány magán kezdje, maga is vállaljon részt a terhekből. A törvényjavaslat a miniszterek, államtitkárok, szakállamtitkárok fizetését a 2002-es illetményrendszer visszaállításával kívánja jelentősen csökkenteni.” (Benyújtva: 2006. 06.16.) Negyvenkétszer szavazták le – eddig. 

 

Természetesen nem maradnak el a törvényhozást színesítő műfajok, az interpellációk és kérdések sem. Íme a T. Ház törvényalkotási programja:

 

 

Az államhatárt, az államhatár vonalának megállapítását tartalmazó egyes nemzetközi szerződések és határokmányok kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (Általános vita és határozathozatal. A napirendi pont előadója: dr. Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter.)

 

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Záróvita és zárószavazás. A napirendi pont előadója: dr. Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter.) 

 

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (Záróvita és zárószavazás. A napirendi pont előadója: dr. Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter.) 

 

Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényjavaslat. (Záróvita és zárószavazás. A napirendi pont előadója: dr. Hiller István, oktatási és kulturális miniszter.) 

 

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója: dr. Veres János pénzügyminiszter.)

 

A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója: dr. Veres János pénzügyminiszter.) 

 

A pénzügyi szolgáltatásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója: dr. Veres János pénzügyminiszter.) 

 

A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló törvényjavaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója: dr. Veres János pénzügyminiszter.)

 

A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója: dr. Veres János pénzügyminiszter.) 

 

A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról és a zárószavazás. A napirendi pont előadója: Kiss Péter, Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter. A törvényjavaslat elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

 

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról és lehetőség szerint a zárószavazás. A napirendi pont előadója: dr. Hiller István, oktatási és kulturális miniszter.)

 

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Dr. Sándor Klára, dr. Magyar Bálint (SZDSZ) képviselők önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról.) 

 

Egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója: dr. Molnár Csaba, közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter.)

 

A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló törvényjavaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója: Gráf József, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.)

 

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója: Gráf József, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.)

 

A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény és a külföldre utazásra felhasználható más okmányokkal kapcsolatos szabályozásra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója: dr. Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter. A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.) 

 

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénynek és egyéb törvényeknek a számviteli beszámoló közzétételi rendjével, valamint a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója: dr. Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter.)

 

Az anyakönyvezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója: dr. Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter.) 

 

A családon belüli erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényjavaslat. (Dr. Sándor Klára, Dr. Magyar Bálint, Dr. Kóka János, Gusztos Péter, Dr. Hankó Faragó Miklós, Geberle Erzsébet (SZDSZ) képviselők önálló indítványa.) 

 

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója: dr. Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter.)

 

A közigazgatási hivatalokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság önálló indítványa.  Általános vita és lehetőség szerint a határozathozatal. A napirendi pont előadója: Gy. Németh Erzsébet, az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság elnöke.  A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlés képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

 

Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója: dr. Székely Tamás, egészségügyi miniszter.)

 

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója: Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter.)

 

Egyes szociális és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója: Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter.) 

 

 

Beszámoló a Szülőföld Alap 2007. évi tevékenységéről és működéséről, továbbá az elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (A Költségvetési pénzügyi és számvevőszéki bizottság önálló indítványa. Együttes általános vita a lezárásig.  A napirendi pont előadói: Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, dr. Kékesi Tibor, a Költségvetési pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója.) 

 

Az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvényjavaslat (Részletes vita. A napirendi pont előadója: Kiss Péter, Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter.) 

 

A fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló törvényjavaslat.  (Részletes vita. A napirendi pont előadója: Bajnai Gordon, nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter.) 

 

Egyes törvényeknek az uzsoratevékenységgel szembeni fellépést elősegítő módosításáról szóló törvényjavaslat. (Részletes vita. A napirendi pont előadója: dr. Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter.)

 

A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat. (Általános vita. A napirendi pont előadója: dr. Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter.) 

 

Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Lendvai Ildikó (MSZP), dr. Navracsics Tibor (Fidesz), dr. Semjén Zsolt (KDNP), dr. Kóka János (SZDSZ), Herényi Károly (MDF) képviselők önálló indítványa. Összevont általános és részletes vita.) 

 

Az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződésnek az áruk szabad áramlását biztosító rendelkezéseihez kapcsolódó kölcsönös elismerés alkalmazásáról szóló törvényjavaslat. (Általános vita. A napirendi pont előadója: dr. Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter.  Az általános vita lezárására.) 

 

A Polgári Törvénykönyv és a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet, valamint ezzel összefüggésben más törvények egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat. (Általános vita a lezárásig. A napirendi pont előadója: dr. Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter.) 

 

A Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslat. (Az általános vita folytatása és lezárása. A napirendi pont előadója: dr. Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter.) 

 

Interpellációra adott válasszal kapcsolatos bizottsági jelentések tárgyalása. (Házszabálytól eltérés esetén! Az interpellációra adott bizottsági jelentés tárgyalására jelentésenként maximum 40 perc áll rendelkezésre. Szavazás.) 

 

1. Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság jelentése Demeter Ervin és dr. Balsai István (Fidesz) képviselő által a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterhez címzett 2008. május 26-án elhangzott "Kísért a múlt, avagy Keller kudarcos kutakodásai II." címmel benyújtott interpellációjáról. 

 

2. Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság jelentése Gusztos Péter (SZDSZ) képviselő által a legfőbb ügyészhez címzett 2008. október 6-án elhangzott "Az ügyészség valóban nem észleli a bűncselekményeket?" címmel benyújtott interpellációjáról. 

 

3. A Mezőgazdasági bizottság jelentése dr. Medgyasszay László (KDNP) képviselő által a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez címzett 2008. november 17-én elhangzott, „A tévedések beismerése vagy klientúraépítés?" címmel benyújtott interpellációjáról. 

 

4. A Költségvetési pénzügyi és számvevőszéki bizottság jelentése Font Sándor (Fidesz) képviselő által a pénzügyminiszterhez címzett 2008. október 13-án elhangzott  „Az arcátlanságnak nincs határa? Avagy hogyan rabolják szét a bábolnai mezőgazdasági komplexum vagyonát?" címmel benyújtott interpellációjáról. 

 

5. A Foglalkoztatási és munkaügyi bizottság jelentése Czomba Sándor és Bernáth Ildikó (Fidesz) képviselő által a szociális és munkaügyi miniszterhez címzett 2008. szeptember 29-én elhangzott "Félelemkeltéssel nem lehet új munkahelyeket teremteni" címmel benyújtott interpellációjáról.